Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-12-31 / 52. szám

Az irányítás tökéletesített rendszerének kis lexikona III. BÉRPOLITIKA: • A munkadíjazási és a premizálást alap a dolgozók Javadalma­zását szolgálja. Érteni kell e közös nevező alatt az alapmunkadljakat, a prémiumokat, valamint az egyszeri Juttatásokat, továbbá az évi eredmények után kifizetésre kerülő részesedést, s más hasonló ter­mészetű kiadásokat. Ebből az alapból (személyi fogyasztási alap] kerül kifizetésre a saját és a külső dolgozók Jutalma, amelyeket nem sorolnak be az üzem állandó tevékenysége közé. • A változó Jutalmazási alap prémiumokból és évente egyszeri Juttatásokból áll, amelyet a dolgozóknak az egyéni gazdasági ered­ményekért részesedés fejében térítenek. A szóbanforgó Jutalmazási alapnak a munkadljazásl (személyi fogyasztási) alapnak legalább 10 százalékát, s a részesedési alapnak pedig — az irányítás tökéle­tesített rendszerének életbeléptetése után — legalább 3 százalékát kell kitennie. Évek során a változó jutalmazási alap minden egyes mezőgazdasági üzemben tovább! bővítésre szorul majd. A részesedési alap a gazdasági eredményektől válik függővé. Általa a dolgozók messzemenőkig érdekeltek a kedvező termelési eredmények elérésé­ben, azaz az egész üzem gazdálkodásának hogyanjában (minden egyes dolgozó a maga szakaszán). A részesedés terjedelmét fontos­sági sorrendben az év elején munkakategóriába sorolt dolgozók sze­rint szabják meg attól függően, ki milyen fontos munkaközt tölt be az üzem egészében, s milyen hatással lehet ténykedése az évi gaz­dasági eredményekre, funkciójánál, Illetve díjszabásánál fogva. £ Kezességet az alapmunkadíjért az állami mezőgazdasági üze­mekben vállalnak. Ha a munkadljazásl (személyi fogyasztási) vagy a tartalékalap nem fedi az üzem ez irányú szükségleteit (az alap­bérek térítését), akkor az állami bankhoz fordulhat rövid lejáratú hitelért. Ha Időközben az adott természeti feltételek (termelési fel­tételek) kedvezőtlenül befolyásolják az üzem gazdasági eredményeit, a rövid lejáratú hitelt a felsőbb szervek (termelési igazgatóságok) garancia mellett hosszúlejáratű hitelre átminősíthetik. Persze, a ter­melési igazgatóságok e változást saját tartalékaikon belül végezhe­tik. Az állami mezőgazdasági üzemek az erre vonatkozó országos érvényű előírások értelmében az alapbéreknek teljes mennyiségét hitelként kérhetik. A változó díjazási alapra az állami mezőgazdasági üzemek a minisztérium által Jóváhagyott terjedelmű összeget folyó­síthatják (erre a célra a munkadíjazási alapnak mintegy 4 százalé­kát javasolták, de még nem hagyták Jóvá). Ezen belül (az üzemen belüli kezesség) egyes dolgozók premizálásának alsó vagy felső ha­tára nincs meghatározva. • Az alapmunkabért a garancia terjedelmében üzemegységenként három évre határozzák meg az 1966-os évi egyéni teljesítményektől függően. Egyben kizárják a béralap indokolatlan túllépését. (-z-) Hozzáértéssel, helyzetfölméréssel Lejárt a találomra való mezőgaz­dasági, szakmai és ökonómiai ész­­szerűséget nélkülöző termelés idő­szaka. Az ú] helyzet megköveteli, hogy a mezőgazdasági üzemek veze­tői és egyszerű dolgozói papírral, ce­ruzával kezükben megfontoltan, elő­relátással gazdálkodjanak. Sokhelyen máris serénykednek. Szükség van erre, mert a helyzet alapos felmérése nélkül nehéz lenne a termelés át­építése vagy annak tökéletesítése. A közelmúltban az irányítás töké­letesített rendszerének hogyanjáról Retkes Lajos elvtárssal, a búcsl szö­vetkezet elnökével beszélgettem. A dolgoknak egész sora szóba került köztünk. A végén leszögeztük, hogy a népgazdaság és a termelő mezőgaz­dasági üzemek érdekel közösek, egy­behangzóak. Csupán az szükséges, hogy az új helyzetben ki-ki megta­lálja a maga helyét és küldetését, hogy tevékenysége a társadalom és a rábízott munkaszakasz szempontjából hasznos legyen. FÖLMÉRTÉK A HELYZETET A bácsi szövetkezetben kezdettől fogva a helyi termelési feltételek figyelembe vételével megfontoltan gazdálkodnak. Eddig is minden egyes esztendőt a helyzet újabb és újabb felmérése követte. Ez persze nem maradt csupán papírformában foglalt elképzelés, hanem esetről esetre tet­tek valamit a közős gazdálkodás fej­lesztéséért. Ezért ha ma bárhol meg­említik a búcsl szövetkezet nevét, az márkát, minőséget Jelent Nyugat- Szlovákiában 8 az egész országban. Helyzetük felmérése sok mindenre magyarázatot adott. Különösen most, az irányítás tökéletesített rendszeré­nek küszöbén volt erre nagy szükség. Nem vitás, hogy sok függ az indulás hogyanjától, mert ha valaki mindjárt kezdetben hibát követ el, ott bizony az eleinte még apró hiányosságok menet közben megnövekednek, sza­porodnak. Búcson éppen arra ügyel­nek, hogy ilyen helyzet ne következ­hessen be. A NÖVÉNYTERMESZTÉS KÜLDETÉSE Minden egyes mezőgazdasági szak­ember előtt világos, hogy a növény­­termesztésnek máról holnapra törté­nő átszervezése legalább két oknál fogva keresztülvihetetlen. Egyrészt üzemgazdasági, másrészt ökonómiai szempontok teszik ezt lehetetlenné. íénti 25 koronájával számítva (ha lyen hozammal számolunk Jövőre is) pár korona híján 11 ezer korona ho­zamot érünk el hektáronként. Emel­ett nagymennyiségű nyersszeletet és nelaszt kapunk vissza a cukorgyár­tól, de a répakorona is nagy takar­­nányérték gazdaságunknak. Ezeken kívül mint ismeretes, a répatermelők jutányos áron cukrot is kapnak a gyártól. Természetes, hogy egy olyan gaz­daságban, ahol szarvasmarhatenyész­téssel foglalkoznak, felbecsülhetetlen értéke van a cukoripari termékek­nek. FRISS PÉNZ All a házhoz Fentebb a helyzet felméréséről be­széltem. Nos, Búcson ezt a felmérést a távlaton belül a sorra következő időszak lehetőségeinek kiaknázására Is alkalmazzák. Megvizsgálták, hogy hol vannak rejtett tartalékaik, s rá­jöttek, hogy az állattenyésztés úgy­szólván azonnal átállítható a maga­sabb hasznosságra. Főleg a tej és a tojástermelés szakaszán mutatkoztak lehetőségek. Alapos elemzés után úgy döntöttek, hogy a tojástermelést az Ide! valóságos eredményekhez mérten 1 millió 200 ezer darabbal, a tejter­melést pedig 400 ezer literrel növe­lik. Emellett a sertés- és a marhahús értékesítési tervüket hasonló terjede­lemben teljesítik, mint 1966-ban. A megfontolás az ésszerű felmérés nem kevesebb, mint másfél millió ko­rona friss pénzt — az 1986-os ered­ményhez mérten többletet — hoz a szövetkezetnek. BÍZTATÓ JÖVŐ SZÉPSÉGHIBÁVAL A szövetkezet speciális termelési ágazatai a kertészet, a gyümölcsészet és a szőlészet. Jövőre a zöldségker­tészetet előre láthatólag 35—40 hek­tárra csökkentik, s ezt részben ennél­fogva is, mert idén sok gondot oko­zott a szövetkezet vezetőinek a zöld­ségfélék értékesítése. A Jövőben azon­ban jórészt primőr áru termelésével foglalkoznak, amelyet korán, jó áron piacra adhatnak. Az üvegházi hajta­tott, és a szabadföldi zöldségféle Jó minőségben történő piaci szállítása lehetővé teszi, másfél millió korona bevétel elérését. Az 52 hektáros szőlőtelepítésből ma 18 hektárnyi a termőterület, de a szőlő hátralevő része Is hamarosan termőre fordul. Két fajta telepítését —! Olasz rizling és Zöld veltelín! — vették tervbe, mert ezek a fajták leg­alkalmasabbak a kordonművelésre. Sajnos azonban a sors keze a mag­nemesítő vállalat személyében már kezdetben keresztülhúzta a szövetke­zet számításait, mert az eredetileg tervezett kettő helyében a szállító­levél szerint — viszi, nem viszi, mást nem kap alapon — négy fajtát kül­dött. Az ám, de négy esztendő múlva kiderült, hogy a telepítés kilenc faj­tából áll. Tény, hogy ezzel a szövet­kezetnek komoly kárt okoztak. Amint e példa is bizonyítja, aligha rendel­kezik a magnemesítő vállalat megfe­lelő szőlészeti szakkáderekkel. Tény, hogy ilyen szolgáltatásokra sem most, sem pedig az irányítás tö­kéletesített rendszerében semmi szük­ség nincs, s egyáltalán nem lenne csoda, ha a mezőgazdasági üzemek nem bíznának a magnemesítő válla­latban. Mindamellett ezen hiányosság eltá­volítása után ez a termelési ág 1 mil­lió 500 ezer koronát hoz a Jövőben. Az ugyancsak 52 hektárnyi gyü­mölcsösből Jelenleg még csak hat hektár termő. Az ültetvény sárgaba­rackból, őszibarackból és téli almá­ból áll. Az egész gyümölcsös körül­belül négy esztendőn belül fordul ter­mőre. Eszerint nagymennyiségű gyü­mölcs piaci értékesítésére van kilá­tásunk. Mintegy millióra tehető en­nek az értéke. Az ilyen méretű speciális termelési ág már azt is megköveteli, hogy az üzletfelek — ez esetben az áru átve­vői — becsületesen járjanak el s egyenlő partnerként kezeljék a ter­melőt. Sajnos, az erre vonatkozó ed­digi tapasztalatok nem valami bizta­tóak, de remélhető, hogy a szerződő felek közti kétoldali pönalizálás lehe­tősége jobb belátásra bírja majd az adás-vételi kapcsolatok irányelveinek megszegőit. Az elmondottakból kitűnik, hogy a búcsi szövetkezetben minden lehetőt megtettek annak érdekében, hogy alaposan felkészülve megkezdhessék az új esztendőt az irányítás tökélete­sített rendszerének történelmi első évét. Munkájukhoz sok-sok akarat­erőt, s Jó egészséget kívánokl szeletet azonban nagyon rendszerte lenül kapják, amelyet kukoricaszárra szándékoztak tartósítani. Takarmány répából több mint 850 mázsás hektár átlaggal dicsekedhetnek. Burgonyá csupán 8 hektáron termesztettek, bál szerződésük erre nem volt, mégi: 320 mázsát adtak piacra. Nem csalódtak a szemeskukoricá ban sem. A 70 hektáros területre csövesen (hektáronként) 80 mázsá takarítottak be, úgyhogy eladási szer ződésüket (a 140 mázsa helyett) 61 mázsával túlteljesítették. — Évelő takarmányféléket — foly tatja Köteles mérnök — 1986-bai szántóterületünknek 22 százalékál termeltünk. így gazdasági állatain! téli ellátása biztosítva van Jó minő ségű szálastakarmánnyal. Kicsépel tünk 90 mázsa here, és 17 mázsa lu cernamagot, amelyekből 73 mázsá értékesítettünk. Hereszénából kedvezi 55 mázsás, lucernából pedig 61 má zsás hektárátlagot értünk el. A here és a lucernamag cséplésénél első al kálómmal használtunk kombájnt. E: főleg Szepesi Gyula kombáj nosnak az érdeme, aki itthon érvé nyesítette az új technika napján szer zett tapasztalatait. A cukorrépa beta karításánál felhasználtuk a rakodi szerkezetet, amely megvásárlása ót< szétszerelve várta munkába állítását mert senki sem volt tudója kezelésé nek. Bartók Bertalan tényle ges katonai szolgálata idején feltárt! a titkot, s Így az emberek munkájái jelentősen könnyithettünk. Mig a sző vetkezeti tagok kézimunkával napon ta csupán 400—500 mázsa cúkorrépá rakhattak föl a pótkocsikra, a szer kezettel 1500 mázsa répa napi felra kása vált lehetővé. Nem feledkeztek meg Újbodván i következő év terméséről sem. jól elő készített talajba (223 hektáron) elve tették a búzát (92 hektáron Mironov szkáját, 28 hektáron Belocerkovszká ját és a hátralévő területen pedij Kasticeit és Dianát). Ezenkívül 3‘ hektáron rozsot és 26 hektáron ősz keveréket vetettek. A vetési munká latoknál főleg Köteles Péter é Szepesi János traktorosok tűn tették ki magukat. A több mint 801 hektár terület felszántása T ú r 6 c z Gyula és Delián Géza lánc talpas traktorosok érdeme. Ősszel 20: hektáron istállőtrágyáztak. — Milyen további problémákat Iá Köteles mérnök-agronómus. — A határ egy részében Tornaúj falun jó befektetés lenne a Sasi patai Retkes Lajos elvtárs, a tapasztalt elnök Ennélfogva Búcson a növénytermesz­tés teljes átszervezését több évre ter­vezik. Retkes elvtárs elgondolásai szerint fokozatosan áttérnek a szántóföldi szálastakarmány termesztésére, a ka­pásokra, a gabonafélékre, a kertész­kedésre, a gyümölcsészetre és a sző­lészetre. Ezen belül belterjesftenl kívánják a zöldségkertészetet, a gyü­­mölcsészetet és a szőlészetet. Bizo­nyos idő múlva elállnak az aprőmag­­vak termesztésétől. Jövő esztendei tervükben (a szükség úgy kívánja) továbbra is számolnak vetőmag-gabo­nafélék értékesítésével, de az utána következőben abraktakarmány, főleg a kukorica termesztésére szakosíta­nak. Persze, a kenyérgabona tovább­ra is méltó helyet kap a vetésforgó­ban. Búzát 375 hektáron, rozsot 30 hektáron, árpát 200 hektáron, hüve­lyest pedig 30 hektáron termelnek. Az utóbbi kettőt részben takarmányra, részben pedig ipari célra. Földterületükből jövőre 350 hek­tárt foglal majd el a lucerna. 320 hektáron szemeskukoricát, 80 hektá­ron silókukoricát, 25 hektáron pedig takarmányrépát termelnek, melyből az utóbbi években hektáronként 8— 10 vagont takarítottak be. Így állataik ellátására bőséges takarmányalapot létesítenek. A cukorrépa vetésterülete továbbra is 85 hektár marad. — Kifizetődő a cukorrépa termesz­tése? — teszem fel a kérdést a neves elnöknek? — Nagyon is érdemes. Idén például 437 q/ha-s termésátlagot takarítot­tunk be cukorrépából, ami mázsán-Az újbodvai szövetkezetbe egy esz­tendővel ezelőtt fiatal agronómus ér­kezett. A faluban jól ismerik őt, hiszen ott született ás nőtt fel. A me­zőgazdaságot gyerekkorában megsze­rette. Amikor befejezte tanulmányait, szívesen befogadták a szövetkezetbe. Első esztendei működése után bátran állíthatjuk, hogy nem csalódtak ben­ne. A járási mezőgazdasági termelési igazgatóságon és a járási pártbizott­ságon is tehetséges mezőgazdasági szakemberként, áldozatkész vezető­ként ismerik. Az agronómus minden új, hasznos módszernek pártfogója. Jó viszonyban van az emberekkel és szereti munka­körét. Ezért meg is becsülik. Köte­les János mérnök tudja, hogy nem könnyű dolog harmincéves fejjel vezető tisztséget betölteni saját szülő­falujában, nálánál sokkal idősebbek­nek utasításokat adni. Azonban, ha az ember következetes, derekas mun­kájával már az első évben megnyeri munkatársai bizalmát, s az ezzel járó tekintélyt, akkor már könnyebb a sora, nem kell félnie a problémák megoldásától, amelyekből a közel másfél ezer hektáros szövetkezetben bőven akad. Az újbodvai szövetkezet három kisebb szövetkezetből —> a tornaújfalusiból, a vendégiből és a horvátiból — létesült. Az emberek ter­mészete és a közös iránti kapcsolata különböző, azért itt a jó munkaszer­vezés nagyon fontos. — A mezei munkák idején naponta kapcsolatban vagyok a négy csoport­­vezetővel — mondja Köteles mérnök —. Az est beállta előtt kiértékeljük az elmúlt napon végzett munkát, s el­osztjuk a következő napi feladatokat. Reggel fél hatkor kezdünk, s ha az irodában elvégzem a tennivalókat, motorkerékpárra ülök, kimegyek a mezőre. Bizonyos problémák legtöbb­ször a helyszínen megoldhatók, ezért sokat lótok-futok, amíg mindent sike­rül elrendezni. A továbbiakban az évi eredmények iránt érdeklődöm. Az agronómus egy­más után sorolja, mert jó áttekintése van a dolgokról. Búzából átlagosan 25,6 mázsás hektárhozamot értek el, árpából 24,5 mázsát, zabból 27 má­zsát, rozsból pedig 21 mázsát takarí­tottak be hektáronként. A 40 hektár­nyi területről 175 vagon cukorrépát adtak el, úgyhogy egy hektáron kö­zel "50 mázsa termésük lett. A réna­szaoaiyozasa es zuu neKtamyj termei lecsapolása, mert ez nagyban csök­kenti a hektárátlagot, jövőre meg it kezdik ezt az akciót. A gépállomás szolgáltatása sem teljesen kifogás­­mentes. A permetezésre rendszerinl 2—3 napot kell várni. Persze, van mit javítani az agrotechnika terén is, A vetésforgót néhány év múlva úgj rendbeszedjük, hogy megfeleljen s követelményeknek, de sajnos, máj nem biztosított a szántóterület negye dének évenkénti istállótrágy ázása Ezért egyelőre zöldtrágyázással ét műtrágyával segítjük a termelést A búza alá hektáronként átlagosat 160—180 kg tiszta hatóanyagot ad tunk. A műtrágya elhelyezésére sző vetkezetünkben központi raktárt épf tünk, ahol a tároláson kívül kevern is fogjuk és innen szállítjuk majd i mezőre. Kellemes érzéssel távoztam Ojbod várói. Jó érzés, hogy a fiatal agronó mus munkájával, akit gyerekkora ót) ismernek, elégedettek az emberek. MATO PÁL, Kassi Lesznek-e jó minőségű ekéink? A NAPOKBAN EZZEL A KÉRDÉSSEL leptük meg a roudnloet gépgyár Igazgatójának helyettesét, Janda mérnököt. — Mit tesznek annak érdekében, hogy javítsák az ekék minőségét? — Az elmúlt esztendőben mintegy 20 ekét próbáltunk ki különböző tala­jokon. Van 15 olyan csoroszlyával ellátott ekénk, amelyek valamiféle ke­mény tárgyba (köbe) akadásuk esetén automatikusan visszatérítik az eke­testet a barázdába. Ezeket a csoroszlyákat a legfrissebb külföldi tapaszta­latok alapján szerkesztettük. A kísérleti gazdaságok véleményezése után a gyakorlat számára legalkalmasabb ekék sorozatgyártását megkezdjük, s azokba a körzetekbe szállítjuk, amelyekben a kísérletek folytán a leg­jobban beváltak. — Milyen újdonsággal örvendeztetik meg a termelőket? — Elsősorban is meglepetésnek szántunk egy háromcsoroszlyás ekét, amely nézetem szerint jól beválik majd a köves talajokon. A csoroszlyákat automata biztosítékokkal láttuk el, amelyet a Ceské Budéjovice-t Mezőgaz­dasági Főiskolán próbáltak ki. Emellett ismét visszatérünk a TPZ—5—35 típusú ötcsoroszlyás függeszthető ekék gyártásához. Az utóbbi években ezt a Szovjetunióból hoztuk be. Az 1967-es esztendő első felében 1500 darabot adunk ezekből az ekékből piacra. Emellett tovább tökéletesítjük a csővázas, azaz az egységesített ekék szerkezetét is. — A termelők elvárják, hogy a mezőgazdasági gépek és eszközök árának emelkedésével az anyag minősége is javuljon. Mi a véleménye ezzel kap­csolatosan? ' — Ez egyedül a kohászattól függ. Őszintén meg kell mondanom, hogy a Bohuminból és Tfinecből kapott páncéllemezeknek, — amelyekből az ekék kormánylemezeit gyártjuk — legalább 5 százaléka selejt. Idén Francia­­országból és az NSZK-ból beszerzett acélból készítettünk kormánylemeze­ket, amelyeknek minőségével eddig nem volt semmi baj. Üzemünk már évtizedek óta ekéket gyárt. Számos kiváló szakemberrel rendelkezünk. Célunk, hogy gyártmányainkon keresztül tovább öregbítsük vállalatunk jó hírnevét. (te) 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. december 31.

Next

/
Thumbnails
Contents