Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-07-16 / 28. szám
II. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • i986. JÚLIUS Mit akar a KARA? 11' : ■-1 i ■ A házinyúl, a nutria, a nyérc, a kecske, a bárány és egyéb szőrmés állatok gereznájának feldolgozása igen igényes feladat. Örömünkre és büszkeségünkre szolgálhat az a tény, hogy a világviszonylatban vett legjobb gereznafeldolgozó nagyüzemek egyike a hazánkban lévő trutnovi KARA szakágazati vállalat. Azokat a lehetőségeket, amelyeket maga ez a tény nyújt prémesállattenyésztőink részére, ezidáig csupán kis mértékben használtuk ki. Hiszen ez a ( ; nagyüzem 20 000 félkész prémet állít elő naponta. A szakágazati vállalat szőrmekivitelének évi összértéke meghaladja a 100 millió devizakoronát. Mégegy 100-ast említhetünk meg, ugyanis mielőtt !195B-ban Trutnovban megalakult a KARA, a szétaprózott produkciójú üzemek 1950-ban, a maihoz mérten 100-szor kevesebb szőrmét voltak képesek előállítani kivitelre. felvásárlás megszervezését illetően. A CSKSZ helyi szervezeteinek egyes rátermett tagjai felvásárlási bizalmiként működnek majd közre, természetesen bizonyos díjazás ellenében. A termelőnek ezzel lehetősége nyílik a gereznákat, különösen amelyeket jól kezelt, közvetlenül a feldolgozó vállalatnak eladnia, mégpedig a legmagasabb áron és nem szükséges megelégednie azzal, hogy mint eddig, a Nyersanyaggyűjtő vállalatnak kínálja fel ezeket. A felvásárlóhelyen működő bizalmi évi szerződést köt a tenyésztőkkel a mindenkor érvényes legmagasabb áron, ami jelenleg száraz, kifeszített és jól kezelt nyúlgereznánként 4,— korona, fehér gerezna esetén pedig 5,— korona. A bizalmi számozott felvásárlási bizonylatot köteles kiadni a kifizetett összegről, amely bizonylat egyúttal sorsjegy is. A tenyésztő egy kis szerencsével különböző szűcskészítményeket nyerhet, például keztyűt, prémgallért, papucsot, sapkát, bundaféléket, béléseket, amelyeket- igen tetszetős nyérc-, ázsiai gepárd-, párducmacska- vagy szkunszkprém utánzatként állítanak elő. A KARA vállalat felvásárló szervezetének körzetenként, járásonként lesznek minőségi szakértői. Ezeknek prémium formájában történő jutalmazását úgy alakítja ki a vállalat, hogy ne lehessen érdekük megkárosítani a tenyésztőt. A minőségi szakértő aszerint kap majd gereznánként 3 vagy 15 fillér jutalmat, hogy a bőrt alacsonyabb-, vagy magasabbfokú minőségi osztályba sorolta-e be. így kénytelen lesz saját érdekében szaktanácsadással a tenyésztőkre hatni, hogy a gereznát a szükséges módon készítsék elő az eladásra. Ez megegyezik a vállalat érdekei(Folytatás a 2. oldalon) KERESLET A VILÁGBAN Érdekes, hogy a szőrmeipar termékei iránti kereslet a szintetikus szőrmeutánzatok terjedésének ellenére, —- vagy talán éppen ezért? — egyes külföldi piacokon szerfölött megnövekedett. Hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere ezen a téren az Északamerikai Egyesült Államok. Második helyen Franciaország áll, amely másodkézből szintén az USA-ba exportál. A Lengyel Népköztársaság ez év tavaszán Londonban egy aukción, világviszonylatban is magas áron 100 000 kékrókát adott el. Ha darabonként a kékróka prémért átlagosan csak 20 dollárt számolunk, úgy ez az üzlet a lengyel népgazdaság számára két millió dollár bevételt jelent. A New Yorkban működő börzén a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban házinyúl gereznából kiképezett szőrméknek van a legnagyobb kurzusuk. jelenlegi lehetőségeinkhez mérten korlátlan mennyiségben értékesíthetnénk ezeket a szőrméket, mivel kidolgozásuk, szinváltozatuk szinte felülmúlhatatlanul tökéletes. A jelenlegi áralakulás szerint egy házinyúl gereznából kiképzett szőrmekabát ellenértékeként átlag 64 dollárt érünk el, ez azt jelenti, hogy ha 32 nyúlgereznával számolunk egy szőrmekabát elkészítésekor, úgy egy gereznáért 2 dollárt kap népgazdaságunk. Szeretnénk, ha a lengyel kisállattenyésztők mintájára nálunk is tömeges fejlődésnek indulna a nyérc-, a nutria-, a kékróka- és az ezüstrókatenyésztés. HAZAI FEJLŐDÉS Hogy tenyésztőink biztosak legyenek az állatok tenyészértékében, ezért a KARA szakágazati vállalat néhány tenyészfarmot létesít országszerte. Az itt előállított, kiválasztott tenyészpárokat elismerten jó kisállattenyésztők kapják majd meg, előreláthatólag azzal a feltétellel, hogy njinden tenyészállat ellenében két gereznát ad át a tenyésztő á vállalatnak. A nyérctenyésztést nagyüzemileg például a húsfeldolgozó üzemek, a halgazdaságok, a baromfitenyésztő üzemek esetleg egyes koiizervgyárak mellékágazataként lehetne bevezetni, hogy ne! menjen kárba a hulladékhús. A nyérctenyésztő átlag 400 koronát érhet el gereznánként, ha gereznaminöség és szinváltozat szempontjából megfelelő állatokat tart. Ha azonban nyérceinek préme nem éri el a kívánt minőségi szintet, előfordulhat, hogy ugyanolyan munkaráfordítással csupán feleannyi, vagy még kisebb bevételhez jut. Tehát a tenyészálla tok fajtatisztasága és ebből következő jó prémminősége igen fontos szempont minden új tenyészet megalakításakor. Viszont ha minden rendjén van, úgy legalább a befektetés kétszerese, de rendszerint ennél Is több megtérül. FELVÁSÁRLÁS Mivel országos érdekünk, hogy a házinyulainkon évente kifejlődő 30 millió gereznából necsak 15 millió kerüljön feldolgozásra, kisállattenyésztőink ezzel kapcsolatban javaslattal fordultak a CSKP XIII. Kongresszusához. Ennek eredményeként a KARA vállalat megbízást kapott, hogy 1966 július 1-től kezdődően közvetlenül a termelőktől vásárolhatja fel a gereznát. A vállalat felvásárlási központjának címe: jároméi, ul. Sv. Cecha 260, Szlovákiai vonatkozásban: Bratislava, Sienkiewiczova 4. A vállalat szerződést kötött a Csehszlovák Kisállattenyésztők Szövetségével, amely nagy hajlandósággal nyújtott segédkezet a Báránygereznából készült szőrmekabát.--------------------------—^ 7. szám A TARTALOMBÓL: Női tenyésztési aktívák az NDK-ban-4- Nutriák betegségei + Egy francia gyöngyöstenyésztő munkájáról-4- Régi utakon — új módon a postagalambtenyésztésben-4- Két tömőgép, amely megoldotta a nagyüzemi libatömést 4- IMPULSA juhfejőberendezés-4- A ludak tolltermelése V________________J
