Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-12-24 / 51. szám
Megérdemlik, hogy írjunk róluk * ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ❖ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦;« <♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦> ♦> «.;♦ »> ♦♦♦ ♦♦♦ ««» •»«»♦. «$♦ ♦♦♦ •«« *1» ••• .?♦ *; A TÁGAS ELŐSZOBA arra vall, vadász a ház gazdája. Kitömött, füles fácánkakas, gácsér, s. egyéb trófea ékesíti ízlésesen elhelyezve a falakat. A látogató akaratlanul is megáll néhány pillanatra, hogy elnézegesse a természet eme szép ajándékait, a tarka-barka ruhába öltözött vadaakt. Bertha János, a házigazda a kisgéresi szövetkezet elnöke, ilyenkor nem zavarja vendégeit, s jóleső érzéssel könyveli el, ami szép, azt nem lehet egy tekintetre otthagyni: A nagy asztal körül ülünk, kóstolgatjuk a kisgéresi dombok aranyszínű nedűjét és beszélgetünk. Jelenről, múltról, jövőről. Bertha János életéről. A terebesi gépállomáson kezdte pályafutását, mint üzemvezető. Közben huszonhárom éves korában a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjéül választják. Hat évig töltötte be ezt a tiszteséget, majd ezt követően négy évig országgyűlést képviselő. Tíz év barátok közt is nagy idő, s akarva, nem akarva, rengeteg hasznos tapasztalatra, előrelátásra tesz szert az ember. Bertha elvtárs nemcsak hazavitt ezekből a tapasztalatokból, de elsősorban a falu levegőjét hozta a városba, a Nemzetgyűlésbe. Faluját, a járást, egész választó körzetét képviselte. Szakmai körökben is feltalálta magát, hiszen a gépállomás dolgozójaként a járás szövetkezeteiben a termelés ütőerén tartotta a kezét. Annak idején például, amikor a kukorica négyzetes vetése jött divatba és ettől vártuk a hektárhozamok növekedését, az otthoni gyakorlati tapasztalatokra hivatkozva, megmondta véleményét az illetékeseknek. „Négyzetes vetésnél nem tudjuk elérni a kívánt töszámot, tehát nem is várható magas hektárhozam.“ Nem kell mondanunk, a négyzetes vetés sorsa néhány év alatt megpecsételődött. A gépállomáson betöltött munkahelyét az elnöki székkel cserélte fel, amikor a szomszéd falu, Perbenyík egyesült a kisgéresi szövetkezettel. Később szaktudását a Nagykaposi Mezőgazdasági Technikumon gyarapította. Tapasztlatokban gazdag, szakmai hozzáértését tükrözi az egyesített szövetkezet szilárdsága, a két község dolgozóinak jómódúsága. Bizonyíték erre az a tény, amíg 1960-ban csupán hatmillió koronára rúgott a két szövetkezet árutermelése, addig idén már tízmillió koronával számolnak. A távlati tervek pedig azt mutatják, évenként egymillió koronával növekedik majd a közös bevétele. Ezek a rideg, de sokatmondó számok minden dicsérő szónál ékesebben beszélnek. J-s-j ARCÁN MÉLYÜLNEK a ráncok, de szája szögletéről a mosoly nem fogy ki. Az arcvonásokból, a szemek tüzéből sok minden kiolvasható. Bizonyára Jó családapa, s a vezetése alatt szorgoskodó fiatalok, idősebbek kedvelik az ötvenegynéhány éves embert. Palágyi János a Királyhelmeci Állami Gazdaság nagytárkányi és kiscsernői részlegének vezetője. Immár harmadik éve tölti be ezt a tisztséget. Annak előtte öt évig a leleszi szövetkezet elnöke, majd három évig a mezőgazdasági tanonciskola tanítója. Közben elvégzi a mezőgazdasági technikumot Nagykaposon. Több évtizedes gyakorlattal és elméleti tudással felvértezve tölti tehát mai hivatását. Szükséges is a rátermettség, a józan megfontoltság az ezer hektáros részlegen. Átlagban kétszáz személy dolgozik irányítása alatt és elmondhatjuk, szép eredménnyel. Kalászosokból az állami gazdaság keretein belül az egyes udvarok közül ők értek el legjobb eredményeket. Kukoricából pedig egy 40 hektáros dűlőn 100 mázsás termést takarítottak be hektáronként. Palágyi elvtársnak nem volt könnyű a dolga, amikor a részleg élére került. Ugyanis a nagytárkányi rész mint gyengén gazdálkodó szövetkezet került az állami gazdaság kezelésébe. A szövetkezet tagjainak nemcsak új munkaviszonyhoz kellett szokniuk, de szilárdabb erkölcsi normákkal álltak szemben. Több ízben megesett, hogy egyik másik dolgozónak „enyves“ volt a keze. Erről a rossz szokásról nagyon nehezen mondtak le az emberek. Ha tetten érték őket, azzal védekeztek, hogy megszokták a szövetkezetben. Igaz, a szövetkezet éveken keresztül csak előleget fizetett, míg most az elvégzett munka ellenértéke minden hónapban a dolgozók zsebébe vándorol. Ezen kívül kerti földet is juttattak számukra, hogy ne legyen panaszuk. A jó gondoskodásnak köszönhető, hogy nem küszködik munkaerőhiánnyal az állami gazdaság. Az „enyves" kéz mellett egy másik szokás is bosszantotta a gazdaság vezetőjét. Mégpedig az, hogy az idősebb parasztemberek szájából sokszor elhangzott a régi időkre emlékeztető „intéző úr“ megszólítás. Palágyi elvtárs ilyenkor hátraböki kalapját s azt mondja: „András bátyám miért nem szólít méltóságos, vagy kegyelmes úrnak, az talán jobban illene rangomhoz“. Három év nem nagy idő, de ezalatt megszerették az emberek. A jó viszony elmélyült közöttük, mely az eredményes munka feltétele. Bár Palágyi elvtárs falujából, Leleszről nap mint nap 17 kilométert utazik munkahelyére s hat gyerek apja, mégis szakít időt a hozzátartozó munkások nevelésére, kívánalmaik teljesítésére és nem utolsó sorban arra, hogy a rábízott vagyon évről-évre nagyobb jövedelmet hozzon. —sá— Példás tanító SOK TÜRELMET igénylő munka a tanítás. Főleg nehéz, ha idegen nyelveket sajátítanak el a tanulók. A tanár sokszor együtt izzad az osztállyal, különösen, ha öreg diákok ülnek a padokban. Mert ilyen is van a Nagykaposi Mezőgazdasági Iskolában. A szövetkezetek, állami gazdaságok felelős vezetői, akik a múltban nem végezhették el iskoláikat, idősebb korban tanulásra adják fejüket. Nem kell sokat bizonygatni, hogy ilyenkor már nehezebben fog az ész, fordul a nyelv az idegen szóra. Az is köztudomású hogy a mezőgazdasági iskolában általában gyengébb az átlag, tehát csodát ezektől sem várhatunk. így hát elég a gondja-baja Kertész Pálnak, aki immár kilenc éve nyelveket tanít az említett iskolában. A hírek szerint szigorú és megköveteli a magáét Erre szükség is mutatkozik. Ellenben az is igaz, aki négy éven keresztül tanulja például a szlovák nyelvet Kapuson, utána nyugodtan beülhet a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola padjaiba. Erre azután büszke lehet a tanító. A szigorúságnak tehát végeredményben jó következményei vannak. Kertész elvtárs nemcsak a katedrán állja meg a helyét, de a közéletben sem hallgatja el észrevételeit. Az elmúlt években nemcsak személyesen, de a sajtón keresztül javaslatokat tett a városszépítési munkákra, amelyeket időközben meg is valósítottak. Fő alapelve, hogy szépítés, kertelés nélkül mondjuk meg az igazat. Kertész Pál munkáját megbecsülés övezi. Tiszteletben tartják nemcsak diákjai, de a város polgárai, valamint a helyi nemzeti bizottság vezetői is. Munkáját értékelve megkapta a Példás Tanító kitüntetést és a hozzájáró pénzjutalmat. (-sr-J Irodából traktorra i ÖTVENKILENC ÉVES, szikár arcú, határozott typusú ember Fodor Sándor, a csoltői szövetkezet traktorosa. Már gyermekkora óta megszokta, amit rábíznak, lehetőleg hiba nélkül, lelkiismeretesen végrehajtja. A szövetkezetben szellemi és fizikai munkát is végzett. Könyvelgetett az irodában, de amikor új, fiatal munkaerő jött, kiment dolgozni a határba. Aztán amikor nem bírtak a munkával, újra visszahívták. Becsülettel dolgozott a késő esti órákig, hogy a szövetkezet nyilvántartása rendes mederbe kerüljön. Négy évvel ezelőtt véglegesen traktorra ült. Amikor a gépekről esik szó, felderül az arca. A gép régi szerelme. Gyerekkorában is lakatosinasnak készült, de valamilyen okból nem sikerült. Most nagyon örült, hogy elvégezhette a traktorvezető tanfolyamot és felülhetett a Major típusú gépre. Erre a traktorra sokan panaszkodtak, de ő megmutatta, hogy minden géppel lehet dolgozni, ha gondját viselik. Érezni kell a géppel, akkor nem eshet rajta nagyobb hiba. Amikor traktorra ül, első dolga megvizsgálni, van-e elég olaj a tartályban. A reggeli rövid karbantartás nélkül egy lépést sem megy a gépen. Szeretik őt a növénytermesztésben dolgozók is, mert jó minőségű munkát végez. Amikor például megkezdték a burgonya ásását, valami ok miatt pár napig nem dolgozhatott a burgonvaásó géppel. A másik traktoros alig került néhányat, máris elromlott a gép. Ö hiba nélkül dolgozott a gépen. Törődik a rá bízott géppel, de ugyanakkor saját egészségével is. Most Super traktoron jár, de ülését úgy megjavítgatta, hogy talán még a személygépkocsi ülése sem kényelmesebb. A csoltői szövetkezetesek bizony jól dolgoznak. A vetést október 10, a mélyszántást november 9-én fejezték be, a kukoricát pedig már október 20-án letörték. A növénytermesztéssel összefüggő munkákat tehát idejében és szakszerűen végzik. Viszont a növénytermesztés eredményei megmutatkoznak az állattenyésztésben is. Ezen a szakaszon a szövetkezet lényegesen túlteljesíti szerződéses eladási tervét. Húsból például 87 mázsával többet adtak el a tervezettnél, tejből pedig több mint 46 ezer liter jutott terven felül. Bár tojáseladási szerződést nem kötött a szövetkezet, a tagok mégis 7311 darobt adtak el. A szemes termények eladási tervét is túlteljesítették. Fodor Sándor jól érzi magát a csoltói szövetkezetben, és a többi traktorossal együtt jó munkával járult hozzá a nem mindennapi gazdasági eredmények eléréséhez. Megállta a helyét az irodában, és nem hozott szégyent a traktoros szakmára sem. (bállá) ByO ICSKI SAROLTA már kilenc éve * * dolgozik a licei szövetkezet irodájában. Majdnem egy évtized alatt a szorgalmas fiatalasszony szinte végeláthatatlan számoszlopot jegyzett már a könyvelési lapokra. Első percre úgy tűnik, hogy talán egyhangú is ez a munka. De mikor erről beszélgetünk vele, nyugodt mosollyal közli, hogy szereti szakmáját és ha az életet újra kezdené, megint ezt a pályát választaná. A szövetkezet vezetősége most a munkaegységek nyilvántartását bízta a pontosan dolgozó fiatalasszonyra. Az éleseszű könyvelőnő ezen keresztül is látja, hogy milyen ütemben fejlődik szövetkezetük. Hogy minden évben előbbre lépnek, azt néhány számadattal érzékelteti. Amíg 1963- ban 17 korona volt egy munkaegység értéke, a múlt évben már elérte a 20 koronát. Igaz, idén 1090 munkaegységgel többet merítettek ki a tervezettnél, de a pénzügyi tervet is túlteljesítették, tehát elég pénz jut a munkaegységekre. Bár mostanában a pénzügyi mérleg úgy mutat, hogy nem lesz meg talán teljesen a 20 korona, de az év vége még meglepetéseket hozhat. Micskinének különösen akkor csillan fel a szeme, amikor a licei aszszonyok munkateljesítményéről érdeklődünk. Ezen a téren nem kell szégyenkezniük. Még csoportvezetőjük is nő, mégpedig Voltér Józsefné személyében. Általában a nők 180— 200 munkaegységet dolgoznak le évente, de a fejőnők 420 munkaegységet is elérnek. A fiatalasszony a munkaegységek könyvelése mellett felfigyel a termelési eredményekre is. Pontosan tudja például, hogy a zab 44,3 mázsás hektárhozamot adott, a kukorica pedig 70 mázsát. Ez bizony nagyon szép eredmény a dombos földekkel rendelkező szövetkezetben. A munkában tehát megállja a helyét Micskiné, de vajon milyen a családi élete, hogyan teljesültek álmai? Kiegyensúlyozott egyénisége, nyílt tekintete elárulja, hogy elégedett életével. Munkahelyére nem panaszkodik, családját nagyon szereti. Férje traktoros a Jelsavai Állami Gazdaságban. Fizetését az utolsó fillérig haza adja, kerüli a kocsmát és az italozást. A harmonikus családi életet egy szép kisgyerek tetőzi be. Ha a fiatalaszszony munkába megy, édesanyja vigyáz a kisgyerekre, aki kora reggel és az esti órákban mint fejő dolgozik a szövetkezetben. A vágyairól csak annyit mond, hogy eddig teljesültek. Rendes családi élet, jó munkahely és ami a fő, a koronát élére tudják rakni, ami abból is látszik, hogy nemrég egy MB 1000-es személyautót vettek. Persze, álmukat tovább szövögetik, mert a mostanitól még egy szebb, új családi házat akarnak építeni. A Micski család elégedetten, boldogan várja a békás karácsonyt. (bállá) VÁLENT LÁSZLÓ a CSEMADOK rimaszombati járási titkárságáról került a Sajószárnyai Helyi Nemzeti Bizottság élére, közben egy évig Zádorban is titkárkodott. Falujába már tapasztalattal tért haza. A társadalmi munka nem volt új számára, hisz mint CSEMADOK funkcionárius sokat f0oia]Vn-n»t a falu és város kulturális, társadalmi problémáival. De amint maga mondja, otthon nem volt könynyű a helyzet. Most, az év végén, amikor visszapillant az elmúlt évek dolgos hétköznapjaira, eszébe jutnak a kezdeti nehézségek. A Sajószárnyai Helyi Nemzeti Bizottság egyik nagy hibája volt azelőtt, hogy a faluszépítésre szánt összeget több esetben nem tudták kihasználni. Ezért többször a járási nemzeti bizottság költségvetésébe kellett visszafizetni a pénzt. Az utóbbi időben ezen a téren gyökeres változás történt. Lényegesen fokozódott a lakosság aktivitása. A falu gyors fejlődését az is mutatja, hogy 90 új házba költöztek be a boldog családok. De a polgárok nemcsak saját udvarukkal, lakásukkal törődnek. Egyre többen kapcsolódnak be a társadalmi munkába. A helyi nemzeti bizottság elnöke elmondja, hogy rendbehoztak 2 km utat, a járdaépítési munkák értéke pedig meghaladja a 200 ezer koronát. Különösen az alvégi és a Vasút utcai-i lakók tettek ki magukért. Németh Júlia és Milián István sokat segített a szervezésben. A járdaépítési munkákba bekapcsolódtak a cigány származású dolgozók Is. Ikri Zoltánná, a Nőszövetség tagja maga is példát mutatott a munkában és a többieket is beszervezte. A sajószárnyai cigányok szeretik a szépet. A két Ikri testvér építette a legszebb házat. Ikri József és Russzó Jenő, a helyi nemzeti bizottság képviselői, szintén aktívak és sokat tesznek a község fejlesztéséért. Nem könnyű ebben a faluban a munka. Válent elvtárs, aki már régen bekapcsolódott a mozgalmi életbe és azt tartja, akkor szép, változatos az élet, ha tele van nehézségekkel. Ha sikerül megoldani egy-egy problémát, elégedetten nyugtázza az eredményt. Aztán újra neki a munkának. Az új évben is nagy fába vágják fejszéjüket. Mintegy 640 ezer korona költséggel rendbe akarják hozni az utakat. Ebből a lakosság 250 ezer korona értékű társadalmi munkát vállal. Gondolnak a falu parkosítására is, mert mintegy 1000 fát ültetnek ki. Mindkét kezük tele lesz munkával, de a helyi nemzeti bizottság elnöke és a lakosság is szívesen dolgozik, mert az eredmény az ő életüket gazdagítja. (b-a) A közösség érdekében sendesen üldögél a sarokban. Körülötte traktorosok. Munka után felhajtanak egy pohár bort, aztán indul ki-ki az útjára. Ö is menne, de megszólítjuk. Mondjon valamit magáról, munkájáról. Vállat von. Mit mondhatna. Egyik nap jön a másik után, s ö végzi munkáját. Hogy milyen eredménnyel? Azt mások döntsék el. Az elnök, a szövetkezet tagjai. Fetykó Ferenc, a kisgéresi szövetkezet agronómusa szerény ember látszatát kelti. Jóformán munkájának él. Abból pedig nincs hiány. Nyáron hajnal négykor talpon van, és motorkerékpár hátán lovagol falujából, Perbenyíkről Kisgéresre. Itt az egyesített szövetkezet központja. Az előző esti munkaelosztás szerint kapják a parancsot a traktorosok, a kisegítők. Napközben a határt járja, lótfut egyik munkahelyről a másikra. Délután ellenőrzés, estére munkaelosztás, majd a traktorosok teljesítményének elismerése következik. Másnap ,,kezdődik minden elölről. A tavasz és ősz ugyanolyan szoros mint a nyár. Csupán télen van lélegzetvételnyi idő, de most is minden napnak megvan a maga tennivalója. Nem fárad bele a sok futkosásba?. Két község határának se széle, se hossza. Szeretik a szövetkezet tagjai? Megbecsülik munkatársai? Fetykó elvtárs sok emberrel dolgozik. Nemcsak a három csoportvezető tartozik keze alá, de több mint harminc traktoros és a hozzájuk beosztott munkaerők. Este, munka vé-AZ AGRONÓMUS geztével nyugodt szívvel aláírja az elvégzett munkáról szóló kimutatást, mert napközben már a helyszínen terepszemlét tartott. A hibák fölött nem néz el, azzal a közösséget károsítaná. A földön született. Tíz gyermek közül a legifjabb. Apja hét hektárt mondott magáénak. Azzal léptek a szövetkezetbe. S a tíz közül épp ..Benjámint“ szemelték ki továbbtanulásra. 1952-ben mesteriskolába küldték Leleszre. Hazajövet segédkönyvelő lett Perbenyíken. A két szövetkezet egyesítése előtt újra beült az iskola padjaiba. Nagykaposon elvégezte a mezőgazdasági technikumot és 1962-től az egyesített szövetkezet agronómusa. Bertha János, a szövetkezet elnöke egy mondatba sűríti az agronómusra vonatkozó véleményét. „Ha sok ilyen ember lenne, mint Fetykó, nyugodtan aludhatnánk." Marad ideje a ház körüli munkára, a család nevelésére? Itt-ott ellop az Idejéből, de nagyon kevés az, amit otthon tölt. Jóformán csak aludni tér haza. Rendszerint előző este az asszony elkészíti a másnapra szóló elemózsiát. Tavasszal szalonnát, nyáron csibe- és kacsahúst, s ezt ott fogyasztja, ahol a dél éri. Este három gyerek várja. Egy fiú és két lány. Velük az asszony foglalkozik, aki emellett a háztartási munkát végzi. A fiú, a legidősebb, nem esett messze apjától, mert ö is a mezőgazdaságot választja élethivatásul. Lám, Fetykó elvtárs nem sokat tartózkodik odahaza, a föld és faluja iránti szeretete mégis átragad családjára. Ezek után az elnökkel egyetemben, mi is azt állítjuk, sok Fetykóra tenne szüksége mezőgazdaságunknak. f-sá-J O 'Ű o o s s 'S CG n £4 C/5 O C/5 SZABAD FÖLDMŰVES 5 1966. december 24.
