Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-12-24 / 51. szám

ITTHON TÖRTÉNT A Nemzetgyűlés a mezőgazdasági adó szabályozásáról és a családi pótlékok folyósításáról tárgyalt: Véglegesen jóváhagyták a mező­­gazdasági és jövedelmi adót szabá­lyozó törvénytervezetet. A törvény foglalkozik a mezőgazdasági adó többtermelésre serkentő funkciójával, valamint kivetésével. Becslések sze­rint az egész mezőgazdasági adónak mintegy 83 százalékát teszi ki majd a földadó, 17 százalékát pedig a jö­vedelmi adó. Nem fizetnek adót azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek rendkívüli kedvezőtlen feltételek mel­lett gazdálkodnak és dolgozóik havi jövedelme nem haladja meg az 1000 koronát. A kétfajta mezőgazdasági adónak 20 százalékát április 30-ig, 30 százalékát augusztus 31-ig és 50 szá­zalékát november 30-ig fizetik a me­zőgazdasági üzemek. Amíg eddig a mezőgazdasági üzemek csak 11 minő­ségi osztályba voltak sorolva, ezután az éghajlati és természeti adottságok­nak megfelelően 142 körzetbe tartoz­nak. Mivel az űj osztályozással sok mezőgazdasági üzem nem értett egyet, mezőgazdasági szakemberekből álló bizottság alakult, amely még az újévben változásokat eszközöl 1907. január 1-ig visszamenő hatállyal. Az eredeti elképzelés szerint a nemzeti bizottságok a jövedelmi adó­nak csak a felével rendelkeztek vol­na. Az ésszerű ellenvetéseket a kor­mány elfogadta és így a mezőgazda­­sági üzemek egész jövedelmi adója a helyi nemzeti bizottságok költségve­tését gyarapítja. Előzetes számítások szerint az ily képpen befolyt összeg községenként évente 30—80 ezer ko­rona lesz. A régi jellegű adókhoz vi­szonyítva az új törvénynek az a leg­nagyobb pozitívuma, hogy a megadóz­tatás útján nyert összeg az egyes községekben marad. A Nemzetgyűlés jóváhagyta a tör­vénytervezetet is, amely szerint ezen­túl illeték jár a perfelvételi és fel­lebbezési indítvány bíróság általi ki­dolgozásáért. így akarják elérni, hogy indokolatlan esetekben ne for­duljanak a bírósághoz a polgárok. Ez az intézkedés nagyon is indokolt, mert a kimutatás szerint a bírók munkaidejének 7,3 százaléka ment rá a perfelvételi és fellebbezési indít­ványokra. A nemzetgyűlés foglalkozott a gyermekről való gondoskodás elha­nyagolásával is. Megállapították, hogy több esetben a szülők felveszik a ma­gas családi pótlékot és ezt nem for­dítják a gyerekek nevelésére. Az új törvénytervezet világosan leszögezi, hogy a családi pótléknak kizárólag a gyerekek javát kell szolgálnia. Ha a szülő elhanyagolja gyereknevelési kötelezettségeit, a családi segélyt az illetékes nemzeti bizottság kapja meg és a pénzösszeget úgy használja fel, hogy az a gyerekek javára szolgál­jon. Befejeződött a Szakszervezetek V. Szlovákiai Konferenciája Bratislavában végétért a Szakszer­vezetek V. Szlovákiai Konferenciája. A vitafelszólalások után a konferen­cia megválasztotta a Szlovák Szak­­szervezeti Tanácsot, amelynek 71 tag­ja és 24 póttagja van. Ismét Vojtech Daubnert választották az elnökké. Daubner elvtárs záróbeszédében hang­súlyozta, hogy a konferencia tárgya­lásait nagyon pozitívan lehet értékel­ni. Az új feladatokkal kapcsolatban számos új probléma is merült fel, amit az elkövetkező időben meg kell oldani. A hozzászólások azt bizonyí­tották, hogy népgazdaságunkban és társadalmi életünkben megoldottuk az alapfontosságú problémákat, vi­szont az új gazdasági irányítási rend­szer újabb szempontokat vet fel. A szakszervezetek munkájának leggyen­gébb láncszeme az emberről való gondoskodás. A Szlovákiai Szakszer­vezetek 1 millió 209 ezer tagja élesen elítélte az amerikaiak vietnami ag­resszióját. Ülésezett a CSKP Központi Bizottsága December 19—20-án ülésezett a CSKP Központi Bizottsága, amely megtárgyalta a CSKP KB 1985 novem­beri plenáris ülésén elfogadott, a központi irányítás szerveinek tevé­kenységére vonatkozó határozat tel­jesítését. Ezzel a napirendi ponttal kapcsolatban jóváhagyták A. Novotny elvtárs beszámolóját. Meghagyta a KB a CSKP KB elnökségének, hogy dol­gozza ki a beszámolóból eredő fel­adatokat és biztosítsa valóra váltá­sukat. Antonín Novotn^ elvtárs beszámo­lójában foglalkozott a vállalatirányí­tás közgazdasági eszközeinek rögzí­tésével, a központi szervek szerepé­vel, a különböző állami bizottságok munkájával, a külkereskedelem cél­kitűzéseivel, a minisztériumok alkal­mazkodásával az új feltételekhez, a versengés szellemének érvényesülésé­vel, a spekuláció-mentes kezdeménye­zéssel, a fogyasztó és termelő viszo­nyával, a hiányosságok felszámolásá­val, az eszmei nevelő intézmények jobb állami irányításával, a nemzeti bizottságok felelősségével, valamint a párt vezető szerepének elmélyítésé­vel. A mezőgazdasággal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy szervezettebbé kell tenni a nagyüzemi termelést. Megemlítette, hogy az ipari ágazatok egyre jobban belefolynak a mezőgaz Novák Ottó polgári esküvője 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1968. december 24. dasági termelésbe. A fejlett gazdasági feltételek között ezeknek az ágaza­toknak nagyfontosságú mezőgazdasá­gi ipari komplexumokat kell képez­niük, amely hatékonyan befolyásol­hatja a mezőgazdasági termelés gaz­daságosságát, így az egész állam gazdaságát is. Ebből a szempontból nem tarthatjuk befejezettnek a me­zőgazdaság nagyüzemi átépítésének folyamatát. A mezőgazdaságot csak a mezőgazdasági termelést megelőző, illetve ezzel kapcsolatban álló ága­zatok és szolgáltatások oszthatatlan részeként fejleszthetjük. Ezt az in­dokolt követelményt méginkább alá­húzza, hogy a mezőgazdaságban mindezideiig elégtelen a munka meg­osztása, s ennek következtében ala­csony fokú a szocialista mezőgazda­­sági üzemek zömének szakosítása. Példás község A Hernádcsányi Helyi Nemzeti Bi­zottság igyekszik, hogy a pártkong­resszus által kitűzött feladatokat min­den szakaszon teljesítse. A helyi nemzeti bizottság a község szépítésére és fejlesztésére hitelt vett fel, és hamarosan befejezi a kultúr­­ház építését, melyhez tekepálya is tartozik. Megkezdődtek az előkészü­letek az óvoda építésére is. Az isko­lás gyermekek számára tornatermet építenek. Lényegesen bővülnek a szolgálta­tások is. Eddig női szabóság, kőmű­­vesség és ács-csoport működött. Idén fodrász és borbélyüzemet, pékséget, építkezési csoportot, teher- és sze­mélyszállítási részleget, homok- és kavicsbányát, fafűrészelő telepet, jö­vőre varrodát létesítenek és külön­féle betonelemeket gyártanak. Kibő­vül a vendéglátó szolgálat is a csányl tó mellett. Alakítanak egy olyan cso­portot is, amely a községi utakat, tereket, járdákat építi és karban­tartja. A Hernádcsányi Helyi Nemzeti Bi­zottság programja nagyon gazdag, de a funkcionáriusok és a képviselők nem félnek a feladatoktól, hisz bíz­tatja őket az a tény, hogy hazánk felszabadulásának 20. évfordulóján el­nyerték a Példás Község büszke cí­met. (J. S.) FIGYELEM I KŐVETKEZŐ SZÁMUNKBAN — mely 20 oldal terjedelem­ben jelenik meg — KÜLÖN MELLÉKLETKÉNT KÖZÖLJÜK A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK új felvásárlási árait. + Déménd község is rohamosan fejlődik. Űj kultúrházat és iskolát kapott a falu. A régi kultúrházat pe­dig klubhelyiséggé alakították át. A népi zenekarnak 5000 korona értékű hangszert vásároltak, amely Cserba Ferenc vezetésével sikeresen fejlődik. Lukács Pál, a helyi nemzeti bizottság elnöke és Priboj Mihály funkcioná­rius, arra törekszik, hogy a lakosság egyre több szolgálatot kapjon. Külö­nösen jól működik a borbélyüzlet, amelybe 30 ezer koronát fektettek be. Cserba László borbély nagy népsze­rűségnek örvend a faluban és a kör­nyéken is. A faluban hamarosan meg­kezdik a szolgáltatások házának épí­tését is.. Dicséretet érdemel a szabá­szat is. Kürthi László feleségével el­készíti a legdivatosabb öltönyöket is. A közeljövőben a helyi nemzeti bi­zottság járdákat és autóbusz váróter­met épít és nemsokára neonfények gyúlnak ki a falu fölött. (B. J.) + A Terebesi Járási Nemzeti Bi­zottság a Vöröskereszttel együtt Fe­ketemező, Kiskövesd, Véke és Hriatky lakóinak kezdeményezése alapján versenyt hirdet a példás háztartás cím elnyeréséért. A verseny arra hi­vatott, hogy elősegítse a falusi laká­sok lakőkultúráját és csinosítását. Lényegében arról van szó, hogy a családi házak szépek, célszerűek, hi­giénikusak legyenek. (H. A.J Gondtalanul Játszadoznak az iskolás geyerek a társadalmi munkával épült nagykaposi parkban. (Bállá felv.J Vidéki vagyok... Enyhe idő, hideg idő. Hol egyiket, hol másikat jósolgatják a meteoroló­gusok. Ilyenkor az ember azt sem tudja, hogyan öltözzék. Ruha még csak hagyján, de a lábbeli. A hajnali gyenge fagyon okkal-móddal eljutsz az autóbuszmegállóhoz, a cipőd talpa sem lesz sáros. Néhány pillanat múlva azonban az úttest széttaposott sara közepette fékez az autóbusz. Az ajtó nem több három lépésnél. A kocsi belseje világos, de odáig sötét az út. „Ne kényeskedjen“ — szól hátam mögül egy ifjú hős, akinek gumi­csizmája nagyot cuppan a sártengerben. Nem kényeskedem, de egy óra múlva, mire G alánt ár a érünk és sarumon fehérre szárad a sár, másképp szól a nóta. „Ez sem tisztította cipőjét a héten." Bratislavában, amikor a vérvörös napocska felbukkan az ég alján, azt is észreveszi az utazó, nemcsak cipője fehérít, de a nadrágja is térdig sáros. A nagykabát meg oly maszatos, mint a törlőrongy. Mit mondhat­nak a járókelők? „Vidékről jött, szegény.“ Nem tagadom. Vidéki vagyokI Szerencsés halandó az, aki munka-i helyén lakik. —sándor — A komáromi járás szebb mint valaha Komáromban a járás érdemes párttagjainak és a forradalmi mun­kásmozgalom veteránjainak aktíváján magas funkcionáriusok megköszönték a kommunisták helytállását az árvíz­veszedelem idején. Az értekezlet után a résztvevők autóbuszokkal tekintet­ték meg a komáromi járás néhány falvát. Elégedetten látták Gadóc épü­lését, ahol emeletes házak nyúlnak az ég felé, Keszegfalván is korszerű csa­ládi házak tömegeivel találkoztak. Gúta felé már minden igényt kielé­gítő aszfaltút vezet. Csak elvétve lát­ni már régi típusú házat. Ez a község teljesen újjá született. A küldöttséget a Váh szállódéban Ján Jány, a gűtai Helyi Nemzeti Bizottság elnöke és Fűry Ernő alelnök fogadta. A rögtön­zött beszélgetésen elmondották, hogy hazánk legnagyobb községében 762 családi ház dőlt össze, 1246 pedig megrongálódott. A nemzeti bizottság 600 építkezési engedélyt adott ki. Jelenleg 248 befejezetlen építkezést tartanak nyilván, de ezekbe is hama­rosan beköltözhetnek a családok. Az új évben az összes családi és más házak elkészülnek. Az értekezlet résztvevői még több községet tekintettek meg és megálla­pították, hogy a komáromi járás fal­vai a szörnyű árvízkatasztrófa után sok-sok fáradságos munka után szeb­bek mint valaha. HOLCZER A ‘földműves válaszol: JÁR-E TOVÁBBRA IS A SZOCIÁLIS SEGÉLY? CSABA SÁNDORNÉ alsószemerédi olvasónk 1966 közepe óta 280 korona szociális segélyt kap, mivel más járadék (rokkant, illetve öregségi7járadék) feltételeit nem teljesítette és mivel tüdőbaja miatt munkaképtelen. Nyom­tatványt küldtek neki, amelyben fel kell tüntetni és igazolni kell nős fiai­nak és feleségeiknek keresetét. Olvasónk kéri, hogy nős és gyermekes fiai­nak jövedelme befolyásolhatja-e az ő szociális segélyét. Továbbá kérdi, kihatással lehet-e a szociális segélyre az a körülmény, hogy fia, mint a Nyitrai Pedagógiai Főiskola növendéke ösztöndíjat kap. A járási járad^kbizottságnak joga van meggyőződni olvasónk család­tagjainak any/ /reseti és személyi viszonyairól. Szociális segélyt rend­szerint nem fo j .ííanak olyan esetekben, ha gyermekeik keresetükből családjuk tisztességes eltartásán kívül szüleik eltartásáról is gondoskodni tudnának, főként abban az esetben, ha közös háztartásban laknak. A főiskolás ösztöndíja, a főiskolás saját jövedelme és ez nem befolyá­solja a szociális segély összegét, de "esetleg kihatással lehet a nevelési pót­lékra. AZ EFSZ-BEN TOVÁBB DOLGOZOK NYUGDÍJ-IGÉNYEI Mint ismeretes, a Tt 1966/60. sz. rendelete 1966. augusztus 1-től kezdődő hatállyal újból szabályozta ezeket az igényeket. Az említett rendelet 4. § értelmében azoknak, akik alkalmazotti nyug­díjat élveznek, valamint azoknak, akiknek 1964. június 30-a után mint ma­gasabb színvonalon gazdálkodó EFSZ tagjainak állapították meg nyugdí­jukat, ha az EFSZ-ben tovább dolgoznak (de nem mint alkalmazottak) öregségi nyugdíjukat az elért havi keresetükre való tekintet nélkül havi 1000 korona összegig továbbra is folyósítják. A szövetkezeti nyugdíjasok, akik övezeti öregségi nyugdíjat kapnak (és nyugdíjigényük elérése után nem alkalmazotti viszonyban tovább dolgoz­nak) az elért havi keresetükre való tekintet nélkül 600 korona összegig megtarthatják öregségi nyugdíjukat. MIKOR EMELKEDIK A NYUGDÍJ TOVÁBBI MUNKAVÁLLALÁS, MUNKATEVÉKENYSÉG ESETÉBEN? Valamennyi fent említett esetben mind a szövetkezeti nyugdíjasok, mind a szövetkezetekben dolgozó alkalmazotti nyugdíjasok további munkatevé­kenységük idejére lemondhatnak öregségi nyugdíjuk folyósításáról (magá­ról az igényről nem kell lemondani) annak ellenében, hogy nyugdíjuk a nyugdíj megállapítása időpontja szerinti havi átlagkereset 4 százalékával emelkedjék minden egészévi munkatevékenység után, illetve 1 százalékkal minden további 3 havi munkatevékenység esetén. — (Ez a megoldás ter­mészetesen az alacsony nyugdíjak esetében nem eredményezhet lényege­sebb emelkedést.) A Tt 1964/103 sz. EFSZ nyugdíjbiztosításról szóló törvény 42. § 2. bek. értelmében ha az EFSZ tag a nyugdíjigény megnyílása után tovább dolgo­zik — a nyugdíj folyósítása nélkül — akkor az öregségi nyugdíját a mun­katevékenység befejezése előtti 5, illetve 10 év aátlagkereset alapján kiszá­mított havi átlagkereset szerint számítják ki, ha ez az átlag kedvezőbb az EFSZ tag számára, mint a nyugdíjigény megnyílása előtti 5, illetve 10 év átlaga szerinti kiszámítás. Dr. F. J. ^ A Vöröskereszt alsószecsei szer­vezete megtartotta évzáró t aggyűlé­­sét, amelyen 70 tag vett részt. A szer­vezet komoly terveket tűzött maga elé. Elősegíti, hogy a községet virág­ágyakkal és díszcserjékkel díszítsék, ami hozzájárul a levegő tisztításához. További toborzások folynak az ingye­nes véradásra is. Frajka Ágnes taní­tónő és Benyovics János beszélt a Vöröskereszt eddigi munkájáról és a jövő terveiről. (K. Gy.) ÜNNEPÉLYESSÉ TESZIK A POLGÁRI RENDEZVÉNYEKET A polgári jogi bizottság jó munká jának köszönhető, hogy a múlt évber 30 polgári esküvőt kötöttek. Ezt úgt érték el, hogy esküvő előtt meglátó gatták a fiatalokat és felvilágosítf munkával győzték meg őket a polgár! esküvő lehetőségéről, és fontosságé ról. Elég eredményes tehát ennek a bi zottságnak a munkája, de a jövőber több figyelmet kell fordítania az idő­sebb polgárok születési évfordulóira és a nyugdíjba menők búcsúztatására, A Nagykaposi Városi Nemzeti Bi zottság mellett működő polgári ügyek testületé már egy évtizedes múltre tekint vissza. Munkatartalma egyre gazdagodik. Mindent megtesz azért hogy a polgári rendezvények megfe­lelő ünnepélyes tartalmat kapjanak Fábri bácsi, a testület elnöke, majc később Rychnavsky István tanító és Simko Margit anyakönyvvezető kellc politikai felkészültséggel és szakmai rátermettséggel rendezi meg az ünne­pi szertartásokat. Legtöbbet az új­szülöttek avatásá val és a polgár házasságok kötésé vei foglalkoznak Nagy figyelmet fordítanak a leen dő házastársak ok tatására is, vala mint a különbözí évfordulók, szüle tésnapok megün neplésére, és í polgári temetései megrendezésére, f Nagykaposi Város Nemzeti Bizottság polgári testület« még a személyazo nossági igazolvá nyokat is ünnepé lyes keretek között adja át. Általában rendkívüli figyelmet szen­telnek a szertartások eszmei és kul­turális színvonalának és természete sen a termek díszítésének. A névadé ünnepélyek alkalmából kedves aján dékot adnak az újszülötteknek. Mert ezen a téren még van tennivaló. Az öregeknek bizony jól esik, ha tö­rődnek velük. Nemrég Polónyi Józse­fet és Spoldon Istvánt búcsúztatták és meglátogatták a 90 éves Cap nénit. Bizony a látogatás alkalmából az idős nénike még el Is érzékenyedéit. Az eddigi tapasztalatok alapján a bizottság tökéletesíti munkáját és a jövőben még jobb tevékenységet fejt ki. KERTÉSZ

Next

/
Thumbnails
Contents