Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-12-17 / 50. szám

tozatos vadbőségéről. A fürge ebfalkák csaholása, a vadászkürtök rivalgása nem egyszer verte fel a komáromi és a tatai vadaskertek, valamint a Vértes árnyas erdeinek csendjét, ahol őz, szarvas, dámvad és bölény tanyázott. A Komárom megyei sóíymászoknak, sólyomldomltőknak, a madarl és mercsel madarászoknak ugyancsak volt dolguk.

Ma, a modern fegyverek korában szinte furcsának tűnik a vadászatnak e régi módja. Annak ellenére külföldi vadászok még ma is előszeretettel választják a vadászat e régi formáját, mert sokkal izgalmasabb szórakozást nyújt, mint a lőfegyver használata.

ANDRISKIN JÓZSEF (Komárom)

A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE

BIZONYÁRA KEVESEN TUDJÁK, hogy a magyar királyok — kevés kivétellel — szenvedélyes vadászok voltak. De nemcsak ők, hanem a királynék is férfias szenvedéllyel űzték ezt a sportot... A legnagyobb népszerűségnek a sólyomvadászat örvendett, mely izgalmas szórakozást jelentett.

Mátyás király komáromi tartózkodásai idején előszeretettel hódolt a vadászat szenvedélyének, de leginkább a sólyomvadászatot kedvelte. Uralkodása idején Komárom megyében — főleg Csallóközben — igen sok királyi szolganép lakott.

neve is a madarászok nevét viseli. Ugyanis valamikor Madár községet körülölelő dombokat, nagy kiterjedésű erdők koszorúzták. Az erdőkben rengeteg madár tanyázott. Ide jártak fogás végett a királyt madarászok. A községben az akkori Madarász nevű család utódai még ma is élnek.

De térjünk vissza az idomított sólymokra. A királyok előtt igen kedves volt egy-egy jól idomított sólyom, s ezért nagy becsben tartották a sólyomidomítókat, akiket nem egy esetben királyi kitüntetésben részesítettek. így pl. a Madar

romi vagy a tatai várból sólyomvadászatra indult. A sólymárok, madarászok, vadászok, hajtők, csatlósok és ebek pompás menetének élén mindig a sólymászmester haladt megfelelő segédszemélyzettel. Komárom környékén legszívesebben kócsagra sölymászott a király és a királyné. Abban az időben nagyon sok kócsag tanyázott

A TARTALOMBÓL

Négylábú pletyka Beszámoló egy kísérletről 4 Nyári emlék 4» Ünnepi receptek «|t A vadászkutya kiképzése IV.

4» A CSVSZ hírei 4» Vadásznaptár + Egy horgászválogatott izgalmas vetélkedője

•fr A CIPS XIII. kongresszusa és a fogási világbajnokság Jótanácsok a hal tisztításához és felbontásához •f* Halétel receptek •f* Tapasztalat teszi a mestert ^ Évi horgászjegy fiatalok számára Érdekességek a halak világából

Szekeresek, lovászok, hírnökök, futárok, vadászok, madarászok, solyomidomítók, sólymárok stb. Ez utóbbiak messze földön híresek voltak, különösen a tatai és a madari sólymárok, akik a sólyomvadászatokhoz szükséges sólymokat tanították, idomították. Az Idomított sólyomért hatalmas összegeket fizettek, és e ragadozó madarat legkedvesebb fejedelmi ajándéknak tartották.

A madarászok is megbecsültek voltak. Ök szállították a különféle élő madarat a királyi udvar számára. Madar község

szomszédságában levő Mercse faluban — amely már elpusztult — lakó Kéza fiát, Jakabot, aki királyi sólymár volt. Kun László 1279-ben nemesi rangra emelte, 1360-ban pedig Nagy Lajos király sólymára, Madari Marcel kérelmére, rokonainak nemesi rangot adományozott.

A vadászati kedvtelések közül talán egynek sincs olyan fényes történelmi múltja, mint éppen a sólyomvadászatnak, amely Hunyadi Mátyás uralkodása idején érte el fénykorát. Fényes lovassereg kísérte a királyi udvart, amikor a komáSólyommal legizgalmasabb a kócsagvaddszat volt. Képünkön balról a nagy kócsagot, a vörös gémet, a fehér kanalasgémet, a nyári ludat és a bölöablkát (lent) mutatjuk be.

(Kucsera Szilárd felvételei)'

ezen a vidéken. Különösen Csallóközben, ahol nagy kiterjedésű vadvizek és mocsarak voltak.

Az éheztetéssel és kifárasztással idomított sólymokat fürjre, fogolyra és nyúlra is ráeresztették. De legizgalmasabb mégis csak a kócsagvadászat volt.

Beatrix királyné már gyermekkorában is szenvedélyes vadász volt. Éppen ezért sohasem mulasztotta el a komáromi és a tatai királyi vadászatokat. Itt valóban a vadászat klaszszikus földjén járt, mert e vidék híres volt gazdag és válMátyás király komáromi v»daskertje a mostani Tolnaiutca táján terült el. De vadaskertje volt Örsújfalu határában elterülő Vadas-pusztán és Cserhát-pusztán is. Cserhát őrzi emlékét annak a nagy kiterjedésű csererdőnek, melyben rengeteg vad tanyázott.

Mátyás király vadászott Csallóközben is. Komáromból őrsújfalu, Aranyos, Tany, Bogya, Nagymegyer és Alistál érintésével utazott a pozsonymegyel Csallóközbe, ahol Sólymoskarcsa község neve is a régi sólyomvadászatok emlékét őrzi.

n. ÉVFOLYAMAIÉ ^ 1966. DECEMBER