Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-12-17 / 50. szám

A CSEMÁDOKIX. Országos Közgyűlésén

..... hallottuk -(Folytatás az 1. oldalról.)

A BESZÁMOLÓT KÖVETŐ VITÁBAN felszólalt Daubner elvtárs is, az SZLKP Központi Bizottsága küldöttségének vezetője. Tartalmas beszámolójában többek között a következőket mondotta: „Pártunk XIII. kongresszusa feladatává tette a párt valamennyi tagjának, hogy a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiasség eszméiben és elveiben híven megszilárdítsák a szocialista nemzetiségi kapcsolatokat, társadalmunk egységét, a csehszlovák államiasságot; támogassák nemzeteink, nemzetiségeink egymáshoz való közeledését és kezdeményezéseiket a nemzetek és nemzetiségek közös erőfeszítésére irányítsák, egységes népgazdaságunk hatékonyságának növelése érdekében.“

Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az SZLKP kongresszusa, az SZLKP Központi Bizottsága tevékenységéről szőlő jelentésben nagyfontosságú a szocialista társadalmunk egysége szempontjáből a nemzeteink és nemzetiségeink közötti jő kapcsolat.

Beszámolója további részében foglalkozott Dél-Szlovákia ipari fejlődésével és külön kiemelte, hogy a mezőgazdasági nagyüzemi termelés kifejlesztése terén Dél-Szlovákia járásai a legjobbak közé tartoznak. Számos dél-szlovákiai járás messze meghaladta az egy hektárra eső teljes termelés csehszlovákiai átlagát. Ezek közé tartoznak a galántal, dunaszerdahelyi, komáromi, érsekőjvári és lévai járások.

Felszólalásának további részében a magyar iskolák fejlődésével foglalkpzott és aszal, hogy az utóbbi években a kulturális élet területén is komoly eredményeket értek el. A számok egész sorával igazolta, hogy szaporodnak a művelődési otthonok, gazdagodnak a könyvtárak, egyre több a népművészeti együttes és eredményesen tevékenykedik a Magyar Területi Színház is. Említést tett arról is, hogy amikor a múlt évben a féktelen Duna elárasztotta Csallóközt, Csehszlovákia népe nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül segítségére sietett a szerencsétlenül jártaknak. Csehek, szlovákok, magyarok, lengyelek, ukránok siettek az árvízsújtotta falvak megsegítésére. A testvéri önzetlen segítség megnyilvánulásában megmutatkozott népünk testvéri, nemzetközi érzése. A tavalyi szeren esetlen se g-okozta károkat csupán ezért sikerült már csaknem teljes egészében helyreállítani, mivel társadalmunk szocialista, amelyben a testvériség, a kölcsönös segélynyújtás és a humanizmus elvei tényekben nyilvánultak meg.

A küldöttség vezetője nagyra értékelte a CSEMÁDOK kulturális tevékenységét s felhívta a figyelmet, hogy a szervezet további feladata az egység és a nemzetközi testvériség elmélyítése. Beszéde befejező részében foglalkozott a nemzetközi helyzettel és a Kínai Kommunista Párt egységbontó szerepével.

☆

Szőke József a CSEMÁDOK KB ellenőrző bizottságának elnöke az egyesület pénzügyi gazdálkodásáról adott számot a közgyűlésnek, űrömmel kö-A komáromi küldöttek figyelmesen hallgatják a beszámolót.

sölte, hogy 10 százalékkal emelkedett a tagsági dijakból eredő bevétel. További örvendetes jelenség, hogy a CSEMÁDOK lapja, a Hét előfizetőinek a száma lényegesen emelkedett. Az elmúlt évben a CSEMÁDOK több mint 100 ezer koronával segítette a népművészeti együtteseket és közel negyedmilliós költséggel segítette elő a Magyar Tanítók Énekkarának tevékenységét.

☆

A beszámolókat követő vitában 26- an szólaltak fel, s mondtak véleményt a CSEMÁDOK tevékenységéről, valamint a magyar nemzetiségű dolgozók népművelő munkájáról.

A hozzászólók közül többen foglalkoztak a falusi ifjúság nevelésének problémájával. Hogyan segíthetné elő a széleskörű kulturális lehetőség, hogy a fiatalok megmaradjanak a mezőgazdasági üzemekben. Voltak, akik az anyanyelven történő oktatás fontosságát hangsúlyozták. Pintér István, az ismert sarkkutató példákkal igazolta, hogy a magyar középiskolákon végzett tanulók is becsülettel megállják a helyüket. Többen azzal is foglalkoztak, minden feltétel adva van ahhoz, hogy a CSEMÁDOK szervezet taglétszáma elérje az 50 ezret. A képen látható Molnár János tanító a dunaszerdahelyi járásban tevékenykedő CSEMADOK-szervezetek munkájáról számolt be. Beszélt az elmúlt évben történt árvízkatasztrófa utáni helyzetről, a proletár nemzetköziség nemes megnyilvánulásáról, amely méltóan igazolja hazánk népeinek összetartozását.

☆

A többi hozzászólók is őszinte hangon beszéltek a kulturális és irodalmi problémáinkról és legtöbben javaslatokat tettek, hogyan lehetne még gazdagabbá tenni a művelődési életet, miképp járulhatna hozzá a CSEMADOK a csehszlovákiai magyar dolgozók általános művelődésének a növeléséhez.

A CSEMÁDOK IX. Országos Közgyűlése sokoldalú határozatot hozott a kulturális élet fejlődésével és a tagság nevelésével kapcsolatban. A határozat megállapítja, hogy a CSEMADOK nevelő munkájának célja az emberek kommunista szellemben való nevelése és a szocialista életstílus kialakításának elősegítése. A hozott határozat alapján a CSEMÁDOK neve megváltozott, Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége nevet viseli ezentúl. Módosult a CSEMÁDOK szervezeti szabályzatának a tagfelvételre vonatkozó része és a jövőben nemcsak 18 éves kortól, hanem már

16. évüket betöltött fiatalok is felvehetők a tagok közé, ha a szövetség valamelyik szakcsoportjában rendszeres, aktív munkát végeznek.

Az új Központi Bizottság a közgyűlés befejeztével összeült és továbbra is Lőrincz Gyulát választották meg a CSEMÁDOK országos elnökévé, dr. Szabó Rezsőt pedig vezető titkárrá.

—tt—

A GYŰRŐ — Jelkép és ékszer — végigkísérte az emberisé** get fejlődésében, és történelmi színeváltozásai híven tükrözik az egyes népek és korok hitét, ízlését, állapotát. Ameddig a történelemben visszalapozhatunk, mindig kedvelt ékszer volt, de rendkívüli népszerűségét nem csupán a nemek hiúságának köszönhette. A kör — mint az egyik legősibb jelkép — a mlndenséget Jelképezte. A gyűrű, a kör alakú csont vagy fémdarab is misztikus, természetfölötti képzetekkel kapcsolódott össze. Persze a gyűrűhöz fűződő hiedelmek tartalma koronként és népenként változott, és az ékszer formája, minősége híven követte a tartalmi átalakulásokat.

A gyűrű sokféle anyagból készült: fából, agyagból, kőből, bőrből, fűszálakból, csontból és különféle fémekből. Voltaképpeni megjelenésének Ideje a bronzkor: a kiásott csontvázak ujjaln és a hamvvedrekben megtalálták a halottal elteme* tett ékszert. Legősibb formál Igen egyszerűek voltak: egy-egy csiszolt csontdarabka vagy dísztelen fémkarika. De már a bronzkor végén kövekkel kezdték díszíteni, majd nemesebb fémekből készítették. A bronzkor egyszerű kavlcsdíszett, üvegdarabkáit drágakövek, gyöngyök váltották fel.

A GYŰRŰ VISELETE főként Keleten és Távol-Keleten dívott. Ügy tűnik fel, hogy kezdetben a hatalom misztikájához kapcsolódott, különösen a közel-keleti országokban. Egyiptomban és Mezopotámiában. A hatalom birtokosai pecsétgyűrűt viseltek. A pecsételésre használt, jellel ellátott fémet több helyen láncra akasztva a nyakukon viselték, majd a megkülönböztető személyi Jelképpel ellátott fém vagy kődarabka a gyűrűre került. A fejedelmek pecsétnyomó ábrái rendszerint az Ifjú Napot jelképező skarabeuszt ábrázolták. Ez a pecsétgyűrűforma Egyiptomban a XIII. dinasztia alatt honosodott meg. Valószínűleg onnan került át a görögökhöz, majd terjedt el egész Európában.

A gyűrűt eleinte a bal kéz negyedik újján, az úgynevezett gyűrűsujjon viselték. Ennek oka nyilván az a babonás hiedelem volt, hogy ebből az ujjból egy ütőér vezet egyenesen a szívbe, és így kiváltképp alkalmas érzelmek és mágikus hatások közvetítésére. De az ujjdísz lassan hódított, előbb egy, majd két ujjat, végül az egész kezet elfoglalta; sokan a gazdagság és a pompa jeleként minden Ujjúkat több gyűrűvel ékesítették.

Természetesen nem követhetjük nyomon a gyűrűhöz fűződő hiedelmek összes változatát, csupán a főbb állomásokat jelezzük.

Már említettük, hogy a kör a mlndenségnek, a tökéletességnek a Jele. Látszólag kör alakú a Föld, a Nap, a Hold, és a bolygók is kör alakú szférákban mozognak. Ez a képzet csatlakozik az évszakok megismétlődő, örökös váltakozásához, tehát az örökkévalósághoz. A rómaiaknál a szavak rokonsága is Igazolja e képzetek kapcsolódását: annus » év, annulus

vagy anulus- gyűrű.

' A GYŰRŰ VALLÁSI MÍTOSZOKNAK is kedvelt tárgya. Az első gyűrűt a görög mítoszok szerint Zeusz készítette Prométheusz számára, mégpedig a titán bilincselnek vasából. Thézeusz, Attika legendós hőse azzal bizonyltja isteni származását, hogy gyűrűjét a tengerbe dobja. A mondák általában azt hirdetik, hogy a gyűrű a hűség és a szövetség Jele. Egybefűz, összekapcsol, odaláncol. Ezt a legendát erősíti Szamosz tlrannusának, a diktatórikusán uralkodó Polükratésznek a legendája is. A zsarnok legféltettebb kincsét, pecsétgyűrűjét veti a tengerbe, hogy kettejük szövetségét felújítsa. De a gyűrűt másnap egy halász visszahozza: egy hal gyomrából szedte elő. A tengernek nem kell a fejedelem szövetsége, s a végzet be Is tel-* jesedik: ellenségei megölik a zsarnokot. A mondát számos költő feldolgozta, így Schiller Is, Polykrates gyűrűje című művében.

A bibliában a gyűrű a hatalom jelképe. Midőn a fáraó Józsefet helytartójává teszi, így szól hozzá: „íme, fejedelemmé teszlek egész Egyiptom földjén — és levéve a fáraó gyűrűjét kezéről, és Józsefnek kezére tette." Nagy Sándor haldokolva örökségképpen hadvezérének, Perdikkasznak ujjára húzta gyűrűjét, Jelezve: Tiéd a hatalom! A későbbi héber mondáknak kedvelt témája a legendás Salamon király gyűrűje. A hit szerint ez az uralkodó gyűrűje segítségével tgázza le a természetet, sírjában sárkányok őrzik, és az egész világnak ura lesz, aki e gyűrű birtokába Jut.

Platón több helyen szól a gyűrű mágikus erejéről. így Gügész lydial király gyűrűje a fejedelmet láthatatlanná varázsolta, ha a követ befelé fordította. Az ősgermán mondákban a csodagyűrfl óvja meg az öregedéstől Holgert, aki a varázsékszert az Arthus-mondakör nevezetes varázslójától, Morganétól kapta.

AZ UJJAKON VISELT KARIKÁKNAK Jelentűs szerep jut a keresztény misztikában is. A pápai hatalom egyik jelképe az „annulus piscatorlus" — a halász gyűrűje. Alkalmazásakor először az 1265-ből származó dokumentum számol be. Eszerint

IV. Kelemen pápa használta a pápai levelek és a kegyelmi okiratok hitelesítésére. A gyűrű Szent Pétert ábrázolja, amint bárkájából bevonja a szimbolikus halászhálót. Jellemző, hogy a pápai gyűrű alkalmazása egybeesik a pápa egyeduralmáért, a világi hatalmasságok ellen vívott küzdelmekkel. Ekkor ugyanis a királyi hatalom egyik megkülönböztető Jele a királyi pecsétgyűrű volt. A kereszténység nem mindig kedvelte az ékszerek divatját. Szent Jeromos keserűen panaszolja, hogy a gazdagabb papok teleaggatják kezüket gyűrűkkel. Idővel azonban — különösen az egyház hatalmának és gazdagságának növekedésével — a kereszténység ural átveszik a pogány,

A gyűrű vándorútja

illetőleg más vallásokból származó Jelképet. A IX. században I. Miklós pápa szól először a gyűrűről, mint a püspökök és az egyház misztikus házasságának, titokzatos vallási egyesülésének jelképéről. Ezután alakult ki a püspöki gyűrűk legendája. A püspökök arany gyűrűiket antik kövekkel ékesítették, és a szertartások bizony nemegyszer pogány jelek, antik istenábrázolások környezetében folytak le. A püspöki gyűrűk után általánossá vált a papi gyűrűk használata. Az avatási szertartásban a püspököket „per anulum e baculum“, tehát a „gyűrű és pásztorbot“ szavakkal fogadják be egyházfejedelml jogaikba., A bíborosok gyűrűjüket a pápától kapják, és pásztorgyűrűnek nevezik. Az apácák a gyűrű által lépnek misztikus frigyre Jézussal.

A GYŰRŰ MÁGIKUS, babonás alkalmazása Igen gyakori. Őseink általában szilárdan hittek a drágakövek és az egyszerű

1. Óegyiptomi zománcozott agyaggyürü; 2. Etióp királynő aranygyűrűje; 3. Óegyiptomi zománcozott agyaggyürü; 4. Görög bronzgyürü; 5. Mükénéi aranygyűrű; 6. Angolszáz jegygyűrű; 7. Aranygyűrű metszett ontxkővel; 8. Óegyiptomi pecsétgyűrű; 9. Amulett gyűrű-, 10. 101a Etruszk aranygyűrű; 11. Római gyűrű a császárság idejéből; 12. Görög gyűrű; 13. Görög aranygyűrű-, 14. I. Károly angol király gyűrűje; 15. Nagy Frigyes gyűrűje; 16. 16/a Rómát gyűrű kameával; 17. Indiai nőt tükörgyürü; 18., 19. Luther és Boras Katalin jegygyűrűje; 20, Egy indiai brahman pecsétgyűrűje,

kövek varázslatos erejében. A kövek gyűrűbe foglalása csak erősítette e vélt hatást. Az egyiptomi csillagjósok szerint minden ember valamely állatöv jegyében született, ős minden állatövnek egy sajátos ékkő felel meg. Gyógyító, bajelhárltó, sérthetetlenné tevő gyűrűk a legtöbb primitív népközösségben Ismertek voltak. A kövekbe vagy a fémdíszbe gyakran varázsjeleket, később ráolvasó mondatokat véstek.

Babonás népeknél Jósoltak a gyűrűvel. A latin népeknél szokás volt az ajándékba kapott Jegygyűrűt a házasság előtt felpróbálni. Ha a gyűrű nagyobb volt a második ujjperecnél, a fér] brutális zsarnok lesz, verni fogja asszonyát. Ezért, hogy a bajt megelőzzék, a gyűrűt a földre ejtették; így próbálták kijátszani a „rossz sorsot“. Ha az asszony a férje előtt halt meg, és a gyűrűt vele temették, az özvegy férfi nem nősülhetett újra.

A mágikusnak hitt ékszert gyakran használták kuruzslásra is. Gyulladásoknál a seb felett köröztek, vagy megérintették vele a fájdalmas testrészt. Ez a szokás különösen a gyermekbetegségekkel kapcsolatban dívott. De alkalmazták nyavalyatörések és reumatikus fájdalmak esetében is. Ehhez azonban nem a Jegygyűrűt használták, hanem az erre a célra külön — koporsóból kihúzott szegből vagy patkószegből kovácsolt gyűrűt. A középkor szelleme különösen kedvezett az effajta babonáknak, a legkülönfélébb „anulusokat“ használták szemmel verésnek, átoknak, általában a gonosznak az elhárítására és mindenfajta gyógyítás célzatával.

SZÓLTUNK MÄR ARRÖL, miként kapcsolódott a kör fogalma a szövetség és az összetartozás képzetéhez. Hűség, szerelem, házasság: e fogalmak természetes jelentkezései. A gyűrű tehát a legősibb Idő óta az egymást „eljegyzés" szimbóluma, következésképp a házasságé is. A római ifjú gyűrűt küldött választottjának a szerelem vagy a házassági szándék „Jegyeként“, és a hölgy aztán a Jegyet bal kezének negyedik ujjára húzta, bízván a szívbe vezető ér legendájában. A Jegygyűrű és a házasságot megpecsételő gyűrű alkalmazása zökkenő nélkül vándorolt át a keresztény néphez. Egy régi francia szokás szerint a pap ezekkel a szavakkal húzta a házasulandók ujjára a gyűrűt: „E gyűrűvel az egyház összeköt — Hogy e két szív egyesüljön — Igaz és tiszta szerelemben — Ezért az ujjadra húzom.“

A nemesség és a hatalom Jeleként a római szenátorok az fln. szenátort gyűrűt viselték. Septlmlus Severus ideje óta (1. sz. e. 193—211) a gyűrű viselete is megkülönböztette a szabad polgárokat a rabszolgáktól. A győztes hadvezérek a győzelem vasgyürűjét viselték.

A PECSÉTGYŰRŰ HASZNÁLATA Jogi, politikai aktus. Hitelesíti a szerződést, az adományozó, az eladó, a vásárló személyét, az örökség dokumentumát. A talizmángyűrűk alkalmazásénak köre a benne foglalt kövek mineműségétól függött. Anglia uralkodójának, III. Henriknek a gyűrűje birtokosát „legyőzhetetlenné és sérthetetlenné“ tette. A lovagi tornák győzteseit gyakran gyűrűvel Jutalmazták. A királyok — miként Nagy Sándor annak Idején — gyűrűjüket hagyományozták utódaikra, a jogos trónöröklés bizonyítékaként. A királyi gyűrű az uralkodó és a nép, Illetve az alattvalók misztikus eljegyzésének Jegye. A dózsék Velence ünnepén gyűrűt hajítottak a tengerbe — „Venezia sposava l’Adriattca“ (Adria Velence asszonya) — a városnak a tengerrel való eljegyzése jeléül.

A RENESZÁNSZ KORÁBAN a gyűrű keresett divatcikk. Hordását már annyira túlzásba vitték, hogy végül is a jólzlés törvényei legfeljebb négy öt gyűrű viselését engedélyezték De a hatalmat és a gazdagságot „láttatni“ kellett, és a gyűrű lassan a gazdagok kezének minden ujját befedte. VIII. Henrik angol királynak 234 gyűrűje volt. Az ékszerek között felbecsülhetetlen értékűek is akadtak, és nem csupán a kincs értéke tette őket azzá, hanem az ötvösök munkája is. A zseniális reneszánsz ötvös és szobrász, Benvenuto Cellini, maga is számos gyűrűt vésett. A polgárosodás, de különösen a francia forradalom a gyűrű viseletében Is gyökeres változásokat hozott. A forradalom után a gyűrűket már nem aranyból és ezüstből, hanem vörösrézből, acélból és vasból készítették, és kövük nem gyémánt és rubin, hanem a lerombolt Bastille kődarabkái — a la Marat —, amint ezt Marat divattá tette. A régi, drágább gyűrűket a nemzetnek ajándékozták, a „haza oltárára“ helyezték.

KORUNKBAN A GYŰRŰ misztikája és babonája már-már elveszett. Megmaradt ékszernek, divatcikknek. Csupán egyetlen formában őrzi az elmúlt korok hagyományainak emlékét; a szerelmes ma is gyűrűt ajándékoz kedvesének az egyesülés, as el nem múló szerelem jelképeként