Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-12-17 / 50. szám
ITTHON TÖRTÉNT Még egyszer felülvizsgálják a mezőgazdasági adö kivetését A Nemzetgyűlés mezőgazdasági bizottsága a mezőgazdasági adóról vitatkozott, majd javaslatát a plenum elé terjesztette. A javaslat szerint, amellyel a kormány is egyetértett, a kérelmeknek megfelelően bizonyos kiigazításokra került sor. Még mindig tisztázásra vár, hogy a mezőgazdasági üzemek milyen összeget folyósítanak a nemzeti bizottságoknak. Változik az adófizetés időpontja is. Az üzemek április végéig fizetik az adó 20 százalékát, augusztus végéig 30 százalékát és november végéig 50 százalékát. Továbbá az illetékes szerveknek még egyszer felül kell vizsgálni azokat a lehetőségeket, melyek szerint a természeti feltételeknek megfelelően bizonyos csoportokba sorolnák a mezőgazdasági üzemeket. Több képviselő felszólalása szerint az adót sok esetben nem igazságosan vetették ki. A javaslat a mezőgazdasági bizottság azon határozatát is tartalmazza, mely szerint a nemzeti bizottságok közbenjárására — .ha az Illetékes mezőgazdasági üzem földjét elönti a víz vagy talajjavító munkát végeznek rajta, vagy esetleg más okokból jelentős kár keletkezik — a mezőgazdasági adó elengedhető. A mezőgazdasági adó kivetését a mezőgazdasági termelési igazgatóságok segítségével az 1987-es évben kell végrehajtani, mégpedig oly módon, hogy egyetlen mezőgazdasági üzem se szenvedjen kárt. Több gondot a munka biztonságára A Nemzetgyűlés egészségügyi bizottságában j. Nagr mérnök, a földművelésügyi miniszter első helyettese, a mezőgazdaságban előforduló foglalkozási megbetegedések és balesetek okát, valamint megelőzésük lehetőségeit fejtegette. A balesetek száma az év első felében a múlt évhez viszonyítva 1857-tel, az elmulasztott munkanapok száma pedig 5,01 százalékkal gyarapodott. November végéig a 268 halálos baleset közül a legtöbbet a vasúti átjáróknál elővigyázatlanságukkal maguk a dolgozók idézték elő. A miniszterhelyettes véleménye szerint a munkaközben előforduló balesetek főleg a munkabiztonsági előírások be nem tartásából erednek. Dr. Bohumil Doubek, az egészségügyi miniszter helyettese rámutatott arra hogy amíg az 1964-es évben egy-egy mezőgazdasági dolgozó baleset miatt, illetve betegség miatt 15,5 napot volt munkaképtelen, a tavalyi statisztika szerint már 18,8 napot. A mezőgazdaságban főleg a szeszes italok mértéktelen fogyasztása és a dolgozók magas életkora miatt történnek balesetek. A jövőben az egészségügyi minisztérium és a földművelésügyi minisztérium közös intézkedéseket tesz a balesetek csökkentésének érdekében. 1978-ban már 3000 km hosszú villamosított vasűtunk lesz Bratislavában a vasutak villamosításával foglalkozó vállalat sajtóértekezletet tartott. Általános elv, hogy 1970-ig csökkenteni kell a gőzmozdonyok számát és előtérbe kell helyezni a villamosítást. 1973-ig további 1880 km vasút villamosítására kerül sor, mintegy 375 milliárd koronás költséggel. A tervek szerint 1978-lg hazánkban már 3000 km hosszú vasút lesz villamosítva. Többek között sor kerül a Bfeclav—Bratislava, Bratislava— Stúrovo és más szakaszok villamosítására. A Bfeclav—Bratislava-i szakaszt a jövő év végéig, a Bratislava— Stúrovo-i szakaszt pedig 1968 végéig fejezik be. Ezek szerint tehát az 1988- as évben már nem mérgezik Bratislava levegőjét a gőzmozdonyok. KEVÉS A VlZ A vízgazdálkodási központi igazgatóság elnöke Július Hanus és más vezető dolgozók tájékoztatták az újságírókat az ország vízellátásáról. Főleg egyes körzetekben olyan kevés a víz, hogy fékezi az ipari létesítmények építését. Egy lakosra évi 2000 m5 víz fogyasztása jut, amellyel Európában az utolsó helyen állunk. Az ötéves tervben a vízgazdálkodásban 9,3 milliárd koronát ruházunk be. Továbbra Is kulcskérdés marad a vizek tisztításának problémája. Remélhetőleg eredményeket hoz az az intézkedés, hogy az üzemek újévtől kezdve jelentős összegeket fizetnek majd a víz szennyeződéséért. Számolnak azzal, hogy a büntetésekből befolyó összeget — mintegy háromnegyed milliárd korona — vízszűrő berendezések építésére használják fel. Január elsejétől új nagykereskedelmi árat kell fizetni a vízért, viszont a háztartások céljaira felhasznált víz ára nem változik. A nagy területeket érintő öntözésre felhasznált víz köbméteréért 46 fillért kell fizetni, de még nem döntötték el, hogy ezt az összeget az illetékes mezőgazdasági üzemek vagy pedig az állami költségvetés fedezi. Az illetékes vezetők elmondották, hogy Gyorsan fejlődnek a szolgáltatások A dunaszerdahelyi járásban a helyi nemzeti bizottságok szolgáltatásai nagy népszerűségnek örvendenek a lakosság körében. A helyi nemzeti bizottság ezért tovább fejleszti a szolgáltatási ágakat, főleg azokat, amelyek kifizetődők. Viszont olyan szolgáltatásokat, amelyek nem hoznak hasznot a helyi nemzeti bizottságoknak, egyes személyeknek adnak át, ami azt jelenti, hogy a járásban jónéhányan iparengedélyt kapnak. Járási méretben eddig öszszesen 34 iparengedélyt adtak ki, hogy ily módon is biztosítsák a lakosság szükségleteinek kielégítését. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a lakosságnak nyújtandó szolgálatokat főleg mégis a helyi nemzeti bizottságok helyi gazdálkodási üzemei nyújthatják a legmegfelelőbb módon. Ezért a helyi gazdálkodási üzemek egyre több szolgáltatási ágat honosítanak meg. 1965-ben a járásban 25 kisebb üzemrészleg működött 120 szolgáltatási ággal. Ezek az üzemrészlegek 164 állandó alkalmazottat tartottak és 288 kisegítő munkást. Az említett évben 9 millió 389 ezer korona bevételt értek el, a tiszta haszon pedig 1 millió 152 ezer 5C0 korona volt. A nemzeti bizottságok költségvetését 387 600 koronával egészítették ki. Ezen a szakaszon jelentős eredmények születtek az 1966 os évben is. A helyi gazdálkodási üzemek már 161 szolgáltatási ággal rendelkeznek és 251 állandó alkalmazottjuk van. Ok tóber 31-ig 7 millió 888 ezer 300 korona bevételt értek el és a nemzeti bizottságok költségvetésébe 777 ezer koronát adtak, amit azok a falvak fejlesztésére használhatnak fel. Az Aranykalász! és a Bősi Helyi Nemzeti Bizottság például Ilyen bevételből fejezte be a szolgáltatások házának épí^ SZABAD FÖLDMŰVES 1968. december 17. tését. A Csallóközcsütörtöki Helyi Nemzeti Bizottság az így szerzett pénzösszeget óvoda építésére használja fel, a Dióspatonyi Helyi Nemzeti Bizottság autóbusz-várótermet épít és Javítja a közvilágítást. Az elemzések szerint feltételezik, hogy a helyi gazdálkodási üzemek az év végéig több mint egymillió koronát juttatnak a nemzeti bizottságok költségvetésébe. A gazdasági eredményeken kívül a helyi nemzeti bizottságok szolgáltatásai egyre jobban kielégítik a lakosság szükségleteit. Főleg apróbb karbantartási, szerelőmunkákat végeznek, szállítják a lakosság áruit, segítenek az építkezésben, a kenyérsütésben stb. Nagyon jól bevált az Apácaszakállasi Helyi Nemzeti Bizottság kezdeményezése. A disznóvágások idején segítenek a lakosságnak a hús felfüstölésében. A lakosság egyre nagyobb érdeklődést mutat az építkezési anyagok iránt. Mivel az illetékes üzemek nem tudják kielégíteni az igényeket, több helyen kisebb téglagyárat vagy be tonelemeket előállító üzemeket létesítenek. Vásárúton a helyi nemzeti bizottság mellett működő üzem megkezdte a tégla gyártását. Bősön, Aranykalászon és Nagylégen pedig betonelemeket gyártanak. Az első eredmények máris megszülettek. November elsejéig az említett községekben már több mint 29 családi ház építésére szükséges építőanyagot állítottak elő. A járásban számolunk azzal, hogy 1967-ben az említett üzemek már több mint 3 millió tégla egységet gyártanak. A dunaszerdahelyi járásban, amint a számadatból látjuk, eredményesen fejlődnek a helyi nemzeti bizottságok helyi gazdálkodási üzemel és az irá nyitás tökéletesítésének megfelelően egyre jobban kielégítik a lakosság igényeit. BELAY EMIL, a Dunaszerdahelyi JNB ipari szakosztályának dolgozója m a Dana gátjainak erősítése folyamatban van, de a munkák mintegy kéthárom évet vesznek még igénybe. Korszerűsítik a légi közlekedést A Nemzetgyűlés ipari bizottsága foglalkozott a légiforgalom fejlesztésével. A prágai repülőteret 28 légitársaság veszi Igénybe. A múlt évi utasforgalom meghaladta a másfél millió főt. J. Zíma képviselő megemlítette, hogy a prágai, brnói és bratislaval repülőterek építésével kapcsolatban bizonyos akadályok merültek fel. A problémák ellenére is folyamatban van a prágai repülőtér építése. Bratislavában már megkezdték a korszerűsítési munkálatokat. Az osztravai repülőtér ellen nem emelhető kifogás, de a brnói repülőtér építése megoldásra vár. 15 éves a NŐ A csehszlovákiai magyar asszonyok kedvelt képes hetilapla a NO most ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. A lap megalapításától a mostani évfordulóig eredményes utat tett meg. A kéthetenként megjelenő képeslapból ízléses kiállítású, tartalmas hetilap lett, példányszáma megnövekedett és Joggal lehet rá büszke, hogy ma már alig van magyar család, melynek asztaláról hiányozna. A Jelentős évforduló alkalmából sokezer hívével együtt szerkesztőségünk is szeretettel köszönti a NO munkaközösségét. Kívánunk a lap lelkes szerkesztőgárdájának továbbra is eredményes munkát s az eddigiekhez hasonló szép sikereket! A mutatós lelátó a szepst futballpályán Városfejlesztési problémák Szepsiben és Nagykaposon Két olvasókonferencia margójára A múlt héten két járási székhelyen rendeztünk beszélgetést az olvasókkal és a levelezőkkel: Rimaszombatban és Losoncon. Az olvasók szavaiból újból és jóleső érzéssel győződhettünk meg arról, hogy olvasóink értékelik a szerkesztők munkáját, szeretik és szívesen olvassák lapunkat, őszintén szólva ez nem lepett meg minket, mert a hozzánk intézett levelek ezt napról napra hangsúlyozzák. Ami újszerű volt ezeken a beszélgetéseken, az a felszólalók felelős hozzáállása a sajtó munkájához, a társadalmi és a gazdasági élet távlati és mindennapi problémáihoz: a javító szándék és a gondokban való résztvállalás. Lapunk barátot segítő szándékkal közeledtek hozzánk, ami a lap színvonalbeli javítását illett, felajánlották közreműködésüket információs tevékenységünk megjavításához, tanácsokat kaptunk a legillet ékesebbektől, — azoktól, akiknek számára készül az újság. Bírálatban sem volt hiány. Bevalljuk, sokszor elég keserű ez a pirula, — de mint minden orvosság, ez is gyógyhatású. Hisz kicsendül belőle a ragaszkodás és mindenek felett a megnövekedett igényesség. Jellemző, és az idők változását bizonyítja, hogy a felszólalók alaposabb, elmélyültebb írásokat kérnek a gépesítésről, pontos leírásokat az új mezőgazdasági gépekről, hiányolják a mezőgazdaság új irányításáról a részletesebb tájékoztatást, a jobb, gazdaságosabb módszerek népszerűsítését. Az új irányításról való tájékoztatással kapcsolatban sokan helyeselték, hogy lapunk elsőnek közölte annak Irányelveit. Kifogásolták azonban, és joggal, hogy a szövetkezeteket érdeklő jogi és kereskedelmi jellegű kérdések közlésében nem vagyunk eléggé rugalmasak, pedig az új irányítás bevezetése sok olyan problémát vet fel, amelyeknek magyarázata nagy mértékben megkönnyítené az üzemek vezetését. A kritika azonban több esetben nemcsak szerkesztőségünket érintette. Elpanaszolták például, hogy a Rimaszombati Járást Termelési Igazgatóság csak szlovák nyelven adja kt információs anyagát, pedig sok szövetkezeti vezető, különösen az idősebbek vagy egyáltalán, vagy csak gyöngén bírják a szlovák nyelvet. Azt hisszük, hogy e kérdés megoldásának nem lehet nagyobb akadálya. Mindent egybevetve, a két városban lefolyt beszélgetések megerősítették tömegkapcsolatainkat és hozzájárultak ahhoz, hogy a jövőben még színvonalasabb és hasznosabb olvasnivalóval szolgáljuk a növekvő Igényeket. t . K. A kelet-szlovákiai kerület e két városa rendkívül gyorsan fejlődik. Nagykaposnak öt évvel ezelőtt mindössze 3200 lakosa volt, ma már meghaladja az 5000-et, és a közeljövőben újabb 2000 lélekszám növekedéssel számolnak. Germán Lívlusz, a városi nemzeti bizottság titkára elmondotta, hogy a lakosság ilyen gyors arányú növekedése egyre nagyobb problémák elé állítja a nemzeti bizottság tanácsát. Szepsiben sem más a helyzet. Négy évvel ezelőtt még 2700 lakosuk volt, ma már 5200. Az előbbi város lakossága azért növekszik ilyen gyors ütemben, mert közel van a Vajányi Vízierőmű, az utóbbihoz pedig a Kelet- Szlovákiai Vasművek. Elsősorban vizsgáljuk meg, milyen eredményekkel dicsekedhet a Nagykaposl Városi Nemzeti Bizottság. A városi nemzeti bizottság titkára szerint Jelentősen fejlesztik a szolgáltatásokat, rendezik az utakat, különösen azokban a városrészekben, ahol a lakosság aktívan bekapcsolódik a társadalmi munkába. Az Erdélyi János utcában például Vészéit András és Bíra Anton képviselők olyan jól megszervezték a betonjárda építését, hogy a városi nemzeti bizottságnak csak az anyagért kellett fizetnie. A város parkosításában kiváló munkát fejtettek ki a mezőgazdasági középiskola diákjai. Sorolhatnánk még a többi eredményeket is, amelyek a polgárok aktivitásából jöttek létre. De a városfejlesztés terén nagyon sok még a tennivaló. Nagykapos utcáinak egy része fel van árkolva, mert a kanalizácló és a vízvezetékhálózat még mindig nincs megoldva. A Chemkostav lassan halad a vízvezetékszereléssel. Pedig a vízvezetékszerelési és csatornázási munkákat ideje lenne már meggyorsítani. A városi nemzeti bizottság vezetői szerint néha három napig sincs víz az alacsony vlznyomás miatt. A tervek szerint talán megkezdik a víztorony építését. Ez lényegesen megjavítaná a helyzetet. A Nagykaposi Városi Nemzeti Bizottság a nehézségek ellenére is szép tervekkel indul az új évbe. Az erdőgazdaság segítségével a Dózsa utcában például öt hektáros parkot létesítenek. Rendbehozzák a fürdőt, a járdákat hideg aszfalttal öntik le, a futballpályán pedig öltözőt építenek. Regyorsan fejlődik. Nagykapossal összemélhető, hogy ezekből a munkákból a lakosság is aktívan kiveszi részét. Amint már említettük, Szepsi is hasonlítva ebben a városban lényegesen többen kapcsolódnak be az ön’ kéntes társadalmi munkába. Ezért az évvégi értékelés szerint a városi nemzeti bizottságot a kelet-szlovákiai kerületben az első helyre sorolták. Tamás László, a városi nemzeti bizottság elnöke és Gladis Ondrej titkár elmondotta, hogy az aktivitás főleg a képviselők jó szervező munkájának köszönhető. Szepsiben a lakosság összes kötelezettségvállalását teljesítette. A Járdák, utak, a tekepálya, futballpálya, a fürdő és más építési munkákon ledolgozott brigádórák értéke eléri a 861850 koronát. Ilyen nagyarányú társadalmi munkával bizony nagyon kevés nemzeti bizottság dicsekedhet. A lakosság él-hal városáért. Naponta átlagosan 40—50 ember dolgozott önkéntesen. Szepsin nem kampányszerűen szervezik a társadalmi munkát, hanem rendszeresen, mindig arra a szakaszra, ahol a legnagyobb szükség van rá. Egyének és kollektívák is kitettek magukért. A kőművescsoport például 900 brigádórát dolgozott le. A legtöbb társadalmi munkát végző polgárok közé tartozik Balta János, Balta Imre, Dttter Béla, Ltcsák Imre. A társadalmi munka szervezésében és más szakaszon is nagyon jó munkát fejt ki Zakariás Pál képviselő. Persze, a város fejlesztéséhez nem elég csak a társadalmi munka. A beruházásokhoz pénz is kell. A városi nemzeti bizottság ebben sem szenved hiányt. A költségvetési tervet túlteljesíti. Ez jórészt a nemzeti bizottság hatáskörébe tartozó üzemeknek s más részlegeknek köszönhető. A mozi például 118 százalékra teljesíti bevételi tervét. A helyi gazdálkodási üzem már 399 ezer koronát adott a VNB költségvetésébe és további 160 ezer korona bevétellel számítanak. Mivel az üzem tervét lényegesen túlteljesíti, arányosan többet szolgáltat be a költségvetésbe is. A két város komoly fejlesztési problémákkal küzd, de amint a példából is látható, ezek megoldhatók, ha a nemzeti bizottságok minél több polgárt nyernek meg társadalmi munkára. Bállá József Az Erdélyi János utca Nagykaposon
