Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-12-10 / 49. szám

Kiértékelések időszaka PÁR HÉT MÚLVA ismét pontot te­szünk egy esztendő végére. 16 gazda módjára számot adunk magunkban az elmúlt időszak sikeres vagy siker­telen napjairól. Igyekszünk magunk­nak megmagyarázni a sikertelenséget is. Mart ugye a siker, a dicsőség, az más... Valahogy így vannak falusi sport­­egyesületeink is. Az elkövetkező na­pokban sok helyütt vitáznak majd az évvégi kiértékelésnél. Az évzáró tag­gyűlések hivatottak kijelölni a továb­bi utat falvaink sportfejlődésére. Ez alkalomból jó lenne ha baráti kezet nyújtanának egymásnak a mezőgaz­dasági üzemek, s a sportszervezetek vezetői a közös cél elérése érdeké­ben. Hogy mire gondolok? Elsősor­ban azokra az esetekre, amikor a meg nem értés a kerékkötője egy-egy faluban a sportélet kibontakozásának. A szövetkezet, az állami gazdaság részéről a meg nem értésre, az anya­gi támogatás hiányára. Az évzáró közgyűlések sikeréhez nagyban hoz­zájárulnának az EFSZ, ÁG vezetői, ha vállalnák a védnökséget azon egye­sületek felett, ahova eddig segítő ke­zük nem ért el. Sajnos, megállapítá­sunk az, hogy ezen községek száma aránylag magas. &ivételek is akadnak szép számban. Utazásaink során találkozunk megér­tő emberekkel is, akiknek szívügye a falusi sport. Hogy csak pár példát említsek: a csúzi szövetkezet évi negyvenezer koronával járul hozzá a kiadásokhoz. A hetényiek is szép pél­dával járnak elől a komáromi járás­ban. Mi bízunk abban, hogy a meg­értő emberek soraiban mindig többen és többen jelentkeznek majd az év­záró taggyűlések után ... MEGGONDOLTABBAN KELLENE ... Á rohanó élet fejlődése hazánkban is maga után vonja nemcsak az ipar és a mezőgazdasági termelés tökéle­tesítésének szükségességét, de a sport terén is hathatós változásokra lesz szükség, ha lépést akarunk tartani a fejlődő s már napjainkban is kima­gasló eredményeket elért országok­kal. Ennek érdekében került nyivá­­nosság elé azon irányelv, mely hiva­tott hazánkban előbbre mozdítani a testnevelés jelenlegi állapotát. Az Irányelvek — melyek minden bizonnyal majd széleskörű visszhan­got váltanak ki a testnevelési egye­sületek évzáró közgyűlésein ■— hoz­zásegítenek bennünket a változások­hoz, amit az értékes hozzászólások, javaslatok fontolóra vétele után a CSTSZ III. kongresszusa hagy majd jóvá. A sportszervezetek elé terjesztett kilenc pontban összefoglalt vitalndf­­tóanyag széleskörű áttekintést nyújt mindazok számára, akiknek valami csekély köze van a sportszervezetek tevékenységéhez. Nincs szándékomban felsorolni mindazon pontokat, melyek a vita tárgyát képezik, csupán egy ponthoz szeretnék némi megjegyzést fűzni. „Az elkövetkezendő időszakban még nagyobb feladatok hárulnak a peda­gógusokra, nevelőkre a tömegsport fejlesztése terén. A gyermekek és az ifjúság tömeges testnevelésében döntő szerepe van az iskolának, mint olyan tényezőnek, amely irányítja és egy­behangolja a tanulók mindennapi életét.“ (IV-A) Valóban, a megállapítás helyes. Ki­vétel nélkül minden iskola testneve­lésére vonatkozó — és kötelező. De megvalósítása falvaink többségében már nagyobb nehézségekbe ütközik. Túlsúlyban az iskolák nem rendel­keznek kellő nagyságú tornaterem­mel, vagy egyáltalán nincs is. Ezen az áldatlan helyzeten kellene első­sorban váltóztatnl még akkor, ami­kor az új iskola tervét egybehangol­ják — tornaterem nélkül. Figyelembe kellene venni, hogy iskoláinkban a tanítás nagyobbrészt az őszi és téli időszakra nyúlik, amikor a diákok „beszorulnak“ a négy fal közé. Bár az irányelvek sorait böngészve ráaka­dunk a fogyatékosságokra, melyek szerint — az 1—9 évfolyam 45 szá­zalékának nincs tornaterme és ami az iskolai játékteret illeti, a helyzet még rosszabb. De vájjon ezldeig mi­ért engedtük a már említett körül­mények hiányában az iskolák építé­sét?! A felnőttek tömeges sportolása is problémát okoz. A CSTSZ-ben csupán 10,3 százaléka van beszervezve, bár az emelkedés már némi javulást mu­tat, a jelenlegi társadalmi, gazdasági élet erősödése, a dolgozók időhiánya (a nők alkalmazása) stb. bizonyos megtorpanást mutat ennek a száza­léknak az emelkedésében. Ha azon­ban figyelembe vesszük, igen ala­csony a nők bekapcsolódása a test­­nevelési tevékenységbe. Alig 3 száza­lékuk van beszervezve. Miért említettem csupán e két tényt? — elsősorban az alapfokú is-Eredmények a terebesi járásból Amikor 1900-ban több fiatal fiú el­ment Őrösről, hogy letöltse a tényle­ges katonai szolgálatot, a falun mint­ha megbénult volna a sport és a kul­turális tevékenység. Hiányoztak a lab­darúgók, és nem volt aki irányítsa a sportszervezetet. Csaknem öt év telt el aktív tevékenység nélkül. Javulás csak az elmúlt évben állt be, amikor a CSISZ helyi alapszerve­zete komoly tevékenységbe kezdett. A sportszervezet Is megemberelte ma­gát. Abban, hogy a sportszervezet felébredt hosszú álmából, nagy része van a helyi EFSZ-nek. Ugyanis ígére­tet tettek, hogy előteremtik a labda­rúgócsapat részére a szükséges fel­szerelést. A Jó tett helyébe a szövetkezet jót vár a szervezettől. Ebből nincs is hiány, mert a betakarítás idején több­ször jelentkeztek szervezett brigád­munkára és a jelen időszakban a ho­mokhordásnál nyújtanak aktív segít­séget a sportoló fiatalok. A nagy akarással küzdő őrösi fiata­lok megtették a magukét. A IV. A osztály őszi fordulójában nem veszí­tettek egyetlen egy mérkőzést sem. A Jő eredményekről tanúskodik a kö­vetkező táblázat Is: 7. Bodrog 7 2 0 5 0:15 4 8. Svinice 7 0 0 7 0:21 0 Az őrösiek jelen pillanatban jóké­pességű együttessel rendelkeznek. Fontos azonban az, hogy ebben az osztályban szereplő csapatok érvé­nyesítsék és teljesítsék a CSTSZ JB- nak intézkedéseit, mellyel ellehet ke­rülni a megnemértést. Főleg a más községekbe való megjelenésre kell a Jövőben nagyobb gondot fordítani. 1. Őrös 7 5 2 0 23:5 12 2. Zétény 7 5 1 1 23:6 11 3. Nagygéres 7 4 12 17:11 9 4. Ladmóc 7 4 12 17:12 9 5. Zemplín 7 4 0 3 10:17 8 6. Bodrogszög 7 3 13 11:14 7 Szükséges tehát, hogy a téli időszak­ban megtegyenek mindent, hogy a ta­vaszi fordulót sportszerű környezet­ben tudják lebonyolítani, s ne a „ke­rékasztal“ legyen a döntő! A terebesi járásban 14 csapat küzd a bajnokságban. Az egyes csa­patok közti pontkülönbség nagyon elenyésző, s ez arra enged következ­tetni, hogy a tavaszi forduló izgal­makban bővelkedő mérkőzéseket tar­togat a sportkedvelők számára. A járási bajnokság őszi végeredmé­nye a táblázat első felében így ala­kult: 1. Slov. Nővé Mesto 13 9 2 2 48:15 20 2. Kövesd 13 8 1 4 30:23 17 3. Borsi 13 7 2 4 32:22 18 4. Céke 13 7 1 5 39:24 15 5. Vojőice 13 7 1 5 32:23 15 8. Pleäany 13 5 4 4 24:23 14 7. Dobrá 13 5 3 5 28:40 13 A Slovenské Nővé Mesto csapatá­nak hárompontos előnye aligha lesz elegendő a járási bajnokság megnye­réséhez, mert a sarkában levő csapa­tok a tavaszi fordulóban minden bi­zonnyal teljes erőbedobással fognak küzdeni. Horosz Árpád Lázas készülődés a teremkézilabda VB-re Á sportolóik ma már minden sport­ágban nagyon komolyan készülődnek a világversenyekre. Szükség is van erre, mert az erőviszonyok az utóbbi Időben csaknem minden sportágban nagyon kiegyenlítődtek. így egy-egy világversenyen az elsőség és a helye­zés kérdését sok esetben a minőségi­leg jobb felkészülésből eredő pilla­natnyi forma dönti el. Egyformán vo­natkozik ez a megállapítás mind az egyéni, mind pedig a csapat-sport­ágak képviselőire. Tény azonban, bogy a csapat-játékosok az egyéni sport­ágak versenyzőivel szemben lényeges előnyben vannak. Különbség, ha egy labdarúgó-csapat vagy éppen kézi­labda-csapat játékosának nem megy a játék — helyette játékostársai nagy odaadással és lelkesedéssel pótolhat­ják „kihagyását“ — de egy atléta, vagy egy úszó mindig csak saját ere­jében, saját felkészülésében bízhat. Persze azért — lehet, hogy éppen emiatt — a csapatsportágak verseny­zői is komolyan veszik az előkészüle­teket a világversenyekre. Hazánk férfi kézilabdázói például már egy hónapja készülődnek a svédországi teremkézi­labda világbajnokságra. Éppen ezért az I. ligában az utolsó két őszi for­dulót tavaszra halasztották, s ezt majd csak jóval a VB befejezése után, április elsején bonyolítják le, hogy a válogatott keret tagjai a lehető leg­jobban felkészülhessenek a nagy se­regszemlére. A VI. férfi teremkézilabda-vllágbaj­­nokság nem egészen két hónap múl­va, január 12-e és 21-e között Svéd­ország négy városában, Stockholm­ban, Göteborgban, Malmőben és az északi sarkkörön túli Kirunáhan kerül megrendezésre. Csehszlovákia váloga­tottja a göteborgi selejtező-csoportban január 12-én Franciaországgal, 13-án Tunisszal, a selejtezőből való tovább­jutást illetően pedig legerősebb és legveszélyesebb ellenfelével, Dániával, egy nappal később mérkőzik. Persze az esélyek latolgatása még korai len­ne, éppen ezért nézzük meg közelebb­ről válogatottunk készülődését. ^ 0SZABAD FÖLDMŰVES 1986. december 10. Válogatottunk a svédországi VB-re való felkészülést több mint egy hó­nappal ezelőtt Hranice na Moravén kezdte meg. Az előkészületeken a kö­vetkező játékosok vesznek részt: Ma­réi, Horváth, Skarvan, Rázok, Beneí, Duda, Havlík (mind a prágai Dukla, a sokszoros csehszlovák bajnok-csapat játékosai), Gregor, Frolo, Seruga (T. Preáov), Cíner, Raník, Ciőmanec, Bru­­na, Klimölk (Karviná), Styrancák (Michalovce), Bielik (Bratislava), Mi­­kulenka (Zubff), Koneönf (Telnice), Rosenfelder (Slávia) és Hefman (Plzeü). Hranice után Olomouc, majd Prága volt a kézilabdázók felkészülé­sének állomása. Ezután került sor november elején Tbilisziben az első nemzetközi előkészületi mérkőzésre. Válogatottunk aránylag jó játékkal 28:1B arányban legyőzte Bureveszt­­nylk csapatát. Második mérkőzésén kézilabdázóink azonban nem várt 23:21 arányú vereséget szenvedtek a Grúz SZSZK válogatottjától. Csapa­tunknak ezen a mérkőzésen már tá­volról sem ment olyan jól a játék, mint az első találkozón. Játékosaink lassan szőtték a támadásokat és több hiba csúszott a védelem játékába Is. A csehszlovák kézilabdázók edzője, B. König sporttárs a Grúziában ját­szott két mérkőzésről olyan értelem­ben nyilatkozott, hogy ha a játéko­sok által nyújtott teljesítménnyel nem is, de a keret tagjainak lelkesedésével teljes mértékben elégedett. A portya célja, ugyanis az volt, hogy a játéko­sok összeszokjanak, folyamatos, gyors legyen a Játékuk és a fiatalok — a kijelölt keretben jelentős számban vannak képviselve — nemzetközi ta­pasztalatokat szerezzenek. Kézilabdázóink Grúziából való ha­zatérésük után Prágában folytatták edzéseiket. Rövid ideig azonban, mert a csapatra újabb erőpróba várt, a kétszeres világbajnok román váloga­tott elleni találkozó. Az első mérkő­zésen Prágában 14:14 arányú döntet­len eredmény született. Nos, a cseh­szlovák vagy a román válogatott szá­mára siker a prágai döntetlen? — Az eredmény számunkra siker­nek könyvelhető el, de a játékosok teljesítménye már korántsem értékel­hető pozitívan, — nyilatkozott a mér­kőzés után a csehszlovák válogatott ll'IIMIliillll'lll ■■■MBMUU. 1! edzője. — Főleg védőink nem állnak feladatuk magaslatán, pedig ha a prá­gai találkozón legalább átlagos telje­sítményt nyújtottak volna, akkor le­győzzük a kétszerez világbajnok ro­mán csapatot. A döntetlennel azonban így is elégedett vagyok, mert a ro­mánok, szintén előkészületi mérkőzé­sen, csak nemrég győzték le a jó játékerőt képviselő NSZK válogatot­tat. A prágai mérkőzés visszavágóján Bratislavában mi is láthattuk a világ­­bajnokságra készülő két válogatottat. Sajnos, csapatunknak a visszavágón már korántsem ment olyan jól a já­ték, mint a prágai találkozón, s így megérdemelt 15:11 arányú vereséget szenvedett. A román csapat tagjai ke­mények, pontosan adogatnak és lő­nek, így az eredmény sem maradha­tott el. Érdekesen nyilatkozott erről a mérkőzésről Kunst, a románok ed­zője: — Az eredménnyel természetesen elégedett vagyok. Most már elárulom, azzal a szándékkal jöttünk Csehszlo­vákiába, hogy ne kapjunk ki. örülök, hogy ezt sikerült megvalósítaniuk Já­tékosainknak. Bratislavában a csarnok és a környezet sokkal jobb volt, mint Prágában. B. König, a csehszlovák csapat edző­je a mérkőzés után nem búslakodott. Józanul, megfontoltan nyilatkozott a találkozóról: — Mind a prágai, mind a bratisla­­vai mérkőzés a csehszlovák válogatott világbajnoki felkészültségének egyik állomása volt. Véleményem szerint éppen ezért a vereségből okulnunk kell. Elsősorban védőjátékosaink tel­jesítményét kell megjavítanunk. Ha ezt a világbajnokság kezdetéig sike­rül elérnünk, akkor Svédországban eredményesen szerepelhetünk. Lázasan készülődnek a januári se­regszemlére a magyar kézilabdázók is. Az előkészületi mérkőzéseken a magyar csapat eléggé váltakozó tel­jesítményt nyújt. A szovjet válogatot­tól például az első találkozón négy gólos vereséget szenvedtek a magya­rok, de a második mérkőzésen sike­rült a visszavágás. A magyar kézilab­dázók a klrunai csoportban a nyugat­német, a japán és a norvég csapattal veszik fel a harcot, s ha olyan telje­sítményt nyújtanak majd a világbaj­noki selejtezők során, mint a szovjet válogatott elleni második mérkőzésen, akkor csoportjukból könnyen tovább kerülnek, (-nád-) A KRITIKÁRÓL VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 10. és 20. sorban. 10. Táp­láléka (ék. hiba). 11. Vissza: fiata­labb nőtestvére. 12. Hangtalan zeta. 13. A sivatag fuvaro­sa. 15. Forr ..... Móricz Zsigmond ismert regénye. 17. Morse-lel. 19. Szín­ültig. 21. Fürdőte­lep a Velencei tó mellett. 23. Férje. 25. Bányaváros Du­nántúlon. 27. Sze­szesital. 28. Ünne­pelt színésznő. 30. .... gyümölcs. 32. Angol világos sör. 33. Én — szlová­kul. 34. Igavonó ál­lat. 36. Nem egé­szen lezser. 38. Oszkár Ádám.. 39. Sok alkoholt fo­gyaszt. 42. Vasúi­ban vanl 44. Szak­­szervezeti Országos Tanács röv. 45. Aki a másét elkívánja (1—y). 47. Sön­­tés. 49. Női név. 51. Finom műszerész. 52. Tejtermék. 54. Volt sakk-világbaj­nok. 56. Malac közepe. 57. Korszak és helyrag. 58. Ipa. 60. Év — Párizs­ban. 61. Televízió röv. 62. Ismeretlen adakozó névjele. 63. Főzelékféleség. 65. Buzdító szócska. 67. Tengely — szlovákul. 69. Tyúklakás. 71. Harc­kocsi. 73. Kötőszó. 74. Király — fran­ciául. FÜGGŐLEGES: 1. Imre Tamás. 2. Fogadási összeg. 3. A bölcsőtől a ko­porsóig tart. 4. Ledob. 5. Csacsibeszéd. 6. C. G. A. 7. Juhász köpeny. 8. Kö­tőszó. 9. Névelő. 10. A vízszintes 1. folytatása. 14. Árusít. 16. Folyó a Du­nántúlon. 18. Dal zenekari kísérettel. 20. A függőleges 10. folytatása. 22. Redőny. 24. Anna Viktória. 26. A szá­zadforduló neves cseh festőművésze. 29. Azonos a függőleges 26-al. 31. Nem egészen izzik. 35. Becézett Osz­kár. 37. Szürkület — szlovákul. 40. Rideg. 41. Olasz pénzegység. 43. Hul­lott lomb. 46. Dísz. 48. Valamit kifo­gásokat. 50. Égitest. 53. Gyógyász. 55. A Lengyel Légiforgalmi Társaság röv. 58. Szlovák igenlés. 59. Nem egészen sötét. 64. Végtag. 66. Az Irtisz mel­lékfolyója Szibériában. 68. Fontos ásvány. 70. Folyadék. 72. Indulatszó. Segítség: vízsz. 28. diva — 74. roi. Beküldendő a vízszintes 1., függ. 10. és 20. sz. sorok megfejtése. MEGFEJTÉS A Szabad Földműves 47. számában közölt keresztrejtvény helyes meg­fejtése: „Az igazság olyan, mint a vetés. Napfényre kívánkozik.“ Könyvjutalomban részesülnek: Kocics Géza, Pólyán, Laczkó Tibor, Kfrályrév, Lehotkai Eszter, Szőgyén, Nagy Mária, Tany és Németh Lajos, Kálna. jelentkeznek a jégkorongozók A hangos labdarúgó-pályákat felváltják a jégkorongozók. Örömmel állai plthatjuk meg, hogy a lévai járásban ez a népszerű sportág minden évben több községben honosodik meg. KI hitte volna még néhány évvel ezelőtt, hogy több csoportot kell majd alakítani A jégkorong-szakosztály vezető­jével, Csenger Pállal, még az indulás előtt beszélgettem Léván. Az iztg­­vérig sportrajongó férfi nem sajnált időt szentelni a bajnokság megszerve­zésére. Többször utazott vidékre meggyőzni az egyesületeket, s igyekezete nem volt hiábavaló. A bajnokság december elején tndul. A tavalyihoz ké1 pest változások lesznek a szervezésben. Eddig ugyanis három csoportban küzdöttek a csapatok, s bajnoki címet Garamkeszln a döntőben győztes csapat nyerte. Az 1966l67-es bajnoki évadban járási bajnokság tndul a feli nőttek és ifjúságiak csoportjában egyaránt. Örömmel nyugtázzuk ezeket a híreket. A lévai járás sportolóit nagyban segítik a szövetkezetek is. A jégkorong nagy kiadásokat követel, ezért jó lenne, hogy a járás keleti részén fekvő községekben is követnék a bajnok­ságban szereplő falvak népes táborát, hisz nemcsak a sportolóknak, de a falu népének is kedves perceket szereznének a „hoklsták" a télt idő­szakban. Dicséret illett a járást sportvezetőket, akik ezt a szép sportágat Iminkéinek meahonosítanl. Belányl János kólák áldatlan helyzetét. Egyrészt azért, mert serdülő korban kell meg­­kedveltetni a sportot; másodszor azért, mert éppen ezen iskolák jó vagy éppenséggel nem kielégítő sporthelyiségei előmozdítói vagy hát­ráltatói falvaink sportéletének. A téli időszakban, amikor lényegé­ben községeinkben megszűnik a sporttevékenység a szabad ég alatt, a sportolni vágyó fiatalok kénytele­nek tétlenül tölteni szabad idejüket. Sajnos, a fent említett példák azt mutatják, hogy még nagyon sok a tennivaló, a pótolhatatlan mulasztás kiküszöbölése. Azokban a községek­ben, ahol az AKI megfelelő tornate­remmel rendelkezik, a falu sportja nem szűnik meg a labdarúgással. Ezeken a helyeken mód nyílik a te­remsportok űzésére. Főleg az ilyen időszakban, amikor faluhelyen bekö­szönt a „pihenés“, asztalitenisz, kézi­labda, stb. űzhető az iskola tantestü­letének megértésével. Ezért kellene megoldást találni a tornatermek felépítéséhez, s egyben megoldódna a két legkellemetlenebb­nek tűnő probléma; a fiatalok téli sportolásával egyidőben a falusi fel­nőtt sportolók aránya is növekedne. Ezzel egyidőben kedvezőbb arány mutatkozna az éppen nem kecsegtető felmért százalék körül. CZITA BÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents