Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-12-03 / 48. szám

6 laszius eioii. n levaiasziasi ie íiát húsnyulak előállítása vonat hozásában elég korán kell vé gezni annak biztosítása érdeké jen, hogy az anyanyúl szerve íeti tartalékait fel lehessen töl :eni a következő vemhessé^ kezdetére. \ szopós nyolak nevelése Különösen gyors a fejlődéi az élet első heteiben. Egy 30— 35, vagy akár 50—55 gr súllyá született nyúl — feltételezve a Jé törzsből való származást é: í korszerű takarmányozást — lárd takarmányok célszerű ösz­­szeállítása az anyával még együtt tartott fiókák részére rendkívüli Jelentőséggel bír. A szilárd takarmányok gyak­ran elégtelen vagy aránytalan mennyiségben tartalmaznak fe­hérjéket és ásványi anyagokat. Tekintettel arra, hogy a fiókák napi takarmányfogyasztásának határát gyomruk nagysága szab­ja meg, a koncentrált tejtáplá­­lékkai azonos értékű takarmány felvételére csak korszerű ta­karmányozás esetén van mód­juk. Ez a probléma különösen súlyos az olyan tenyésztőknél, 3 akik a szorosan vett tejtáplálás- időszaka után gyök-, gumós, 11- £ letve hulladéktakarmányra ala­- pozzák a fiókák kezdeti takar­mányszükségletének kielégité­- sét. 1 A tenyésztőnek tehát az in­­, tenzíven növekedő fiókákat- megfelelő szakértelemmel át- kell vezetni a kb. 25 napon át tar­- tő kizárólagos tejtáplálkozásról l a növényevőket jellemző táplál­- kozásra oly módon, hogy a nö­­, vekedési erély ne csökkenjen. . Ennek az eredménynek az elé­­: résére a választásig a nyűlte­­p nyésztőnek 30—35 nap áll ren­­‘ delkezésére. Az átmeneti idő ■ alatt történő okszerű takarná­­: nyozás már azért is fontos, mert a fiókák negyedik élet­hetük végén elérkeznek annak a tartaléknak végéhez, amely születéskor a májban jelen volt. A szervezet készleteinek csök­kenése szükségszerűen megkö­veteli a fióka korának megfe­lelő a fehérje, zsír, szénhidrát, vitamin és ásványianyag igé­nyének kielégítését. Az elmondottak után érthétő, hogy az elválasztás ideje olyan kritikus időpont, amikor a szer­vezet különféle betegségek Iránti fogékonysága eléri tető­pontját. Ha a kizárólagos tejtáplálás időszaka után a fiókák gyenge minőségű takarmányt fogyasz­tanak, úgy a már emelkedő tendenciájú súlygyarapodás a választás Idejéig elmarad, a fiókák fejlődési ereje megtörik, és a gazdaságossági mutatók kedvezőtlenek. Ajánlatos a kizárólagos tej­táplálás időszaka után legalább 16—20 % fehérjét tartalmazó takarmányt beszerezni a fiókák részére, valamint hasznosítani a szükséges vitaminsorozatot és ásványi anyagokat. Egyes tenyésztők állítják, hogy a 45 napig szoptatott' fió­ka kisebb súlyú, mint az 55 nap után elválasztott. Ténylegesen az időbeli eltérés miatti súly­­differencia gyorsan kiegyenlí­tődik. Megfelelő minőségű ta­karmányetetése következtében az értékesítés időpontjára a súlydifferencia eltűnik, a hat­hetes korban történő elválasztás viszont jelentősen segíti az erő­sen Igénybe vett anyai szerve­zet regenerálódását. Ez pedig lehetővé teszi az évenkénti öt­szöri elletést is. Az elmondottak célja az, hogy rávezesse a tenyésztőket a szop­tatás ideje alatt felmerülő ta­karmányozási problémákra, me­lyek szoros kapcsolatban van­nak a nyúlnevelés gazdaságos­ságával. A gazdaságossági kér­dések tehát szoros kapcsolatban vannak a szervezet mindenkori biológiai szükségleteivel és adottságaival, ennek megfele­lően nem a tenyésztő szeré­nyebb takarmányozási lehetősé­gei, hanem a gyors fejlődés élettani követelményei szabják meg a helyes nyúlnevelés út­ját. Dr. Beríényi István, Bp. ’randa kosorrú házinyúl. (Foto: Kucsera Szilárd] A francia házinyúltenyésztés­­ben az utóbbi öt év alatt jelen­tős fellendülést lehetett meg­állapítani. A hagyományos ház­táji gazdálkodás mellett egyre inkább előtérbe került a szerve­zett húsnyúltermelés megterem­tése. Mint minden fejlődésben levő mezőgazdasági vállalkozás, a házinyulak intenzív tenyésztése is felveti a nyúlállományok ma­ximális jövedelmezőségi problé­máját. Az általános higiéniai és ál­lattartási kérdéseken kívül az intenzív házinyúltenyésztés szá­mos olyan problémát vet fel, amelyeket a gazdaságosság szemüvegén keresztül kell ta­nulmányozni. Ezek a problémák kapcsolatosak az anyanyulak évenkénti ellésszámának foko­zásával, az elválasztásra kerülő szopós állatok számának növe­lésével és végül a növendék nyulak intenzív növekedésének meggyorsításával. Jelenleg általánosan elfoga­dott irányelv, hogy egy jól táp­lált és a tejelésre jól előkészí­tett nőstény — ha a fajtának megfelelő fejlettségét elérte — évenként ötször vemhesülhet, és ezt a termelést kedvező eset­ben 2, sőt 3 éven át bírja. A fiókák átlagos száma az elvá-’ lasztás idejéig 7—8 db. Az évenkénti ellések növelé­sével kapcsolatos kutatások oda vezettek, hogy szükségesnek látszik a szoptatási időt 6 hét- ! ben megszabni, mert ez idő alatt az anya pároztatása nem ajánlatos. A nyúltenyésztés jö­vedelmezőségének egyik fő kul­csa tehát, hogy a fiatal állat 6, illetve 8 héten belül képes legyen minél jobban hasznosí­tani az anyatejet illetőleg a vá­lasztás időpontjáig fogyasztott takarmányokat. A felvetett problémákkal kap­csolatosan a nyúltenyésztők jo­gosan kérdezhetik, melyek azok a lehetőségek és eszközök, ame­lyekkel az említett problémákat meg lehet oldani. Ezért legelő­ször vizsgáljuk meg azokat az élettani szempontokat, amelyek számos vonatkozásban a prob­lémák lényegét adják. Az anyával kapcsolatos elemek Az anya által kiválasztott tej mennyiségét és minőségét a í genetikai alapon kívül a felne­velésre kerülő fiókák száma, 1 valamint azok növekedést éré- 11 lye határozza meg. A tejelésre k Jól előkészített anya tejterme- £ lése az elléstől számítva a 3. 13 hét végéig állandóan növekedő z Irányzatot mutat, majd néhány 1 napig stagnál, hogy aztán gyors ütemben csökkenjen a 45—50-ik napig, amikor a tejtermelés f csaknem a 0-val egyenlő. Tehát az első 45 nap döntő fontossá­­pű a fiókok fmlfíriésp wpmnnnt- a A házinyúltenyésztés gazdaságosságának kérdései Franciaországban jaoot, mert az anya aiot válasz­tás után a húsnyulak közvetlen piaci értékesítésre kerülnek. Az anya tejelése sok ténye­zőtől függ, amelyek közül leg­fontosabbak: a) a genetikai tényezők, me­lyek öröklési alapon határozzák meg az anya tejelőképességét, ami egyben a szülőktől örökölt képességet is jelenti. Nem re­mélhető tehát jó eredmény olyan állományokban, ahol a tejelőképességet mutató feljegy­zések hiányában jó tejelő törzs­anyag szelektálására nem fek­tetnek súlyt. b) a takarmányozási ténye­zők, amelyeknek rendkívül fon­tos jelentősége van gazdaságos­ság szempuníjduui. niapveic követelmény a jó takarmány értékesítő képesség, amelynek szintén genetikai alapjai van nak. A takarmányértékesítő-képes ségre nyilvánvalóan befolyással van azok célszerű összetétele egymáshoz való aránya, fehér­je-, zsír- és rosttartalma, vala­mint vitamin-, ásványi anyag- és nyomelem-kiegészítése. A szoptatís anya a tejelés során je­lentős anyagmennyiséget vészit, amelyet fiókái hasznosítanak. A viszonyítás érdekében vessük össze a nyúl tejének alkotó részeit, pl. a tehénével, és gon­doljunk arra, minden egyes fió­ka születési súlyát rendszerint 6 nap alatt megkétszerezi. Tejösszetétel (liter) Fehériék Zsírsav ásványi anyagok ' cal.p/kg Ca. P. 4yúl 13,0 % 13,00 % 1000 8,91 % 9,57 % fehén 3,4 % 3,75 % 300 1,60 % 1,97 % Ezek a számadatok azt mutat­ják, hogy az anyanyúl a tehén­tejhez viszonyítva jelentős anyagveszteséget szenved, és ennek pótlása nélkülözhetetlen az anya számára. A nőstény tejelésre történő előkészítése tehát elsőrendű feladat. A szoptatás befejezése előtt a tejjel kiürült szervezeti tar­talékok pótlása érdekében újabb pároztatás ne történjék a levá-12—13 hét alatt eléri a 2,2 kg, illetve 2,50—3,00 kg súlyt. A fejlődési erély legnagyobb a tejszopás ideje alatt, majd gyengül, amint a fióka szilárd takarmányt kezd fogyasztani, és annak mennyisége a tejfo­gyasztás csökkenésével arányo­san nő. A fiatal szervezet szem­pontjából a kizárólagos tejtáp­­lálkozásról való átmenet alkal­mazkodást kíván. Ezért a szi-

Next

/
Thumbnails
Contents