Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-12-03 / 48. szám

Előtérben Gyöngytyúktojás keltetésére alkalmas gépek és tálcák. (A szerző felv.) méterre legfeljebb 15 csibe helyezhető el. Ez persze a tö­meges tartásra vonatkozik. Teljesítmény szempontjából azok a gyöngytyúkok a leg­megfelelőbbek, amelyeknek évi tojástermelése 120—150 db. Ér­telemszerű, hogy ezt a teljesít­ményt a helyes világítási prog­rammal, fehérjében gazdag ta­karmánnyal, jó vérvonalak, illetőleg tenyészállatok kivá­lasztásával fokozni lehet. Külön érdekességként kell kiemelni azt a kezdeményezést, hogy a tojóidényt a különböző időszakban keltetett gyöngy­tyúkok tartásával tervezik meghosszabbítani. Ez egy új­szerű módszer a gyöngyöste­nyésztésben. Ezáltal a keltetés és a hizlalás is egész éven át folyamatos lehet, így megszün­tethető e tenyésztési ág terme­lésének idényszerűsége. Franciaországban már „hús­gyöngyös“-ről beszélnek. A fiatal húsgyöngyösöket, azaz broilereket 4—5 hónapos ko­rukban vágják le. Az ilyen ko­rú gyöngyösnek a húsa be­érett, ízletes, zamatos és olyan konzisztenciájú, hogy bármi­lyen ételféleség, többféle re­cept szerint készíthető belőle. Az intenzív tartással ez az idő­tartam csökkenthető, a súly pedig gyarapítható. A gyöngyös húsa nem vad ízű, de nem is olyan ízű, mint például a broiler csirke húsa. Ezért kedvelik világszerte, ezért célszerű a tenyésztése akár nagyüzemi, akár háztáji méretekben. SZIKORA ANDRÁS (Bp.) A FOGYASZTOK RÉSZÉRE TERMELT TOjÁS, amíg a termelőtől a fogyasztóig eljut, minősé­gében megváltozik. A fogyasztóhoz vezető út különböző szakaszain a minőségi romlást meg­felelő tárolással és tartósítással csökkenteni lehet. A minőségromlást elsősorban a hőmérséklet és a víztartalom befolyásolja. Megnyilvánulása: a súlyveszteség, a fizikai és kémiai átalakulá­sok, és a friss tojások ízének és szagának meg­változása. A súlyveszteséggel egyidejűleg a légkamra térfogata növekszik, ami a víz elpá­rolgásának, továbbá a szénsav és az ammóniák eltávolításának következménye. A súlycsökke­nés egyenes arányban van a tojás korával, aminek hatása jelentősebb, mint a hőmérsék­let emelkedése, a környező levegő páratartal­mának csökkenése és a tojáshéj vízáteresztő­képességének a növekedése. A víztartalom elsősorban a tojásfehérjében csökken. A tojás­­fehérjéből a víz nem csupán párolgás útján távozik, hanem a tojás sárgája felé is fellép, a ± 1,8 atmoszféra nyomáskülönbség követ­keztében. Ez a diffúzió 20 C°-on négyszer na­gyobb, mint 0 C°-on. A diffúziót csökkenti a levegő C02-tartalmának növekedése Is. A dif­fúzió következtében a tojássárgája torzul, faj­súlya a fehérje fajsúlyához képest csökkent, és ezáltal a tojás sárgája felemelkedik. Ez az emelkedés mindaddig nem lép fel, amíg a fe­hérje folyékonnyá nem vált. Ekkor a tojássár­gája eléri a tojáshéj hártyáját, s elveszti el­lenállását a mikrőbákkal és gombákkal szem­ben. A tojássárgájának növekedése Idővel olyan mérvű lesz hogy a hártya elszakad, és a tojássárgája a fehérjével összekeveredik. Az ilyen tojás hamarosan megromlik. A tojásfe­hérje felhígulásának oka a CO2 elváltozása, aminek következménye a fehérje pH-jának nö­vekedése. Ezt a minőségi csökkenést elősegíti a hőmérséklet emelkedése és a környező leve­gő C02-tartalmának csökkenése. A fehérje át­alakulását az ovomucin és a lysozym kölcsö-A tojás minőségének javítása nős egymásrahatása okozza. Ezek a minőségi romlások a tojás lámpázásával ellenőrizhetők. A friss tojás ízének és szagának megváltozását az eddigi kutatások eredménye szerint feltehe­tően a tojás zsírtartalmában bekövetkező át­alakulás okozza. Általában a téli tojások 5 hé­ten át 22 C°-on tárolva jobban megőrizték ere­deti ízüket, mint a melegebb évszakok tojásai. A tojás konyhai felhasználásának lehetőségeit is kedvezőtlenül befolyásolja a magas tárolási hőmérséklet és a pH emelkedése. A tojásfe­hérje minőségi romlása az öregebb tyúkok tojásaiban vagy a tojási időszak végén na­gyobb, mint a fiatal tyúkok tojásaiban, illetve a tojási idény elején. Széleskörű gyakorlati kísérletek azt mutat­ják, hogy a tojás minőségi romlása 11 nap alatt — míg a tojás a fogyasztóhoz került — 20,7 százalék volt (napi 1,88 százalék]. Ebből 15 százalék (napi 2,5 százalék) esett a terme­lői tárolás 6 napos időszakára, míg 5,8 száza­lék (napi 1,2 százalék) arra az időre, míg a tojás a begyűjtőn, osztályozón és kiskereske­delmen keresztül a fogyasztóhoz került. Hűtés esetén (8C°) a minőségi romlás 50 százalékkal mérséklődött. A kísérleti adatok igazolják, hogy a tojás hűtése a legjobban bevált tartósítási módszer. Emellett azonban figyelmet érdemelnek a be­gyűjtés és tárolás szempontjából a kevésbé költséges új tartósítási módszerek is, mint a tárolás zárt vödrökben és a Cryovac műanyag­­ládákba, illetőleg kosarakba való csomago­lása is. GROOTE, G. — WAMBEKE, F.: (Rév. Agric., — kivonat) A SVÁJCI KECSKETENYÉSZTÉS SVÁJC kecskeállománya 1886-ban 416 323 db, 1945- ben 204 991 db, 1961-ben pe­dig 89 261 db volt. A kecske­tartók száma ezalatt 145 760- ról 26 879-re csökkent. Svájc­ban ma 8 kecskefajta van. Ezek közül a szaaneni, tog­­genburgt és appenzelli szarv­­talan és az összállománynak kb. 40 %-át teszik ki. Szín szerint fehér, barna, fekete és fekete-fehér fajtacsopor­tokat különböztetnek meg. Tejtermelésben a szaaneni fajta áll első helyen, a 2. és további laktáctókban átlag 698 kg tejjel. A svájci kecs­kefajták termékenysége igen jó. Az első ellök rendszerint egyet ellenek, későbbi ellé­­seknél általános az iker­­ellés. (Die Grüne, Zürich) A GYÖNG Y-TÍPUSÜ NYÉRC FINNORSZÁGBAN A gyöngynyérc, amely gyakran „Pearl“-nyérc elne­vezéssel szerepel, keresett és jól megfizetett típus. Mind a svéd, a finn, mind pedig az amerikai győngy­­nyéc-típus a szafír típus út­ján is kitenyészthető. A finn­országi gyöngytípus három­szoros recesszió, amelyben az ezüstkék típus a topáz­típussal kapcsolódik. A leg­jobban megfizetett gyöngy­­típus ma a platinatopáz. (Pelztierzüchter, München) JUHOK BENTI TAKARMÄNYOZÄSA Az egyik kísérletben vizs­gálták, hogy a nagy nyers­rost tartalmú takarmányokat milyen aprításban legjobb adni a bárányoknak. A dur­vára vágott forma volt leg­jobb. A keményítőérték 53, a nyersprotein 12,5 % volt. (Agriculture, London) Be-VITAMIN BAROMFINAK Kísérletileg megállapítot­ták, hogy a tyúkok optimá­lis tojáshozamához, az alap­­takarmányban kg-onként egy mg Bó-vitamirítartalmat fel­tételezve, takarmány kilón­ként 2,3 mg, a legjobb ke­lést eredményekhez pedig 4,3 mg szükséges. (Geflügelhof, Zollikefen) 3 a „broüer gyöngyös“-ök anaptiouaK, nogy a gyongyos­­tojás keltetésére nem mind­egyik keltetőgép alkalmas. A keltetőtálcákat úgy kell meg­szerkeszteni és a gépekben el­helyezni, hogy a 42 grammnál nem könnyebb tojásokat szak­szerűen lehessen benne elhe­lyezni, megfelelő légtér figye­lembevételével. A gyöngytyúk tojásának kel­­tetési ideje 28 nap 12 óra, át­lagosan 37,4 C fok hőmérsékle­ten. A naposcsibék bőigénye A REVÜ ELEVAGE című fran­cia és a Geflügelhof című sváj­ci szaklap arról számol be, hogy Franciaországban az utób­bi években nagymértékben fej­lesztették a gyöngyöstenyész­tést. Oka, hogy a gyöngyös a legolcsóbban termeli a húst a tyúkfajták között, ezenfelül kiváló rovarirtó. Franciaország­ban a tenyésztést többnyire a néhány ezer tény ész tyúkkal rendelkező mezőgazdasági üze­mek végzik, amelyek a mester­ségesen keltetett naposgyöngyösöket a paraszti gaz­daságoknak, ház­táji baromfitartók­nak adják el. A gyöngyösöket fojtva, tollasán — akárcsak a fácánt — hozzák keres­kedelmi forgalom­ba. Itt vadféleség­ként kezelik. Az eredményesebb szaporítás érdeké­ben a gyöngyös­­tojásokat mester­ségesen keltetik, és tegyük hozzá igen magas keltetési százalék­kal. Nem ritka a 90 %-on fe­lüli keltetési eredménv. Mee-38 C fok, a nevelőház hőmér­sékletének pedig 25—28 C fok­nak kell lennie. Egy négyzet-

Next

/
Thumbnails
Contents