Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-11-26 / 47. szám

A DIREKTTERMO SZŐLŐFAJTÁK: A direkttermő szőlőfajták a filoxeravész pusztítása után, vagyis a századforduló táján jöttek létre amerikai fajták egymásközöttl és amerikaiak eurázsiai termőszőlővel történő keresztezés által. Létrehozásuk célja az volt, hogy a filoxera, peronoszpóra és lisztharmat ellenállóak legyenek. Az emlí­tett kártevők ugyanis Európa legnagyobb részében alaposan kipusztították a szőlőket, mi­után a nemesítők az új, direkt termő fajtákkal pótolták a hiányt. Törekvésüket azonban nem koronázta teljes siker. A filoxera és gombabetegségek­kel szemben az új fajták több­­kevésbé ellenállóknak bizo­nyultak, de termésük minősége és a belőlük készült bor minő­sége nem megfelelő. A hazai fajták minőségét meg sem kö­zelíti. Boruk többnyire róka­­zamatú és az egészségre ártal­mas anyagokat tartalmaz. A direkttermők többezer fajtája az egész világon ismeretes, fő­leg a francia nemesítők mun­kája által, akik a legutóbbi években nem kevesebb, mint négyszáz új fajtát állítottak elő. Egyes új fajták minősége megközelíti a hazai fajtáinkét. Hazánk szőlővel beültetett területének negyede direktter­mő fajta. Tehát mintegy 6500 hektár szőlőterületünk van, melyet az 1949. évi MZ—LVH 288. számú törvényrendelet ér­telmében fejlesztenünk nem szabad. A szőlőtermesztésre vo­natkozó tervünk előírja, hogy a direkttermő fajtákat 1975-ig teljesen fel kell számolnunk. Az 1949-es törvényrendelet vég­rehajtását sajnos csak a nagyüzemek szorgalmazzák. A háztáji gazdaságokban eddig még senki sem ellenőrizte, ki milyen fajta szőlőt telepít. Vé­leményünk szerint a direktter­mők telepítésének akkor vehet­jük elejét, ha megfelelő minő­ségű oltványvesszőt tudunk biz­tosítani az érdeklődők részére. Ami az oltványvessző beszerzé­sét illeti, sajnos még ott tar­tunk, hogy a nagyüzemi gaz­daságaink részére szükséges mennyiséget sem tudjuk hazai ültetvényekből biztosítani. Az újonnan létesített alanyvessző telepek (kb. 260 haj két-három év múlva lehetővé teszik a ház­táji telepítések részére is az ültetőanyag Juttatását. A szőlő­oltványokkal a Központi Vető­mag és Ültetőanyagfelvásárló Vállalat (Vykupntf podník pre osivo a sadlvo Bratislava] rendelkezik. Üjabban egyes országokban a direkttermő fajták után ke­reslet indult meg. Így például Svájcban gyümölcsmustot ké­szítenek a levükből. Magyar­­országról is szállítanak ki ilyen szőlőt, aránylag jó áron. Ná­lunk is szó van arról, hogy a ARBOGARD néven kerül forgalomba az a gyomirtó felszerelés, amelynek TAB típusával faiskolákban, gyümölcsösökben és erdőgazdaságokban Gramoxonla vegyszer adagolásával végzik a faku'tú­rák védelmét. Az Allman angol cég a hazat piacon kívül legtöbb felszerelést eddig a Skan­dináv félsziget államaiba adott el. Tárgyalások folynak az Arbogard hazánkba történő beho* zataláról is. ZUPKÖ LÄSZLÖ, fiileki olvasónk, számos kérdéssel kereste fél szerkesztőségünket. Egyik-másik kérdésére rövidebb-hosz­­szabb választ adunk, ám akadt köztük olyan is, amelyre egy nagyobb terjedelmű szakcikk keretében válaszolunk. Kérjük, kísérje figyelemmel szakmellékletünk írásait, ahol megtalálja az említett cikkeket. Kérdéseinek nagyobbik hányadára az alábbiakban adjuk meg a választ. gyümölcsmustipar fellendítése érdekében nagyüzemileg telepí­tünk direkttermő szőlőt is. A legismertebb fajták: B 1. Nova, Noah: közép­nagy fürtű, bogyói gömbölyűek, zöldessárgák, vastaghéjúak, nagymagvúak, kevéslevűek, ne­hezen sajtolhatók. Bora fehér, középerős, kelle­metlen zamatú, mely a párlatán is érezhető. Keveset, vagy kö­zepesen terem, közepes, vagy hosszúcsapob metszéssel. E 2. Othello: Fürtje közép­­nagy, vállas, tömött, bogyói középnagyok, gömbölyűek, sö­tétkékek, vastaghéjúak. A bo­gyó leve is gyengén piros. Az egri bikavérbe szokták vegyí­teni szükség esetén, mint fes­tőszőlőt. Középérésű, a filoxe­ra, peronoszpóra és liszthar­mat is támadja. A kén leper­zseli a leveleit. A termése nem rothad. Közepes vagy bőtermé­sű. Jól szállítható és eltartható. Bora kissé savanyú és színes, rókazamatú. Idővel ez a zama­­ta csökken. Rövidcsapos met­széssel is terem. ■ 3. Izabella: Erős tőkéje és vesszője van. Fürtje köze­pes, laza, hosszúnyelű. Bogyói nagyok, hosszúkásak, kékek, vörösek, vagy fehérek, vastag­héjúak, különleges zamatúak. A filoxera támadja, de a pero­noszpóra Is néha. Közepesen terem, rövidcsapos metszést kíván. Bora silány minőségű és kellemetlen mellékíze van, amit sokan tévesen előnyösnek tar­tanak. ■ 4. Delawer: Főleg az Egyesült Államokban terjedt el. Közepes tőkéje és vesszője van. Fürtje kicsiny, hengeres, tömött, hosszúnyelű. Bogyói kicsinyek, gömbölyűek, hosszú­kásak, élénkpirosak, vagy fe­­! hérek, esetleg rózsaszínűek, vékonyhéjúak, igen édesek. Korai érésű, a filoxera és pe­ronoszpóra kevésbé fogja. Ter­mékeny, méiyrétegű talajt kí­ván. A meszet nem bírja. Érett állapotban hamar pereg. Hosz­­szúcsapos metszést kíván. Ke­veset termő fajta. Bora tüzes, de kellemetlen mellékíze van, ami többszöri fejtéssel csök­ken. A fehér változata bőveb­ben terem, de bora kevésbé értékes. ■ 5. Százszoros: Közepes tőkéje és vékony vesszeje van. Francia nemesítés. Egyike a leggyöngébb minőségű direkt­termő fajtáknak. Fürtje kicsiny, laza, bogyói aprók, hengeresek, kékesfeketék, igen színesek. Közöttük sok az éretlen, apró termés. Igen kései, keveset ter­mő fajta. Bora erősen rókaza­matú. A kártevőknek és beteg­ségeknek ellenáll. ■ 6. Egyéb, ismertebb hibri­dek, mint a Baco, Concordia stb. kisebb jelentőségű fajták. A leírtakból látható, hogy a direkt termő fajták termesz­tése a mai korban, amikor min­denben az igényességre törek­szünk, nem felel meg. Egyedüli megoldás, hogy helyettük ne­mes fajtákat telepítsünk. Ismeretes, hogy a szőlő tele­pítésével kapcsolatban a mező­­gazdasági nagyüzemek hosszú­lejáratú kölcsönt kapnak, mely­nek a törlesztése csak a szőlő termőrefordulása után esedé­kes. A kistermelők ilyen irá­nyú támogatásáról tudomásunk nincs. Érdeklődje meg bőveb­ben az Illetékes járási mező­­gazdasági termelési igazgatósá­gon. W n penueiezonoz SZUKSe­­ges szelepgumit Bratislavában a Pionír-ház melletti Labora­­torné potreby szaküzletben próbálja megvenni. B A borkezelési tanfolyam a járás valamelyik tömegszer­vezetének keretein belül meg­rendezhető. B A műtrágyákat a járási Mezőgazdasági Termékeket áru­sító vállalatnál (Okresn^ záso­­bovaci a vykupny podnik) sze­rezheti be. B Az oportó és a portugál teljesen azonos. Ugyanis szlo­vákul az oportót portugálske modré-nak hívják. B Az említett szőlő kevés terméshozamának több oka le­het. Ha évenként istállótrá­­gyázták, valószínű, hogy ká­lium vagy foszforhiánya lehet. Esetleg sck a mész a talajban, ami a levelek sárgulásában is megmutatkozik, vagy rövidre metszés következtében csök­kent a termés. Ajánlható mű­trágya a kénsavas kálium, il­letve a szuperfoszfát. A neve­tett műtrágyákat részben ősz­­>zel, részben tavasszal adagol­juk. Ugyanakkor ősszel mély talajművelés is szükséges. B Az öt áron fölüli kert­­ulajdonosok ugyanúgy társul­­latnak, mint az öt áron aluliak. Szüreti ünnepségeket is ren­­lezhetnek hasonlóan, mint a nodrai szőlészek. Az ilyen ün­­íepség rendezése gyümölcski­­íllítással, vagy borversennyel s összeköthető. B A szőlőoltványokat (a /yskumnjJ podník pre osivo a sadlvo Bratislava, vagy magá­­íosoktól) hirdetés útján sze­gezheti be. Adásvételi hirdetést i szerkesztőségünk díjmente­sen fogad. V. F. Szakkérdésekre válaszolunk

Next

/
Thumbnails
Contents