Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-11-26 / 47. szám
MAGYARORSZÁG almatermesztő területének nagysága felfelé haladó irányzatot mutat. Jelenleg körülbelül 18 240 ha nagyüzemi termő almása van, ebből 9690 ha a termelőszövetkezetek, 8550 ha pedig az állami gazdaságok területén. A megyéket illetően legtöbb, 7980 ha Szabolcs-Szatmár megyében, utána már jóval kevesebb, kb 1995 ha Veszprém és Zala megye területén található, míg 1425—1425 ha t kitevő almatermő területe van Borsod, illetve Bács-Xiskun megyének. Mindehhez hozzájárulnak még a felsoroltaknál kisebb területek és az ügynevezett szórványalmások, amelyek a fenti felsorolásban nem szerepelnek. Ami a telepített, de még nem termo területet illeti, az kb. 25 650 ha t tesz ki. Ebből minden évben termőre fordul néhány ezer hektár, amit növel még a harmadik ötéves terv során betelepítendő területek mennyisége. A régi telepítések nagyrésze korszerűtlen, kis ültetési, illetve sortávolságú. A gépi munkálatok lehetősége minimális rajtuk, a termés géppel alig közelíthető meg, nem ápolhatók géppel, a feldolgozás, válogatás, osztályozás nehézkes, mert a termést géppel kellene kiszállítani a sorközök közül. A GÉPESÍTÉS Az új telepítések azonban megfelelnek mind az agrotechnikai követelményeknek, mind a gépi feldolgozás kívánalmainak. A vadalanyra oltott közepes törzsfieket 11X B, illetve 12 X 7 méteres kötésben, a termőkaros orsóra metszetteket 7,5 X 4,5 méteres kötésben ültették. Ezzel az ültetési távolsággal biztosították a zöldtrágyázást, a talajművelést, a permetezés megkönnyítését, megkönnyítették a betakarítást, vagyis a szedés, kihordás és a feldolgozás munkálatait. Hozzá kell még tenni, hogy az ón. fehér fajták, amelyek leginkább korán, augusztus végén. szeptemberben érnek, és amelyekhez pl. a Batul, az Arany parmen, a Golden delicius, a Húsvéti rozmaring tartozik, az új telepítéshez körülbelül 30 % arányban vesznek részt. A piros fajták — a jo náthán, a Starking — aránya viszont 70 %-os, ezek nagyrészt szeptember-októberben érnek. Az almatermesztés gépesítése, az alma tárolása Magyarországon A szedés és feldolgozás fenyegető munkatorlódását tehát így, az érési idő széthúzásával sikerült elkerülni. Az almatermesztés és gépesítése sajnos, még nem érte el a kívánatos fokot, a fák közötti művelés ugyan természetesen géppel történik, a szedésben is vannak a munkát megkönnyítő módozatok, ilyenek pl. a létrák helyett a szedőállványok használata, a kikapcsolható aljú szedűedények, amelyekből a gyümölcs simán, törődés nélkül juttatható a ládákba, szállító eszközökbe. Ezek azonban még mind csupán a munkát könnyítő berendezések, a termesztés gépesítésének nem nevezhetők. Annál inkább a szállítóeszközök, traktorvontatású pótkocsik és a különböző rendszerű válogató gépek. Ugyancsak a munkát könnyítik meg a homokos területen vontatva csúszó vaslapok, ezek vaslemezek, a rakodólapok viszont a lehető gépesítést szolgálják, a csomagoló színek, s már gépesítettnek nevezhető a válogató színek alkalmazása is. Létezik már magyar szerkesztésű gépsor, ezt néhány nagy gazdaságban alkalmazzák is, szintén a könnyebb, gyorsabb munka érdekében, de még javításra, kiegészítésre, tökéletesítésre szorul. Általában a feldolgozás, az ún. manipulálás az a terület, ahol még sok a tennivaló. A JÁRULÉKOS BERUHÁZÁSOK Kétségtelen, nem könnyű megoldani az almatermesztés teljes gépesítését, márcsak a szükséges munkálatok sokfélesége, egymástól eltérő volta miatt sem. Ami azonban mégis lehetséges, a kezdeti lépéseken túl vagyunk, most már a jó és jobb megoldások közötti döntéseken a sor. Ide tartozik bizonyos mértékben a tárolás kérdése is. Nos. ebben még sok a tennivaló. Ezek, az ún. járulékos beruházások vannak legtávolabb a teljességtől. Néhány nagyüzemben és a kereskedelem egy részében tároló, légkondicionáló berendezések már szolgálják a célt: az alma minél további tárolását, annak elérését, hogy az áru a legkedvezőbb, a téli, esetleg a tavaszi-nyári hónapokban kerüljön niacra, amikor ára belföldön és külföldön is egyaránt megfelelőbb. E tekintetben azonban — mint említettük — állhatnánk jobban js. Nagyüzemi szempontból teljesen megfelelő tárolóterünk jelenleg egyedül Nyíregyházán van. Az itteni hűtőháznak — ez már annak nevezhető — befogadóképessége kb. 606 vagon, ami a szezonban és azon túl 3—4 ezer vagon áteresztőképességet jelent. Ez úgy értendő, hogy a különböző érésidejű fajták mintegy 600 vagononként követik egymást, és amikor az egyik tétel elhagyja a hűtőházat, azt a másik befogadására teszik alkalmassá. Pedig érdemes volna tárolótérre jobban berendezkedni, hiszen a magyar almatermés, ebben az export is, — természetesen a terméstől függően — évröl-évre növekszik. J9S?-hen pl. még csak kereken 5090, a következő évben már 14 n00, tavaly gyenge termés mellett 10 000 vagon almát exnortáltnnk. Az idén a szakemberek 10—12 ezer vagon almaexportra számítanak. Igaz, az igen bntermésű 1963-as évben előfordult, hogy prizmába kellett rakni a termés egy részét, mert nem volt elég csomagolóláda. Ma már a várható termésnek megfelelő mennyiségű láda rendelkezésre bocsátásáról nyáron történt gondoskodás. Az idei almatermésnek csaknem 90 %-a export minőségű, bár a közeli hetek meleg időjárása túlérést okozott, ami az alma eltarthatóságát, esetleg exportképességét is némileg csökkenti. Ha a magyar gyümölcstermesztés az 5 milliárd forintot kitevő szükséges járulékos beruházást megkapja — amiben az almatermesztés is kellően részesül — a gond csökken és csökken az almatermés eltartásának, konzerválásának, tárolásának problémája is. KUSSINSZKY ENDRE (Foto: Oláh Károly) fi gyomirtás hatása a szőlőtőkék tápanyagfelvételére A hatásos és a szőlőnek megfelelő gyomirtószerek alkalmazása lényegesen megkönnyíti a talajmunkákat, melyeknek fő célja eddig a gyomok elleni védekezés volt. A herbicidek helyes alkalmazásával a nyári kapálások száma 4— 5-rői 1—2-re csökkenthető. A moldvai kutatóintézet telepén beállított kísérlet első változatában négyszer kultivátoroztak, a másodikban kétszer, a harmadikban egyszer. Azonban a második változatban a nyár folyamán egyszer, a harmadik változatban háromszor végeztek vegyszeres gyomirtást 1 %-os dinitroortokrezollal. A tenyészidő folyamán négy ízben végzett levélelemzés szerint a levelek N-, P- és K-tartalma a kontrolihoz viszonyítva mind a három változatban csak igen csekély eltérést mutatott. A gyomirtószerrel kezelt parcellákról szedett levelekben valamivel (1—3 %-kal) több volt a N, és 3—7 Vokal kevesebb a K. A kezelt parcellákon a termés menynyisége 11 %-kal, a cukortartalma 0,7 %-kal volt több, a savtartalom 1,3 g/ö-mal keveseb a kontroliénál. Tarlapan, M. I.
