Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-11-26 / 47. szám

MAGYARORSZÁG almater­mesztő területének nagysága felfelé haladó irányzatot mu­tat. Jelenleg körülbelül 18 240 ha nagyüzemi termő almása van, ebből 9690 ha a termelő­szövetkezetek, 8550 ha pedig az állami gazdaságok területén. A megyéket illetően legtöbb, 7980 ha Szabolcs-Szatmár me­gyében, utána már jóval keve­sebb, kb 1995 ha Veszprém és Zala megye területén található, míg 1425—1425 ha t kitevő al­matermő területe van Borsod, illetve Bács-Xiskun megyének. Mindehhez hozzájárulnak még a felsoroltaknál kisebb terüle­tek és az ügynevezett szórvány­almások, amelyek a fenti fel­sorolásban nem szerepelnek. Ami a telepített, de még nem termo területet illeti, az kb. 25 650 ha t tesz ki. Ebből min­den évben termőre fordul né­hány ezer hektár, amit növel még a harmadik ötéves terv során betelepítendő területek mennyisége. A régi telepítések nagyrésze korszerűtlen, kis ültetési, illet­ve sortávolságú. A gépi munká­latok lehetősége minimális raj­tuk, a termés géppel alig kö­zelíthető meg, nem ápolhatók géppel, a feldolgozás, váloga­tás, osztályozás nehézkes, mert a termést géppel kellene ki­szállítani a sorközök közül. A GÉPESÍTÉS Az új telepítések azonban megfelelnek mind az agro­technikai követelményeknek, mind a gépi feldolgozás kívá­nalmainak. A vadalanyra oltott közepes törzsfieket 11X B, illetve 12 X 7 méteres kötésben, a ter­mőkaros orsóra metszetteket 7,5 X 4,5 méteres kötésben ül­tették. Ezzel az ültetési távol­sággal biztosították a zöldtrá­gyázást, a talajművelést, a per­metezés megkönnyítését, meg­könnyítették a betakarítást, vagyis a szedés, kihordás és a feldolgozás munkálatait. Hozzá kell még tenni, hogy az ón. fehér fajták, amelyek leginkább korán, augusztus vé­gén. szeptemberben érnek, és amelyekhez pl. a Batul, az Arany parmen, a Golden deli­­cius, a Húsvéti rozmaring tar­tozik, az új telepítéshez körül­belül 30 % arányban vesznek részt. A piros fajták — a jo náthán, a Starking — aránya viszont 70 %-os, ezek nagyrészt szeptember-októberben érnek. Az almatermesztés gépesítése, az alma tárolása Magyarországon A szedés és feldolgozás fenye­gető munkatorlódását tehát így, az érési idő széthúzásával sikerült elkerülni. Az almatermesztés és gépesí­tése sajnos, még nem érte el a kívánatos fokot, a fák közötti művelés ugyan természetesen géppel történik, a szedésben is vannak a munkát megkönnyítő módozatok, ilyenek pl. a létrák helyett a szedőállványok hasz­nálata, a kikapcsolható aljú szedűedények, amelyekből a gyümölcs simán, törődés nélkül juttatható a ládákba, szállító eszközökbe. Ezek azonban még mind csupán a munkát könnyí­tő berendezések, a termesztés gépesítésének nem nevezhetők. Annál inkább a szállítóeszkö­zök, traktorvontatású pótkocsik és a különböző rendszerű vá­logató gépek. Ugyancsak a munkát könnyítik meg a ho­mokos területen vontatva csú­szó vaslapok, ezek vaslemezek, a rakodólapok viszont a lehető gépesítést szolgálják, a csoma­goló színek, s már gépesített­nek nevezhető a válogató szí­nek alkalmazása is. Létezik már magyar szerkesztésű gép­sor, ezt néhány nagy gazda­ságban alkalmazzák is, szintén a könnyebb, gyorsabb munka érdekében, de még javításra, kiegészítésre, tökéletesítésre szorul. Általában a feldolgozás, az ún. manipulálás az a terület, ahol még sok a tennivaló. A JÁRULÉKOS BERUHÁZÁSOK Kétségtelen, nem könnyű megoldani az almatermesztés teljes gépesítését, márcsak a szükséges munkálatok sokféle­sége, egymástól eltérő volta miatt sem. Ami azonban mégis lehetséges, a kezdeti lépéseken túl vagyunk, most már a jó és jobb megoldások közötti dönté­seken a sor. Ide tartozik bizonyos mér­tékben a tárolás kérdése is. Nos. ebben még sok a tenni­való. Ezek, az ún. járulékos beruházások vannak legtávo­labb a teljességtől. Néhány nagyüzemben és a kereskede­lem egy részében tároló, lég­kondicionáló berendezések már szolgálják a célt: az alma mi­nél további tárolását, annak elérését, hogy az áru a legked­vezőbb, a téli, esetleg a tava­szi-nyári hónapokban kerüljön niacra, amikor ára belföldön és külföldön is egyaránt meg­felelőbb. E tekintetben azonban — mint említettük — állhat­­nánk jobban js. Nagyüzemi szempontból teljesen megfelelő tárolóterünk jelenleg egyedül Nyíregyházán van. Az itteni hűtőháznak — ez már annak nevezhető — befogadóképessé­ge kb. 606 vagon, ami a sze­zonban és azon túl 3—4 ezer vagon áteresztőképességet je­lent. Ez úgy értendő, hogy a különböző érésidejű fajták mintegy 600 vagononként kö­vetik egymást, és amikor az egyik tétel elhagyja a hűtő­házat, azt a másik befogadá­sára teszik alkalmassá. Pedig érdemes volna tároló­térre jobban berendezkedni, hiszen a magyar almatermés, ebben az export is, — termé­szetesen a terméstől függően — évröl-évre növekszik. J9S?-hen pl. még csak kereken 5090, a következő évben már 14 n00, tavaly gyenge termés mellett 10 000 vagon almát exnortál­­tnnk. Az idén a szakemberek 10—12 ezer vagon almaexport­ra számítanak. Igaz, az igen bntermésű 1963-as évben elő­fordult, hogy prizmába kellett rakni a termés egy részét, mert nem volt elég csomagolóláda. Ma már a várható termésnek megfelelő mennyiségű láda rendelkezésre bocsátásáról nyá­ron történt gondoskodás. Az idei almatermésnek csak­nem 90 %-a export minőségű, bár a közeli hetek meleg idő­járása túlérést okozott, ami az alma eltarthatóságát, esetleg exportképességét is némileg csökkenti. Ha a magyar gyümölcster­mesztés az 5 milliárd forintot kitevő szükséges járulékos be­ruházást megkapja — amiben az almatermesztés is kellően részesül — a gond csökken és csökken az almatermés eltartá­sának, konzerválásának, tárolá­sának problémája is. KUSSINSZKY ENDRE (Foto: Oláh Károly) fi gyomirtás hatása a szőlőtőkék tápanyagfelvételére A hatásos és a szőlőnek megfelelő gyomirtószerek alkalmazása lényegesen megkönnyíti a talajmunká­kat, melyeknek fő célja ed­dig a gyomok elleni véde­kezés volt. A herbicidek helyes alkalmazásával a nyári kapálások száma 4— 5-rői 1—2-re csökkenthető. A moldvai kutatóintézet telepén beállított kísérlet első változatában négyszer kultivátoroztak, a második­ban kétszer, a harmadikban egyszer. Azonban a máso­dik változatban a nyár fo­lyamán egyszer, a harmadik változatban háromszor vé­geztek vegyszeres gyomir­tást 1 %-os dinitroortokre­­zollal. A tenyészidő folyamán négy ízben végzett levél­elemzés szerint a levelek N-, P- és K-tartalma a kon­trolihoz viszonyítva mind a három változatban csak igen csekély eltérést mutatott. A gyomirtószerrel kezelt parcellákról szedett levelek­ben valamivel (1—3 %-kal) több volt a N, és 3—7 Vo­kal kevesebb a K. A kezelt parcellákon a termés meny­­nyisége 11 %-kal, a cukor­­tartalma 0,7 %-kal volt több, a savtartalom 1,3 g/ö-mal keveseb a kontroliénál. Tarlapan, M. I.

Next

/
Thumbnails
Contents