Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-07-16 / 28. szám
Kísérletek a forgóekével Már régőta emlegetik a forgó-ekét, a jövő sokat ígérő ekéjét, ezért örömmel fogadtam a táviratot, melyben értesítettek, hogy a szomszédos állami gazdaságban Mácsonyás pusztán két napon át ezzel az ekével végez nek különböző szántási kísérleteket. A magam véleményét tolmácsolom oly értelemben, hogy amint az első darab eke piacra kerül, a mi szövetkezetünk is vesz belőle. Elmondom tehát mit láttam, tapasztaltam az eke munkájáról, tulajdonságairól. A kísérletet a mezőgazdasági gépek kísérleti osztályának dolgozója, Hubálek mérnök^ és Smolík technikus végezte. * Az ekét főleg a nehéz talajokon és a lejtős vidékeken használják, ez ideig jó eredménnyel. Az eke keretre szerelt 1 m átmérrőjű dob, mely úgy helyezkedik el a vontató mögött, mint a henger. Az egész szerkezet függesztett. Vontatásra legalkalmasabb a 4011 típusú unifikált traktorunk. Óránként 0,3 ha/ terület szántására alkalmas 27 cm mélységben. A szántómélység szabályozható az eke emelésével, akárcsak az ekealakú, szántóvasas ekéknél. A szántódob mélysége 2 méter. Ezidálg többféle alakú és szélességű szántótestekkel kísérleteztek, mindössze öt félével. A szántótestek a dob kerületén helyezkednek el. A dobot a traktor energiaközlő tengelyével hajtjuk meg, miközben a dob forgása által a szántótestek kapaszkodószerüen belevájnak a talajba és a szántótest típusától függően szeletelik. A szántótestet 50 cm hosszú gumivászon kíséri, amelynek az a feladata, hogy a szeletet szépen megfordítsa, hogy a felső réteg 120—180 fokkal lefordítva maradjon. A szántódob fordulatszáma is szabályozható aszerint, milyen a talaj és mennyire képes az eke porhanyítást végezni. Bármilyen kötöttnek ismerjük a mácsonyás pusztai talajt, az eke nyomáp csak olyan hantok keletkeznek, melyek egyszeri megmunkálással vetőággyá készíthetők. Ennek oka, hogy a szántótestek kapaszkodnak a talajba, nem úgy, mint a szántóvasas eke, mert ennek forgatólapja a talajt szántás közben tömöríti, a dobos eke után viszont laza marad. További érdekessége az, hogy nem hagy maga mögött barázdát, vagyis a szántás befejezése és kezdése egyforma. Ezek után a szántás menete módosítható. Nem összeszántás, vagy szétszántásszerűen, hanem csónakos rendszerrel, akárcsak a vetéskor, egymás mellett visszatérve szánhatunk. Megemlítendő az is, hogy a traktoros nem szenved a gépen, mert az állandóan a tarlón jár, így maga a gép is kímélve van. A traktor vonóerejének csak kicsi részére van szükség, mert az eke munka közben tólja a traktort olyannyira, ha a traktor és forgóeke dobja nincs összhangban, az eke elé fékező csoroszlyákat kell szerelni, melyeket szükség szerinti mélységre eresztünk. Hubálek mérnök elmondotta, hogy az eke átalakítása más szántótest beszerelésére mindössze 40 percet vesz igénybe, mert az alkatrészek 80 százaléka azonos. A dob megmarad csak a szántórészek változnak. Megemlítette, hogy nagyszerűen alkalmazták ezt az ekét fásított területeken, mert semmiféle ekével nem lehet a gyökér megsértése nélkül a fát így megközeltíeni, mint a forgó ekével. Szerintem az őszi vetések alá forgó ekével ideálisan elegyengetett talajt lehet létrehozni, ahol a gabona betakarításakor a kombájn nem bukdácsol majd a barázdákon. Az eke jelenleg még csak kísérleti példány. Azt, hogy mikor kezdik el gyártását, csak a további kísérletek döntik el. Minden esetre, ha hozzájutnék, azonnal pártfogásba venném, viszont nem árt, ha tökéletesen kivizsgált gépek gyártását szorgalmazzuk, nehogy felesleges ócskavassal teljenek a szérűk. BOTTKA JÄNOS, a farkasdi EFSZ gépesítője. Az első mozgó komposzt gyár Nálunk az első mozgó komposztgyárral a touzimi gépállomás rendelke* zik, amelyet a nyugat-csehországi kerületben alkalmaznak. A mozgó kom« posztgyár naponta körülbelül 500 köbméter tőzeget rak át. Ez évi tervük előirányozza, hogy a Karlovy Vary-í járásban a négy nagy állami gazdasága nak 30 ezer tonna kiváló minőségű komposztot készítsenek, (CTKJl Eredményes munka a Sósszigeti Növénynemesítő Állomáson Erdő mellett, eszményi helyen fekszik a Sósszigeti Növénynemesítő Állomás. Az eperjesi útról közelítve hirtelen bukkan a látogató elé, mintha a földből nőtt volna ki. Pedig 1954-től ékesíti a tájat, őrködik a gazdaság 300 hektárja, az állomás ezernyi parcellája, a növénynemesítők 35 hektárnyi terménye fölött. Az épület jobb oldalán üvegház hívja magára a figyelmet. Erre nagy szüksége van az üzemnek. Amikor künn tombol a tél, az üveg védelme alatt fűtött helyen földbe kerül a cirok magja, a dinnye, melynek nemesítése szintén az üzem hatáskörébe tartozik. Mire a szántón elérkezik a cirok vetésének ideje, az üvegházban beérik a termés, és azután újra a földbe kerül. Egy év alatt két termés. így gyorsítják a nemesítést, rövidítik a szükséges négy évet kettőre. Fáradságos és felelősségteljes a növénynemesítők munkája. Szorgalmat, kitartást, de még több türelmet igényel. Ez tapasztalható bármely növény nemesítésének munkálatait kísérjük figyelemmel, s ez érződik Bartalos Menyhért mérnök és Rákóczi Lajos nemesltők beszédéből. Bizony, az utóbbi években nagyon türelmetlenek a termelők, a nemesítő és kísérleti állomásokkal, követelve tőlük az eddigieknél nagyobb hozamú, nemesebb növényfajtákat és új hibrideket. Egyet azonban elfelejtünk, hogy egy-egy új hibridnövény előállításához hosszú évek szükségesek, majd ezután kerül a fajtajelölt az állomások közötti kísérletekbe, s ha ott megállja helyét, akkor az állami kísérletekbe, ahol azután határoznak sorsáról, bekerül-e a köztermelésbe, vagy sem. Egy-egy újfajta növény előállítása átlag 12—15 év, de sok esetben 20 évbe is telik. Ha mindezt tudják a termelők, megértőbbek lesznek a növénynemesítőkkel és kísérletezőkkel szemben. Mindennek ellenére a Sósszigeti állomás működésének 14. évében eredménydús munkát hagyott maga mögött; főleg a melegkedvelő takarmányok és a zöldségfélék nemesítése terén. Ma már ki ne ismerné Csallóközben, de Szlovákia-szerte a sósszigeti állomáson nemesített szemes- és cukorcirkot, szudáni füvet, melyeknek termesztése jónéhány ezer hektáron folyik, mind a szövetkezetekben, mind az állami gazdaságok földjein. A CUKORCIROK Jö SZILÄZS ANY AG Mezőgazdasági üzemeinknek nem kell külön bemutatnunk a cukorcirkot. Lédús állapotánál fogva jó silózási anyag, magkóróval vegyesen silózva kitűnően kiegészíti annak fehérje és cukprtartalmát. Magtermése szintén számottevő. Az állomás feladata volt a termesztésben lévő buőanyi cukorcorik fajtától bővebb termőképességű hibrid előállítása Jobb kezdeti fejlődéssel és jobb minőséggel. Immár idén két hibrid az állomások közötti kísérletekbe kerül, amelyek az előzetes kísérletek alapján 30—40 százalékkal jobb termőképességgel rendelkeznek, mint a jelenleg termesztésben lévő fajta. Akárcsak a szemescirok esetében, e két hibrid vetömagelőállítása is folyamatban van és jövőre a gyakorlatban is kipróbálják termesztését. A vetőmag előállítás e fajtáknál is hímsteril alapon történik. Mivel a vetőmag-előállító parcellákon a hímsteril anyafajta alacsony (100—120 cm), a vetőmagbetakarítás géppel végezhető, míg a termesztésben lévő bucsányi fajta vetőmagbetakarítása kézi erővel történik. SÖSSZIGETI SZUDÄNIFÜ (SOLARSKÁ) Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, a zöld futószalagban, valamint köztesként termelve szilázsnak, milyen nagy szerepet játszik a szudánifű. Bármilyen formában Is termeljük, tiszta kultúrában avagy silókukorica, illetve csalamádé között, bő emészthetőfehérjének köszönhető, hogy etetésekor felszökik a tejhozam. Mindamellett, hogy értékes takarmánynövény, termesztését nem karoljuk fel kellőképpen. A Solarskát 1956-ban nemesítette az állomás. A régi tájfajtánál (Slovenská krajová) átlag 15—20 százalékkal többet terem (50—100 mázsával ha-ként), ezenkívül 0,5 százalékkal magasabb az emészthető fehérje tartalma. Jó tápanyagellátás mellett hektárhozama az 500 mázsát is meghaladja 2—2,5 emészthető fehérje tartalommal. Termesztését az ország melegebb fekvésű helyein űzik. Tanácsos lenne, ha minél több gazdaságban termelnék és bővítenék eddigi vetésterületét. A Solatur cukordinnyét már számos kertész Ismeri, öt évvel ezelőtt nemesítették a sósszigetiek. Kitűnő minősége mellett bőtermő, zöldhúsú fajta. A sárgahúsú Lednicei fajtánál legalább egy héttel korábbi, s átlagosan 15—20 százalékkal (hektáronként 20,50 mázsa) többet terem. A Lednicei fajtával ellentétben vastag, zamatos, lédüs húsa van kicsi magüreggel. A sárgadinnye nemesítése terén az állomás célja olyan sárgahúsú dinnyefajta előállítása, amely korábbi, jobb minőségű és bővebben termő, mint a forgalomban lévő lednicei fajta. Egy fajtajelölt idén került az állomások közötti kísérletbe, mely az előzetes kísérletek alapján megfelel a fenti követelményeknek. A Dunaj görögdinnye, melyet Sósszigeten 1962-ben nemesítettek, Jelenleg az egyetlen forgalomban levő hazai görögdinnye fajta. Bőtermő, közepes tenyészidejű, apró fekete maggal, kiváló minőségű. Előnye a régi tájfajtákkal szemben (Hevesi, Marsowszky), hogy kiegyenlítetten kiváló minőségű és apró magja van. További nemesítésl cél jelenleg olyan hibrid előállítása, amely korábbi a Dunaj fajtánál, amellett bő termő és jő minőségű. Már az elmúlt évben két hibridet Juttattak az állomások közötti kísérletekbe. Az egyik tíz nappal, a másik hússzal korábbi, mint a Dunaj, ugyanakkor a tavalyi rendkívüli kedvezőtlen évben hektárhozamuk jelentősen meghaladta a Dunáját. Ezekből a hibridekből már annyi vetőmag áll rendelkezésre, hogy termesztésének semmi akadálya. Az új nemesítés keretein belül a már külföldről ismert magnélküli hibrid dinnye előállítását is szorgalmazzák. Örömmel vettük tudomásul, hogy idén az első saját nemesítésű magnélküli dinnye termesztésére a gyakorlatban is sor került. A felsoroltakon kívül az állomás még foglalkozik az őszi Pannonbükköny nemesítésével, majd jónéhány szántóföldi és kerti növény fajfenntartásával, illetve vetőmagjainak szaporításával. r PÉNZBEN FEL SEM MÉRHETŐ SOLÄRY T SZEMESCIROK A szemescirok nemesítése terén az állomás feladatul kapta, állítson elő a szárazabb körzetek számára rövid tenyészidejű növényt, mely másodvetésre Is alkalmas, főleg az őszi keverékek után, emellett jó magtermést biztosít. Ebből a nemesítésből jelenleg egy fajtajelölt állami kísérlet alatt áll Soláry T jelzéssel, de termesztése a gyakorlatban már széleskörűen elterjedt. Rövid tenyészidejű és a cirokra kedvezőtlen hideg esős tavalyi évben is szeptember végére maradéktalanul beérett. Azon gazdaságokban, ahol igényének megfelelő körülmények között termesztették és az agrotechnikai követelményeit betartották, 30—35 mázsát adott hektáronként. Ezzel a cirokfajtával ellentétben a legkorábbi amerikai hibrid (NK 120) nem érett be a fagyokig. A Soláry T fajtának keléskor nagyobb a meleglgénye, azért később, május második felében vethető, s hidegebb tavaszon lassú, vontatott a kelése. Ezért újabb feladat a szemescirok nemesítésénél olyan hibrid előállítása, mely oly korai, mint a Soláry T fajtajelölt, jobb kezdeti fejlődéssel és magasabb termőképességgel. Az állomás dolgozói ezt már megoldották, és a tavaszon két hibrid fajtajelölt került az állomás közötti kísérletekbe, ugyanakkor e fajták vetőmag szaporítán is megkezdődött a termesztési kísérletekhez. A vetőmagot hímsteril alapon állítják elő a nemesltők. Evek hosszú sorén a búza nemesítése terén is sokat tett és tesz a Sősszigetl Növénynemesítő Állomás. Jelenleg két feladat megoldásán fáradoznak. Az első egy különleges tésztaipari célokra megfelelő fajta nemesítése, melynek tulajdonságai (termőképesség, szalmaszilárdság, télállóság) tekintetében legalább olyan jó legyen, mint a termesztésben lévő fajták. Ez időben egy fajtajelölt az állomások közötti kísérletekben állja a próbát, majd az állami kísérletekbe kerül, ahol kimondják a végszót. Az állomás másik feladata egy olyan belterjes búzafajta kinemesítése, amely a magasab tápanyagtartalmú talajokon nagy termésre képes anélkül, hogy megdűljön, amellett télállónak és magas s:kértar‘almúnak kell lennie. Ez ideig idén egy fajtajelölt kerül az állomások közötti kísérletekbe, de egyúttal szaporítása és gyakorlati kipróbálása is megkezdődik. ÍZLETES DINNYÉK A takarmánynövények mellett a vitamindús sárgadinnye és az ízletes görögdinnye nemesítése is napirenden van Sősszigeten. Számunkra nagyon örvendetes jelenség ez, mert évről évre megismétlődő valóság a dinnyehiány. Lehet, az alkalmas fajta előállítása és a jó minőségű vetőmag a Jövőben érdemlegesen befolyásolja ezt a nem kívánatos helyzetet. Az elmondottakat összegezve, s a látottakat értékelve, nagyon komoly és hasznos munka folyik a Sősszigeti Növénynemesítő Állomáson. Munkájuk értéke pénzben szinte fel sem mérhető, hiszen egy újfajta hibrid vetőmag alkalmazása több esetben duplájára növelheti a terméshozamot. A jobb megértés érdekében egy példát említünk. A Sósszigeti szudánifüvet körülbelül 2000 hektáron termesztik. Amint említettük, ez a fajta 50—100 mázsával terem többet, mint a régi tájfajta, ugyanakkor emészthető fehérjetartalma 0,5 százalékkal magasabb. Ha csupán az 50 mázsás hektáronkénti terméstöbbletet vesszük alapul, a 2000 hektár szudánifü terméstöbblete 100 ezer mázsára rúg, mely körülbelül három millió háromszáz ezer liter tej előállításához elegendő Összehasonlítás szempontjából megemlítjük, hogy a Sósszicetí Növénynemesítő Állomás felépítése 800 ezer koronába került. A növénynemesítés gazdasági jelentősége vitathatatlan. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban, a növénynemesítés nagyon magas színvonalon mozog és a nemesítők egymással versenyezve újabb és újabb fajták előállítására törekszenek. A nemesítő állomások mennyisége nálunk is kielégítő, a felszerelést illetően azonban van mit behozni E téren további hiányosság, hogy számos esetben a már meglévő hibrid oly hosszú idő alatt jut a termesztőhöz, hogy addigra újabb, nagyobb hozamú fajta születik. Remélhető hogy a tökéletesített irányítása rendszer e téren is meghozza a maga gyümölcsét, SÁNDOR GÁBOR ;«---------- TANÁCSOLJUK...---------Az aratással egy időben végezzük a tarlóhántást. Kombájn után eke jegyében végezzük a tarlőhántást. A takarójától megfosztott föld hamar szárad, s néhány nap elteltével szinte lehetetlen jó tarlóhántást végezni. A munka meggyorsítása érdekében idén, mivel csapadékban gazdag az időjárás, eke helyett tárcsát is használhatunk a tarló forgatására, mely 1 kifogástalan, s emellett gyors munkát végez. I Az időben végzett tarlóhántással nemcsak a talaj vízkészletének megőrzését, a föld struktúrájának javítását érjük el, de a növényvédelmet is szolgáljuk. A gabonalegyek nyáron elsősorban az árvagabonára rakják tojásai, kát. Ha a tarlóhántással siettetjük a kipergett szemek kelését, ezzel , odacsalogatjuk a gabonalegyeket, amelyek lerakják tojásaikat. Az őszi mélyszántással azután az árvagabonával együtt a légytojások, illetve a tojásokból kikelt és az árvagabona száréba befurakodott nyűvek a I földbe kerülnek. A gabonafutrinka június közepétől amíg lábon álló kalászt talál, tehát aratás végéig, a kalászokban lévő magot rágja. Tojásait részletekben a tarlón, kis földodukba rakja. A tojásokból két hét múlva kerülnek ki a csócsárló néven ismert lárvák, amelyek a kizöldült tarlón rágnak. I A gabonafutrinka elleni védekezés alapja a megfelelő vetésforgó betar- 1 tásán kívül az aratással egyidőben végzett tarlóhántás. ; A tarlóhántással a kipergett magból táplálkozó bogarak, a kizöldült tarló alászántásával pedig a kikelt csócsárolót fosztjuk meg életlehetőségeitől. A kísérletek szerint a gyomos, főleg a tarackos földeken található a legtöbb drótféreg. Tarlóhántással, mint gyomirtó tevékenységgel [ tehát a drótférgek száma is gyéríthető. Az elmondottakat összegezve tanácsos a tarló mielőbbi feltörése.
