Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-11-26 / 47. szám
Nagyon hasznos gép a Német Demokratikus Köztársaságban gyártott E 665-ös jelzésű burgonya klszántó-begyűjtő berendezés, amelyet a régebbi burgomyakombájnból szerkesztettek. (F. Meerganz — Hingst) Esetem a kapitalista tyúkkal 'A közelmúltban az egyik ősrégi csallóközi faluban előadást tartottam a tyúkok őszt és télt tofástermeléséről. őszintén szólva, nem arattam sikert, mert nem tudtam oly receptet ajánlani hallgatóimnak, amely megoldotta volna a tojástermelés kérdését. Vagyts azt, hogy az évi 120—130 helyett 250 darabot tojjanak a tyúkok évente, de továbbra is a hagyományos takarmányok mellett. Ügy gondoltam, ebbe bele ts nyugosznak a hallgatók, amikor egy jóvágású menyecske nekem szegezte a következő kérdést: — Az Elet és Tudomány egyszer azt Irta, Amerikában sokat tojnak a tyúkok, miért nem tojnak nálunk ts. Talán a kapitalista tyúk többet tojik, mint a szocialista? Mert ha igen, vegyünk ilyen kapitalista tyú* kokat és tojjanak nekünk is bőven. A jelenlevőknek tetszett a menyecske felszólalása, és ezek után úgy néztek rám, mint aki a Holdról esett közéjük. Arcukról lerítt, hogy csa-> lódtak bennem, mert lám, még az Elet és Tudományt sem olvasom, s ezért nem tudom megoldani a tojáskérdést. Hallgatóimat megnyugtattam, hogy az említett folyóiratból nem tanulhatnak baromfitenyésztést, inkább űrrepülést, a Holdon történő közle-, kedés szabályait, meg miegymást. Majd ígéretet tettem, hogy még hallatom szavam a kapitalista és szocialista tyúkokról, s azután döntsék el az olvasók, melyik a jobb tyúk, a keleti vaay a nyugati. Most pedig bátorságot veszek, s megmagyarázom a két tyúk, helye-, sebben a két tenyészet közötti különbséget. BAROMFITENYÉSZTÉS AZ USA'-BAN Az Amerikai Egyesült Államokban gazdag hagyománya van a barom* fitenyésztésnek. Már az első világháború úján nagy mennyiségben tenyésztették az aprójószágot. A tojóstyúkok száma 1925-ben elérte a 311 milliót és 1927-ben a 330 milliót. Az átlagos tojáshozam 1925-ben 112 'darab, 1960-ban már 212 darabot tett ki, míg 1965-ben 260-ra emelkedett. Az USA-ban 1964-ben 64,5 milliárd tojást termeltek. A kitermelt tojások 96 százaléka került eladásra, csupán 4 százaléka a termelők és családjaik ellátására. A húscsirkék előállítását a 30-as évek elején kezdték," tehát ez a tér* melést ág ts ma már több évtizedes múltra tekint vissza. Például amíg 1934-ben 34 millió broiler csirkét tenyésztettek, a háború befejezésekor I ez megtízszereződött, 1964-ben elérte a két mtlliárdot, míg tavaly további fél millióval gyarapodott. Az egy lakosra jutó tojásfogyasztás ugyanannyi, mint húsz évvel ezelőtt, kb. 314 darab. A baromfihús és az ebből készült ételek, 1963-ben Amerika hússzükségletének 18 százalékát fedezte. E mennyiség 72 százaléka broiler volt, 18 százaléka pulykahús, és a fennmaradt 10 százalék víziszárnyas. Ez a néhány kiragadott adat igazolja a tenyésztés intenzitását, ezért ezt bővebben magyarázni nem szükséges. Amerikában a speclallzácló és a gazdaságosság jellemzi a baromfitenyésztést. Nagy szerepet játszik a kíméletlen harc az egyes tenyésztők között. A konkurrenclát csak az a tenyésztő bírja, akt a legolcsóbban állítja elő a legtöbb minőségű árut. Az USA számos államában azok a farmerok tudnak kifizetődőén termelni, akik tyúkonként elérik a 250 tojást évente, és legalább 10 ezer tyúkot tartanak. Kevesebb tojó esetében nem bírják a konkurrenciát. Akinek 100 ezer tojóta van, az csak kisfarmer, fél milliónál középfarmer és ezen felül kezdődik a nagyfarmer. Kaliforniában 1958-ban egy tucat tojás ára 38 cent volt, míq 1965-ben csupán 28 cent. Egy tyúk ára tolásrakás után 9 centbe kerül, tehát kevesebbe, mint 1 kg kenyér ára. Míg 10—15 évvel ezelőtt a broiler csirke előállítása az egész USA-ban dívott, az utóbbi években mindinkább a déli államokra korlátozódik, mert itt vannak a legjobb tartást viszonyok és körülmények. Ilyen államok például Texas, Virgínia, Georgia stb. Ezekben az államokban sokezer hústenyésztő él, akik gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezek a tenyésztők északon nem bírnák a versenyt, mert ott zordabbak a tenyésztési feltételek. Néhány szót a termelés szervezéséről. Természetes, hogy az olcsó termelés előfeltétele a gépesítés. Az egyes gazdaságokban egyszerű gépi berendezéssel e(fy dolgozó 10 000—25 000 tyúkot ápol. Ezek a számok elgondolkoztatók. Nálunk nagyon kevés az olyan tenyészet, ahol 5—10 ezer tyúkot tartanak. Gazdaságonként átlagosan 2—3 ezer tyúkkal számolhatunk, míg egy-eqy dolgozó 300—500 tojót gondoz. Ez durván számítva 30-szor kevesebb, mint az USA-ban. Ez az egyik magyarázata az olcsó termelésnek. A másik ok az, hogy jobb a takarmányuk tápértéke, jobb vérvonalakkal rendelkeznek, a tenyésztőt munkával, gazdag tapasztalatokkal sokkal előttünk járnak. A tenyésztőt munka helyes alkalmazása hosszú éveket és nagy tapasztalatokat követel. Nálunk még nagyon sok a tenyészet, ahol a legprimitívebb módszerekkel dolgoznak. Hátráltató körülmény az is, hogy a baromfitenyésztés a leqtöbb gazdaságban melléküzemáqként szerepel, és legtöbbször csökkentett munkaképességű emberek dolgoznak itt. kiknek fizetés jár, de munkateljesítményük alacsony. Nem mehetünk el szó nélkül a tenyésztési módszerek mellett sem. Nyugaton a hasznosság és a gazdaságosság az egyes termékek [tojás, húsI előállításánál távolról sem olyan egységes az egyes üzemekben, mint például bárhol Európában [kivétel Nyuqat-Németorszáqj vagy nálunk. Az USA-ban annak ellenére, hogy számos esetben ugyanolyan takarmányt használnak fel a tenyésztők és ugyanolyan ketreces tartást alkalmaznak, de a nevelési körülmények, a napi etetés rendje stb. minden farmon más és más,/tehát az illető farmer tapasztalatain nyugszik. Ha elgondolkodunk az elmondottakon, rájövünk, hogy az alacsony toláshozam miatt nem hibáztathatjuk a tyúkokat, mert az nem tehet arról, hogy „Malvin néni gondozza-e Pihegő tanyán, vagy Jonny Austinban." Megjegyzendő, hogy rövidesen nálunk ts sor kerül a törpetenyészetek felszámolására, és járásonként 2—3 gazdaság foglalkozik majd a baromfiak tenyésztésével, ahol nem 200—300 tyúkot gondozhat az asszonynép, de néhány tízezret az arta alkalmas, Iskolázott dolgozó. i MOLNÁR FERENC __I------------------------------------Ipolyszakállason bevált a szakosítás A lévai járás ipolyszakállasl szövetkezete 1962. januárjától szoros, baráti kapcsolatban van a magyarországi érsekvadkerti termelőszövetkezettel. A két gazdaság nemcsak a két ország gazdaságának a nevét viseli, hanem az együttműködésük a termelés minden szakaszán nagyon szoros és kölcsönös. Nem titkolják egymás előtt a termelés növekedését szolgáló új munkamódszerek fortélyait és titkait sem. A vadkertiek például az ipolyszakállasiaktól „tanulták el“ a lucerna hideg levegővel történő szárítását, az ipolymenti szövetkezet pedig a borjak itatásos nevelését vette át a magyarországiaktól. Hogy miért éppen ezt? Nos, részben azért, mert Érsekvadkerten kiváló eredményeket értek el ezen a téren. Másrészt pedig azért, mert annakelőtte az ipolyszakállasi szövetkezet lényegében csak a növénytermesztés terén ért el jó eredményeket. A hektárhozamok magasak voltak, s ez nemcsak a 25 koronás szilárd jutalmazást biztosította a tagság számára, de egyúttal a lévai járás legjobb szövetkezetei közé is sorolta a szakállast gazdaságot, Persze, minden szövetkezet fejlődni, gazdagodni, szilárdulni akar. Nos, az tpolyszakállasiak éppen az állattenyésztésre történő szakosításban látták továbbfejlődésük egyik fontos tényezőjét.-— A borjak itatásos nevelése rávezetett bennünket arra, hogy az üszők tenyésztése nagyon kifizetődő lehet számunkra — vélekedik Gombos György, a szövetkezet elnöke. — Rájöttünk ugyanis arra, hogy e téren nemcsak termelési eredményeink lehetnek jók, hanem — s ez minden gazdaság számára fontos tényező — a növénytermesztésnél lényegesen magasabb bevételt érhetünk el az állattenyésztésből. Érdekes jelenség ez Ipolyszakállason. Érdekes, mert az Ipoly folyó mentén a kalászosok gazdagon fizetnek. Idén, közepes esztendőben is 35—40 mázsa termett hektáronként. Emellett túlteljesítette bevételi tervét a kertészet is, s így a kívülállónak úgy tűnik, hogy a növénytermesztésnél nincs jobb bevételi lehetőség. — Eleinte mi is azt hittük — magyarázza tovább a szövetkezet elnöke. — Később azonban bebizonyosodott, hogy az állattenyésztésnek nálunk nagy jövője van. Pénzügyi tervünk 56 százalékát például már idén állattenyésztésből nyerjük. A jövőben ez az összeg a 60 százalékot Is elérheti az állattenyésztés javára. Ehhez szükséges, hogy a növénytermesztés terén — elsősorban a takarmányfélékből — magas hektárhozamokat érjünk el, mert régi Igazság, hogy takarmány nélkül nincs jövedelmező állattenyésztés. • Az állattenyésztésre szakosító ipolyszakállasl szövetkezet idén főleg a tejtermelés terén ér el kitűnő eredményt. Egy-egy tehéntől évente átlag 3200 liter tejet fejnek, de a szövetkezet 280 fejős tehene között bőveri akad olyan Is, amely évente 4000— 5000 liter tejet ad. — A szép eredmény mellett többet is tehetnénk. Mit tagadjam, a tejtermelés terén szeretnénk a járásban elsők lenni *-» mondja a szövetkezet elnöke. — Jelenleg tehenenként napi 9—10 literes a fejési átlag, s ez bizony a lévai járásban nem elég az első hely megszerzésére. Igaz, teheneink jelenleg 300—400 literrel több tejet adnak, mint tavaly, de a tejhozam növelésére még nem használtuk ki lehetőségeinket. Ha ezt megtesszük, akkor tehenenként naponta 2—3 literrel többet fejünk, s ez elegendő lesz a járási elsőséghez. — Szilárd, jó minőségű takarmányalappal ezt elérhetik — vetem közbe az elnöknek. — Igen! Á „lehetőségeink“ alatt én is erre gondoltam. Nyugodtan várjuk a telet, mert szálastakarmányból nincs hiány. Lucernából és heréből Jó minőségű takarmány áll rendelkezésünkre. Az ősz folyamán komolyan vettük a silózást is. Silóból kb. 210 vagon készletünk van, de emellett speciális silót készítettünk. Mégpedig lucernából, tejes-csöves kukoricából és cukorrépából. Ezt a finom takarmányt kapják majd a tél folyamán. Hogy meghozza-e a várt eredményt? Erre ma még nehéz volna választ adni, de úgy gondolom, hozzáfűzött reményeim beválnak. Az utóbbi időben az Ipolyszakállasi szövetkezet már nemcsak a tejtermelés terén ér el kiváló eredményt, de a szárnyasok, főleg a pulyka és a lúdtenyésztés terén is rohamos javulás észlelhető. Igaz, pulykatenyésztéssel az idén foglalkoznak utoljára, de ez éppen a szakosítás miatt történik. Ezen a téren is szakosítanak, mégpedig lúdtenyésztésre. — Liba- és pulykahúsból idén 250— 260 mázsányit adunk közellátásra. Libahúsból többet is adhatnánk, a libák számát a jelenlegi 1700-ról jövőre 6000-re emeljük, ezért 500 ludat magnak hagytunk. Idén fél millió korona bevételt érünk el a két húsféléből, de jövőre csupán libahúsból 900 ezer —egymillió korona bevételre számítunk. Az ipolyszakállasi szövetkezet lúdjai valóban szépek és nagyok. Eladásra általában 6—10 kg közötti súlybari kerültek. Ezzel magyarázható, hogy a szövetkezet olyan szép bevételre tett szert belőlük. Közeleg az év vége. Készülnek a különféle kimutatások, mérlegelések. Ipolyszakállason az idén 3 millió 800 ezer korona bevételre számítanak állattenyésztési termékekből, s ha ezt az összeget elérik, akkor elmondhatják, hogy jól gazdálkodtak. Ekkor nemcsak elérik, de túl is szárnyalják a tervezett bevételt. Ez pedig azt bizonyítja. hogy a szakállasiak jó úton haladnak, amikor az állattenyésztésre szakosítanak. Nagy Árpád Magasan túlteljesítik évi pénzbevéteii tervüket a galsai növénytermesztők KÖZISMERTEN ROSSZUL gazdálkodott négy évvel ezelőtt a losonci járás galsai szövetkezete. Mérleghiányos éveket zárt. Osztalékról alig eshetett szó. De a legutóbbi négy esztendő alatt óriási változáson esett át. Ma már elmondhatjuk, a járás egyik legjobb, termelésben élenjáró, anyagilag megalapozott, erős szövetpott a beváltóban. A beszállított 224,7 Háromnegyed évi bevételi tervünk 2 119 000 koronát irányozott elő, ehelyett 2 463 000 koronát értünk el. Ez a mostani esztendő kedvezett a legjobban a növénytermesztésnek. A közepes gabona-, burgonyatermés mellett kiválóan sikerült a takarmánytermesztés, valamint az uborka hektáronként 32,5 ezer koronát jövedelmezett, de a legnagyobb sikert a dohánytermésünk eredményezte. MIKÉNT ÉRTÜNK EL 22,5 mázsás hektárhozamot dohányból? Elsősorban jól kiválasztottuk a talajt. Az Ipoly menti dűlő földjét jól előkészítettük. Maiina Mihály, a dohányosunk alig várta a tavaszt. Sietett a melegágyak készítésével, a mag elvetésével, majd a palánta szakszerű nevelésére törekedett. A legkorábbi alkalmas időben, jól előkészített talajba gépi ültetéssel került a palánta. Az asszonyok kétszer mcgkapálták a legnagyobb gondossággal az érzékeny növényt, s így elértük, hogy július közepén a nagyobbik tábla dohány olyan volt, mint az erdő, levelei pedig elérték a 100X50 cm nagyságot. ICLIUS VÉGÉN már száraz dohányt szállítottunk a rimaszombati dohánybeváltóba. Szénfűtéses dohányszárítónk éjjel-nappal működött. Asszonyok, lányok, sőt a nyári szünidejüket töltő nagyobb iskolások is a szárítóban serénykedtek. Fűzték, hordták a nagy dohányleveleket; szinte percek alatt megteltek a lécek. A szép, sárgás-barna dohány 60—70 százaléka első osztályú minősítést kapott a beváltóban. A beszállíttot 224,7 mázsa dohányért szövetkezetünk 581 ezer 153 koronát kapott. Ez hektáronkénti 58 ezer korona bevételt jelent. Ennél többet — 1984-ben — értünk el, vagyis 66 ezer koronát 1 hektárról. A NÖVÉNYTERMESZTÉS ez évi bevételi terve 864 ezer korona, de ezt az összeget már október végéig 921 ezer koronára teljesítettük. Előreláthatólag a növénytermesztés összbevétele év végéig 1 millió 120 ezer korona lesz, ami a terv 130 százalékos teljesítését jelenti. A munkaegység nálunk 21,90 korona a természetbeni járandósággal együtt, ami 1,90 korona. Az utóbbi négy évben lépésről lépésre, biztosan haladunk előre, Bolyós Géza elnökkel az élen. örülünk mindnyájan, hogy az annakidején mérleghiányos, osztalékot nem ismerő zárszámadásokat gazdag zárszámadások váltották föl, s közös gazdaságunk a járás legjobbjai közé küzdhette fel magát. REMÉLJÜK, hogy a jövő év elején életbelépő tökéletesített irányítási rendszer következtében szövetkezetünk még tovább erősödik. TRIZNA BÉLA, TAKARMÁNY KŐO LAJ BÓ L Áz embert szinte ámulatba ejti, ml mindenre használható a kőolaj. A laikus csak azt tudja, hogy benzint és más üzemanyagot, vagy kenőolajakat készítenek belőle. A hozzáértő szakember, sőt egy középiskolás azonban annak is tudatában él, hogy a folyékony ásványkincset a vegyipar, gyógyszer-, élelmiszer- és textilipar, s legújabban az állattenyésztés is hasznosítja. Hazánk legnagyobb kőolajfinomítója, a bratislavai Slovnaft üzemben a Szlovák Tudományos Akadémia mikrobiológiai intézetének dolgozói dr. Zd. Fend vezetése alatt érdekes kísérleteket folytatnak. Fehérjetartalmú állati takarmány, ún. torula előállításán fáradoznak a közismert kőolajból. Néhány évvel ezelőtt egy-egy ilyen vállalkozás bárki számára nevetségesnek tűnt volna. Ma azonban a legcsekélyebb okunk sincs mosolygásra. Ellenkezőleg: az akadémia tudományos dolgozóinak kísérlete olyannyira előrehaladt, hogy rövidesen sor kerülhet a torulás takarmány gyártására. A tudósoknak sikerült kitenyészteniök a kőolajon keletkező erjesztőgombák olyan kultúráját (Candllda liplytica), amely lényegében semmiben sem különbözik a melaszból készült takarmányélesztőtől. Az idén megkezdték a vegyi úton előállított takarmány hatásának ellenőrzését egereken, tyúkokon, malacokon és szarvasmarhákon. Az előzetes eredmények arra utalnak, hogy a kőolajból előállított torulának a tápértéke még a melaszból készült takarmánynál is nagyobb. Az utóbbi kísérletek célja továbbá az, hogy megfigyeljék, vajon nem ártalmas-e a torula rövid, illetve hosszú ideig történő alkalmazása, esetleg több generáción át történő rendszeres etetése az állatok szervezetére nézve. Eddig — az állatok viselkedéséből, szervezetük működéséből, vérük és ürülékük vegyi analíziséből — arra a megállapításra jutottak, hogy a kőolajból készült torulának semmilyen káros utóhatása sincs. Mindannyian —, s különösen mezőgazdasági dolgozóink —- tudjuk, milyen óriási erőfeszítést kíván az állattenyésztés takarmányszükségletének előteremtése. Pedig a jövőben, a ftövekvő szükséglet és igények kielégítése végett még tovább kívánjuk fejleszteni hazai állattenyésztésünket. Ezért a bratislavai tudósok kísérletei óriási jelentőséggel bírnak. Nincs messze az idő, amikor a kőolaj nemcsak gépeket hajt majd, és nemcsak műanyagcikkeket készítenek belőle, hanem ahhoz is hozzájárul, hogy több húsféleség kerülhessen asztalunkra. Paiágyi Lajos a galsi szövetkezet ökonőmusa A FOLYÉKONY NITROGÉNMŰTRÁGYÁK TÉRHÓDÍTÁSA A második világháború óta mutatkozó állandó emelkedés a műtrágyák felhasználása terén az USA-ban 1965-ben tovább folytatódott 1964-hez képest a növekedés az összes műtrágyaanyagok felhasználásában 2,5 százalék. Feltűnő, hogy a nitrogén oldatok fogyasztása jobban növekedett, mint a többi nitrogéntrágya fajtáé, és sokkal gyorsabban, mint minden más műtrágyáé. 44 USA államból származó jelentések több mint 12 százalékos emelkedésről számolnak be a nitrogénoldatok felhasználása terén. Sok piackutató azonban ügy véli, hogy az adatok nem adnak hű képet a gazdálkodók által tényleg felhasznált ammóniaoldat mennyiségéről, mert nagy mennyiségű száraz ammónia került leszállításra ammónia konverterekbe. Így sok esetben száraz ammóniáról számolnak be, pedig lehet, hogy ammónia-oldatként használták fel. (K. M.) HIRDETÉS ORSZÁGOS MÉRETŰ B típusú kaptárt vennék. C f m: HUSVÉTH FERENC, Busince (okr. Lucenec)
