Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-11-26 / 47. szám

ITTHON TÖRTÉNT 20 ÉVES A NEMZETKÖZI DIÁKSZÖVETSÉG November 17-én ünnepelte Prágá­ban a Nemzetközi Diákszövetség megalakulásának 20. évfordulóját. A diákok ez alkalommal mintegy 50 fővárosban békemanifesztációkkal emlékeztek meg azokról a cseh fő­iskolásokról, akiket Hitler pribékjei 1939-ben kivégeztek. A Nemzetközi Diákszövetség e nagy napján köztár­sasági elnökünk, Antonin Novotny elvtárs üdvözlő távirattal köszöntette a szövetség titkárságát. Hasonló táv­iratok érkeztek Prágába Sekou Touré, guinea! köztársasági elnöktől, az NDK külügyminisztériumától, továbbá a nemzetközi politika számos szemé­lyiségétől is. AZ ELLENŐRZÉS EGYSÉGESÍTÉSE A CSKP Központi Ellenőrző és Re­víziós Bizottságának 4. ülése a hét elején részletesen foglalkozott az ellenőrzési rendszer egységesítésére és ésszerűsítésére vonatkozó javasla­tokról. Pavel Hron elvtárs, a Központi Ellenőrző és Revíziós Bi­zottság elnöke rámutatott, hogy ezek a javaslatok mindenekelőtt az „Aki irányít, az ellenőriz is“-elvet hang­súlyozzák. A Bizottság tagjai a jövőbeli tevé­kenységre vonatkozó új elvek javas­latával foglalkoztak, miután azt már korábban az alsóbb fokú ellenőrző és revíziós bizottságok 2700 főnyi tag­sága megvitatta. E javaslat szerint a párt ellenőrző és revíziós bizottságai a pártellenőrzés rendszerének szer­ves részei. Az új javaslat részletesen kijelöli feladatkörüket, az ellenőrző bizottságok közti kapcsolatokat és feladataikat. A javaslat megvitatása után a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága felülvizsgálta, hogyan biztosítják a központi szer­vekben működő kommunisták a CSKP KB 1965. novemberi határozatainak a teljesítését. A Központi Ellenőrző és Revíziós bizottság végül tárgyalt né­hány fegyelmi ügyről is. TANÁCSKOZNAK A SZOCIOLÓGUSOK A hét elején nyílt meg Spindlerov Mlyn-ben a Csehszlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Társaságának I. országos konferenciája mintegy 500 tudományos dolgozó — szocioló­gus, közgazdász, bölcsész, pszihnló­­gus, jogász stb. — részvételével. Ezen a konferencián több szocialista or­szágból is megjelentek szakemberek. A csehszlovákiai szociológusok aktuá­lis problémáiról és feladatairól a fő­beszámolót dr. MiloS Kaláb professzor, a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia Szociológiai Intézeté­nek Igazgatója tartotta. A PÁRTSZERVEZETEK ÉVZÁRÓ GYŰLÉSEI A CSKP Központi Bizottságának tit­kársága e napokban hozta nyilvános­ságra a Központi Bizottság határo­zatát, amely szerint a párt alapszer­vezeteinek évzáró taggyűléseit 1967 februárjában és márciusában kell megtartani a következő programmal: 1. Beszámoló az alapszervezetek tevékenységéről és a CSKP XIII. kongresszusa határozatainak teljesí­tésével kapcsolatos teendőkről. Ezt a beszámolót a szervezet elnöke tartja. 2. A beszámolót követő vita, amely­nek folyamán a felsőbb pártszerv képviselője is felszólal. 3. Az alapszervezet új bizottságá­nak megválasztása. 4. Az alapszervezet feladatainak határozatba foglalása a XIII. kong­resszus határozatainak teljesítése ér­dekében. Az előttünk álló évzáró taggyűlé­sek jelentőségét az a tény is fokozza, hogy akkor tartjuk őket, amikor minden vonalon megindul egész nép­gazdaságunk tökéletesített irányítási rendszerének gyakorlati érvényesíté­se és a negyedik ötéves terv további feladatainak végrehajtása. Már ezért is egyre fokozódik az alapszerveze­tek, de minden kommunista felelős­sége. A CSKP KB-a hangsúlyozta, hogy az évzáró közgyűlések résztve­vői — a munkahelyek sajátos körül­ményeit szem előtt tartva mind a ta­nácskozások folyamán, mind a hatá­rozatokban figyelmüket a CSKP XIII. kongresszus határozatainak teljesíté­sére összpontosítsák. A mai gazda­sági feladatok megoldása megköve­teli, hogy ezek az évzáró gyűlések olyan feltételekhez is hozzájárulja­nak, amelyek elősegítik az új irányí­tási rendszer indulásával kapcsolat­ban a dolgozók kezdeményezésének széleskörű kibontakozását és teljes érvényesülésüket. A pártszervezetek munkájában több gondot kell fordí­tani a nép életével és munkájával összefüggő ideológiai tevékenységre. A CSKP KB-nak titkársága elhatá­rozta, hogy a helyi, városi, üzemi és vállalati konferenciákat csak 1968- ban tartják meg. Kivételes esetekről, ha azt a helyzet megköveteli, a já­rási bizottságok döntenek. DARVAK A KOMÁROMI JÁRÁSBAN Szlovákiában, főleg a dőli ré­szen, már évtizedek óta nem tar­tottak a 'darvak átmeneti pihenőt. Annál érdekesebben hat az a hír, hogy a komáromi járásban a dar­vak októberi húzásuk alkalmából hosszabb ideig időztek. Dunamo­­cson, Zöldálláson, Naszvadon, He-< tényen, Ögyallán, Alsópéteren, Izsán és Marcellházán 200 darvat számláltak meg. A Duna-menti Mú­zeum részére két daru lövését en­gedélyezték a gyűjtemény gazda­gítása céljából. (M. L.) Egy kézben az árvédelem A tavalyi rendkívüli árvízkatasztrófa követ­keztében 3 és fél mil­liárd korona kár ke­letkezett. A Szlovák Nemzeti Tanács Vízgazdasági Bi­zottsága szerint a ta­valyi árvíz óta lénye­ges változások történ­tek a folyók szabályo­zását illetően. Ennek ellenére idén is bekö­vetkezett néhány ka­tasztrófa. Február 22-én például átszakadt az Ondava gátja, s az ár mintegy 16 millió ko­rona kárt okozott a mezőgazdasági növé­nyekben, emberi hajlé­kokban és más létesít­ményekben. Augusztus 20-án, az év legnagyobb árvize, a Nyitra folyó felső folyásán 300 mil­lió korona kárt tett. Elég sok álmatlan éj­szakát okozott Ismét a Duna is, amelynek so­káig magas volt a víz­állása. A folyók szabályozá­sa több szerv és válla­lat körébe tartozott, ezért a munkáért lé­nyegében senki sem volt felelős. Nagyon helyes, hogy július el­sején megalakították a Szlovák Nemzeti Tanács vízgazdasági bjrottsá­­gát. így a jövőben egy helyről irányíthatják a folyóvizek szabályozá­sát és az árvédelmet, önálló vállalat alakult a Szlovákiai Folyók Fő­igazgatósága néven, amelynek fiókvállalatai a Duna, az Ipoly, a Vág stb. (PL.) AZ ELMÚLT NAPOKBAN a Kornál romi és Érseküjvári Járási Nem­zett Bizottság ellenőrző szakosztályán jártam. Hosszabb ideig beszélgettem vezetőkkel, beosztottakkal. Nem is hinné az ember, mennyi dolguk van. Az állandó rendszeres ellenőrzés méh lett fáradhatatlanul vizsgálják a pol­gárok panaszait. Mert az ellenőrző osztály fő feladata elsősorban a nem* zeti bizottságok és más szervek gazj dálkodásának ellenőrzése. Viszont emellett nagy súlyt fektetnek arra is, hogy a polgárok panaszai lehetőleg egy hónapon belül elintézést nyerje­nek. Ennyi az előírás, de az esetek túlnyomó többségében hamarabb is elintézik a panaszokat. A két látogatás alkalmával szerzett tapasztalatok alapján nem árt köze­lebbről megismerkedni, milyen jellem gű panaszokat kapnak az ellenőrző osztályok és mennyiben segítenek a panaszt tevőknek. Miért csökken a panasztevők száma? Mindkét járásban évről évre keve= sebt) panaszlevelet kapnak az ellen-­­őrző osztályok. Amíg például a komá-' romi járásban 1963-ban még 284 paj naszlevelet tartottak nyilván, tavaly csak 208-at, idén pedig október végéig mindössze 117-et. Az érsekújvári já­rásban 1964-ben 400, a múlt évben 324, idén 242 panaszlevél érkezet az ellenőrző osztályra. A számok tehát beszédesen bizonyít­ják, hogy egyre kevesebben fordulnak panaszukkal az ellenőrző osztályok­hoz. De feltehetjük a kérdést, jó jel ez, vagy rossz? Esetleg úgy is felfoghatnánk a dol­got, hogy azért kérnek egyre keve­sebben segítséget az említett osztá­lyoktól, mert nem bíznak bennük elég­gé. A tapasztalatok viszont az ellen­kezőről tanúskodnak. Tény, hogy az utóbbi években lényegesen megjavult a helyi nemzeti bizottságok munkája, nagyobb jogkörüknek megfelelően ru­galmasan és nagyobb körültekintéssel Intézik a helybeli lakosok ügyes-bajos dolgait. Mindkét járásban akadnak olyan példás községek, amelyekből alig érkezik egv-két levél az ellen­őrző ősz»'*ivókra. F.zek közé tartozik Dunamncs Ifiúságfalva, Csalióközara­­nyos, Bairs, Bátorkeszi. Búcs. Köböl­kút és még más községek. Viszont vannak olyan községek is, ahonnan Két ellenőrző osztály TAPASZTALATÁBÓL tucatszámra érkeznek a panaszleve­lek. Tehát ilymódon azt is megtud­juk, milyen színvonalon dolgozik a helyi nemzeti bizottság. Jóindulátú jelentés vagy rágalom? Az ellenőrző osztályokra érkezett leveleknek körülbelül a fele jogos, másik fele pedig jogtalan panaszt tar­talmaz. Még mindig szép számmal ér­keznek névtelen levelek Is. Átvizsgál­tuk a névtelen levelek tartalmát és rájöttünk, hogy csak elenyésző száza­lékuk jóindulatú, többnyire egyének ellen irányuló rágalmakat tartalmaz­nak. Ennek ellenére az ellenőrző osz­tályok a névtelen leveleket is kívizs-? gálják. Ilyen levelek alapján leplez­ték le például, hogy az egyik helyi nemzeti bizottság dolgozója eltulajdo­nította az árvízkárosult lakosságnak érkezett televíziót. A névtelen levelek hasonló kisebb-nagyobb lopásokat vagy visszaéléseket is feltárnak. Te­hát jól teszik az ellenőrző osztályok, hogy ezeket is kivizsgálják. Segítenek a nyugdíjasoknak A panaszok jelentős része az ala­csony nyugdíjak ^emelése érdekében érkezik. Az ellenőrző osztályok a szo­ciális szakosztályok segítségével lehe­tőleg minden esetben igyekeznek meg­oldani a panaszkodó problémáját. Hogy csak néhány példát említsünk, az ellenőrző osztályok beavatkozása után Fuleki Albert madari lakos se­gélyét 231 koronáról 400-ra, Kádek Kálmán alsőpéteri lakos nyugdíját 77 koronáról 300-ra. emelték. Hosszabb kivizsgálás után megoldódott az ér­sekújvári Szulcsányi Etelék panasza is. Mivel a panaszos kiskorától bete­ges volt, kérelemmel fordult az ellen­őrző osztályhoz, hogy emeljék fel nyugdíját. Hosszabb kivizsgálás után Szulcsányi Etel nyugdíját 288 koro­náról 440-ra emelték, de ugyanakkor felemelték testvére nyugdíját is, úgy­hogy a család most összesen 1600 Szlovákiai méretben iskolaügyi célokra 2,6 milliárd koronát fordítunk és a többműszakos tanítást 26 százalékról 23 százalékra csökkentjük. A kői zeljövőben tehát még több gyerek járhat korszerű iskolába. (Nádszegi Kovács István felv.')' korona nyugdíjat kap havonta, úgy­hogy ebből már megélhetnek. A társadalmi együttélés problémái Amint már említettük, a panaszok érintik a társadalmi élet minden sza­kaszát. Találhatunk itt leveleket szom­szédok közötti veszekedésről, házas­társak összecsapásáról, lakásproblé­mákról, árvízkárokról. Ivanyics Mi­hály Tardoskeddről például panaszt emelt szomszédja, Csányi István ellen, hogy a nyári kályhára épített kémény 90 cm-re van épületétől és így tűz­veszélyes, valamint befiistöli az ud­vart. Az ellenőrző osztály beavatko­zása után Csányi Istvánnak át kellett építeni a kéményt. Említésre méltó Patkó Albert nemesócsai lakos pana­sza is, aki bár megvásárolta a lakást, mégis idegen család lakott egy részé­ben. A beavatkozás után sikerült visz­­szakapnia a házát. Bélán Ádám Lipo­­váról keveselte az árvízkárt. Itt is eredményes volt a közbelépés, mert 7055 korona helyett 12 478 koronát kapott. Kell-e az ellenőrzés? Amint látjuk, az ellenőrző osztá­lyok hasznos munkát végeznek. A pa­naszok száma tehát nem azért csök­ken, mintha a polgároknak nem vol­na velük szemben bizalmuk. Persze, az ellenőrzés nem mindenkinek tet­szik. Főleg akkor nem, hogyha komo­lyabb'visszaéléseket fedeznek fel az említett osztályok dolgozói. Az utóbbi esetben például rájöttek a Barti- és a Nagykéri Helyi Nemzeti Bizottságon történt visszaélésekre. A felelőtlen dolgozókat máris eltávolították, de az ügyet még mindig vizsgálják. Az ellenőrző osztályok dolgozóinak munkája nem könnyű, sokszor nép­szerűtlen, de mégis lelkesen, odaadás­sal dolgoznak, mert tudják, hogy mun­kájukat a nép érdekében végzik. Bátorkeszi szépül, fejlődik Bátorkeszi, ez a 40QÜ lakost számláló község az utóbbi időben nagy fejlődésen ment keresztül. Nemcsak megszépült, hanem sokat fejlődött. S ez elsőso-ban a helyi nemzeti bizottság érdeme. Mégpedig azért, mert mozgósítani tudta a község polgárait, és együttes erővel valósították meg a kitűzött célokat. A helyi nemzeti bizottság feladatának tekinti a község fejlesztését. Ez abból is látszik, hogy az eddig sáros, poros főútvonal mentén, díszcserjék és bokrok díszelegnek. A helyi nemzeti bizottság kezdeményezésére ez évben több, mint 350 díszcserjét és 120 bokrot ültettek ki. Munkájuk még ezzel nem merült ki. Ebben az évben 5400 m járdát építettek és 4000 m járdát javítottak meg. A községi úthálózat javítását 9 km hosszúságban végezték el. A járdák előterében létesített parkokat a község polgárai rendszeresen enndnzzáV A szénen gondozott parkok vonzó hatást keltenek. Dékány Imre, a HNB titkára örömmel újságolta, hogy ez évben egy évtizedes problémát sikerült megoldaniuk. Mégpedig a Fényes patak kot­rását. Hiába szorgalmazták az elszennyeződött patak medrének tisztítását, igyekezetük ezidáig sikertelen volt. Most végre megkezdhették a munkát, mely 1 millió 300 ezer koronás ráfordítást igényel. Ebből az összegből idén 600 ezer koronát merítenek ki, a többit majd a jövő évben. Ugyancsak a jövő évben kerül sor az 1 km hosszúságú, főút javítására és a csatorna­­hálózat építésére. A jövő évi tervek kidolgozásánál figyelembe vették a megváltozott hely­zetet, de mivel eddig még ismeretlenek a község költségvetésének bevé­teli forrásai, nem tudják, hogy a kitűzött feladatok közül mennyit sikerül megvalósítani. Annyi azonban bizonyos, hogy a község fejlődésének üteme az eddiginél gyorsabb lesz. Ennek egyik serkentője a helyi gazdálkodási vállalat lesz. mely október elsejétől teljesen a helyi nemzeti bizottság irányítása alá fog tartozni. Egyrészt szerves részét képezi a község költ­ségvetésének, másrészt pedig jelentős feladatot tölt be a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatások terén. E célból a község központiéban fötépiil a Szol­gáltatások Háza, melyben összpontosítják az egyes szakmai ágazatok mű­helyeit. Itt nyernek elhelyezést az asztalos- és ácsmnhelyek, fuvarozási vállalat, borbély és fodrászüzem, továbbá az üvegező, daráló, gépjavító és motortekercselő szolgáltatások, amelyek teljes mértékben kielégítik a la­kosság igényeit. , -A kereskedelmi hálózat textil, cipő és házikellékek boltjaival van kép­viselve, ezenkívül tejcsarnok, mészárszék és két vendéglője van a község­nek. A vendéglők azonban korszerűtlenek és nem elégítik ki a polgárok igényeit, méreteikben kicsinyek és egészségtelenek. Ezzel tisztában vannak a helyi nemzeti bizottság dolgozói is, akik már hosszabb ideje szorgal­mazták, hogy a község egy korszerű vendéglátói ipari üzemet kapjon. Igyekezetüket siker koronázta, mert a község legszebb helyén már épül az új vendéglátói üzem. Nagy kár azonban, hogy csupán földszintesre ter­vezték. Emeletes épületet kellett volna építeni üzlethelyiségekkel. A szolgáltatások bevezetésével, kibővítésével és a szolgáltatások határ­idejének lerövidítésével szép sikert értek el, az üzemek korszerűsítése azonban még hátra van. Ugyanis a műhelyek legtöbbjének felszerelése elavult, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. A polgárok lakásépítésének megsegítését szolgálja a helyi nemzeti bi­zottság irányítása alatt működő téglagyár. Ez a téglagyár már 1958 óta működik. Az elmúlt évben korszerűsítették, s ezáltal évi kapacitása 1 millió tégla gyártása. Az elkövetkező évben tovább bővítik és kapacitását 50 szá­zalékkal növelik, hogy ki tudják elégíteni a polgárok megnövekedett igé­nyeit. Bátorkeszi lakossága élénk figyelemmel kíséri a helyi nemzeti bizottság munkáját, és ha a szükség úgy kívánja minden akcióból kiveszi részét, mert tudják azt, hogy ezzel elősegítik községük fejlődését. ANDRISÉIN JÓZSEF Társadalmi munkából feles Bállá József SZÖGYÉN Dél-Szlovákia legnagyobb községei közé tartozik. A helyi nem­zeti bizottság itt is szép terveket tűzött maga elé, és örömmel mond­­hajuk, hogy már sokat tettek a falu fejlesztéséért. A helyi nemzeti bizottság kimuta­tása szerint elkészült 2010 méter hosszú járda. Hogy a falu népe a ne­héz munka után felüdülhessen, meg­kezdték a fürdő építését is. A felnőt­tek és gyerekek részére készülő für­dő munkálatai igen jól haladnak. A helyi nemzeti bizottság eredménye­sen szervezte meg a lakosságot az építésre. , Ez abból is meglátszik, hogy a munka 70 százaléka önkéntes társadalmi munkával készült. A köz­ség az utóbbi időben vízvezetéket ka­pott és olyan utcákban Is van már yíz, ahol a lakosok 100—150 évig vállukon hordták a vizet. Tavaszra megkezdik a szolgáltatá­sok házának építését. Itt dolgoznak majd a helyi gazdálkodási üzem al­kalmazottai. Lesz borbély, fodrász, motorkerékpár és háztartási gépja­vító, varroda, sződavízgyártó üzem. Nagyon jó munkát fejt ki a nőbi­zottság is. Segítenek a helyi nemzeti bizottságnak az adók rendezésében, ezüstlakodalmak és általában házas­sági évfordulók szervezésében. A Szőgyéni Helyi Nemzeti Bizottság a nőbizottsággal, a többi társadalmi szervezettel és a falu lakosaival együtt, eredményesen dolgozik a falu fejlesztésén. Kurcz Mária, Szőgyéri

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents