Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-07-16 / 28. szám
Kubai levél A Szól a zene, szoknya röppen, tűsarok koppon, lányhal leltben —■ tea^ est van Naszvadon! A Hétköznapon ennyi fiatal? ..» Hát ebből a faluból nem szöktek vá▲ rosra a fiatalok? Vajon ml lehet ennek az oka? De hát minek töprengtünk ezen? Talán megmondják ök maguk is. A Csak éppen meg kell kérdezni tólük. ▲ Oroszt Jani, a helyt CSISZ elnöke el is mondja, hogy miért nem kívánkoznak el innen a ftatalok. A — Körülbelül százharminc ilyen csín~s lány és fiatalember dolgozik ▲ nálunk a szövetkezetben. A dohányban irmincöt fiatal lány szorgoskodik, akik a XIII. kongresszus tiszteletére Ígéretet tettek, hogy megszerzik a szocialista munkabrtgád címet. De nemcsak a dohányban lát▲ hatnak az elvtársak fiatalokat — folytatja a lelkes ifjú —, hanem a kertészetben is. Iskolaév végén megint harminc végzős jön hozzánk egyenesen az iskola padjaiból. ▲ Szól a zene, szoknya röppen, tüsarok koppon, lányhaj lebben ■— teadélután van Naszvadon ... J^ Csak délutáni — és ez fáj a fiataloknak .. ■. ▲ De hát a parancs, az parancs és az elnök kemény, katonás ember, mármint az EFSZ elnöke, mert Oroszt Jani szívét hamarosan meglágyi- A tanák ezek a szép leányok. a Ha legalább tizenegy Órátg itt maradhatnánkI — mondják panaszosan, A de azután mégiscsak pontosan tízkor kiürül az új kultúrház nagyterme. A Holnap reggel korán munkába lépnek, s ha sokáig táncolnának, a . munka nem menne rendesen. A • • • Reggel azután a burgonyaszedésnél találjuk őket. Nincs tüsarok és ▲ nem szól itt a zene, de a leányok vidáman kuncognak hajlongás közben és az autón egyre gyűlnek a teli zsákok... Közben talán arról beszélnek, mit súgott a fülükbe tegnap este a tánc hevében Jóska, Péter ▲ vagy éppen Pista. — De kellenek ts ide az ilyen dolgos fiatalok, mert ml már lassan ^ kikopunk a munkábólI — mondja Németh Gyula bácsi, a tréfás öreg ▲ kertész. — Az asszony odahaza már most ts nagyon lekezel, pedig még csak a hetvenedik évemet taposom. A A szövetkezet elnöke elmondja, hogy 1970-ig hatvan hektár szőlőt és ▲ százhúsz hektár gyümölcsöst telepítettek. A leányok szőlészeti és gyümölcsészeti tanfolyamon vettek részt, hogy azután ne legyen semmt A fennakadás. ^ — Fordított világ ez, ha már szoknyás vincellérekre van szükség! — A sóhajt fel tréfásan Németh Gyula bácsi. A Megtudjuk azt IS, hogy a haszvadt szövetkezet fő keresetLPforrása ^ mégiscsak az állat- és a baromfitenyésztés. Ebben az évben 16 000 ka- ÉL csát adtak el... Szóval az ínyenceknek nem lesz hiányuk kacsamájbanl A Miért mennének el a fiatalok Naszvadról, amikor gyárban sem keres^ hetnének többet. Hiszen húsz korona egy munkaegység értéke, meg hát Jk, elszámolás ts van a világon. A múlt évben hét koronát fizettek ki év A végén munkaegységenként. ^ S a kultúrházat is a szövetkezetnek köszönhetik a fiataloki A%. — A mezőgazdaságban az élet lutriI — mondja az elnök elvtárs. — A De éppen ezért mindent megteszünk, hogy az eredmények évről évre ^ jobbak legyenekI... S ebben az évben lesz is olyan termés, amilyen A már régen nem volt. N. LÁSZLÓ ENDRE Csak így tovább BÄR A FÉRFI ÉS Nö egyenjogúságát szocialista alkotmányunk biztosítja, a szécsénkei asszonyok nehezen szabadulnak a múlt igájábúl. A HNB mellett ténykedfi Nőbizottság évek hosszú során csak papíron lé-Ú] raktárakat építenek Minden előkészület megvan ahhoz, hogy rövidesen megkezdjék Kassa déli, részén, öt hektáros területen az új, modern felvásárló raktárak építését. A raktár tömbökön belül épül két — egyenként 21000 tonna gabonát befogadó 46,5 méter magas siló, amelyekhez hozzájárul a szükséges gabonaszárító Is tíz tonna óránkénti kapacitással. Mivel a közeljövőben egyre Inkább takarmánykeverékeket fognak etetni, felépül egy takarmánykeverő Is, a szükséges raktárépületekkel. Számítások szerint a takarmánykevrő óránként 55 tonnát dolgoz fel. Hogy a mezőgazdasági üzemek minden szolgálatot megkaphassanak, építenek még egy raktárt, ahol száz vagon ipari . takarmányt helyeznek el, valamint 50 vagon kész, kevert takarmányt raktározásra. Nem hiányzik majd a vegyszerek, valamint az ipari trágyák raktára sem. Ezekhez épül még egy kerületi vetőmagtisztító kilenc emeletes raktárral, kéthengeres krumpliszárító a szükséges raktárakkal és egyéb melléképületek, amelyekre feltétlenül szükség van egy ilyen nagy, modern raktártömb üzemeltetéséhez. A tervek szerint a kelet-szlovákiai kerületben az elkövetkező évek alatt több ilyen felvásárló raktártömb épül. Iván Sándor (Kassa) tezett — a tevékenységük olykorolykor csak a tojásgyűjtésben mutatkozott meg. Ebből a helyzetből kívánja kivonni a szécsénkei asszonyokat az újjászervezett Nőbizottság, Kiss Sándorné tanítónő vezetésével. Az új bizottság alig három hónapja tevékenykedik, de már látni, hogy végleg szakítottak a múlttal. Kiss Sándorné felelősségteljes iskolai teendői s családi elfoglaltsága mellett (két kisgyermek édesanyja) példás szorgalommal végzi elnöknői teendőit. — Az a célunk, hogy a nők aktivizálódjanak, bekapcsolódjanak az irányító-szervező munkába. Akarjanak! Lelkesedjenek! — mondja, s arcáról bizakodás sugárzik, jogosan! — A jelenlegi nőbizottság képes arra, hogy a célkitűzéseket realizálja: — Résztveszünk a falu szépítésében. Virágos ligetet létesítünk a HNB irodája előtt elhanyagolt területen. — Gondoskodunk a dolgozó nők gyermekeiről, elősegítjük a felbomlott családok rendezését. — Harcolt indítunk a mértéktelen alkoholfogyasztás ellen — olvasom a nőbizottság munkatervében. — A célkitűzéseket gyűléseinken realizáljuk — folytatja az elnöknő. — Egy jól sikerült magyarországi kirándulást szerveztünk. Ujjongva tapsoltunk a „Csárdáskirálynő" szereplőinek. Ogy érzem, ez a háromnapos tanulmányút mindannyiunkra serkentőleg hat. — A vietnami nép megsegítésére gyűjtést szerveztünk. Itt már megmutatkozott a nőbizottság tagjainak aktivitása, kis falunkban 1800 Kös-t gyűjtöttünk össze — fejezi be tájékoztatását. Hisszük, hogy ez a kezdeti lelkesedés nem lankad majd. A merész célkitűr,'""k mind megvalósulnak. BUDAI ERNŐ, Szécsénke A12 ezer hektáros „BAUTA-CAIMITO" állami gazdaságbál Tavaly decemberben 75 mezőgazdász hagyta el hazánkat, jobbára technikusok, állatorvosok, ökonómusok. Egy évig a baráti Kuba mezőgazdaságát segítik. Ezek közé tartozom. Havanna közelében egy 12 ezer hektáros állami gazdaságban dolgozom, mint ökonómus, három fiatal barátommal. A „Bauta-Caimito“ gazdaságnak 145 farmja van. Mi négyen a „Finca Nima Janita“ (Szép leány) nevű gazdasági udvarban találtunk otthonra. A trópusi pálma, mangó, citrom, s egyéb déli gyümölcsök díszítik lakásunk környékét. A tücskök megszokott muzsikáját a hazánkban ismeretlen madarak félelmetes sikoltozása, rikácsolása teszi kellemetlenné. A Szabad Földműves olvasói bizonyárí kíváncsiak arra, van-e már valami eredménye munkánknak az első negyedév után? S mit csinálunk ...? Dr. Éliás Iván állatorvos barátom már több mint 600 szarvasmarha tuberkulin és brucellózis-ellenőrzését végezte el. Munkájában szigorú. Az ő rendelkezésére el kell távolítani a pozitívan reagáló állományt az egészségestől. — Neserita separa! — kiáltja. — Si — hangzik a felelet. A hazánkban alkalmazott nyakbaoltást a legnagyobb mennyiségben ő alkalmazta itt először. Kezdetben kételkedtek módszerében kubai kollégái, de bebizonyította a pozitívan reagáló fejősök boncolásával Is a szocorrői finkan farmon. Bevált módszerét immár az egész Dr. Szanchesz körzet sikerrel alkalmazza. (Tehát nem volt hiábavaló a merészsége a lasszóval megfogdosott, szilaj állatokon végzett munkája!) E gazdaság a hazánkból ldeszállí-Köménymag-szüret Az ipolybéli szövetkezetben már évek óta sikeresen termesztik a köménymagot. A korianderrel együtt Szakáll Máté agronómus honosította meg. Szabó Lajos raktáros szerint a legmagasabb hektárhozamot 1964- ben érték el, amikor 14 mázsát gyűjtöttek be hektáronként, és 2600 koronáért értékesítették mázsáját. Amint látjuk, a köménymag szép pénzt hoz a házhoz. Idén 9 hektáron termesztettek köménymagot. Már el is csépelték. Közepes hektárhozamot adott. A köménymag termőterületét a jövőben még jobban fokozzzók. Idén mér 17 hektárt vetettek, a közeljövőben 20 hektáros területen akarnak foglalkozni köménymagtermesztéssel. A becslések szerint a koriander is jól fizet. Tehát mindkét növény jó pénzt hoz a közös kasszájába. —b— tott Zetor-traktoroktól kezdve az amerikai farmeroktól örökölt fejőgépig minden géptípussal rendelkezik. Ezeknek javítási problémáival akad naponta tennivalója Ponlcky Milan mérnök barátomnak is. Sőt nem érheti be csak ezzel, mert Fábry Gyula mérnök-agronómus a kegyetlen erős pangola-legelőfű boronáját is el akarja készíttetni vele. Az agronómus már a májusi szénával dicsekszik. Egyik napon a markába szorítva sietve hozta elém a zöldszfnű, még nem eléggé száraz, illatos szénát. —Tudod, mit Jelentene legalább csak a borjúknak, ha lenne' belőle elegendő? — sóhajtozott Fábry. — Tudom, tudom — mondottam. Csak ne szárítana ez a szárító oly drágán. — Ügy, te mindjárt az önköltséget látod! — repükázott jóhiszeműen amaz. — Igazad van, a jövedelmezőséggel még akad elég probléma! Ez az állami gazdaság 13 ezer szarvasmarhával rendelkezik. Az elmúlt évi 55 százalékos natalita (bor- Jazás) a tehenészetben nem kielégítő mutatóként szerepel. De mi történne akkor, ha jobb gondozás, anyagi érdekeltség folytán 3000 borjú helyett 4800 borjú születne? Több borjú = több tej! A gondozók jobban törődnének a tehenek befolyatásával, prémiumban részesülhetnének. Vajon veszítene-e a „Bauta-Caimito“? Ügy hiszem, nem! Ha minden született borjúért és annak tíz napi gondozásáért 3 pezót adnának prémiumként az 4,800 X 3 = az éppen 14 400 pezó. De ezt a kiadást az 1800 borjú értéke is fedezné már. Sőt, mi több, 18 ezer pezó a különbség = 3600 pezó a perdlda mardom, tört spanyol nyelven. — No, no! Utilidad! (hasznosság) — javítja ki mosolyogva a 25 éves igazgató... Azóta már meghonosodott bennem e két szó értelme, s nem tévesztem össze! így születhet meg az első ökonómiai gondolatbeli siker, számok alapján, ha nyelvben nem is azonos a granja „Bauta-Caimito“ állami gazdaság igazgatója, Cueho elvtárs, campanero és a csehszlovákiai ökonómus között. Bíztatást, lendületet adott az első tanács elfogadása a további munkához s mindahhoz, hogy hasznos legyen egy egész évi ittlétünk a kubai állami gazdaság, de a mi számunkra is. Herényi Béla mérnök, Kuba (A tornaijai könyvelői szakiskola tanára) • • • Herényi Béla mérnök, a fenti cikk írója nemrégiben egy kedves, meleghangú meghívó levelet kapott a tornaijai mezőgazdasági középiskola végzős diákjaitól. Mivel oly távol van a hepe-hupás Gömörtől, nem tudott résztvenni az „érettek“ búcsúestjén. Ezért a szerkesztőségünkhöz írt levelében mond köszönetét a kedves meghívásért, s az iskolapadok elhagyása után minden volt tanulójának sikeres munkát, sok örömet és boldogságot kíván. Hírek a határból ■ A MARTOSI SZÖVETKEZETBEN az idén mintegy 450 hektárról kell begyűjteni a gabonatermést. Az aratási és cséplésl munkálatok nagy részét a Kontás János vezette ifjúsági munkabrigádra bízták. A feladatokat 12—15 nap alatt az új SZK—4-es és két 2M—330-as kombájnnal akarják elvégezni. Az aratókat külön jutalmazzák, ezenkívül prémiumot kapnak a norma túlteljesítése után. Nagy súlyt helyeznek a veszteségmentes betakarításra. A szövetkezet ellenőrt bjzott meg, aki állandóan a határt Járja és a magveszteség arányát figyeli a kombájnosoknál. A szövetkezet ügyel arra Is, hogy a gabonát alapszérítás után, tehát a minimális 18 százalékos nedvességgel szállítsák a felvásárló üzembe. ■ A KÖBÖLKÜTI SZÖVETKEZETESEK csaknem 500 hektárról takarítják be a termést az idén. Két saját kombájnjuk mellé Igénybe veszik a cseh országrészből érkezett két kisegítő kombájn segítségét is. Az árpát kétfázisos aratással, a búza nagy részét egyenes kombájnaratással végzik. Az aratókat az érvényben lévő állami normák szerint jutalmazzák, természetesen gondoskodnak a frissítőkről, mert erre nagy szükség van az aratás alatt. A szalma összehordására nagy súlyt helyeznek, mivel erről a fontos munkáról a múltban a mezőgazdasági üzemek gyakran megfeledkeztek. Az idei aratás sikerének tartják a 35 mázsás hektárhozamokat, de természetesen ügyelnek a minimális magveszteségre. —észté— A kenyheci szövetkezet főkönyvelője nap mint nap panaszolta az elnöknek, hogy nem győzi a munkát. Kérte, egy személlyel föltétlenül bővítsék az adminisztrációban dolgozók számát. Tóth Imre, a szövetkezet elnöke, aki több évig könyvelősködött nem tartotta jogosnak a panaszt. Igyekezett meggyőzni a méltatlankodót, hogy jobban meg kell osztani a munkát, fontosabb feladatok elvégzésével Is bízzák meg a könyvelésben dolgozó három fiatal lányt. A főkönyvelő azonban azt hajtogatta, hogy a munkát, amit ő végez, a fiatalok nem tudják megcsinálni. Addig-addig vitatkoztak, amíg végül a főkönyvelő azzal fordult a vezetőséghez, hogy ha nem bővítik az adminisztrációban a dolgozók számát, felmond. A vezetőség meghányta-vetette a dolgot, majd úgy határozott, hogy nem állnak a könyvelő útjába. A főkönyvelő tehát elment, s így az összes munka a három fiatal lányra maradt. Kissé féltek a rájuk háruló feladatoktól, mert az elődjük mellett bizony nem sokat sajátíthattak el a könyvelés tudományából, mivel az hét lakat alatt tartotta tapasztalatát, tudását. Am elhatározták, hogy összefognak, s közös erővel legyőznek minden nehézséget. Állják a sarat Ügy is történt. Azóta a könyvelésben a három fiatal lány szorgoskodik. Futkos Jolán lett a főkönyvelő, aki nemrég töltötte be a huszadik életévét. Bertha Erzsébet és Szinovicky Péterné szintén hasonló korúak. Ketten közülük a mezőgazdasági technikum könyvelési szakaszán végeztek, Szlnovickyné pedig a csécsi mesteriskolában. Vajon, hogy birkóztak meg a fiatalok a rájuk háruló feladatokkal? A főkönyvelőnő bevallja, hogy nagy segítséget nyújtottak a szakkönyvek. Ha ezekben sem találtak választ valamelyik fontos kérdésre, az elnökhöz fordultak tanácsért. A zárszámadási mérleget és a pénzügyi tervet is ők készítették el. Nem sajnálták az időt} nem panaszkodtak, hogy egy-két órával tovább kellett körmölniük. Jól tudták, hogy az év első két hónapjában van csak olyan sok munka. Más időszakban a napi nyolcórai munkaidő kényelmesen elég ahhoz, hogy elvégezzék a tennivalókat. Szorgalmas munkájukról az elnök így vélekedik: — Sokkal nagyobb rendben van minden, mint azelőtt. Futkos Jolán, a húszéves főkönyvelő Az örökké vidám Erzsiké ■ Szinovtcky Péterné hűséges segítőtársa a számológép Jó, hogy a szövetkezet vezetősége a sarkára állt és nem engedte fölöslegesen bővíteni az adminisztrációs erők számát. A közös így nemcsak a „föltétlenül szükséges“ munkaerő fizetését oszthatja szét a tagság között, hanem a jelenlegi és a régi főkönyvelő bére közötti különbséget is. Hatszáz koronával kap kevesebbet a komolyarcü Jolánka, mint a magát pótolhatatlannak tartó szakember. Habár 1500 koronás fizetés nem elvetendő, mégsem egészen igazságos, hiszen Jolánka a munkáját olyan odaadással végzi, mint elődje. A kenyheci szövetkezet irodájában a fiatalok egy évvel ezelőtt csak sablonos munkát végeztek, s még gondolni sem mertek arra, hogy a legjelentősebb feladatokkal is megbirkózzanak. S lám, egy röpke év gyakorlata elég volt ahhoz, hogy meghálálják a szövetkezet vezetőinek bizalmát. Náluk nincs parancsolás, mint azelőtt volt. Jó barátnők, mindent közösen megbeszélnek, s így lassanként bármelyikük vállalhatná a főkönyvelői beosztást. TÓTH DEZSŐ A naszvadi fiatalok
