Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-11-12 / 45. szám
Ä MÉHCSALÁDOK gazdasá” gos kezelése megköveteli, hogy a méhész tudja, ismerje vidékének vagy adott esetben a vándortanya hordási lehetőségeit. Többször elhibázzuk mézeink kezelését, ha nem ismerjük a hordás kezdetét, végét. Ennek pontos ismerésére szolgál a kaptármérleg. Csak ez mondja meg nekünk, mikor van a hordás kezdete, mikor végződik, melyik a hordásnélküli nap. íegtörténik például, hogy május elején a méhész már felrakja a mézkamrákat, gondolván minden bizonnyal van hordás, a méhek már felesleget is gyűjtenek. A mérleg azonban mást mond. t dandóan súlyveszteséget mutat. Ha ezt látná, tudná a méhész, akkor ez arra figyelmeztetné, hogy gondot fordítson méhei élelmére, tartalékaira. Ebben az időben bekövetkező élelemhiány, valamint a mézkamra felrakása által beállott meleg csökkentése a család fejlődését hátráltatja. A méhész ilyen esetben betegséget sejt, pedig a kaptármérlegről leolvashatná a baj igazi okát. A mérleges kaptár súlyának változása állandóan jelzi a család hozamát, fogyasztását, így a mérleges kaptár eredményeiből következtetni lehet a többi család állapotára is. Ha mérlegen van a kaptár, nem téveszti meg a méhészt a méhek szorgalmas Mire jó a kaptármérleg ? repülése, sem az időjárás látszólagos előnye. A hordás végének megállapítása is fontos tényező. Nálunk rendszeresen július közepe táján fejeződik be a hordás, ilyenkor elérkezett az ideje a petézést fenntartó etetésnek, a serkentésnek s végül a telelés előkészítésének. Ha a mérleg naponta csak 100 g hordást mutat, vagy semmit, máris nekiláthatunk a serkentésnek. Természetes, ahol tisztesfű, van, a mérleg ugyancsak mutatja. Idén a következő eset történt egy méhésszel. Július végén rajt jelentettek neki méhésztársai. Amikor a helyszínre érkezett, megállapította, hogy a család valamennyi méhe az anyával együtt elhagyta a teljesen élelemnélküli kaptárt. A „rajt“ visszatelepítette helyére, majd azonnal megkezdte méhcsaládjai etetését. Csupán szorgalmas etetéssel érte el, hogy az anyák újra petézéshez fogtak. Természetes, hogy élelem híján a petézés is szünetel. Ha van a méhésznek mérlege, nem történik meg az eset. Voltam egy vándortanyán. A kaptárak röpdeszkáján sok elpusztult, vánszorgó méhet láttunk. Baj van, mondtuk. Be akartunk tekinteni a kaptárba, de az mind zárva volt. Hazatérve üzentünk a méhésznek. Az eredmény: több család elpusztult teljes élelem-hiány következtében. A méhész egy nappal előbb járt a helyszínen, örült a méhek szorgalmas repülésének s ez megtévesztette. Ahelyett, hogy gyűjtöttek volna, élelemhiányban szenvedtek — nem volt mérlege, amelyről leolvashatta volna, hogy etetni kell. Télen mérleg nélkül csupa talány a család. A mérleg felvilágosít, figyelmeztet. A mérleg mutatja az élelemfogyasztást télen is. Itt látjuk a családok telelőcsomója alá helyezett lemezek kiegészítő felvilágosításait. Télen ajánlatos 10 naponként megnézni a mérleget. Ezen látható a fogyasztás és figyelhető a család élete. A fogyasztás átlaga három év megfigyelései alapján: legala- legmacsonyabb gasabb október 670 g 1000 g november 300 g 1300 g december 300 g 850 g január 570 g 1400 g tebrnár 700 g 2500 g március 600 g 3250 g Szakkérdésekre válaszolunk MORSLY GYULA kétyi méhész a következő kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz: Szíveskedjenek választ adni a méhrajok számára hogyan készül a cukorszörp. Gondolok itt Öröst Pál Zoltán „Méhek között" című könyvének 426-ik oldalán írt, a cukorszörpre vonatkozó részére, mely szerint a szörp 40 % szőlőcukrot, 40 % dextrint, 20 % vizet és valamilyen savat tartalmaz. A dextrin helyett használhatunk-e Maizenát. Milyen és mennyi savat keverjünk hozzá? ratnkban kapható Glukopúr a Hogyan készül a rajok számára a cukorszörp? A rajokat a kaptárbatelepítés harmadik napján etetjük először. Az etetést cukorszörppel végezzük, melyet egy rész kristálycukorból és egy rész vízből állítjuk elő. Etetésükre mintegy 5—10 kg cukrot szánunk bizonyos időn át. A szirupkészítéshez szükséges vizet nem kell melegíteni, forralni. (Igaz a cukor meleg vízben jobban oldódik.) Ilymódon a fiatal család szépen kiépíti fészkét, sőt ha közben némi bordás akad, felesleget is gyűjt, s ha erre szükség mutatkozik, a mézkamrákat is felrakhatjuk. Az Örösi Pál Zoltán könyvében leírt cukorszörpöt nálunk Csehszlovákiában évekkel ezelőtt a tavaszi serkentő etetés céljából kiadott burgonvacukors izrarrgfä Használható-e a gyógyszertászőlőcukor helyett? ból készítettük. A krumplicukrot egy-egy arányban vízzel oldottuk s azzal etettünk. A krumplicukor gyártására burgonyakeményítőt használnak. A keményítő savas hidrolízis útján szőlőcukorrá (glukóz) alakul. A készítés folyamán ütemszerűen keményítő tejet és a keményítő súlyára számítva 0,6—1 % kénsavat vagy 0,2—0,25 °/o sósav híg oldatát adagolják. Ezt autoklávokban 3 atm nyomás alatt főzik. Miután a cukrosodás megtörtént, az oldatot szénsavas mésszel vagy iszapolt krétával közömbösítik. Ezután aktív szén hozzáadásával szűrik, sűrítik, majd kristálycukorral oltva kristályosítják. A kész terméket krumplicukornak nevezik. Az ily cukorban kb. 40 % szőlőcukor, 40 % dextrin és kb. 20 % víz van. A krumplicukor ilyetén használata nálunk már nincs divatban, mert mintegy felényi cukortartalmánál fogva négykoronás ár mellett drágának bizonyult. Ugyanakkor megemlítendő, hogy használata csak a tavaszi serkentésre volt ajánlatos, mert telelőcukornak nem alkalmas. Néhány méhész 1949-ben kísérletképpen úgynevezett méhdextrint kapott. Ez az anyag a keményítő porából készített szörp volt, melynek tartalma kb. 36 % szőlőcukrot, 60 % dextrint és kevés konyhasót tartalmazott. (A só mennyisége nem lehetett több 0,1 °/o-nál.) Ha több só került volna a téli eleségbe, akkor méhmérgezést idézett volna elő. A gyógyszertárakban kapható Glukopur a szőlőcukorhoz hasonló eredetű. A Maizena kukoricából készül, mint leves toldalék, ételjavító puding elősegítő anyag, de a méhek etetésére nem alkalmas. Zárószóként azonban engedjenek meg egy jó tanácsot. Mi okból tárgyaltuk a fenti kérdéseket, amikor elegendő kristálycukor áll rendelkezésünkre? A tavaszi serkentő etetést 1:1 arányú hígításban, a beteleléshez szükséges eleséget pedig 3 : 2 arányú hígításban végezzük. (Három rész cukor, két rész víz.) Ha az eleséget időben adjuk a méheknek, szépen lefedelezik a készletet, s ml nyugodt lelkiismerettel várhatjuk a méhek tavaszi ébredését. (nk) A számok mutatják a család életét mind télidőben, mind tavaszi idényben. Ha a méhésznek van mérlege és rendszeresen nézegeti, éneikül nem tud dolgozni, mert a mérleg sok mindenre figyelmeztet. Amíg télen 10 naponként, a méhek ébredése után ajánlatos naponta megtekinteni. Hordás idején naponként este mérjük a családot. Ha kíváncsiak vagyunk mennyi méh repült ki, reggel öt óra tájban mérjük. Itt látható az éjjeli apadás, a víztartalom párolgása, majd kb. 10 óra tájban a röpméhek súlyát jelentő apadás, míg 12—13 óra tájban jelentkezik a hozam, melynek összegét este állapítjuk meg. A naponta történő mérés esetén természetes, hogy a növekedő Hasítást, valamint a virágport is beleszámítjuk a napi súlygyarapodásba, de ennek súlya elenyésző. Több méhésznél gondot okoz a kaptármérleg beszerzése. Minden gazdaságban volt tizedesmérleg. Sok helyen van több is. Májustól július végéig, augusztus elejéig ezt is használhatja. Ez időben a gazdaságban nincs rá szükség. Minden méhész saját érdeke, hogy szerezzen be kaptármérleget s annak előnyeit hasznosítsa méhei kezelésénél. Dr. Novacky K. Fertőző betegségek Szlovákiában A folyó év október 20-i nyilvántartás alapján a következő községekben, illetve járásokban állnak fenn méhbetegségek: ATKAKÖR: Vilke (losonci járás). Védterület: Jolsva, Kalanda, Panyidaróc, Tőrincs és Rap. Nová Vés (losonci járás). Védterület: Maly Krtís, Obackov, Űvár, Sklabina, Veiké Straciny, Zseby, Vefky Krtiä, Dőlné Plachtince, Skriavnik. Makov (éadcai járás). — Védterület: Dlhá, Turzovka, Korűa, Vysoká összes tanyáival. A Banská Bystrica-i járásban aikakór gyanú miatt a következő községekben van zárlat: Bacúch, Brusno, Polomka, Predajná, Jasenie és farabá. NYÚLÖS KÖLTÉSROTHADÄS: Chrenovce (privigyei járás). Védterület: Malá Causa, Veiké Causa, Lipník, Jalovec, Morovno. Ráztocno, Handlová, Romata. Hradec, Malá Lehotka. Vefká Lehotka. A további figyelmeztetésig a fent említett helyiségek területére tilos a méhek (rajok, családok, anyák) ki és bevitele, ugyanakkor, ha költésrothadásról van szó, a kaptárak, lépek áthelyezése is tilos. (Méhészegészségügyi ___________Bizottság)_______