Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-11-12 / 45. szám

Ä MÉHCSALÁDOK gazdasá­” gos kezelése megköveteli, hogy a méhész tudja, ismerje vidékének vagy adott esetben a vándortanya hordási lehetősé­geit. Többször elhibázzuk mé­zeink kezelését, ha nem ismer­jük a hordás kezdetét, végét. Ennek pontos ismerésére szol­gál a kaptármérleg. Csak ez mondja meg nekünk, mikor van a hordás kezdete, mikor végző­dik, melyik a hordásnélküli nap. íegtörténik például, hogy május elején a méhész már fel­rakja a mézkamrákat, gondol­ván minden bizonnyal van hor­dás, a méhek már felesleget is gyűjtenek. A mérleg azonban mást mond. t dandóan súlyveszteséget mu­tat. Ha ezt látná, tudná a mé­hész, akkor ez arra figyelmez­tetné, hogy gondot fordítson méhei élelmére, tartalékaira. Ebben az időben bekövetkező élelemhiány, valamint a méz­kamra felrakása által beállott meleg csökkentése a család fej­lődését hátráltatja. A méhész ilyen esetben betegséget sejt, pedig a kaptármérlegről leol­vashatná a baj igazi okát. A mérleges kaptár súlyának vál­tozása állandóan jelzi a család hozamát, fogyasztását, így a mérleges kaptár eredményeiből következtetni lehet a többi csa­lád állapotára is. Ha mérlegen van a kaptár, nem téveszti meg a méhészt a méhek szorgalmas Mire jó a kaptármérleg ? repülése, sem az időjárás lát­szólagos előnye. A hordás végének megállapí­tása is fontos tényező. Nálunk rendszeresen július közepe tá­ján fejeződik be a hordás, ilyenkor elérkezett az ideje a petézést fenntartó etetésnek, a serkentésnek s végül a telelés előkészítésének. Ha a mérleg naponta csak 100 g hordást mutat, vagy semmit, máris ne­kiláthatunk a serkentésnek. Természetes, ahol tisztesfű, van, a mérleg ugyancsak mu­tatja. Idén a következő eset tör­tént egy méhésszel. Július vé­gén rajt jelentettek neki mé­hésztársai. Amikor a helyszínre érkezett, megállapította, hogy a család valamennyi méhe az anyával együtt elhagyta a tel­jesen élelemnélküli kaptárt. A „rajt“ visszatelepítette helyére, majd azonnal megkezdte méh­családjai etetését. Csupán szor­galmas etetéssel érte el, hogy az anyák újra petézéshez fog­tak. Természetes, hogy élelem híján a petézés is szünetel. Ha van a méhésznek mérlege, nem történik meg az eset. Voltam egy vándortanyán. A kaptárak röpdeszkáján sok el­pusztult, vánszorgó méhet lát­tunk. Baj van, mondtuk. Be akartunk tekinteni a kaptárba, de az mind zárva volt. Haza­térve üzentünk a méhésznek. Az eredmény: több család el­pusztult teljes élelem-hiány kö­vetkeztében. A méhész egy nap­pal előbb járt a helyszínen, örült a méhek szorgalmas re­pülésének s ez megtévesztette. Ahelyett, hogy gyűjtöttek volna, élelemhiányban szenvedtek — nem volt mérlege, amelyről le­olvashatta volna, hogy etetni kell. Télen mérleg nélkül csupa talány a család. A mérleg fel­világosít, figyelmeztet. A mér­leg mutatja az élelemfogyasz­tást télen is. Itt látjuk a csa­ládok telelőcsomója alá helye­zett lemezek kiegészítő felvilá­gosításait. Télen ajánlatos 10 naponként megnézni a mérleget. Ezen lát­ható a fogyasztás és figyelhető a család élete. A fogyasztás átlaga három év megfigyelései alapján: legala- legma­csonyabb gasabb október 670 g 1000 g november 300 g 1300 g december 300 g 850 g január 570 g 1400 g tebrnár 700 g 2500 g március 600 g 3250 g Szakkérdésekre válaszolunk MORSLY GYULA kétyi méhész a következő kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz: Szíveskedjenek választ adni a méhrajok számára hogyan ké­szül a cukorszörp. Gondolok itt Öröst Pál Zoltán „Méhek kö­zött" című könyvének 426-ik oldalán írt, a cukorszörpre vo­natkozó részére, mely szerint a szörp 40 % szőlőcukrot, 40 % dextrint, 20 % vizet és valamilyen savat tartalmaz. A dextrin helyett használhatunk-e Maizenát. Milyen és mennyi savat keverjünk hozzá? ratnkban kapható Glukopúr a Hogyan készül a rajok számára a cukorszörp? A rajokat a kaptárbatelepítés harmadik napján etetjük elő­ször. Az etetést cukorszörppel végezzük, melyet egy rész kris­tálycukorból és egy rész víz­ből állítjuk elő. Etetésükre mintegy 5—10 kg cukrot szá­nunk bizonyos időn át. A szi­rupkészítéshez szükséges vizet nem kell melegíteni, forralni. (Igaz a cukor meleg vízben jobban oldódik.) Ilymódon a fiatal család szépen kiépíti fészkét, sőt ha közben némi bordás akad, felesleget is gyűjt, s ha erre szükség mutatkozik, a mézkamrákat is felrakhatjuk. Az Örösi Pál Zoltán könyvé­ben leírt cukorszörpöt nálunk Csehszlovákiában évekkel ez­előtt a tavaszi serkentő etetés céljából kiadott burgonvacukor­s izrarrgfä Használható-e a gyógyszertá­­szőlőcukor helyett? ból készítettük. A krumplicuk­rot egy-egy arányban vízzel ol­dottuk s azzal etettünk. A krumplicukor gyártására burgonyakeményítőt használ­nak. A keményítő savas hidro­lízis útján szőlőcukorrá (glu­kóz) alakul. A készítés folya­mán ütemszerűen keményítő te­jet és a keményítő súlyára szá­mítva 0,6—1 % kénsavat vagy 0,2—0,25 °/o sósav híg oldatát adagolják. Ezt autoklávokban 3 atm nyomás alatt főzik. Mi­után a cukrosodás megtörtént, az oldatot szénsavas mésszel vagy iszapolt krétával közöm­bösítik. Ezután aktív szén hoz­záadásával szűrik, sűrítik, majd kristálycukorral oltva kristá­lyosítják. A kész terméket krumplicukornak nevezik. Az ily cukorban kb. 40 % szőlőcukor, 40 % dextrin és kb. 20 % víz van. A krumplicukor ilyetén hasz­nálata nálunk már nincs divat­ban, mert mintegy felényi cu­kortartalmánál fogva négykoro­nás ár mellett drágának bizo­nyult. Ugyanakkor megemlíten­dő, hogy használata csak a ta­vaszi serkentésre volt ajánla­tos, mert telelőcukornak nem alkalmas. Néhány méhész 1949-ben kí­sérletképpen úgynevezett méh­­dextrint kapott. Ez az anyag a keményítő porából készített szörp volt, melynek tartalma kb. 36 % szőlőcukrot, 60 % dextrint és kevés konyhasót tar­talmazott. (A só mennyisége nem lehetett több 0,1 °/o-nál.) Ha több só került volna a téli eleségbe, akkor méhmérgezést idézett volna elő. A gyógyszertárakban kapható Glukopur a szőlőcukorhoz ha­sonló eredetű. A Maizena kukoricából ké­szül, mint leves toldalék, étel­javító puding elősegítő anyag, de a méhek etetésére nem al­kalmas. Zárószóként azonban enged­jenek meg egy jó tanácsot. Mi okból tárgyaltuk a fenti kér­déseket, amikor elegendő kris­tálycukor áll rendelkezésünkre? A tavaszi serkentő etetést 1:1 arányú hígításban, a betelelés­­hez szükséges eleséget pedig 3 : 2 arányú hígításban végez­zük. (Három rész cukor, két rész víz.) Ha az eleséget idő­ben adjuk a méheknek, szépen lefedelezik a készletet, s ml nyugodt lelkiismerettel várhat­juk a méhek tavaszi ébredését. (nk) A számok mutatják a család életét mind télidőben, mind ta­vaszi idényben. Ha a méhésznek van mérlege és rendszeresen nézegeti, énei­kül nem tud dolgozni, mert a mérleg sok mindenre figyel­meztet. Amíg télen 10 napon­ként, a méhek ébredése után ajánlatos naponta megtekinte­ni. Hordás idején naponként este mérjük a családot. Ha kí­váncsiak vagyunk mennyi méh repült ki, reggel öt óra tájban mérjük. Itt látható az éjjeli apadás, a víztartalom párolgá­sa, majd kb. 10 óra tájban a röpméhek súlyát jelentő apadás, míg 12—13 óra tájban jelentke­zik a hozam, melynek összegét este állapítjuk meg. A naponta történő mérés esetén természe­tes, hogy a növekedő Hasítást, valamint a virágport is beleszá­mítjuk a napi súlygyarapodás­ba, de ennek súlya elenyésző. Több méhésznél gondot okoz a kaptármérleg beszerzése. Min­den gazdaságban volt tizedes­mérleg. Sok helyen van több is. Májustól július végéig, augusz­tus elejéig ezt is használhatja. Ez időben a gazdaságban nincs rá szükség. Minden méhész saját érdeke, hogy szerezzen be kaptármér­leget s annak előnyeit haszno­sítsa méhei kezelésénél. Dr. Novacky K. Fertőző betegségek Szlovákiában A folyó év október 20-i nyilvántartás alapján a kö­vetkező községekben, illetve járásokban állnak fenn méh­­betegségek: ATKAKÖR: Vilke (losonci járás). Védterület: Jolsva, Kalanda, Panyidaróc, Tőrincs és Rap. Nová Vés (losonci járás). Védterület: Maly Krtís, Obac­­kov, Űvár, Sklabina, Veiké Straciny, Zseby, Vefky Krtiä, Dőlné Plachtince, Skriavnik. Makov (éadcai járás). — Védterület: Dlhá, Turzovka, Korűa, Vysoká összes tanyái­val. A Banská Bystrica-i járás­ban aikakór gyanú miatt a következő községekben van zárlat: Bacúch, Brusno, Po­­lomka, Predajná, Jasenie és farabá. NYÚLÖS KÖLTÉSROTHA­­DÄS: Chrenovce (privigyei járás). Védterület: Malá Cau­sa, Veiké Causa, Lipník, Ja­­lovec, Morovno. Ráztocno, Handlová, Romata. Hradec, Malá Lehotka. Vefká Lehot­­ka. A további figyelmeztetésig a fent említett helyiségek területére tilos a méhek (ra­jok, családok, anyák) ki és bevitele, ugyanakkor, ha köl­tésrothadásról van szó, a kaptárak, lépek áthelyezése is tilos. (Méhészegészségügyi ___________Bizottság)_______

Next

/
Thumbnails
Contents