Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-11-12 / 45. szám
(Foto: -gs-J Az első lévések Tokodi Júlia Végezetül elmondhatjuk, hogy színjátszó-csoportjaink vezetői, rendezői erejükhöz mérten megpróbálnak Jól felkészülni az új évadra. Ám olyan érzésünk támadt, mintha az Illetékesek nem nyújtanának nekik kellő segítséget. Mintha műkedvelő színjátszó-mozgalmunk hivatásos irányítói nem fektetnének kellő súlyt a legfontosabbra, az indításral P. I. Szép eredmények Most kell alapozni ne tétovázzunk ITT AZ OJ ÉVAD, és műkedvelő színjátszó-csoportjaink újabb gondok, újabb feladatok előtt állnak. Okulva a múlt évben elkövetett hibákon, az idén minden bizonnyal alaposabban szeretnének felkészülni, Jobb szervezéssel, megfelelőbb lehetőségeket teremteni a műkedvelő színjátszók munkájához. A jelenlegi Időszakban természetesen a darabválasztás alkotja a viták tárgyát. Rendezők, a CSEMADOK helyi szervezeteinek vezetői latolgatják, vajon melyik mű felelne meg a legjobban. Mindjárt elöljáróban le kell szögeznünk, hogy tulajdonképpen most dőlvel, vajon egyik-másik csoport eredményes munkát végez-e. Hiszen a darab megválasztásakor több szempontot is szükséges szem előtt tartani, ügyelni kell, nehogy a csoport erején felüli vállalkozásba kezdhogy a CSEMADOK 'járási bizottságai, valamint a Járási népművelési otthonok mellett működő dramaturgiai tanácsok elaludtak kissé, nem tájékoztatják kellőképpen a falusi rendezőket. Ugyanakkor mindannyiunk előtt ismeretes az a tény, hogy az eredményes évad érdekében talán most, a színművek megválasztásának idején tehetünk a legtöbbet. Nagy Károly, az Ekecsi Népművelési Otthon vezetője a falu kulturális életének mozgatója, immár több mint tíz éve rendez. Befutott ember a szakmában, mint szerenlő kezdett, később különböző iskolázásokon, tanfolyamokon vett részt, s jelenleg ott tart, hogy szabad ideje tetemes részét ennek a munkának szenteli. Elmondja, hogy a tömegszervezetek vezetői és funkcionáriusai szintén segítséget nyújtanak munkájában, ellenben a CSEMADOK helyi szervezete az utóbbi Időben mintha kissé passzív lenne. Ami a metodikai tanácsadást illeti, e téren nincs ok panaszra, ha szükség van rá, készséggel áll rendelkezésükre a Járási művelődési otthon. Talán szükségtelen hangsúlyoznom, hogy Nagy Károly immár bő tapasztalatokkal rendelkezik a műkedvelő tevékenységet illetően. Ezt húzza alá az a tény is, hogy tulajdonképpen már választott: a „Jegygyűrű a mellényzsebben“ vagy a „Nyitva van az aranykapu“ című színmű egyikét mutatják be az ekecsiek. Ami a színjátszó-gárda toborzását illeti, talán nem is okoz különösebb gondot, hiszen mtnden este nyitva van a művelődési otthon, s hatvan-hetven fiatal is feljár szórakozni. Nyilván akad közöttük bőven olyan, aki adottsággal is rendelkezik, és szívesen vesz részt a színjátszó-csoport munkájában. így aztán az ekecsiek rendezője „nyugodtan“ tekinthet az évad elé. Mihelyt az őszi mezőgazdasági munkák befejeződnek, hozzáláthatnak a próbákhoz. Ami a feltételeket illeti, elégedettek lehetnek, ám többek véleménye szerint jobban ki tudnák használni a művelődési otthont, ha gazdát cserélne, illetve ha szövetkezeti klubbá minősülne át. Állítólag ennek nem is lenne különösebb akadálya. Búoson a színjátszó-csoport körüli teendők nem csak egyetlen ember vállát nyomják. Tulajdonképpen egy szűkebb kis csoport irányítja, szervezi a munkát. így természetesen tönnyebb. Tokodl Júlia, a színjátszócsoport egyik irányítója azonban nem íppen derűlátóan nyilatkozik. Nagy tehézségbe ütközik ugyanis a szerepűk toborzása, ugyanakkor kevés a •utinos, jól bevált műkedvelő. Bár a izövetkezet szimpatikus könyvelőjétek az íróasztal-fiókjából előkerül i választott darab — Ján Chalupka: /én szerelmes című színművét szedetnék bemutatni — ez nem jelenti tzt, hogy minden a legnagyobb rendén van. Tartani kell attól, hogy isnét „kifutnak az időből“ s a bemuató időpontja eltolódik egészen a tavaszi munkák kezdetéig. Mondani sem cell, hogy az ilyen hosszadalmas .procedúra“ nemcsak a szereplők, de i vezetők kedvét is elveszi bizonyos nértékig. Reméljük az idén minden násként lesz, hiszen a legfontosabb, i bemutatandó színmű már megvan, elkes vezetők is akadnak, hát ne núljék éppen a szereplőkön! ... Beszélgetésünk folytán egy másik irobléma is felmerült. A bücsi műcedvelők mindössze egy ízben adják ilő a betanult színművet. Állítólag ízért, mert a környező községekben s ugyanazok a színművek kerülnek lemutatásra, tehát egy bizonyos rejertoár ismétlődik. A falusi műkedrelő-csoportok vendégszereplésével capcsolatban jő tapasztalataink vaníak. Egészséges pezsgést hoz falvaink culturális életébe, s megvan a maga ’omantikája is. A CSEMADOK Járási Dizottsága vagy a népművelési otthon zajon miért nem koordinálja a színátszó-csoportok műsorpolltikáját? Tokod! Júlia szerint nagyon haszíosnak bizonyul a rendezők számára negnyitott hároméves tanfolyam. Az ilsajátított ismeretek mindenképpen íozzájárulnak műkedvelő mozgalnunk színvonalának emeléséhez. Reméli, hogy a második évfolyam — ha késve Is — még ebben az évben KÖVES PART SIMKÖ TIBOR: Nézd. mennyi tónus.. Nézd, mennyi tónus, mennyi festék a táj, ahol az őszi esték izzó nyaraknak őrzik vesztét! Dobaja halkul kinn a dobnak, belül vad emlékek dadognak, s egy nyárba vissza-visszadobnak. ... Fekszünk a rónán, rab gigászok: vigyázol rám — rád én vigyázok; környeznek lassú, régi gyászok. így leslek, kazlak alján bámész 1 kutyaként — abban sincs talán ész, 1 amint a gazdájára ránéz ... De árnya ritkul tűnt ebeknek, belül halk emlékek hebegnek, , s az őszök, ím, előlebegnek. S mintha csak percnyi tréfa vóna, i lecsuklik nagy, dús takarón a i fejünk, és elringat a róna. i Nagy Károly Jen, s feltétlenül igazodni kell bizonyos dramaturgiai koncepcióhoz. A közelmúltban több falusi műkedvelő színjátszó-csoport rendezőjét, vezetőjét, szervezőjét kerestük fel, s őszintén meg kell mondani, hogy felderítő utunkról nem éppen a legjobb tapasztalatokkal tértünk haza. A csoportok vezetői általában még nem döntöttek, több esetben darab-hiányra panaszkodnak, vagy egyenest megmondják, hogy nincsen kellő tájékozottságuk a színműkiadó raktári állományát illetően. Ez viszont nem jó előjel, s arra enged következtetni, NÉHÁNY GONDOLAT a CSEMADOK XI. országos közgyűlése elé December 10—11-én nagy esemény lesz a csehszlovákiai magyar dolgozók életében. Ebben az időben ül össze a CSEMADOK IX. országos közgyűlése, hogy kijelölje további teendőinket kulturális életünk szakaszán. Meg fogja vizsgálni, hogy Dél-Szlovákia egyes magyar járásai hogyan teljesítették a VIII. országos közgyűlésen elfogadott határozatokat. Mivel a dunaszerdahelyi járás egyike azoknak a járásoknak, amelyekben a legtöbb magyar él, így magától értetődik, hogy a CSEMADOK-ra e járásban komoly munka hárul. Ápolni és fejleszteni haladó hagyományainkat, kulturális tevékenységünkön keresztül segíteni az új típusú magyar ember nevelését. Nevelő munkánkkal segíteni a közös, szocialista hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek testvéri együvé tartozását. Ha mélyebben vizsgáljuk a járásban a CSEMADOK szervezetek életét, nyíltan be kell vallanunk, hogy az eredményes munkánk mellett egyes szakaszokon fehér foltok is akadnak. Egyik ilyen folt szervezeteinkben a taglétszám emelésének problémája. Járásunkban kb. 80 000 magyar él. A CSEMADOK taglétszáma 4500. Elgondolkoztató. Hol a hiba? A hiba egyes alapszervezeteink gyenge szervezeti életében és tevékenységében mutatkozik. Sürgős feladatként áll előttünk, hogy a magyarságnak legalább 10 százalékát beszervezzük szervezetünkbe. Különösen vonatkozik az az eperjesi, diőspatonyi, felsőpatonyi, felbári, légi és még jó néhány olyan községre járásunkban, ahol minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy a CSEMADOK taglétszámát emeljük. Ennél szebben a CSEMADOK alapszervezetei nem köszönthetnék a IX. országos közgyűlésüket. Az őszi és téli időszak a legalkalmasabb idő arra, hogy falvainkon fellendítsük a kulturális életet A CSEMADOK helyi szervezetei — a somorjai, nagymagyari, várkonyi, vásárúti, sikabonyi — már tanújelét adták annak, hogy a jó munka előfeltétele a széles alapokra helyezett szervezeti élet. Tegyük mérlegre a tavaszi és nyári időszak munkáját, amely a népmüvészett terén domborodott ki. Az elnökség fő feladatának tartotta, hogy alapszervezeteinknél ismertesse a párt XIII. kongresszusának határozatát. E célból augusztusban három napos iskolázást tartott a 30 tagú járási vezetőség részére, ahol az ideológiai és kulturális szakaszon reánk váró feladatokat tárgyalta meg. Soronlevő feladatok egyike: tagsági gyűléseken megtárgyalni az ideológiai munka fő teendőit. Júniusban Kolozsnémán és Nagyszarván a XIII. pártkongresszus jegyében dal- és tánciinnepélyt rendeztünk, amelyen több mint 5000 dolgozó vett részt. Augusztusban a JEDNOTA szerveivel Somorján és Nagyabonyban megrendeztük a járási „Nemzetközi Szövetségi Nap“-ot. A két ünnepélyen járásunkból 8000 dolgozó vett részt, ahol értékelték a szövetkezeti mozgalom jelentőségét, és a járásban elért eredményeket a mezőgazdaság szakaszán. Említésre méltó kezdeményezés a Somorján megrendezett Tallós Prochászka képkiállítás. A képkiállítás hű tükörképet adott magyar dolgo zóink harcáról az első köztársaság idejéből. Várkonyou a CSEMADOK kongresszusa tiszteletére helyi ünnepélyt rendeztek, ahol 1200 dolgozó vett részt. Munkánk a népművészet voc.alán a nyári időszakban gazdag volt. A CSEMADOK alapszervezeteire vár az a feladat, hogy az őszi és téli időszakot felhasználják arra, hogy különféle előadások, irodalmi estek, különböző szakkörök szervezésén keresztül segítsék elő a magyar dolgozók politikai és szakma* fejlődését. FÉL MIKLÓS, a CSEMADOK járási titkára (Dunaszerdahely) 4 A Sotheby, Anglia leghlresebl árverési csarnoka érdekes relikviáka bocsátott aukcióra. A többi között a: Izvesztyija egyik 1917-es példányát, < breszt-litovszki békeszerződés hitele másolatát és Leninnek 1918-ban ki adott Állam és forradalom című mű vét. ^ Ursula Hemingwayt, az elhúny amerikai író nővérét hétfőn holtai találták lakásán. Megállapították, hog' túlságosan nagy adag gyógyszert vet be. Tettének okát nem ismerik, di feltételezik, hogy öngyilkos lett. AZ ISKOLÁBAN tanítókkal beszélgettem. Oj iskola ez, még érezni a vakolat jriss, meszes-nyirkos szagát. Minden csupa új, világos, tiszta és fénylő. Második hónapja tanítanak benne. Beszélgetünk. A faluról, a falu kulturális életéről. Arról, ami volt, s ami lesz, vagy aminek lenni kellene. — Nehéz Itt — mondja az egyik tanítónő — nehéz itt valamit csinálni. Nagyon fáradtak már ahhoz az emberek. A szavakba belesürűsödik egy helyzeti adottság súlya. A „nehéz itt“ nemcsak egy tömören megfogalmazott gondolat része, de összefoglaló tény. Nem azt jelenti, hogy nincs kulturális élet, hogy nincs mozgás. Ha nem volna, akkor nem lenne nehéz, akkor nem lenne semmilyen. Akkor nem ez volna a válasz. De nem azt mondják, hogy nincs, hanem hogy ami van, azt nehezen, kemény munkával érték el. Hogy ez mennyiségileg és minőségileg mit jelent, az ebben az esetben nem olyan fontos. Eberhárd közel van Pozsonyhoz. Es Pozsony óriási mágnese felszippantja a környező tájak embereit. A mindennapi ide-oda utazgatás nagymértékben kihat a kulturális életre. Az emberek igényesebbek. Aki mást látott, otthon is szeretne legalább olyant vagy hasonlót, de a megvalósításhoz már nincs idő és erő. Hát elsősorban ezért „nehéz" itt. S mit tud tenni az iskola, mit tudnak tenni a tanítók? — Az Iskolában könnyebb — jön a felelet. — Itt más a helyzet és mások a lehetőségek. Van színjátszócsoportunk, foto- és irodalmi kör ... Es hát dolgozunk, tesszük, amit kell. Minden ünnepség alkalmával rendezünk valami műsort. Színjátszó csoportunk az elmúlt iskolaévben a „Csodakarikás"-t mutatta be. Csak az Iskolán túl nehéz valamit tenni... S valóban ilyen a helyzet. Nincs benne semmi eltúlozva, se leszűkítve. — Az elmúlt szezonban mtnden szempontból A csikós színrevitele volt a leglényegesebb megmozdulás a faluban. Erkölcsi és anyagi sikert jelentett ... Na meg aztán azóta Ismernek — a tanítónő arcán mosolu suhan át — s ez falusi viszonylatban nem le-1 becsülendő... A CSEMADOK helyi szervezetének elnöke, Valocsai Zoltán a szövetkezet zootechnikusa. A gazdasági udvarban találtam meg éppen hízómarhákat ráki tak teherautókra. — De rosszkor jött — mondja és széttárja kezét. — Sok a munkánk és még semmit sem tudtam tenni. A jöi vő héten lesz a közgyűlés, akkor eh intézzük a megrendeléseket. Megrendelések? Érzem, hogy itt valami tévedés van. Nem tudok semmiféle megrendelésekről, illetve... no de az más ügy. —- Mondom — kezdi újra —, akkor elintézzük, és ha kész lesz, beviszem. Megígértem... — Persze, — húzom a szót — az jó lesz. Es a helyi szervezet? Van-e már valamilyen tervük? Egy pillanatra meghökken. — Vagy úgyI — mosolyodik el. — Nincs még semmilyen tervünk. — Kulturális szempontból melyik eseményt tartja a leglényegesebbnek a falu életében? Gondolkodás nélkül válaszol: — A CSEMADOK helyi szervezetének a megalakítását. Egy évvel ezelőtt hoztuk össze a csoportot és jelenleg körülbelül ötven tagunk van. — Nem kevés ez? — Nem. Inkább kevesebb legyen a tag, de akt közöttünk van, tegyen valamit. Az iskolában azt mondták, nehéz itt. Mégis nézzük az elmúlt időszak mérlegén ml szerepel, mit jelent a CSEMADOK helyt szervezetének megalakulása? Bemutatták A csikós-t. Már maga ez a tény is eredmény a kezdet kezdetén. De kellettek ehhez színfalak, ruhák és még sok más apróság. Ezenkívül természetesen lelkesedés és szorgalmas munka. Két előadást rendeztek és nagyban hozzájárultak a járási dal- és táncünnepély sikeréhez, amelyet Eberhárdon tartottak a nyáron. Az út legelején vannak. Ezek az első lépések. Elindultak, s hogy a folytatás milyen lesz, az az egész közösség akaratától és összefogásától függ. —gs— megzaooiazou uaiorca ioiyo joou partján terül el, mindössze nyolcszáz lakosával Szirénfalva. A falut ú] házak, új utak díszítik. Aki a falu határából figyeli ezeket a házakat, úgy gondolja, hogy talán nincs is bennük élet. Annál Jobban meglepődik a pezsgő kulturális élet láttán. A falu lakosságának fiataljai tevékeny kulturális életet élnek szabad idejükben. A gyakori rendezvények a fiatalokat esténként a klubhelyiségbe vonzzák . Szép hagyományai vannak itt a kulturális mozgalomnak. Szirénfalva népét mindig úgy ismerik a környéken, mint kultúrát szerető, barátságos em-DereKet. tsz jellemző rajuK ma is. A pár évvel ezelőtt felépített kültúrház a falu büszkesége, amit kellőképpen ki Is használ a lakosság, főleg a fiatalok. Elég ha megemlítjük az ez évi kulturális megmozdulásokat: a tánccsoport megalakítása, a Nadrág című színmű betanulása, a Petőfi-est, esztrédműsorok, az ungvidékl körzeti dal- és táncünnepély megrendezése a CSEMADOK terebesi Járási titkárságával karöltve és nem utolsó sorban a közeljövőben bemutatásra kerülő „Két férfi az ágy alatt" című színmű bizonyítja, hogy nem üres szalmacséplés a szirénfaívl kulturális életről beszélni. A havonként megjelenő „Kulturális híradó“ ismerteti a faluban sorra kerülő kulturális és sport-tevékenységet. A falunak 1022 kötettel rendelkező könyvtára van. A könyvtárat 69 állandó olvasó látogatja, nagyobbára fiatalok. Kissé fájó pontja a falunak, hogy íz Idősebbek kevésbé kapcsolódnak be a kulturális munkába. De reméljük, a fiatalok példája e téren is változást hoz majd. Pásztor István, Nagyka-os SZABAD FÖLDMŰVES "J 1966. november 12.
