Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-11-12 / 45. szám

Nemesek termelni, hanem értékesíteni is tudni kell Kertelés nélkül el kell ismernünk, hogy ez az alapelv nem mindig érvé­nyesült gazdasági életünkben. Alig pár évvel ezelőtt bizony nagyon sok esetben büntetést róttak ki azokra a mezőgazdasági üzemekre és magán­­személyekre, akik a felvásárlószervek „jóvoltából" feleslegesnek minősített termékeiket nyilvános, szabad piaco­kon akarták értékesíteni. Szerencsére ez a tarthatatlan álla­pot, amelyről mind a termelőknek, mind pedig a fogyasztóknak felmér­hetetlen kára származott, ma csak mint rossz emlék él tudatunkban. Hi­szen mint tudjuk, az utóbbi években széleskörű lehetőségek nyíltak arra, hogy mezőgazdasági üzemeink és a kistermelők is, nyilvános szabadpia­con értékesítsék azokat a termékeiket (főleg gyümölcsöt, zöldséget és egye­beket), amelyek a szerződéses köte­lezettségük teljesítése után felesleg­nek bizonyulnak. Ezek után érthető, hogy a panaszok száma is csökkent, és elégedettebb nemcsak a termelő, hanem az áru­bőséget élvező fogyasztó is. Persze ez nem jelenti azt, hogy minden a legnagyobb rendben van. Még ma is nagyon sokszor találko­zunk kedvezőtlen, sőt mi több, káros jelenségekkel. Mivel még mindig any­­nyi van belőlük, hogy felsorolásuk egy újságcikk keretében lehetetlen­nek bizonyul, így most csak a Pár­kány-környéki szövetkezetek szomorú tapasztalataival foglalkozunk. A muzslai szövetkezet ökonómusa szerint nem érdemes zöldségféléket termeszteni, mert értékesítésükkel minden esztendőben baj van. Idén a jó termést adó korai káposzta és fő­leg a korai burgonya okozott nekik gondot. Hiába gyönyörködtek a szép káposztában és reménykedtek abban, hogy terven felüli bevételhez jutnak, mert a Zelenina, az áru átvételi idő­pontjának elodázásával keresztülhúzta számításukat. A terven felüli korai burgonyájuk is több bosszúságot oko­zott, mint örömet, mert annak mázsá­ját csak 130 koronáért tudták érté­kesíteni. A búcsi szövetkezeteseknek pedig a paradicsommal gyűlt meg a bajuk. Tizenhat vagon, tehát 1600 mázsa pa­­radicsomjuk ment veszendőbe csak azért, mert a paradicsomszüret kellős közepén tíz napig tétlenül kellett vá­rakozniuk a felvásárlókra. Mekkora kár csak ezen az egy helyen? Vajon hányszorosára szaporodna, ha az ily­­módon keletkezett összes károkat lel­kiismeretesen felmérnénk? A dunamocsi és a köbölkúti szövet­kezet pedig a látszat szerint akkor tett rosszat, amikor őszibarackot tele­pített. Főleg a dunamocsiaknak oko­zott az említett gyümölcs bosszúsá­got. Nem kellett senkinek sem! Pedig három hektár termése várt átvevőre. A köbölkútiaknak nem sok, mindösz­­sze 35 mázsa őszibarackjuk termett, s üggyel-bajjal tizet tudtak értékesí­teni. A köbölkútiaknak már a zöldség­félék eladása sem okoz gondot. Talál­tak megoldást! Az értékesítés körül bonyolódó problémák miatt már a múlt évben lemondtak a kertészkedés­ről. Mi lesz, ha mások is így cselek­szenek? A muzslaiak már követni akarják a szomszéd példáját. Azt re­besgetik, hogy a tizenhét hektáros kertészetet jövőre felére korlátozzák. Az indítóok itt is az, mint Köbölkú­­ton: sok gondot okoz a zöldség érté­kesítése! Véleményünk szerint nagyon hely­telen lenne, ha az említett bosszantó jelenségek a zöldségtermesztés korlá­tozásához vezetnének. Ezen a vidé­ken, ahol a zöldségtermesztéshez a lehető legkedvezőbb természeti adott­ságok vannak, nem korlátozni, hanem bővíteni kellene ezt a termelési sza­kaszt. Az ilyen igyekezethez kedvező előfeltételeket teremt majd a gyakor­latban érvényesülő tökéletesített irá­nyítási rendszer is, amely lehetővé teszi, hogy egységes földművesszövet­kezeteink üzemközi, tehát közös gyü­mölcs- és zöldségértékesítő vállalko­zást létesítsenek. Örvendetes, hogy az Érsekújvári Járási Termelési Igazgatóság már megtette az első lépéseket az eláru­sító központok létrehozására. Elisme­rést érdemel az a törekvés, amely a szövetkezetek termékfeleslege értéke­sítésének megkönnyítését szolgálja. A kezdeményezéshez azonban volna egy kis megjegyzésem. Véleményem szerint a lehető leg­gazdaságosabb az lenne, ha az ter­mékértékesítő és egyéb vállalkozások a szomszédos mezőgazdasági üzemek együttműködése következtében jönné­nek létre. Vannak bizonyos területek, amelyek a termesztési adottságaiknál, termelési irányzatuknál és a lakos­ság mentalitásánál fogva — annak ellenére, hogy azokat járáshatárok bontják ketté — egységes területjel­leggel bírnak. Ilyen területi egységet képez az érsekújvári járáshoz tartozó köbölkúti, muzslai és a libádi szék­hellyel működő egyesület egységes földművesszövetkezet, valamint a ko­máromi járáshoz tartozó búcsi, duna­mocsi és karvai szövetkezet határa is. Talán el kellene gondolkodni azon, nem volna-e helyes, ha ezek a szö­vetkezetek — termékeik értékesítésé­nek megkönnyítése céljából — átlép­nék a járás határait és létesítenének egy üzemközi, tehát közös gyümölcs­ös zöldségértékesítő vállalatot, mely­nek Észak-Szlovákia egyes városaiban és nagyobb falvaiban üzlethálózata, míg a vállalat közpnntjáhan teher­autóparkja és a szükségletnek meg­felelő raktárhelyisége lenne főleg ab­ból a célból, hogy a téli értékesítésre szánt zöldséget és gyümölcsöt meg­óvhassa az időjárás viszontagságaitól. Az említett szövetkezeteknek a kö­zeljövőben több mint 40(1 hektárnvi gyümölcsösük lesz. és kedvező elő­feltételek vannak a zöldségtermesztés fejlesztésére is Ezért mielőbb meg kell teremteniük az előfeltételeket, hogy az évről évre növekvő árumeny­­nyiség értékesítése ne okozzon majd károsodással párosuló problémákat. Valamikor jó hírnevük volt a kis­alföldi boroknak melyet azonban hosz­­szú évtizedeken keresztül nem ápolt senki, sőt mi több, lerontották a di­­rekttermő szőlőfajták meghonosítása és nagyméretű elterjesztése által. Most, amikor a már említett szövet­kezetek is rátértek a nagyüzemi szőlő­­termesztésre és a nemes szőlőfajták ötszáz hektárnyi területről adják maid az ízletes nedűt, lehetőség nyílt az elvesztett hírnév visszaszerzésére is. Haszonnal is kecsegtető sikert, illet­ve hírnevet legkönnyebben pedig ak­kor tudnak elérni, ha a szőlőtermesz­tésben, vagyis a borgazdálkodásban összefognak, ha kölcsönösen segítik és kiegészítik egymást. Ebből a szem­pontból nagyon előnyös lenne, ha mi­előbb összefognának és létesítenének egy üzemközi borászati üzemet, mely a társtulajdonos szövetkezetektől át­venné a borszőlő jelentékeny részét, szakszerűen kezelné, palackozná, majd jó áron értékesítené hazánk egyik legjobb fekvésű bortermő vidékének folyékony aranyát. Aranybánya ez a vidék, mégpedig a javából. S egy kis akarattal, amely a két illetékes termelési igazgatóság részéről nyújtott támogatással is pá­rosulna, komoly jövedelmet lehetne belőle „kibányászni". Amikor meglátogattam ezeket a szövetkezeteket, hogy a lehetőségek­ről némi áttekintést nyerjek, arról is értesültem, hogy a legtöbb helyen ha­talmas borospincét akarnak építeni. Köbölkúton és Muzslán kb. másfél­milliós beruházási költséggel számol­nak. Ha ezt a pénzt, amelyet külön­­külön akarnak felhasználni összead­nák. tudnának egy olyan korszerű borászati üzemet létesíteni, amely nemcsak ma, hanem a jövőben is megfelelne a követelményeknek. A tökéletes irányítási rendszer fel­oldozza a mezőgazdasági üzemek ve­zetőinek gúzsbakötött kezét és a tör­vényes keretek között lehetőséget nyújt a mezőgazdasági dolgozók kez­deményezőkészségének kibontakozá­sához. Élni kell ezekkel a lehetősé­gekkel! PATHÖ KÁROLY A feketetarka szarvasmarha elterjedése világviszonylatban A feketetarka szarvasmarha ér­tékes gazdasági és biológiai tulaj­donságai folytán igen széles kör­ben elterjedt a világ egyes ré­szein. Hazájában, Hollandiában az el­lenőrzés alatt álló, kereken 624 ezer tehén fejési átlaga 4 397 kg, 3,94 százalék zsírtartalmú tej. Az Egyesült Államokban a 134 000 el­lenőrzött tehén fejési átlaga 6363 kg, 3,69 százalék zsírtartalmú, Lengyelországban 148 000 tehénnél 3036 kg 3,47 százalék zsírtartalmú tej. Angliábaan a tehénállomány több mint 50 százalékát a fekete­tarka marha képezi, a 151000 el­lenőrzés alatt álló tehén fejési átlaga 4882 kg, 3,67 százalék zsír­­tartalmú tej. Dániában a tehén­­állomány 35 százaléka, a NDK-ban 85 százaléka a feketetarka marha. Erősen terjed a fajta Olaszország­ban is, ahol a feketetarka állo­mány az 1940-es évi 189 000-ről 1964-ig 2,8 millióra emelkedett, s itt az ellenőrzés alatt álló 74 ezer tehén fejési átlaga 4805 kg, 3,61 százalék zsírtartalmú tej. Kanada, Üj-Zéland, Izrael, Japán szarvasmarha-állományának na­gyobb része feketetarka és a Szov­jetunióban is — létszámát tekint­ve — a harmadik helyen áll. A háború utáni újjáépítés idején Ju­goszlávia mintegy 20 000—25 000 feketetarka marhát importált Hol­landiából. Bulgária a török iga alóli felszabadulás után szintén importált néhány ízben csekély számú feketetarka marhát Hollan­diából, de ezeket nem tenyésztet­ték tisztavérben, hanem fajtajaví­tásra használták. A Bratislava! Járási Termelési Igazgatóság körzetében az utóbbi években olyan formát öltött a mezőgazdasági termelés, hogy a terményforgalmi már nem képes a szerződésen felüli mezőgazdasági ter­mékek rendszeres átvételére. Ennek következtében a termelő sokszor ká­rosodik. De a fogyasztó sem elége­dett, mert a jó minőségben termelt árut — a piac rendszertelen ellátása következtében — többször kifogásol­ható minőségben kapja. Ezt az állapotot sem utasításokkal, sem pedig jogi intézkedésekkel nem változtathatjuk meg. Egyedül a fel­vásárló szervek, az állami kereskede­lem és a mezőgazdasági üzemek közti egészséges versengés oldhatja meg ezt a fájó kérdést. TÁRSULÁS A SZERZŰDfiSEN FELÜLI MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ERTEKESÍTES6RE Ä jövőben nem vész kárba a többlettermék? Az irányítás tökéletesített rendsze­rében azonban a mezőgazdasági ter­melő üzemeknek módjuk lesz arra, hogy az adás vételi kapcsolatok terén új lehetőségeket keressenek az álta­luk szerződésen felül termelt áruk értékesítésére, s maguk válasszák meg az áru átvevőjét. A közelmúltban a járás szövetke­zetei és állami gazdaságai azt taná­csolták, hogy a járási szervek tegyék lehetővé egy olyan közös szövetke­zeti vállalat létesítését, amely érté­A mezőgazdasági kutatás szervezete Finnországban A finn mezőgazdasági kutatás története a turkui egyetem kutatási tevé­kenysége keretében, az 1700-as évek elejére nyúlik vissza. Ez idő szerint mezőgazdasági kutatás egy 1923-ban hozott törvény alap­ján létesített és 1956-ban újjászervezett Mezőgazdasági Kutatási Központ irányítása alatt működik, amely alá van rendelve a Földművelésügyi Mi­nisztériumnak. A Kutatási Központ 9 tagozatra oszlik, melyek közül 7: a növényter­mesztési, a növénykórtani, az állattartási, az állattenyésztési, a rovartani, a kémiai, a fizikai, valamint a talajtani tagozat Tikkurila-ban székel, a növénvnemesítési tagozat Jokkioinen-ben, a természeti tagozat pedig Pük­­kiő-ben állomásozik. Az adminisztratív hivatalnak, és a Helyi Kísérleti Hivatalnak — amely a Kutatási Központnak van alárendelve és a helyi kísérletek végrehajtását ellenőrzi — székhelye pedig Helsinki. A központ 11 helyi kísérleti állomása az ország különböző vidékein van elhelyezve és főképpen helyi mezőgazdasági problémákkal foglalkozik. Ezenfelül működik még 3 specializált állomás, a Legeltetési Kísérleti Állo­más, a Sertéstartási Kísérleti Állomás és a Fagykutató Állomás. A Helyi Kísérleti Hivatal a helyi mezőgazdasági társaságokkal és más szervezetekkel karöltve a kísérletek százait hajtja végre minden évben, főleg magángazdaságok területén, az egész országban. Az állandó kísérleti területeket a kémiai és fizikai tagozat tartja fenn. Ezenfelül bizonyos kü­lönleges kísérleteket a Kutatási Központ Hivatalának közvetlen felügyelete alatt hajtanak végre. Az említett intézmények mellett a Helsinki Egyetem Mezőgazdasági és Erdészeti Tanszéke is végez kísérleti munkát. Többek között értékes kuta­tást végez a tanszék a Muddusniemi Kísérleti Gazdaságban, amely a lapp­föld északi részén fekszik. Az agrárgazdaságtan területén az Agrárgazdaságtani Kutatóintézet végez tanulmányokat, amelyek kiegészítik a Mezőgazdasági Kutató Központ és a Helsinki Egyetem kutatásai! Az intézet alá van rendelve a Földművelés­ügyi Minisztériumnak. 1952-ben alapították és a Malmi Kísérleti Gazdaság­ban székel Helsinkiben. Az 1908 ban létesített Állami Állatorvosi Intézet hasonlóképpen alá van rendelve a Földművelésügyi Minisztériumnak, és az állatorvosi tudományok területén végez kutatómunkát. Ezenfelül számos intézmény és hivatal létezik, amelyek az Állami Mező­­gazdasági Hivatalhoz tartoznak és különleges kísérleti munkát végeznek bizonyos szőkébb kutatási ágakban. Így többek között a Hidrotechnikai Kutató Hivatal széleskörű alagcsövezési kísérleteket folytat az ország kü­lönböző részein. . Az állami szervezeteken és intézményeken felül különösen a Valió Szö­vetkezeti Tejgazdaság tulajdonában levő Biológiai Intézet (Helsinki) em­líthető meg, mint egyik legfontosabb nem állami tulajdonban levő szer­vezet, amely mezőgazdasági kutatómunkát végez. (K. M.) kesíthetné az általuk szerződésen fe­lül termelt árut. Az elgondolást az idevágó törvényerejű rendelet (33 § — 49/59) értelmében a termelési igazgatóságok támogatta, s a szövet­kezeti elnökök, valamint ökonómusok járási értekezletén (1966. IX. 7.) egy­hangúlag e vállalat létesítése mellett döntöttek. A szövetkezetek és az álla­mi gazdaságok mezőgazdasági keres­kedelmi társulásába a következő rész­legek megszervezését tartják szüksé­gesnek. 1. Egy minden igényt kielégítő szö­vetkezeti áruház építését Bratislavá­­ban, ahol lehetővé válnék a szerződé­sen felüli mezőgazdasági fő-, vala­mint melléktermékek értékesítése. Ezt a szövetkezeti áruházát a köz­ponti piac közelében építenék fel, mintegy 3 milliós beruházással. Ez az áruház az alant felsorolt mezőgazda­­sági termékeket értékesíthetné: • üvegházi és szabadföldi zöldség­féléket; 9 gyümölcsöt és szőlőt; 9 egyéb növénytermesztési cikkeket (bab, borsó, lencse, burgonya st.J; 0 virágokat; 9 ehető gombákat; - 0 élő baromfit; 0 tojást és juhászat! termékeket; 9 házi sütésű kenyeret; • virágcserepeket, fonott kosarakat, seprűket, lábtörlőket, szerszám­­nyeleket, gereblyéket, építkezési fémanyagokat és képzőművészeti tárgyakat. Az áruház reprezentációs vendég­látó részlegén házikolbászt, házihur­kát, disznósajtot, töpörtyűt, hordó és házilag palackolt borokat (az egyes gazdaságok címkéivel ellátva), kacsa, liba és malacpecsenyét szolgálnak majd fel a vendégeknek. Az elgondo­lás szerint a Bratlslavai Mezőgazda­­sági Kereskedelmi Társulásnak külső tagjai is lesznek, mégpedig a duna­­szerdahelyi és a Liptovské Mikuláé-i járások olyan szövetkezetei, amelyek különleges árucikkeikkel már eddig is remekeltek. 2. A termelési igazgatóságok kör­zetén kívül értékesítésre kerülő (szer­ződésen felüli) termékek. A betakarítási csúcsmunkák idején többször előfordult, hogy egyes zöld­ség- és gyümölcsfélék értékesítése a termelőhelyek közelében felette nagy gondot odozott, ugyanakkor más kör­zetekben, mint például a hegyvidéki városokban és az ipari központokban hiánycikk volt a friss gyümölcs és zöldség. A társulás ezeken a helye­ken saját elárusító üzlethálózat léte­sítését tervezi, ahová majd naponta friss árut szállítanak a vásárlóközön­ség igényeinek kielégítésére. Tren­­csénben 2, Nővé Mesto nad Váhomon 2, Nová Dubnicán 1, Púchovban pedig ugyancsak 1 üzletet nyitnak. 3. A szerződésen felül termelt me­zőgazdasági és melléktermékek kül­földi értékesítése. Nyár elején az ausztriai üzletfelek több ízben érdeklődést tanúsítottak a friss zöldség és gyümölcs, valamint egyes különleges mezőgazdasági mel­léktermékek irányában. Üzletkötésre azonban nem került sor. A mezőgaz­dasági termékeket értékesítő társulás a jövőben kapcsolat megteremtésére törekszik majd Ausztria kereskedelmi köreivel, mégpedig azért is, mert Bra­tislava és Bécs közt csupán 50 km a távolság s így lehetőség kínálkozik a szerződésen felül termelt zöldség és gyümölcs egy részének értékesítésére, hazánk pedig hasznos mezőgazdasági gépek és eszközök behozatalára. Az egyes szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói által készített melléktermékek iránt külföldön nagy az érdeklődés. Például a prágai Férő­mét konkrét megrendelést küldött a Szingapúrban székelő Zlin Co LTD részére. Ilyen lehetőségeket feltétle­nül ki kell a jövőben használnunk. A mezőgazdasági termékeket értéke­sítő társulás az említett oknál fogva export-import részleget Is nyit, amely­nek az lesz a feladata, hogy külföldi piacot keressen a vállalkozás szá­mára. 4. A kapcsolatok közös nevezőre hozása az állattenyésztésre szakosí­tott szövetkezetek és állami gazdasá­gok közt. A bratislavai járás mezőgazdasági üzemeinek szakosítása jó ütemben halad. Az eddigi eredmények a sza­kosítás előnyeiről tanúskodnak. Ugyanakkor e téren hiányosságok is kiütköznek, amelyek akadályozzák a folyamatos árutermelést, s ez nagy­ban befolyással van a gazdasági ered­ményekre is. Fő hiányosság például, hogy az együttműködő szövetkezetek és állami gazdaságok az állatok szál­lítását csak közbeeső szerv révén végezhetik. Jelenleg a terményforgal­mi a következő pénzügyi térítés mel­lett szállítja az állatokat: A egy borjúért 30; 4 egy üszőért 70; 4 egy választott malacért 8 koronát számláz. Feltételezhető, hogy 1967-ben a sza kosított üzemek közti kooperáció ke­retében körülbelül 4000 borjút, 1400 üszőt és 16 ezer választott malacot kell majd elszállítani. Ha ezt a szál­lítási munkát a terményforgalmira bíznák, úgy 346 ezer korona szállítási költséggel terhelnék be a szakosított üzemeket. A mezőgazdasági termékeket érté­kesítő társulás ennek alapos elemzése után, saját szállítórészleg létesítését sürgeti. Az állatok szállítását az erre a célra fenntartott tehergépkocsikon végzik. Az állatok szállításáért a tár­sulás és a járási mezőgazdasági ter­melési igazgatóság zootechnikusa lesz a felelős. Minden egyes mező­gazdásági üzem maga téríti a szállí­tási költséget az előre meghatározott árkalkuláció szerint. A költségek fe­dezésére a következő összegek térí­tését javasolják: 4 egy borjúért 12; ♦ egy üszőért 17; ♦ egy választott malacért 3 koronát. A vállalat a befizetett összegeket a szakosított gazdaságok közös szám­láján helyezi el, így a mezőgazdasági üzemek saját szállítóintézmény léte­sítésével 212 200 koronát takarítanak meg. Ha azonban a társuláson belül a tehergépkocsikat más szállítási cé­lokra is felhasználják, úgy az állatok szállításának költségét jobban csök­kenthetik. Bratislava körzetében az említettek sikeres megvalósítása érdekében már megtették az első Jelentős lépéseket. Az áruház építését annak figyelembe­vételével kell megkezdeni, hogy Bra­tislava mégiscsak Szlovákia fővárosa. A társulásnak szükséges lesz továbbá az illetékes szervek támogatására a zöldség és a gyümölcs külföldre tör­ténő szállítása tekintetében. A Bratislavai Járási Termelési Igaz­gatóság körzetébe tartozó mezőgaz­dasági termékeket értékesítő társulás létrehozásával következetesen har­colnak pártunk mezőgazdasági politi­kájának, a mezőgazdaság irányítása tökéletesített rendszerének bevezeté­séért. A társulásnak négy részlege lesz. IS áruház a szerződésen felüli me­zőgazdasági termékek értékesíté­sére, 9 elárusító hálózat Bratislaván kí­­kívül, főleg a hegyi körzetben és az ipari központokban, ■ mezőgazdasági fő- és mellékter­mékeket exportáló részleg, ti állatokat szállító részleg. A bratislavai járás mezőgazdasági üzemeinek vállalkozása mások szá­mára is megfontolandó, tanulságos cselekedet. Célja, hogy komoly hasz­not hozzon a társadalomnak, s ugyan­akkor a fogyasztók jobb minőségű áruhoz, a termelők pedig bőségesebb haszonhoz jussanak, mint eddig. Michal Öurdiak, a bratislavai JMTI jogi osztályának vezetője SZABAD FÖLDMŰVES 3 1966. november 12.

Next

/
Thumbnails
Contents