Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-11-12 / 45. szám
Nemesek termelni, hanem értékesíteni is tudni kell Kertelés nélkül el kell ismernünk, hogy ez az alapelv nem mindig érvényesült gazdasági életünkben. Alig pár évvel ezelőtt bizony nagyon sok esetben büntetést róttak ki azokra a mezőgazdasági üzemekre és magánszemélyekre, akik a felvásárlószervek „jóvoltából" feleslegesnek minősített termékeiket nyilvános, szabad piacokon akarták értékesíteni. Szerencsére ez a tarthatatlan állapot, amelyről mind a termelőknek, mind pedig a fogyasztóknak felmérhetetlen kára származott, ma csak mint rossz emlék él tudatunkban. Hiszen mint tudjuk, az utóbbi években széleskörű lehetőségek nyíltak arra, hogy mezőgazdasági üzemeink és a kistermelők is, nyilvános szabadpiacon értékesítsék azokat a termékeiket (főleg gyümölcsöt, zöldséget és egyebeket), amelyek a szerződéses kötelezettségük teljesítése után feleslegnek bizonyulnak. Ezek után érthető, hogy a panaszok száma is csökkent, és elégedettebb nemcsak a termelő, hanem az árubőséget élvező fogyasztó is. Persze ez nem jelenti azt, hogy minden a legnagyobb rendben van. Még ma is nagyon sokszor találkozunk kedvezőtlen, sőt mi több, káros jelenségekkel. Mivel még mindig anynyi van belőlük, hogy felsorolásuk egy újságcikk keretében lehetetlennek bizonyul, így most csak a Párkány-környéki szövetkezetek szomorú tapasztalataival foglalkozunk. A muzslai szövetkezet ökonómusa szerint nem érdemes zöldségféléket termeszteni, mert értékesítésükkel minden esztendőben baj van. Idén a jó termést adó korai káposzta és főleg a korai burgonya okozott nekik gondot. Hiába gyönyörködtek a szép káposztában és reménykedtek abban, hogy terven felüli bevételhez jutnak, mert a Zelenina, az áru átvételi időpontjának elodázásával keresztülhúzta számításukat. A terven felüli korai burgonyájuk is több bosszúságot okozott, mint örömet, mert annak mázsáját csak 130 koronáért tudták értékesíteni. A búcsi szövetkezeteseknek pedig a paradicsommal gyűlt meg a bajuk. Tizenhat vagon, tehát 1600 mázsa paradicsomjuk ment veszendőbe csak azért, mert a paradicsomszüret kellős közepén tíz napig tétlenül kellett várakozniuk a felvásárlókra. Mekkora kár csak ezen az egy helyen? Vajon hányszorosára szaporodna, ha az ilymódon keletkezett összes károkat lelkiismeretesen felmérnénk? A dunamocsi és a köbölkúti szövetkezet pedig a látszat szerint akkor tett rosszat, amikor őszibarackot telepített. Főleg a dunamocsiaknak okozott az említett gyümölcs bosszúságot. Nem kellett senkinek sem! Pedig három hektár termése várt átvevőre. A köbölkútiaknak nem sok, mindöszsze 35 mázsa őszibarackjuk termett, s üggyel-bajjal tizet tudtak értékesíteni. A köbölkútiaknak már a zöldségfélék eladása sem okoz gondot. Találtak megoldást! Az értékesítés körül bonyolódó problémák miatt már a múlt évben lemondtak a kertészkedésről. Mi lesz, ha mások is így cselekszenek? A muzslaiak már követni akarják a szomszéd példáját. Azt rebesgetik, hogy a tizenhét hektáros kertészetet jövőre felére korlátozzák. Az indítóok itt is az, mint Köbölkúton: sok gondot okoz a zöldség értékesítése! Véleményünk szerint nagyon helytelen lenne, ha az említett bosszantó jelenségek a zöldségtermesztés korlátozásához vezetnének. Ezen a vidéken, ahol a zöldségtermesztéshez a lehető legkedvezőbb természeti adottságok vannak, nem korlátozni, hanem bővíteni kellene ezt a termelési szakaszt. Az ilyen igyekezethez kedvező előfeltételeket teremt majd a gyakorlatban érvényesülő tökéletesített irányítási rendszer is, amely lehetővé teszi, hogy egységes földművesszövetkezeteink üzemközi, tehát közös gyümölcs- és zöldségértékesítő vállalkozást létesítsenek. Örvendetes, hogy az Érsekújvári Járási Termelési Igazgatóság már megtette az első lépéseket az elárusító központok létrehozására. Elismerést érdemel az a törekvés, amely a szövetkezetek termékfeleslege értékesítésének megkönnyítését szolgálja. A kezdeményezéshez azonban volna egy kis megjegyzésem. Véleményem szerint a lehető leggazdaságosabb az lenne, ha az termékértékesítő és egyéb vállalkozások a szomszédos mezőgazdasági üzemek együttműködése következtében jönnének létre. Vannak bizonyos területek, amelyek a termesztési adottságaiknál, termelési irányzatuknál és a lakosság mentalitásánál fogva — annak ellenére, hogy azokat járáshatárok bontják ketté — egységes területjelleggel bírnak. Ilyen területi egységet képez az érsekújvári járáshoz tartozó köbölkúti, muzslai és a libádi székhellyel működő egyesület egységes földművesszövetkezet, valamint a komáromi járáshoz tartozó búcsi, dunamocsi és karvai szövetkezet határa is. Talán el kellene gondolkodni azon, nem volna-e helyes, ha ezek a szövetkezetek — termékeik értékesítésének megkönnyítése céljából — átlépnék a járás határait és létesítenének egy üzemközi, tehát közös gyümölcsös zöldségértékesítő vállalatot, melynek Észak-Szlovákia egyes városaiban és nagyobb falvaiban üzlethálózata, míg a vállalat közpnntjáhan teherautóparkja és a szükségletnek megfelelő raktárhelyisége lenne főleg abból a célból, hogy a téli értékesítésre szánt zöldséget és gyümölcsöt megóvhassa az időjárás viszontagságaitól. Az említett szövetkezeteknek a közeljövőben több mint 40(1 hektárnvi gyümölcsösük lesz. és kedvező előfeltételek vannak a zöldségtermesztés fejlesztésére is Ezért mielőbb meg kell teremteniük az előfeltételeket, hogy az évről évre növekvő árumenynyiség értékesítése ne okozzon majd károsodással párosuló problémákat. Valamikor jó hírnevük volt a kisalföldi boroknak melyet azonban hoszszú évtizedeken keresztül nem ápolt senki, sőt mi több, lerontották a direkttermő szőlőfajták meghonosítása és nagyméretű elterjesztése által. Most, amikor a már említett szövetkezetek is rátértek a nagyüzemi szőlőtermesztésre és a nemes szőlőfajták ötszáz hektárnyi területről adják maid az ízletes nedűt, lehetőség nyílt az elvesztett hírnév visszaszerzésére is. Haszonnal is kecsegtető sikert, illetve hírnevet legkönnyebben pedig akkor tudnak elérni, ha a szőlőtermesztésben, vagyis a borgazdálkodásban összefognak, ha kölcsönösen segítik és kiegészítik egymást. Ebből a szempontból nagyon előnyös lenne, ha mielőbb összefognának és létesítenének egy üzemközi borászati üzemet, mely a társtulajdonos szövetkezetektől átvenné a borszőlő jelentékeny részét, szakszerűen kezelné, palackozná, majd jó áron értékesítené hazánk egyik legjobb fekvésű bortermő vidékének folyékony aranyát. Aranybánya ez a vidék, mégpedig a javából. S egy kis akarattal, amely a két illetékes termelési igazgatóság részéről nyújtott támogatással is párosulna, komoly jövedelmet lehetne belőle „kibányászni". Amikor meglátogattam ezeket a szövetkezeteket, hogy a lehetőségekről némi áttekintést nyerjek, arról is értesültem, hogy a legtöbb helyen hatalmas borospincét akarnak építeni. Köbölkúton és Muzslán kb. másfélmilliós beruházási költséggel számolnak. Ha ezt a pénzt, amelyet különkülön akarnak felhasználni összeadnák. tudnának egy olyan korszerű borászati üzemet létesíteni, amely nemcsak ma, hanem a jövőben is megfelelne a követelményeknek. A tökéletes irányítási rendszer feloldozza a mezőgazdasági üzemek vezetőinek gúzsbakötött kezét és a törvényes keretek között lehetőséget nyújt a mezőgazdasági dolgozók kezdeményezőkészségének kibontakozásához. Élni kell ezekkel a lehetőségekkel! PATHÖ KÁROLY A feketetarka szarvasmarha elterjedése világviszonylatban A feketetarka szarvasmarha értékes gazdasági és biológiai tulajdonságai folytán igen széles körben elterjedt a világ egyes részein. Hazájában, Hollandiában az ellenőrzés alatt álló, kereken 624 ezer tehén fejési átlaga 4 397 kg, 3,94 százalék zsírtartalmú tej. Az Egyesült Államokban a 134 000 ellenőrzött tehén fejési átlaga 6363 kg, 3,69 százalék zsírtartalmú, Lengyelországban 148 000 tehénnél 3036 kg 3,47 százalék zsírtartalmú tej. Angliábaan a tehénállomány több mint 50 százalékát a feketetarka marha képezi, a 151000 ellenőrzés alatt álló tehén fejési átlaga 4882 kg, 3,67 százalék zsírtartalmú tej. Dániában a tehénállomány 35 százaléka, a NDK-ban 85 százaléka a feketetarka marha. Erősen terjed a fajta Olaszországban is, ahol a feketetarka állomány az 1940-es évi 189 000-ről 1964-ig 2,8 millióra emelkedett, s itt az ellenőrzés alatt álló 74 ezer tehén fejési átlaga 4805 kg, 3,61 százalék zsírtartalmú tej. Kanada, Üj-Zéland, Izrael, Japán szarvasmarha-állományának nagyobb része feketetarka és a Szovjetunióban is — létszámát tekintve — a harmadik helyen áll. A háború utáni újjáépítés idején Jugoszlávia mintegy 20 000—25 000 feketetarka marhát importált Hollandiából. Bulgária a török iga alóli felszabadulás után szintén importált néhány ízben csekély számú feketetarka marhát Hollandiából, de ezeket nem tenyésztették tisztavérben, hanem fajtajavításra használták. A Bratislava! Járási Termelési Igazgatóság körzetében az utóbbi években olyan formát öltött a mezőgazdasági termelés, hogy a terményforgalmi már nem képes a szerződésen felüli mezőgazdasági termékek rendszeres átvételére. Ennek következtében a termelő sokszor károsodik. De a fogyasztó sem elégedett, mert a jó minőségben termelt árut — a piac rendszertelen ellátása következtében — többször kifogásolható minőségben kapja. Ezt az állapotot sem utasításokkal, sem pedig jogi intézkedésekkel nem változtathatjuk meg. Egyedül a felvásárló szervek, az állami kereskedelem és a mezőgazdasági üzemek közti egészséges versengés oldhatja meg ezt a fájó kérdést. TÁRSULÁS A SZERZŰDfiSEN FELÜLI MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ERTEKESÍTES6RE Ä jövőben nem vész kárba a többlettermék? Az irányítás tökéletesített rendszerében azonban a mezőgazdasági termelő üzemeknek módjuk lesz arra, hogy az adás vételi kapcsolatok terén új lehetőségeket keressenek az általuk szerződésen felül termelt áruk értékesítésére, s maguk válasszák meg az áru átvevőjét. A közelmúltban a járás szövetkezetei és állami gazdaságai azt tanácsolták, hogy a járási szervek tegyék lehetővé egy olyan közös szövetkezeti vállalat létesítését, amely értéA mezőgazdasági kutatás szervezete Finnországban A finn mezőgazdasági kutatás története a turkui egyetem kutatási tevékenysége keretében, az 1700-as évek elejére nyúlik vissza. Ez idő szerint mezőgazdasági kutatás egy 1923-ban hozott törvény alapján létesített és 1956-ban újjászervezett Mezőgazdasági Kutatási Központ irányítása alatt működik, amely alá van rendelve a Földművelésügyi Minisztériumnak. A Kutatási Központ 9 tagozatra oszlik, melyek közül 7: a növénytermesztési, a növénykórtani, az állattartási, az állattenyésztési, a rovartani, a kémiai, a fizikai, valamint a talajtani tagozat Tikkurila-ban székel, a növénvnemesítési tagozat Jokkioinen-ben, a természeti tagozat pedig Pükkiő-ben állomásozik. Az adminisztratív hivatalnak, és a Helyi Kísérleti Hivatalnak — amely a Kutatási Központnak van alárendelve és a helyi kísérletek végrehajtását ellenőrzi — székhelye pedig Helsinki. A központ 11 helyi kísérleti állomása az ország különböző vidékein van elhelyezve és főképpen helyi mezőgazdasági problémákkal foglalkozik. Ezenfelül működik még 3 specializált állomás, a Legeltetési Kísérleti Állomás, a Sertéstartási Kísérleti Állomás és a Fagykutató Állomás. A Helyi Kísérleti Hivatal a helyi mezőgazdasági társaságokkal és más szervezetekkel karöltve a kísérletek százait hajtja végre minden évben, főleg magángazdaságok területén, az egész országban. Az állandó kísérleti területeket a kémiai és fizikai tagozat tartja fenn. Ezenfelül bizonyos különleges kísérleteket a Kutatási Központ Hivatalának közvetlen felügyelete alatt hajtanak végre. Az említett intézmények mellett a Helsinki Egyetem Mezőgazdasági és Erdészeti Tanszéke is végez kísérleti munkát. Többek között értékes kutatást végez a tanszék a Muddusniemi Kísérleti Gazdaságban, amely a lappföld északi részén fekszik. Az agrárgazdaságtan területén az Agrárgazdaságtani Kutatóintézet végez tanulmányokat, amelyek kiegészítik a Mezőgazdasági Kutató Központ és a Helsinki Egyetem kutatásai! Az intézet alá van rendelve a Földművelésügyi Minisztériumnak. 1952-ben alapították és a Malmi Kísérleti Gazdaságban székel Helsinkiben. Az 1908 ban létesített Állami Állatorvosi Intézet hasonlóképpen alá van rendelve a Földművelésügyi Minisztériumnak, és az állatorvosi tudományok területén végez kutatómunkát. Ezenfelül számos intézmény és hivatal létezik, amelyek az Állami Mezőgazdasági Hivatalhoz tartoznak és különleges kísérleti munkát végeznek bizonyos szőkébb kutatási ágakban. Így többek között a Hidrotechnikai Kutató Hivatal széleskörű alagcsövezési kísérleteket folytat az ország különböző részein. . Az állami szervezeteken és intézményeken felül különösen a Valió Szövetkezeti Tejgazdaság tulajdonában levő Biológiai Intézet (Helsinki) említhető meg, mint egyik legfontosabb nem állami tulajdonban levő szervezet, amely mezőgazdasági kutatómunkát végez. (K. M.) kesíthetné az általuk szerződésen felül termelt árut. Az elgondolást az idevágó törvényerejű rendelet (33 § — 49/59) értelmében a termelési igazgatóságok támogatta, s a szövetkezeti elnökök, valamint ökonómusok járási értekezletén (1966. IX. 7.) egyhangúlag e vállalat létesítése mellett döntöttek. A szövetkezetek és az állami gazdaságok mezőgazdasági kereskedelmi társulásába a következő részlegek megszervezését tartják szükségesnek. 1. Egy minden igényt kielégítő szövetkezeti áruház építését Bratislavában, ahol lehetővé válnék a szerződésen felüli mezőgazdasági fő-, valamint melléktermékek értékesítése. Ezt a szövetkezeti áruházát a központi piac közelében építenék fel, mintegy 3 milliós beruházással. Ez az áruház az alant felsorolt mezőgazdasági termékeket értékesíthetné: • üvegházi és szabadföldi zöldségféléket; 9 gyümölcsöt és szőlőt; 9 egyéb növénytermesztési cikkeket (bab, borsó, lencse, burgonya st.J; 0 virágokat; 9 ehető gombákat; - 0 élő baromfit; 0 tojást és juhászat! termékeket; 9 házi sütésű kenyeret; • virágcserepeket, fonott kosarakat, seprűket, lábtörlőket, szerszámnyeleket, gereblyéket, építkezési fémanyagokat és képzőművészeti tárgyakat. Az áruház reprezentációs vendéglátó részlegén házikolbászt, házihurkát, disznósajtot, töpörtyűt, hordó és házilag palackolt borokat (az egyes gazdaságok címkéivel ellátva), kacsa, liba és malacpecsenyét szolgálnak majd fel a vendégeknek. Az elgondolás szerint a Bratlslavai Mezőgazdasági Kereskedelmi Társulásnak külső tagjai is lesznek, mégpedig a dunaszerdahelyi és a Liptovské Mikuláé-i járások olyan szövetkezetei, amelyek különleges árucikkeikkel már eddig is remekeltek. 2. A termelési igazgatóságok körzetén kívül értékesítésre kerülő (szerződésen felüli) termékek. A betakarítási csúcsmunkák idején többször előfordult, hogy egyes zöldség- és gyümölcsfélék értékesítése a termelőhelyek közelében felette nagy gondot odozott, ugyanakkor más körzetekben, mint például a hegyvidéki városokban és az ipari központokban hiánycikk volt a friss gyümölcs és zöldség. A társulás ezeken a helyeken saját elárusító üzlethálózat létesítését tervezi, ahová majd naponta friss árut szállítanak a vásárlóközönség igényeinek kielégítésére. Trencsénben 2, Nővé Mesto nad Váhomon 2, Nová Dubnicán 1, Púchovban pedig ugyancsak 1 üzletet nyitnak. 3. A szerződésen felül termelt mezőgazdasági és melléktermékek külföldi értékesítése. Nyár elején az ausztriai üzletfelek több ízben érdeklődést tanúsítottak a friss zöldség és gyümölcs, valamint egyes különleges mezőgazdasági melléktermékek irányában. Üzletkötésre azonban nem került sor. A mezőgazdasági termékeket értékesítő társulás a jövőben kapcsolat megteremtésére törekszik majd Ausztria kereskedelmi köreivel, mégpedig azért is, mert Bratislava és Bécs közt csupán 50 km a távolság s így lehetőség kínálkozik a szerződésen felül termelt zöldség és gyümölcs egy részének értékesítésére, hazánk pedig hasznos mezőgazdasági gépek és eszközök behozatalára. Az egyes szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói által készített melléktermékek iránt külföldön nagy az érdeklődés. Például a prágai Férőmét konkrét megrendelést küldött a Szingapúrban székelő Zlin Co LTD részére. Ilyen lehetőségeket feltétlenül ki kell a jövőben használnunk. A mezőgazdasági termékeket értékesítő társulás az említett oknál fogva export-import részleget Is nyit, amelynek az lesz a feladata, hogy külföldi piacot keressen a vállalkozás számára. 4. A kapcsolatok közös nevezőre hozása az állattenyésztésre szakosított szövetkezetek és állami gazdaságok közt. A bratislavai járás mezőgazdasági üzemeinek szakosítása jó ütemben halad. Az eddigi eredmények a szakosítás előnyeiről tanúskodnak. Ugyanakkor e téren hiányosságok is kiütköznek, amelyek akadályozzák a folyamatos árutermelést, s ez nagyban befolyással van a gazdasági eredményekre is. Fő hiányosság például, hogy az együttműködő szövetkezetek és állami gazdaságok az állatok szállítását csak közbeeső szerv révén végezhetik. Jelenleg a terményforgalmi a következő pénzügyi térítés mellett szállítja az állatokat: A egy borjúért 30; 4 egy üszőért 70; 4 egy választott malacért 8 koronát számláz. Feltételezhető, hogy 1967-ben a sza kosított üzemek közti kooperáció keretében körülbelül 4000 borjút, 1400 üszőt és 16 ezer választott malacot kell majd elszállítani. Ha ezt a szállítási munkát a terményforgalmira bíznák, úgy 346 ezer korona szállítási költséggel terhelnék be a szakosított üzemeket. A mezőgazdasági termékeket értékesítő társulás ennek alapos elemzése után, saját szállítórészleg létesítését sürgeti. Az állatok szállítását az erre a célra fenntartott tehergépkocsikon végzik. Az állatok szállításáért a társulás és a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság zootechnikusa lesz a felelős. Minden egyes mezőgazdásági üzem maga téríti a szállítási költséget az előre meghatározott árkalkuláció szerint. A költségek fedezésére a következő összegek térítését javasolják: 4 egy borjúért 12; ♦ egy üszőért 17; ♦ egy választott malacért 3 koronát. A vállalat a befizetett összegeket a szakosított gazdaságok közös számláján helyezi el, így a mezőgazdasági üzemek saját szállítóintézmény létesítésével 212 200 koronát takarítanak meg. Ha azonban a társuláson belül a tehergépkocsikat más szállítási célokra is felhasználják, úgy az állatok szállításának költségét jobban csökkenthetik. Bratislava körzetében az említettek sikeres megvalósítása érdekében már megtették az első Jelentős lépéseket. Az áruház építését annak figyelembevételével kell megkezdeni, hogy Bratislava mégiscsak Szlovákia fővárosa. A társulásnak szükséges lesz továbbá az illetékes szervek támogatására a zöldség és a gyümölcs külföldre történő szállítása tekintetében. A Bratislavai Járási Termelési Igazgatóság körzetébe tartozó mezőgazdasági termékeket értékesítő társulás létrehozásával következetesen harcolnak pártunk mezőgazdasági politikájának, a mezőgazdaság irányítása tökéletesített rendszerének bevezetéséért. A társulásnak négy részlege lesz. IS áruház a szerződésen felüli mezőgazdasági termékek értékesítésére, 9 elárusító hálózat Bratislaván kíkívül, főleg a hegyi körzetben és az ipari központokban, ■ mezőgazdasági fő- és melléktermékeket exportáló részleg, ti állatokat szállító részleg. A bratislavai járás mezőgazdasági üzemeinek vállalkozása mások számára is megfontolandó, tanulságos cselekedet. Célja, hogy komoly hasznot hozzon a társadalomnak, s ugyanakkor a fogyasztók jobb minőségű áruhoz, a termelők pedig bőségesebb haszonhoz jussanak, mint eddig. Michal Öurdiak, a bratislavai JMTI jogi osztályának vezetője SZABAD FÖLDMŰVES 3 1966. november 12.
