Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-11-12 / 45. szám
SZK—4-es kombájn a ciroktáblán Bemutatkozott a cirok Albáron Bogyai Ignác, az albári szövetkezet agronómusa nem kis büszkeséggel invitált, nézzük meg a ciroktermést. Bár a cirokhoz vezető mezei út sárosnak, csúszósnak bizonyult, a kíváncsiság kivitt bennünket a cirokföldre, mert Bogyai elvtárs szavai szerint ilyen termése még nem volt cirokból a szövetkezetnek, jóllehet az egész környéknek. Négy évvel ezelőtt 1963-ban kezdte a cirok termesztését az agronómus. Kezdetben egy hektár, a második évben tizenöt, majd harminc, idén pedig 36 hektáron termelték a növényt. Az első két év termése gyengébbnek bizonyult, mivel a cirok agrotechnikáját nem ismerték kellőképp. Rosszabb szerkezetű, humuszszegény földbe vetették, mint igénytelen növényt. Természetes, hogy amilyen földbe került, olyan lett termése. Tavaly azonban nagyot fordult a kocka, amikor a növény számára alkalmas földet választottak, s annak módja szerint szerves és ipari trágyákból is megkapta a magáét. Az agronómus véleménye szerint a takarmánycirok agrotechnikája megegyezik a kukoricáéval. Am mégsem árt, ha szólunk róla egyetmást. A cirok annak ellenére, hogy szárazságtűrő növény, s a gyengébb, homokosabb földek vízkészletét jól hasznosítja, meghálálja a gondoskodást. Köztudomású, csodák nincsenek, így magának a földművesnek kell megteremtenie a termés előfeltételeit. A cirok előveteménye lehet bármilyen kalászos. Albáron rendszerint búza után vetik. A tarlőhántást követően a középmélyszántással egyídőben 300 mázsa érett istállőtrágyát juttatnak a talajba, majd elvégzik az őszi mélyszántást. A szervetlen trágya menyiségét a várt hektárhozam szerint állítják össze. Például idén, amikor 50—55 mázsás terméssel számoltak, 125 kg nitrogént, 70 kg foszfort és 120 kg kálit (tiszta tápanyagban) adagoltak a növény alá. A műtrágya kiszórása a következő időben történt: 1 mázsa rhésznitrogén márciusban simítozással került a földbe. Később 50 kg cseppfolyós nitrogént permeteztek a talajba, majd a műtrágya hátralévő részét a talaj, illetve vetőágy előkészítésével egyidőben szórták a földbe. A mag május első napjaiban került a helyére, mivel köztudomású, hogy a cirok hőigényes növény. A vetést ikersorosan végezték, mely szerint a sortávolság 50X12X12 cm. Bogyai elvtárs szavai szerint azért jobb a cirok ikersorban történő termesztése, mert a szélesebb sorközök levegősek és fogatos sarabolőval jól művelhetők. Ezt a munkát nem a gyomirtás kedvéért, de a talaj lazítás miatt végzik. Ugyanis a gyomtalanítást nem fizikai erővel, de akárcsak a kukorica esetében, vegyszer segítségével végzik. Tavaly és idén is a cirok földjének gyomtalanítására kétféle vegyszert alkalmaztak. Mégpedig Prometrint és Zeazint. Mindkét vegyszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az albáriak szerint mégis jobb, ha mindkettő keverékét használják. Ugyanis, amíg a Zeazinnal (4 kg/ha) gyomtalanított talajban az utónövényt károsodás érheti, a Prometrin (1,5 kg/} és Zeazin (1,5 kg/ha) keveréke hatását veszti, mire az új növény belekerül. Idén például árpát vetettek a tavaly vegyszerrel kezelt cirok után, s a növényen semminemű utóhatást nem észleltek. Sőt, az alávetésként alkalmazott lucerna sem adta jelét a vegyszer káros hatásának. Amennyiben a kémiai szerek megteszik a magukét, nincs szükség kapálásra, míg ciroktermesztésben az egyeléstől eltekintenek a termesztők. A növény kikelése után tehát a saraboláson kívül egyedüli munka lenne a növény fejtrágyázása. Idén például a későn érő amerikai hibrid esetében az albáriak eltekintettek a fejtrágyázástól, mivel a nitrogén párosulva a csapadékkal, késleltette volna a növény érését. Átlagos években azonban a cirok meghálálja a fejtrágyázást, bér annak elvégzése nagy elővigyázatosságot igényel, mert a nitrogén elégetheti a növényt. A tapasztalat szerint mintegy 50 kg fejtrágya kivethető hektáronként. A cirok betakarítása gépi erővel könnyű szerrel végezhető. Az SZK— 4-es szovjet gabonakombájn vígan aratja, csépeli az araszos szárral levágott termést. Jó hektárhozam esetén a kombájn teljesítménye a rövid novemberi napokon is 300—400 mázsa. Az elmondottakból kitűnik, hogy a cirok termesztése teljesen gépesített. Csupán a mag tisztítása igényel némi kézi munkaerőt, bár Albáron ezt a munkafolyamatot is gépesítették. Nem csoda tehát, ha a szövetkezet vezetősége, Bogyai Ignác agronómussal az élen pártfogolják termesztését, s évről évre növelik vetésterületét. Tavaly a Solary T fajtából 37 mázsás hektárhozam mellett 39 koronába került mázsánkénti termesztése, míg a kukoricáé 67 korona. Annak ellenére, hogy idén a cirok, közepes (fekete kavicsos homok) minőségű talajba került, az NK 125 és az NK 120-as amerikai hibridek nagyon gazdagon fizettek. Előreláthatólag megadják a 70 mázsát hektáronként. Természetes, hogy j ezek után a tavalyihoz mérten a termelés önköltsége is párhuzamosan csökken, mintegy felére zsugorodik. Nagy általánosságban még nincs elterjedve a takarmánycirok ter- I mesztése. Néhány gazdaságban az első próbálkozások sikertelensége 1 kedvét szegte a vezetőknek, holott az alacsony hektárhozam a legtöbb esetben a mostoha bánásmód, illetve a növény agrotechnikai követelményeinek elmulasztásából származott. A csallóközi szövetkezetek, főképp az albári, kitartott a cirok mellett, éá termesztésével az ötéves terv keretében is számolnak. Négy esztendő alatt rájöttek a cirok ter-Imesztésének hogyanjára. Kitartó munkájuk eredményeként idén bemutatkozott a cirok nemcsak a szövetkezet tagjainak, vezetőségének, de a környék földmű'’eseinek is. Ezek után bátran állíthatjuk, hogy a növény termesztése nemcsak kifizetődik, de a jövő takarmánynövénye. Sándor Gábor dUFBogyai Ignác kedvelt növényei közt Á mételykora mezőgazdasági üzemek makacs ellensége f *^ * ■*"* * S's jm* jr J—T s *■ jmr * *mr S's jmr * jmr * jam- * .Km s J&cr * jmir jr Jm* s jm Az állattartókon múlik AZ ELŐRELÁTÓ, a saját jogkörrel élni tudó, úttörő vezető dolgozók egyike SERES LAJOS elvtárs, az Ürföldi Állami Gazdaság (galántai járás) igazgatója is. A kiváló szervező, az irányítás tökéletesített ökonómiai rendszerének elveiből már a kezdet kezdetén tájékozódni tudott, s nagy része van abban, hogy a vezetése alá tartozó gazdaság az utóbbi években nemcsak hogy megerősödött, hanem emellett bizonyos megszabott irányban erősen szakosodott, ami természetszerűleg kedvező hatással van a gazdaság ökonómiai tételeinek alakulására. Seres elvtárs munkatársait gondosan megválogatja. Sokat ad például arra, hogy egyes munkaszakaszokon minden tekintetben rátermett, önállóan dolgozni tudó emberek töltsék be a vezetői tisztet. Olyan emberek, akik az irányítás és a szervezés mellett termelni is tudnak. Hasonló vezetőkre lenne szükség manapság másutt is. Idén az Orföldi Állami Gazdaság három különleges feladatot teljesítő szakosított részleggel rendelkezik. Olvasóink bizonyára visszaemlékeznek a pferovi beszámolónkban szereplő SZABÖ GYULA elvtársra és az általa nevelt aranyérmes kacsákra. Az Orföldi Állami Gazdaságnak ez az országos hírű kacsafarm idén fél millió korona tiszta jövedelmet hoz. A malacnevelésre szakosított részleg a nagyhizlaldáknak szállítja a választott malacokat. Idén itt 400 000—: 500 000 korona körüli tiszta haszonnal számolnak. Szándékosan említem utolsónak a gazdaság lucernalisztet gyártó részlegét, amely idén országos méretben a legkiválóbb eredményt érte el mind termelékenység, mind pedig minőségi vonatkozásban. Bátran kijelenthetjük, hogy jelenleg Csehszlovákiában az Orföldi Állami Gazdaság a lucernaliszt gyártásának legjobb specialistája, ami abból is kitűnik, hogy a központi szervek szeptemberben 25 gyártóüzem képviselőinek részvételével éppen Orföldön szervezték meg a lucernalisztgyártók országos konferenciáját. Idén a gazdaság 630 hektáron termelt herefélét. Ebből 300 hektár volt a lisztre szánt lucerna, melyből 250 vagonra valót készítettek. A központi takarmányalapba 232 vagonnal adtak, a többit pedig maguk hasznosítják. A terményforgalmi az átadott lucernalisztért szabott áron takarmánykeveréket juttat a gazdaságnak (1:1 alapon) a megrendelt összetételben. A fentiekből kitűnik, hogy egy hektár lucerna vetésterület nem kevesebb, mint 80 mázsa lisztet adott. Seres elvtárs megjegyzése szerint 80 mázsa lucernaliszt körülbelül annyi fehérjét tartalmaz, mint 100 mázsa búzadara. Búzából pedig hektáronként tán soha nem termelünk annyi tápanyagmennyiséget, mint lucernából. Ebből az következik, hogy jövőre 800 hektárra bővítik a lucerna vetésterületét. Kukoricát csak annyit vetmegeshetik, s egy állatban Is rendszerint többször ismétlődik. Száraz vagy nedves években, főleg ősszel, nyáron pedig állandóan előfordulhat fertőzés. N^m szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy a tavasszal elszórt petékből csak 2—4 hónap múlva fejlődnek fertőzőképes lárvák, vagyis júliustól szeptemberig. Július végétől már állandóan fertőzöttséggel kell számolni. A kórmegelőzés igen körülményes és bizony sok anyagi áldozattal jár. Többször a helyi viszonyok végett keresztülvihetetlen az állatok távoltartása a nedves, mélyfekvésű legelőktől. Igyekeznünk kell kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek a legegyszerűbben megoldhatók, minimális költség Igénybevételével. Az óvintézkedések a következők: ősszel a fertőzött állatokat féregtelenítjük. Ezt leginkább októberben célszerű végezni, amikor a mételyek már a májban kifejlődtek. Ugyanis a rendelkezésünkre álló féreghajtó gyógyszerek csak az epeutakban élősködő fejlett mételyekre hatékonyak. A féregtelenítés után az állatokat már nem célszerű a fertőzött legelőre vissza hajtani, nehogy újrafertőzés következzen be, hanem legeltetésre a száraz, alkalmi legelőket hasznosíthatjuk. Az első féregtelenítést később újra megismételhetjük, hogy a közben kifejlett mételyeket is elpusztítsuk. A tavaszi legeltetés előtt az állatokat újabb féregtelenítés alá vetjük, hogy minél kisebb legyen a peteürítés lehetősége. Megoldás a szakaszos legeltetés Ha mégis rá vagyunk utalva a nedves legelők használatára, úgy feltétlenül szükséges a szakaszos legeltetés bevezetése. A legelőn ugyanis az első két hónapban veszélytelenül legeltethetünk még akkor is, ha peteürítés történik. De nem várjuk be a lárvák fejlődésének azt a szakaszát, amikor azok fertőzőképesek lesznek, hanem már jóval azelőtt újabb szakaszon legeltetünk. Ha sikerül három legelőszakaszt kéthónapos legeltetésre biztosítanunk, illetve két szakaszt két-három hónapi kihasználásra elkerülnünk, akkor nem történik tömeges mételyfertőzés. Dr. Márton István, az Ipolysági Állategészségügyi Körzet vezetője nek, amennyi a kacsáknak feltétlenn szükséges lesz, árpát pedig annyit amennyi a lucerna alávetéses felúji tására kell. Érdemes a lucernaliszt-gyártássa foglalkozni? A millió koronás tiszta jövedelen azt bizonyítja, hogy nagyon is érdé mes. De nemcsak a lucernaliszt fize tett jól. Kazlakba gyűjtve a gazdaság nak van 240 vagonnyi gondosan szá rított lucernaszénája, eszerint téléi lesz mit etetni az állatokkal. Seres elvtárs azonban azt is je lezte, hogy rövidesen megkapják a: ország egyetlen lucernalisztet granu láló berendezését, hogy szemcsézet állapotban készíthessék és szállíthas sák a fehérjedús takarmányt. A gazdaság legközelebbi célkitűzé seihen szerepel egy 2000 férőhelyei borjúnevelő istálló építése. Előrelát hatólag majd négy környező szövet kezettel tartanak kapcsolatot. Tőiül vásárolják a borjakat. Ezeket a te nyészeteket állandó állategészség ügyi felügyelet alatt tartják, s mindéi egyes borjút — a nevelőbe való szál lítása előtt — egészségügyi vizsgálat nak vetik alá, hogy az állománybi még véletlenségből se kerülhesse! beteg borjú. Seres elvtárs és munkatársai, ami hez hozzákezdenek, minden sikerre jár, mert amit tesznek hozzáértéssel kedvvel és lelkesedéssel'teszik. Sike reiknek ez a legnagyobb titka. Állít hatjuk, hogy nem sokan dicsekedhet nek olyan mély emberismerettel é: gazdag szervezési tapasztalattal, min Seres Lajos igazgató. Maga úgy be szél jelenlegi munkaköréről, mint idő űző szórakozásról. Naponta ellátoga a gazdaság minden részére, hogy is merje a valóságos helyzetet. Emberei önállóságra neveli, hogy mindegyikül megálljon a saját lábán, hiszen a; embernek azért van az esze, bogi saját maga gondolkodjék, s ha eg] gazdaság jövőjének hogyan továbbjá ról többen gondoskodnak, az feltétle nül könnyebbséget jelent az igazgató nak, hasznos a munkaközösségnek és a társadalomnak. Amit eddig Orföldön az irányítás tökéletesített rendszerének életbelép tetése érdekében tettek, mindaz í gazdaságosságára való legtisztább tö rekvés jele. Sokan, nagyon sokan kö vethetnék példájukat. HOKSZA ISTVÁN Nehéz lenne pénzben kifejezni azi a kárt, amelyet a rétek növényzetére tapadó mételylárvák eddig okoztak, mert káros hatásuk nem csupán az állatok elhullásában jut kifejezésre, hanem abban is, hogy ettől sokkal nagyobbak azok a károk, amelyek rejtett mételykór hatására a termelékenység csökkenésében nyilvánulnak meg. Gondolom, eléggé meggyőzően hatnak majd a számok, amelyeket itt megemlíthetek. Az elmúlt év nagyon kedvező volt a mételykór elterjedésére. Egyedül az Ipolysági szövetkezetben körülbelül 180 000—200 000 korona kárt okozott, s más gazdaságok tehénállományán pedig 100 tehenenként 200—250 koronáig terjedt a napi kár, ami havonta 6000—7500 koronát tett ki. Ha a sági vágóhídon elkobzott májak értékét Is pénzben fejezzük ki, akkor ez az összeg eléri a 29 ezer koronát. Természetesen a számokat csupán példaképpen vetettem papírra. A mételykőr kártétele országos viszonylatban szinte felbecsülhetetlen. Hiszen jelentős súlycsökkenést, tejveszteséget, gyapjúveszteséget és elhullást von maga :2—3 cm hosszú és 1 cm szélességű „szalagot“ alkotnak. Pusztításuk módjáról már sok adatot feljegyzett az állategészségügy. A mételykór mindenütt előfordulhat, leginkább azonban a nedves, mocsaras, áradásos vidéken jelenik meg. A mételyek földrajzi elterjedése egyébként megegyezik a réti csiga elterjedésével, melyek a lárvák fejlődésénél játszanak fontos szerepet, mint ezek bacillusgazdái. Járványos és súlyos formában elsősorban a juhok közt nedves nyarak után jelentkezik a mételykőr s nagy veszteséget okoz. Egy-egy kifejlett métely, amely a máj epevezetékeiben élősködik, élete folyamán körülbelül 35 ezer petét rak le. Ezek az epeváladékkal a bélbe és innen a bélsárral a szabadba kerülnek, majd 10—12 C fok meleg környezetben fejlődnek. A peték lárvákból fejlődnek, amelyek a réti csiga májában tovább alakulnak, majd a réticsigát elhagyva még két fejlődési szakaszon esnek át, s végül fertőzőképes toklárvákká lesznek. Fejlődésük 2—4 hónapon keresztül történik, így tehát a kedvező körülmények mellett is csak a peték kiürítését követő 2—4 hónap múlva fertőzőképesek. Alkalmas gazdaállatba kerülve a lárva elveszti tokját, majd a beleket átjárva addig vándorol a hasüregben, míg el nem éri a májat. Ide befúrja magát és az epeutakban megtelepszik, ahol 3—5 évig is élősködik. A májba való behatolásakor egy-két milliméter nagyságú. Az epeutakban növekszik tovább. A mételyek jelenléte nagyobb tömegben a máj gyulladását, később pedig zsugorodását okozza. A májban okozott károsodás gyógyíthatatlan, súlyos betegség, amely a mételyek kihajtása után is megmarad, és állandóan veszélyezteti az állat életét. A máj megbetegedése klinikailag soványodással, gyapjúhullatással, hasmenéssel és különböző vizenyők képződésével párosul. Az elmondottakból kitűnik, hogy a mételykór elleni védekezést türelmesen kell szervezni. A fertőzés rendszerint lárvás, friss fűvel, nedves mocsaras legelőkön történik. A legelő fertőzőképességét fenntartják a fejlődésre képes állapotban áttelelt peték, a csigák testében áttelelt ivadékok, főleg azonban a petéknek évről évre megismétlődő elszóródása a mételyhordozó állatok ürülékével. Fertőzés az év bármely szakában Manapság még nem dicsekedhetünk olyan gyógyszerekkel vagy oltóanyagokkal, amelyekkel a mételykőr problémáját teljes mértékben megoldhatnánk. így az ellene való védekezés, a gyógyszeres beavatkozás mellett az állattartók óvintézkedésén is múlik. A legtöbb baj onnan ered, hogy az állattenyésztők nem fordítanak kellő gondot a mételykór megelőzésére, ugyanis ez a megbetegedés sokáig lapangva, alattomosan fejlődik ki, és olyankor lép fel tömeges fertőzés formájában, amikor megelőzésről már szó sem lehet. A fertőzés idején pedig az állatok látszólag klinikailag egészségesek, s az embe•rek nem igen gondolnak a valójában még nem létező, de már lappangó betegség megelőzésére. Sok esetben az állattenyésztők és állatgondozók nem eléggé tájékozottak a májmételyféreg biológiai fejlődésével kapcsolatosan ami nélkül a védekezést semmi esetre sem szervezhetik eredményesen. A betegség előidézői a szívóférgek családjába tartozó la posférgek, melyek lándzsa alakúak MILLIÓS HASZON LUCERNALISZTBÖL A nagyobb Jogkör igényességgel jár MEZŐGAZDASÁGI KÖRÖKBEN manapság sokat vitatják az irányítás tökéletesített rendszerének elveivel párhuzamosan az önállóság és a rátermettség kérdését. Kivétel nélkül mindenki örül annak, hogy végre megszűnik a fölülről jövő utasításszerű direktív irányítási forma, s az emberek saját elgondolás szerint gazdálkodhatnak. A mezőgazdasági üzemekben a „ki hogyan ért hozzá, úgy gazdálkodik" elv érvényesül. Persze, akik érdeklődéssel kísérték mezőgazdaságunk irányításának ökonómiai rendszerével összefüggő alapvető kérdéseket, könnyen megértették, hogy a bővült jogkör sokkal nagyobb igényt támaszt a vezetőkkel szemben, mint annak előtte. Különben rátermettségből, hozzáértésből több vezető már eddig is jelesre vizsgázott. A rájuk bízott gazdaságokat a társadalom és az üzem érdekeivel összhangban irányítják, szervezik a termelést.
