Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-11-05 / 44. szám
II. ÉVFOLYAM A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE 1966. NOVEMBER Miért termelnek A broilerszülőpárok nyugodt vérmérsékletű, nagy testű, közepes anyagcsere-típusú, hízásra hajlamos és keveset mozgó állatok. Mindezek a tulajdonságok oda vezetnek, hogy a tenyészállatok már növendékkorukban, méginkább tojó-korukban elzsírosodnak, ami azután a jó tojástermelőképesség egyik legnagyobb akadályává válik. A korlátozottan takarmányozott jércék később érik el ivarérettségüket, később kezdik a tojástermelést, ami a tenyésztojások értékét fokozza, számát növeli. A baromfitenyésztőknek a megfelelő tojástermelés elérése érdekében meg lehet akadályozniok broilerszülőpárjaik elzsírosodását. A sokféle lehetőség közül ehhez azonban olyan módszert kell keresni, amely javítja a szóbanforgó állatok termelési eredményeit, nem pedig rontja, mert a rosszul végzett takarmánykorlátozás sokkal több kárt okozhat, mint amennyit a szakszerűen és körültekintően végzett takarmánykorlátozás egyáltalán segíthet. A broilerszülőpárok csibéinek igényessége Egészséges körülmények között a csibék gyors fejlődése és nagy növekedőképessége csak úgy érvényesül, ha életük első 7—9 hetében korlátlanul takarmányozzuk őket. A bőséges takarmányfelvétel már csibe-korban létrehozza fejlett, tágas bélrendszerüket, emiatt ezek az állatok állandóan éhesek és sok takarmányt fogyasztanak. A korszerű üzemek minden módon lehetővé teszik, hogy az állatok általában 9 hetes korukig kényelmesen, kevés mozgással jussanak a takarrepülgetnek. A nagy takarmányfelvétel olyan igénybevételt jelent, ami elsősorban az anyagforgalmat terheli. Ezért szükséges a húscsibék részére a jól szellőztetett, tiszta és oxigéndús nevelőház, ahol ammónia- és széndioxid szegény a levegő. Kilenchetes korig négyzetméterenként 10—12 csibe jól nevelhető, ha óránként 5,3 m3 testsúlykilogramm levegő cseréjét biztosítja a szellőztető berendezés. A csibék az olyan takarmánykeverékeket igénylik, amelyekben megfelelő mennyiségben és minőségben vannak meg a szerves és szervetlen összetevők. Tulajdonképpen nem a fajta Igénye ez, hanem a tartás, a nevelés és a fejlődés igénye, ami abból látszik, hogy ha ugyanilyen állatokat soványabb takarmányon, átlagosan 11. szám kevés tojást mányhoz és az ivóvízhez. Szigorúan be kell tartani azokat a technológiai utasításokat, amelyek a szükséges etetőtér hosszát, itatóedénymennyiséget, nagyságot előírják. Emiatt már csibe-korban kialakul az állatokban a tulajdonság, hogy nyugodtak, keveset mozognak, nem Q7 egészséges körülmények között tartunk, akkor azok lassabban fejlődnek, emellett viszont kevesebb anyagforgalmi bajjal számolhatunk. Az utónevelés során, tehát 9—10 hetes kor után, ezek a tenyészállatok már lassabban fejlődnek, izomzatúk és csontozatuk sem olyan arányban nő, mint korábban, viszont tág emésztőcsövük miatt nagy mennyiségű takarmány felvételére vágyakoznak. Ha ilyenkor korlátlan mennyiségű takarmány áll az állatok rendelkezésére, s ha a takarmánynak nagy a keményítő- és zsírtartalma, akkor az élettan ismert szabályai szerint az állatok fokozatosan elzsírosodnak. A máj kőrös elzsirosodása és ennek következményei Az emésztés során felszívódott zsírok a májba kerülnek. A máj egyik fontos tevékenyA TARTALOMBÓL: + Ivóvízszükséglet + A világos nagyezüst nyúlfajtáről + A tojótyúkok áttelelése + A vemhes anyajuh és a szopós bárány táplálása-4- Broilergalamb előállítás az Egyesült Államokban -4- Kutyákról 4- A CSKSZ közleményei V___________________J Mindez súlyosbodik azzal, hogy a takarmányban lévő vagy az emésztési folyamatok során keletkező bomlástermékek, májkárosító anyagok, toxinok, a felszívódó táplálékkal együtt a májba kerülnek, amelyek az elzsírosodott májban fokozatosan további kóros elváltozásokat okozhatnak. Fokozott májműködésre, a máj kifogástalan méregtelenítő munkájára volna tehát szüksége a szervezetnek, hogy az anyagforgalom terheit elviselje. Különösen így van ez a broilerszülőpárok nevelése során, mert hiszen ezek esetében a bőséges takarmányfelvétel súlyos terheket ró az anyagforgalomra. A máj elzsirosodása egyértelmű a máj csökkent értékű működésével, ezért az előbb említett káros anyagok a keringésbe kerülnek és létrehozzák a különböző szervrendszerekben jelentkező kóros elváltozásokat. Egyik esetben az idegrendszer elváltozásai tűnnek fel, máskor a kiválasztószervek szenvednek kárt. A szervek (mondhatjuk azt is, hogy a szervezet) fokozatosan kórosan elzsirosodik. A kóros elzsirosodás miatt az elzsirosoa broilerszülőpárok? A xaverovi baromjiiizem mesterséges megvilágításban nevelt broiler csirkéinek egyik apai vonalát a kornts, anyai vonalát pedig a plimut fajta adja. A 136 számú kombináció pecsenyecsirkéi 70 nap alatt 2,07 kg-o's átlagsúlyt érnek el, miközben 1 kg súlygyarapodáshoz szükséges takarmány jelhasználásuk 2,56 kg. A szaporítóáUomány tyúkjaitól átlag 100 broilercsirkét értek el egy idényben. Képünk a kornis vonal egyedeit mu-1 tatja be, (Foto: Kucsera Szilárd) sége a zsírok átalakítása és tovaszállítása, tehát a májsejtek egészséges működésétől íügg. A helytelen takarmányozás leggyakoribb következménye már növendék-korban az, hogy a máj elzsirosodik. A máj elzsirosodása következtében a májsejtek sokoldalú működése akadályozott, ami szövevényes anyagforgalmi zavarokra vezet. dott szervek sejtjeinek működése csökkent lesz, az elzsirosodott szervek törekénnyé válnak és könnyebben megrepednek. A kóros elzsirosodás következményeit az alábbiakban foglaljuk össze: 1. A tojószervek betegségei által okozott kártétel elsősorban azért jelentős, mert a tojó- I Folyt at ás a 2. oldalon.)
