Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-11-05 / 44. szám
A DUSLO salétromot gyártó részlege A PUSLO SZAVATOLJA: lesz bőven nitrogénműtrágya PÁRTUNK XIII. KONGRESSZUSA CÉLUL TŰZTE mezőgazdasági termelésünk nagyarányú fejlesztését. Megjelölte ennek hogyanját Is. Nagyobb aktivitásra ösztönözte mindazokat az intézményeket, amelyeknek közük, illetve részük lehet ebben a nagyszabású országos feladatban. Többek közt a vegyipar is konkrét feladatot kapott a mezőgazdaság számára fontos vegyszerek gyártására, hogy a gazdaságok kifogástalanul teljesíthessék népgazdasági kötelezettségeiket. Persze a vegyipar fejlesztésének programjával az előző kongresszusok is érdemben foglalkoztak. Ez abból is látható, hogy 1963 óta nálunk a nitrogént tartalmazó trágyaszerek gyártása hatszorosára, a foszfort tartalmazó műtrágyáké pedig négyszeresére növekedett. Hektáronként ma háromszor annyi (127 kg tiszta hatóanyag) ipari trágyát használunk fel, mint az 1963 előtti időszakban. De még ennél is többre van szükség. A népgazdaság távlati terve 1970-ig, a vegyipar nagyarányú kiszélesítésével számol. Tervbe vették ugyanis, hogy hektáronként 200 kg tiszta hatóanyagot nyújtanak mezőgazdaságunknak. Csak ezek után támaszthatunk majd nagyobb követelményeket a termelőkkel szemben. Egyrészt a trágyaszerek alkalmazását, másrészt ökonómiai hatékonyságát illetően szükségessé válik, hogy a vegyipar és a kísérleti munkahelyek élenjáró szakemberei szemmel tartsák a hasonló viszonyok közt termelő üzemek gazdasági eredményeinek alakulását, s ha kell, Javaslatot tegyenek az esetleges hiányosságok eltávolításának hogyanjára. Mindenekelőtt tudatosítanunk kell, hogy az ipari trágyaszerek gyártása sokmilliós beruházást igényel. A műtrágyák termeléséhez manapság korszerű üzemekre van szükségünk, olyanokra, amelyek lépést tartanak a külföldi gyártási technológiával. A mezőgazdasági üzemek vezetői közül persze többen nem tudják, hogy a sellyei Duslo hazánk egyik legkorszerűbb műtrágyagyára. Azonban a világ fejlődő vegyipara mellett a korszerűség fokát alig-alig lehet megjelölnünk, mert ami például jelenleg újdonság, holnap már megszűnhet annak lenni. Így van ez a Duslóban is, ahol állandóan tökéletesítik a gyártási folyamatot. JOZEF MAYER MÉRNÖK, AZ ÜZEM IGAZGATÓJA MEGJEGYEZTE, hogy amikor 1958-ban a Duslot építeni kezdték, célul tűzték ki 90 ezer tonna cseppfolyós ammóniák és 68 ezer tonna 20,5 százalékos nitrogént tartalmazó mészammón salétrom gyár fását. Számoltak továbbá a gyártási kapacitás 50 százalékos felfokozásával is, de mindjárt a kezdésnél kétszeres teljesítőképességre készítették a tervdokumentációkat. Szükséges volt a cseppfolyós ammónia termelési kapacitásának bővítése, amelyből részben hugyanyt és összetett műtrágyákat szándékoznak a Jövőben termelni. 1964-ben megkezdték a gyár második, idén pedig harmadik részének építését. NAGYRA KELL ÉRTÉKELNÜNK például azt, hogy a sellyei Duslo az egyszerű munkásokból aránylag rövid időn belül olyan minden tekintetben helyét megálló szakembergárdát nevelt, amely ma a legigényesebb feladatok teljesítésére is képes. A külföldről behozott bonyolult gépek és eszközök megbízható kezelői lettek, s hovatovább egyre kevesebb az üzemzavar. Sokak közülük újításokon, a gyártási folyamat tökéletesítésén dolgoznak. Azt is elmondhatjuk, hogy az üzemmel együtt nőtt fel ez a gárda, s ma öt esztendő távlatából azt látjuk, hogy amióta megindult a termelés, a Duslo évről évre nagyobb részt vállal a mezőgazdasági üzemek nitrogéntrágya ellátásában. Ezt mutatja az alanti számcsoport is. Évben Tonna N műtrágyát gyártott 1982 1087 1983 2 911,6 1964 n 584,3 1985 45 928 1966 (terv) 62 000 Megjegyzendő azonban, hogy a Duslo a nitrogén-műtrágyán kívül különböző savakat, műszaki gázokat, szárazjeget, kaucsukot és Tatexot is gyárt. Tavaly kezdték meg a hugyany (46 százalékos nitrogén tiszta hatóanyag) gyártását. De azt is el kell mondani, hogy a gépek nyugati szállítóinak hibájából az üzem szerelésében számos mulasztás történt. Ez a műtrágyagyár vezetőinek sok fejfájást okozott. Például a cseppfolyós ammóniák és a hugyany teljes gyártása így későbbi időre, a következő évre tolódott. A Jövő év elején kezdik az NPK-3B összetett műtrágya gyártását is, de ebből a magas tápértékű hasznos ipari trágyából nagyobb mennyiséget csak 1968-tól várhatnak mezőgazdasági üzemeink. Ma a salétrom műtrágyát dolomithoz kötve 20,5, 22, 25, 30 és 33 százalékos nitrogén koncentrációban készítik a mezőgazdasági üzemek megjegyzésének figyelembevételével. A salétromtrágya 1:1 arányban azonnal és lassanható nitrogént tartalmaz. A 30 százalékos töménységű nitrogénes granulált salétromtrágya, mintegy 3 százaléknyi MgO-t is tartalmaz. Mezőgazdasági üzemeinkben azonban sok gondot okoz a nitrogéntrágyák raktározása, mert kevés helyen rendelkeznek megfelelő raktárral. Ezért a Duslo új eljáráson dolgozik. A csomagolási technológia módosításáról van szó. Az eddigi papírzsákok helyett a jövőben polietilén zsákokat alkalmaznak majd. Így a mezőgazdasági üzemek a szabad ég alatt is tárolhatják a Duslo gyártmányait. Reméljük, ez a törekvés rövidesen a megvalósulás tárgyát képezi. VISSZATÉRVE A HUGYANY GYÁRTÁSARA, el kell még mondanunk, hogy mivel ez a trágyaszer 46 százalékos töménységben finomszemcsézett állapotban kerül forgalomba, szállítása jóval kisebb költséget vesz igénybe, mint á 20,5 vagy a 30 százalékos töménységű granulált nitrogén trágyaszereké. Természetesen ezzel párhuzamosan a talajba való bedolgozása is kisebb költséggel jár. A szemcsézett hugyany mellett szól az is, hogy sokoldalúlag használható (a növénytermesztésben trágyázásra, az állattenyésztésben fehérjék pótlására, ipari feldolgozásra, különböző gyógyszerek és plasztikus anyagok készítésére). Fizikai és vegyi tulajdonsága Jobb a salétromtrágyáénál, gyártási folyamata pedig sokszorta egyszerűbb. A hugyany gyártása világviszonylatban nem régi keletű. 1960—1961-ben a nitrogéntrágyák 8,4, idén pedig már 17 százalékát képezi. Ugyanakkor a salétromos műtrágyák gyártása alig valamicskét változott. Jó tudni például, hogy 100 kg hugyanyműtrágya serkentő hatóanyaga felér 300 kg kénsavas ammóniákéval, vagy 225 kg ammóniumsalétrommall Ebből is látható használatának előnyössége. Több gazdaság az állattenyésztésben fehérjepótlóként hasznosítja a hugyanyt. Ezek közé sorolhatók: a sellyei szövetkezet, a Tornóci Állami Gazdaság és több csehországi üzem. Egy kg megétetett hugyany 1,2—4,4 kg marhahús, illetve 2—8 liter tej termelését tette lehetővé, természetesen elővigyázatos, okszerű adagolás mellett. Hogyan készül Sellyén a nitrogénműtrágya? Üzemlátogatás közben a szolgálatos vezetőknek többen feltették ezt a kérdést. Azok persze titokzatosan mosolyogtak magukban. A nagykiterjedésű gyárban csupán az automata üzemrészlegeket láthatjuk és a műszerfalaknál figyelő néhány dolgozót. Azok tartják ujjaikat a legfontosabb „ütőereken“. Beavatkozásra csupán nagyon rendkívüli esetekben van szükség. Az óriási kompresszorok és az órapontosságú műszerek üzemelésére ' elektromos tranzisztorok, úgynevezett robotok ügyelnek. Végre, amikor az ember félnapi keresés után a darálóban vagy a raktárbunkerban és a csomagolóban rátalál a granuált, illetve a szemcsézett nitrogénműtrágyára, s azt a markában tartja, elgondolkodik: Micsoda gyáróriásokra van szükségünk, hogy teljesíthessük mezőgazdaságunk fejlesztésének pártunk által kitűzött programját?! Kétségtelen, hogy ahol ilyen üzemek támogatják a mezőgazdaságot, ott föltétlenül Javulnia kell a mezőgazdasági termelésnek Is. HOKSZA ISTVÁN A világ évi műtrágyagyártása A FAO Műtrágyaipari Tanácsadó Testületének előzetes becsléséi szerint 1964/65-ben 10,9 százalékkal több műtrágyát gyártottak a világon, mint a megelőző évben (a Népi Kína adatai nélkül). A kálium (12 millió tonna) és a nitrogénműtrágya (16,47 millió tonna) termelése 11—11 százalékkal, de a feldolgozott foszforsav mennyisége csak 10 százalékkal emelkedett (13,68 millió tonna). A gyártott műtrágyamennyiség növekedése legnagyobb Európában (1,5 millió tonna), a Szovjetunióban (1,1 millió tonna). Észak- és Közép-Amerikában (940 000 tonna). A felhasznált műtrágya mennyisége 40,5 millió tonna, azaz 11,5 százalékkal több, mint 1963/64-ben. E szám nem tartalmazza a közvetlenül felhasználásra kerülő őrölt nyersfoszfátot. A területegységre Jutó legnagyobb műtrágyamennyiségekkel most is Európában találkozunk, ahol az egy hektár szántóra felhasznált műtrágyák összmennyisége 110 kg. Észak- és Közép-Amerikában 45 kg; Óceániában 39 kg. Dél Amerikában és Ázsiában 11 kg; Afrikában 4 kg. (M.) Elektronikus számológépek és matematikia módszerek a mezőgazdaságban Az irányítás tökéletesített rendszere megköveteli a gazdasági tervek korszerű módszerek segítségével való eldöntését. Ebből kifolyólag az ökonómiai irányítási rendszer egyik eszköze az ún. automatikus információs módszer lesz, amely széles körben figyeli a különböző gazdasági mutatók alakulását, világos képet nyújt az újratermelés folyamatáról, pontos adatot gyűjt olyan dolgokról, amelyek az irányítószervek számára tudományos alapul szolgálnak a gazdasági kérdések megoldásánál. Az automatikus információs rendszer alapjául a gazdaság matematikai és statisztikai adatai szolgálnak, amelyek segítségével lehetővé válik a legreálisabb évi és távlati tervek meghatározása, a takarmányadagok, takarmányalap, géppark szakosítása és egyéb feladatok megállapítása. A módszerek leggazdaságosabb felhasználása megköveteli, az önműködő számológépek nagyméretű kihasználását. E cél érdekében szerelték fel a Prágai Mezőgazdasági Ökonómiai Kísérleti Intézetben a Minsk 22 jelzésű szovjet gyártmányú elektronikus számológépet. Ez a gép a kisteljesítményű berendezések közé tartozik, s főleg tudományos, technikai és ökonómiai feladatok megoldására alkalmas. A számológép belső szókapacitása 1892, a külső pedig 1 millió 800 ezer. Másodpercenként 8000—8000 technikai és 10 000 ökonómiai számítási művelet elvégzésére képes. Adatbevezető berendezésként a csehszlovák gyártmányú lyukasszalag-típusú felvevőgép szolgál. Teljesítménye 1500 adat továbbítása másodpercenként. A számítás eredményének a rögzítését ritkasorú nyomda végzi. Ennek a teljesítménye 300—400 sor másodpercenként. A számológép részére több fontos programot kidolgoztak, amelyek lehetővé teszik tökéletes kihasználását, és a matematikai módszerekkel végzett gazasági számítások gyors, termelékeny megvalósítását. A számításokban alkalmazott módszerek közül nagy jelentőséggel bír az üzemek optimális termelési programjának meghatározása. Ez azon alapszik, hogy a termelési ágazatok bizonyos számú kombinációjából kiválasztja a legkifizetődőbbet, a megkívánt feltételek mellett. Ez a módszer jó alapul szolgál az üzemek specializálásánál, meghatározza a legkifizetődőbb módot. Leggyakrabban alkalmazott forma a takarmányalap optimális meghatározása, amelynél az a cél, hogy a lehető legtöbb emészthető fehérjét vagy más takarmányértéket termeljünk bizonyos adottságok mellett. A bonyolult módszerek tökéletes elsajátítása bizonyos tudást, ismeretet követel, főleg a tudományos programozásból, amely alapjául szolgál az említett módszernek. Nálunk ilyen jellegű magyar irodalom nem áll rendelkezésünkre, ezért a prágai Magyar Kultúra által könnyen beszerezhető magyarországi irodalomból Krekó Béla linerális programozás c. könyvét ajánlom (kiadta a Közgazdasági Könyvkiadó 1982-ben) kezdők részére. A matematikai módszerek nagymértékben pontos képet adnak a termelés összefüggéseiről, folyamatairól és jelentősen elősegítik a tudományos, gazdaságos irányítást és tervezést. A fentebb megjelölt prágai kutató intézet az említett és még sok más feladat megoldására képes, az érdeklődőknek számítási szolgálatot nyújt. A mezőgazdasági üzemek a következő címre küldjék adataikat: Vyskumny ústav zemédélské ekonomiky Vypoctové stfedisko, Mánesová 75, Praha, Vinohrady. Tóth Endre, mérnök, Prága Bérpolitikai intézkedések az állami gazdaságokban Az állami gazdaságok munkaerőellátása az utóbbi években romlott, növekedett a dolgozók átlagos kora, a fiatalok inkább egyéb ágazatokban helyezkednek el. A munkaerő hiánya elsősorban a növénytermesztés területén érezhető. A helyzet elemzése alapján a csehszlovák kormány elhatározta a növénytermesztés kézi munkafolyamataiban és a szállítás területén az alapbérek rendezését. A rendezés eredményeképpen az említett területek bértételeit átlagosan 17 %-kal növelték. Az említett alapbérrendezés egye-A Rozsnyói Tejfeldolgozó Üzem a beérkezett tejből keménysajtokat készít, nagyrészt a kelet-szlovákiai kerület részére, de más kerületekbe ts küldenek sajtot. Képünk az üzem érlelőplncéjét mutatja. i.Fényképezte: I. Grenda) zik a bevezetésre kerülő ú] gazdaságirányítási rendszer elveivel. A Jelenleg ismert bérezési formákon kívül, főleg a betakarítási munkáknál, alkalmazni lehet a bérezés akkordbér formáját is. A szakmunkáknál alkalmazni lehet az időbért. A dolgozók anyagi érdekeltsége, a minőségi feltételek teljesítéséért, prémiumok formájában valósul meg. Az akkordbér tételeket úgy kell megszerkeszteni, hogy azok egybe legyenek kötve a feladatok minőségi teljesítésével. A ténylegesen kifizetésre kerülő prémiumok összege 1966-ban az alapbér 9 °/o-a lesz, a későbbi években ez az arány emelkedni fog. A munkatörvénykönyv által nyújtott lehetőségek kihasználását jelenti az ún. „állandó különleges munkaviszony“ bevezetése. Ebben a munkaviszonyban a növénytermesztés területén, a tényleges szükség szerint, egész éven át lehet munkát végezni. A munka díjazása az érvényben lévő munkanormák alapján kerül megállapításra. Az új rendezések előnyben részesítik azokat a dolgozókat, akik az évi szabadságukat a téli időszakban veszik igénybe és ezek számára egy heti pótszabadság folyósítását engedélyezik. Abban az esetben, ha a növénytermesztés dolgozói az állattenyésztés vonalára mennek át a vegetációs szünet idejében, az egyébként Járó bérezésen felül 10 °/o-os pótlékban részesülnek. Ennek feltétele azonban, hogy az állattenyésztés területén legalább két hónapot töltsesnek el. A növénytermesztés területén dolgozók a jövőben egységesen szabályozott természetbeni Juttatásban részesülhetnek. A természetbeni Juttatás mennyisége függ a termés hozamától és elérheti a hozam 9—12 °/o-át. A természetbeni Juttatás kedvezményes árát központilag és egységesen állapították meg. A jelenlegi bérrendezés összege országos szinten 200 millió Kis és a rendezés érinti az állami gazdaságok dolgozóinak 44 százalékát. (K. M.) A mezőgazdász előtt ismeretes, hogy a növénytermesztés eredményessége főleg a talaj táperejétől függ. Termőképességének növelésénél az okszerű szervesanyag visszapótlás s a korszerű agrotechnikai módszerek mellett éppen az iparilag gyártott trágyaszerek alkalmazása is lehetővé tette, hogy az utóbbi években gabonafélékből és kapásnövényekből egyre kedvezőbb termésátlagot érnek el szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban. t\£i eitjueu gyen. idői iciv mai. icnyögésén megváltozott. Mindjárt kezdettől 25 százalék nitrogént tartalmazó műtrágyát is készítettek, s idén pedig már 30—33 százalékos koncentrációban is gyártják. Az elmúlt esztendőkben nitrogén műtrágyákban eléggé szükiben voltak mezőgazdasági üzemeink. A termelő és az újságíró közösen szidta a Duslot, hogy nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Be kell val lanunk, nem voltunk eléggé tájéko zottak. Kívülről nem láthattuk a belsc nehézségeket, amelyek bizony sol esetben akadályozói voltak a gyártás folyamatnak. Ahogyan a gyár vezetői, a földmű velők és az újságírók az üzem kezde ményezésére a közelmúltban talál koztak, betekintést nyerhetünk t gyártási folyamatba, teljesen má: szemszögből látjuk a valóságot é: ítéljük meg a helyzetet. Ha hibánai lehet felróni, tán az a legnagyobt hiba, hogy a találkozót nem előbl szorgalmazták, a termelő, fogyasztó a kereskedelem és a sajtó képviselő közt.
