Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-10-29 / 43. szám
GYÖKÉRÖNTÜZÉS A Taskenti Állami Öntözőhivatal új típusú gépet szerkesztett a gyapotmezők öntözésére. Ez a vizet közvetlenül a növények gyökereire fecskendezi, miközben egyidejűleg háromféle agrotechnikai munkát végez: öntöz, trágyáz és még lazítja is a talajt. Teljesítménye: 40 liter másodpercenként. Az új gép feleslegessé teszi az álagcsövezést és a mezők egyengetését. A közvetlenül a gyökerekhez juttatott víz pontos adagolása megakadályozza a víz szétfolyását, kizárja az elpárolgást és mindezek révén elősegíti a kedvező hozamot. (Novosztyi hírügynökség) SÓS VÍZ HELYETT — SÓZNI Nyugatnémet táplálkozástudományi szakemberek szerint a burgonyát és a gyökérzöldséget nem ajánlatos sós vízben megfőzni, mert ilyenkor a növényi sejtek nátriumionokban feldúsulnak, az értékes kalcium- és magnéziumionok viszont eltávoznak a sejtekből. Ezért az ételeket helyesebb utólag megsózni. (Urania) fllmástermésűek tárolása A telepítési tervezés rögzíti a termelési tényezőket, ezek pedig meghatározzák a raktározandó gyümölcs minőségét és mennyiségét. A raktározás költségeit ezekkel kell összhangba hozni. A jó raktározás előfeltétele az optimális gyümölcsfejlődés, ehhez pedig a talaj, a fa és a fán levő gyümölcs céltudatos kezelése szükséges. A gyümölcs minőségét és hosszú raktározásra való alkalmasságát csak a termelő tudja meghatározni. A cél az, hogy februártól májusig kifogástalanul tárolható árut kapjunk. A raktározás nagy költségei, nagy termelési egységeknél gazdaságosak. A munkafolyamatok egyes mozzanatai gépesithetők, így a termelékenység javul, a minőség emelkedik. Meklenburgban egy 64 ha-os üzemben 54 haon termesztenek almát. 150 q/ha átlagos termésük van ebből összesen 460 t-t tárolnak. A betakarítás munkaerőszükséglete napi 45 fő, ebből 33 fő a szedéssel, 11—12 fő a kikészítéssel foglalkozik. Ezt a munkacsúcsot csökkenti, ha a kikészítést a szedés befejezése után végzik, ehhez azonban átmeneti tárolóra van szükség. Ha a leszedett gyümölcsöt az üzemben levő tárolóba el tudják helyezni, akkor nem kell a brigádot idénymunkásokkal kiegészíteni, mert minden munkaerő a szedésre összpontosítható, és a szállítási csúcs is csökken. A szedés befejeztével ugyanazok a dolgozók végzik a gyümölcs válogatását, így a gyümölcs minőségéért a szedéstől az értékesítésig felelnek, és minőség szerint bérezhetők. Megfelelő fajták megfelelő kezelésével egyenletes gyümölcstermést érhetünk el, ami sokkal olcsóbb, mint egyenlőtlen termésből sok munkaráfordítással a megfelelő A-osztályt kiválogatni. A tároló klímaviszonyai befolyásolják a gyümölcsben végbemenő fiziológiai folyamatokat. Hűvösebb vidékeken a külső levegővel hűtött normál tárolók megfelelőek, de biztonságosabbnak a gépi hűtésü — esetleg légkondicionált tárolók. Drága hűtőberendezéseknél az egyenletes termés biztosítása és ezzel a tárolók gazdaságos kihasználása legjobban a korszerű törpe gyümölcsösökben érhető el. A fenti üzemben a 460 t alma tárolása IX. 11-től III. 18-ig 189 tárolási napot jelent elméletileg. Normál tárolásnál 65,3 % a kihasználás. Ha a tároló 85 %-át gépi hűtéssel látják el, 38 °/o-kal jobb a tároló kihasználása, mert meghosszabbítja a tárolási lehetőséget. Az NDK-ban érvényben lévő tárolási pótdíj nem veszi figyelembe a gyümölcs minőségét, csak a tárolás időtartamát, így a minőségileg jó, de rövid ideig tárolható fajták (pl. Cox narancs renet) termelését nem segíti elő. A gépi hűtés 42 nappal hosszabbította meg a tárolás időtartamát, a légkondicionálás további 48 nappal. A levegő mosása kondicionálás és gépi hűtés nélkül is a súly- és romlásveszteséget csökkenti. A hűtött tárolóban a normál 3—7 %-os'súlycsökkenés 10— 12 %-ra emelkedik, ha a levegő relatív páratartalma 90 % alá csökken. A gépi hűtésű és levegőhűtésű tárolók épületköltsége azonos. A gépi hűtésűeknél az üzemeltetési költségek magasabbak, mint a levegőhűtésűeknél, de 124 nap helyett 170 napig üzemel. A tároló értékcsökkenése a tárolási veszteségek egyharmadát teszi csak ki, ezért nem szabad az épület szigetelésén takarékoskodni, vagy a klímaberendezésről lemondani a pillanatnyi költségcsökkentés miatt. A tárolási veszteség csökkenése és a hosszabb tárolási idő adta pótlék gazdaságossá teszi a beruházást. sus elszaporodásának legelsi ösztönzője a téli karbolino: vagy dinitrokrezolos permete zés. Ezek a megfigyelések é: megállapított tények egyre két ségesebbé tették a téli perme tezés értékét. A kertészek éí az instruktorok egyre gyakrab ban kérdezték, hogy miért nem küszöböljük ki teljesen a téli permetezést a gyümölcsösök bői. Voltak azonban olyan jelenségek, amelyek arra figyelmeztettek, hogy NEM CÉLSZERŰ hirtelen abbahagyni a téli permetezést. Így Hollandiában a téli permetezés abbahagyása után hirtelen elterjedt a málna vírusos betegsége. Kiderült, hogy a téli permetezés pusztította el a kabócákat is, amelyekről csak ekkor derült ki, hogy veszedelmes terjesztői a vírusbetegségeknek. Visszaállították a téli permetezést, mire visszaesett a vírusmégbetegedés. Mostmár nem küszöbölik ki a gyümölcsösökből a téli permetezést, hanem azt javasolják, hogy ne évenként alkalmazzuk, hanem szükség szerint néhány évenként, főként azokban a gyümölcsösökben, amelyekben köztestermesztés vagy legeltetés miatt nyári permetezést nem lehet alkalmazni. EZ AZ ELJÁRÁS jól bevált Lengyelországban is, bár nem kívánatos tüneteket is előidézett. A kísérleti helyeken ugyanis pár év után sodrómolyok rendkívüli elszaporodását figyelték meg. A kertész sokszor észre sem veszi őket, mert kártételük erősen emlékeztet az almamoly kártételére. Ugyancsak váratlanul nagy számban lépett fel a katowici vajdaságban a meggyvirágmoly, amelynek hernyói elpusztították a meggy és a cseresznye virágrügyeit, valamint a tokosmolyok (Coleophoridae). Ezeket eredményesen pusztította a téli permetezés és tömeges megjelenésük e művelet elhagyásának következménye lett. Így tehát a téli permetezés SZÜKSÉGESNEK BIZONYULT a meggyvirágmoly és a sodrómolyok elleni védekezéshez, sokkal inkább, mint a korábban ajánlott kártevők ellen, amelyeket nyári permetezéssel is elpusztíthatunk. Az alapelvek tehát nem változnak. A téli permetezésnek megvannak mindazon hátrányai, amelyeket fentebb felsoroltunk. Ezért a téli permetezést nem szabad évenként végeznünk, hanem csak a szükség szerint. 3 A téli permetezés még néhány évvel ezelőtt is általánosan javasolt és alkalmazott kertészeti növényvédelmi módszer volt. Valóban, amíg kellő hatékonyságú növényvédőszerekkel nem rendelkeztünk a levéltetvek, levélbolhák, pajzstetvek, araszolók és hasonló kártevők ellen, a téli permetezés volt az egyetlen kivezető út. De amint szaporodtak az egyre erősebb hatású növényvédő szerek, amelyeket mind nyáron kell alkalmazni, egyre kritikusabb szemmel kezdték vizsgálni a téli permetezést. Mindenekelőtt SZEMBETŰNŐ VOLT ennek a műveletnek gazdaságtalan volta, az, hogy nagy költséggel viszonylag kevés kártevő faj ellen eredményes. A téli permetezés ugyanis anynyiba kerül, mint két, vagy három nyári permetezés. Ezen kívül azt is megállapították a kutatások, hogy a téli permetezés még az almafalevéltetűvel szemben sem kellően eredményes, különösen a fakoronák magasabb részeiben levő tojások tekintetében. A rovarokra kedvező körülmények között a téli permetezés nem tudja ellensúlyozni a gyors nyári szaporodást. így sokszor a téli permetezés ellenére nyáron is kell permetezni, ami problematikussá teszi a téli permetezés értékét. A téli permetezés elleni legfontosabb érvet azonban azok a kísérletek szolgáltatták, amelyeket Krezotollal végeztek a Paratetranychus pilosus Can. et Fons, takácsatka ellen. Kiderült ugyanis, hogy bizonyos, nem mindig tisztázható tényezőktől függően a Krezotol elpusztította a takácsatkák egy részét, máskor azonban szinte semmi kárt nem tett bennük, ie az eredménytől függetlenül i nyári időszakban mindig TÖBB KÁRTEVŐ nutatkozott a permetezett, mint i nem permetezett fákon. Jgyanezt figyelték meg később násutt is, méghozzá azzal a ciegészítéssel, hogy a téli pernetezés hatására csökkent a 3aratetranychus pilosust pusziié ragadozó atkák száma. Az mgol szakirodalomban már ko■ábban is találunk — bár ponos kísérletekkel alá nem tánasztott — megjegyzéseket, ímelyek szerint a gyümölcsö:ökben a Paratetranychus pilo\ téli permetezés előnyei és hátrányai
