Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-10-29 / 43. szám
Bogyósgyümölcsűek ültetése A bogyósgyümölcsűek valamennyi fajtája igényli a tápanyagokban gazdag talajt, ezért a telepítés helyét komposzttal, esetleg jó érett Istállótrágyával trágyázzuk. Hektáronként 200— 250 métermázsát adagoljunk, s azt 35—40 cm mélyen leszántjuk. Ez a legkedvezőbb talajelőkészítési mód nagyüzemi telepítés esetében. A talajt elsimítjuk, hegy megakadályozzuk kiszáradását. A hasznos mikroorganizmusok így kedvezően elszaporodhatnak, ami fontos feltétel a talajerőgazdálkodás szempontjából, főleg a többéves kultúrák esetében. A mélyen megdolgozott talaj kedvező feltételeket biztosít a gyökérrendszer helyes kialakulásához. A talajelőkészítési munkálatokat az ültetés előtt 3—5 héttel végezzük, hogy ültetésig kellően megüllepedjék. Nagyobb bogyósgyümölcsösök telepítése előtt szükséges a megfelelő táblák kialakítása, miközben gondolunk az összekötő utakra is. Ezek szélessége olyan legyen, hogy nagyobb járművek és gazdasági gépek elférjenek és ki is térhessenek egymásnak abban az időben, amikor permetezésre vagy gyümölcsszüretre kerül sor. Ültetés előtt a táblákon fehér karóval kitűzzük a szükséges sor- és tőtávolságokat szögprizma vagy szögelő segítségével, és Almamoly télen Ai Üzemi gyümölcsösökben az almamoly ellen nyáron vegyszeres permetezéssel védekeznek, a szalmából font és hullámpapíröveket a hernyók összefogására nem használják. A kiskertben azonban még mindig jó szolgálatot tesz a hernyóöv, mert a molyok féltre alája húzódnak, hernyóként telelnek, majd bábozódnak, fehér gumót szőnek és tavasszal az első nemzedék pilléi kibújnak a gubóból, hogy a tojásrakást megkezdjék. A hullámpapír kettős célt szolgál. Egyrészt sok hernyó megbúvtk alatta, így télen az ővet leszedve a hernyókat elpusztítjuk. A másik haszna a pillerajzás megfigyelése. Ha az öveket hernyóstól sűrű szövetű kalitkába zárjuk és a szabadban hagyjuk, tavasszal a kibúvó pillék a kalitka hálóján fennakadnak. Így a rajzás idejét meg tudjuk állapítani és eszerint megkezdjük a permetezést. Egyszerűbb, ha a kalitka készítése helyett az övét visszatesszük a fatörzsre, esetleg több övét is egymásra rakunk, és az egészet sűrű dróthálóval bekötjük. Tavasszal a kibújt pillék a szövet alatt felismerhetők, tehát a rajzást és a permetezés Időpontját így is megállapíthatjuk. csak utána kerülhet sor a gödrök kiásására, előkészítésére. A bogyósgyümölcsűek kiültetéséhez legmegfelelőbb időszak az ősz, azért tegyünk meg mindent, hogy ezt az ősz folyamán be is fejezhessük. Az ősszel kiültetett fák és bokrok gyökerein már a tél folyamán megindul a hegképződés, ami a tavaszi megeredésnél fontos szerepet játszik. Az őszi és téli esapadék a gyökerekhez tömíti a földet, így nem lépnek fel a gyökérzetet károsító penészedések sem. KÖSZMÉTE (egres): Telepítésének legkedvezőbb ideje az ősz, tavasszal az eredés nem kielégítő. Többféle sor- és tőtávolságot választhatunk aszerint, hogy milyen művelési eljárást szeretnénk alkalmazni. Az egyirányú megművelésnél alkalmas a 2 m sor- és 1,5 m tőtávolság, kétirányú esetében viszont a 2 m X 2 m-t ajánljuk, esetleg a sortávolságok 2,5 méter szélesek is lehetnek. Ha köszmétét köztesként akarjuk ültetni, úgy a bokrokat 1,5 méteres tőtávolságra helyezzük a meglévő fák sorába a gépi művelés elősegítésére. Ültetéséhez 60 cm széles és 40—45 cm mély gödrök felelnek meg. Előtte a bokrok gyökerét megmetsszük, eltávolítjuk az egymást keresztező gyökereket és a roncsolt részeket. Ajánlatos ültetés előtt agyagpépbe mártan a gyökérzetet, így megvédjük a metszlapokat a felesleges párologtatástól, elszáradástól. Ültetés után a földet a tövek körül kupacoljuk fel 30—40 cm magasan, hogy ezzel A gyümölcsösök őszi talajművelésének mélysége és időpontja tekintetében a vélemények eltérőek. Egyesek az évenként ősszel, a tömeges levélhullás kezdetén végzett 18— 25 cm mély talajművelést ajánlják, mások jobbnak tartják a 15—18 cm-es szántást. Az előbbiek szerint nem káros, ha az eke a korona csurgója körüli gyökerek egy részét elvágja, ha egyúttal szerves- és műtrágyákat szántanak alá. A mélyszántás ellenzői károsnak tartják a gyökerek megsértését, különösen az 1 cm-esnél vastagabb gyökerek elvágását. Egyesek pedig ellenzik a gyakori talajmfivelést a gyümölcsösökben, és a szántást csak a rövid tenyészidejű zöldtrágyanövények aláforgatására tartják megfelelőnek. A kérdés tisztázása végett vadmagoncra oltott, 12 éves ültetvényben 5 éven át, háromféle kezeléssel kísérletet végeztek. Az egyik kezelésben a tömeges levélhullás kezdetén a sorközökben és a fák sorában (3—3,5 m széles sávon) egyaránt 12 cm mélyen szántottak, s ez alkalommal szerves- és műtrágyát forgattak alá. A tenyészidő alatt a talajnedvesség megóvása és a gyomok elpusztítása céljából többszöri kultiis csökkentsük a téli fagyok károsító hatását. Telepítésre 1—2 éves dugványokat vagy tőosztású egyedeket alkalmazunk. Kora tavasszal a kupacokat óvatosan — anélkül, hogy a vesszőket megsértenénk — széttérítjük, majd 3—4 szemre visszametszük és a talajt kapálással lazítjuk. RIBISZKE: A talajelőkészítés és a gödrök nagysága megegyezik a köszmétével. A sor- és tőtávolságok szintén megegyeznek. Ültetés után ezeket is 20—30 cm magasan kupacoljuk fel. Kora tavasszal eltávolítása után a vesszőket 3—4 szemre megkurtítjuk. MÄLNA: A középkötött, nyirkos 60—80 cm mélységű talajvíz szintmagasságú talajokat kedveli, hűvösebb vidéken díszük a legjobban. Telepítésére a koraősz kedvező, mert később ültetés közben az alsó szemek könnyen leperegnek, elpusztulnak. Erős növésű, merev fajták gyalogművelése esetén 2X1 m, esetleg 2X0,80 m sor- és tőtávolságra kerülhetnek kiültetésre. Karós művelés esetében a 2X1,50 vagy az 1,50X1,50 cm távolságok alkalmasak. Egyre jobban terjed a huzalos művelési mód, ahol a sorokat 1,50 X 2 m-re, a töveket pedig 0,80 X 1 méterre ültetik. Gyenge növésű fajtáknál a 0,60 m-es tőtávolság is megfelel. A dróthuzalos málnásoknál gyakori az a panasz, hogy a levelek megvörösödnek, a szár idő előtt elpusztul. Ezt — a vizsgálatok szerint — a légköri elektromos vátorozást végeztek 8—10 cm mélyen. A másik kezelésben, ugyancsak ősszel, a sorközökben 25 cm, a sorokban 12—14 cm mélyen, a harmadik változatban a sorközökben 18 cm, a sorokban 12—14 cm mélyen szántottak. A két utóbbi kezelésnél a tenyészidő alatti talajmunka az első változatéval azonos volt. Az évenként adott trágya mennyisége hektáronként 20 t istállótrágya, 120—120 kg nitrogén-, foszfor-, illetve káliumtrágya, azzal az eltéréssel, hogy a N-trágya egyharmadát ősszel, egyharmadát tavasszal a virágzás után, egyharmadát pedig a júniusi természetes gyümölcsritkulás után adták. A kísérlet során megfigyelés tárgyát képezte az almafák törzsének vastagodása, a hajtásnövekedés, a talaj szerkezetében beálló változások és az átvágott gyökerek vastagságának számbavétele. Az öt éven át végzett mérések szerint a törzsvastagodásban és a hajtásnövekedésben olyan csekély különbség mutatklsülések okozzák, amihez nem feltétlenül szükséges a zivatar sem. Ez főleg a magasabb fekvések jelensége és úgy védekezhetünk ellene, hogy a dróthuzalokat leföldeljük. Ültetéskor elég egy két lapát föld kiemelése. A gyökerek végét a málnánál is meg kell metszeni, utána nyomban tegyük pépbe, mert a málnagyökér metszéslapja nagyon érzékeny a szélre és a napra. Vigyázzunk, hogy ültetés közben az alsó szemeket ne verjük le, mert a következő év termését, illetve termővesszőit ezek adják. Télire kupacoljuk fel a töveket, tavasszal azok eltávolítása után a vesszőket 25—30 em-re visszavágjuk. A MOGYORÖT nem soroljuk a bogyósgyümölcsűek közé, de értékes olaj- és fehérjetartalmú magja miatt szeretnénk röviden foglalkozni ültetésével. A legkisebb igényű gyümölcsök közé tartozik, termése jól tárolható. Tősarjakról vagy feltöltéses bújtatással nyert szaporító anyagát szintén ősszel ültetjük. Egylaki, legtöbbnyire önmeddő növény, azért telepítésénél nagy gondot kell fordítani a fajták megválasztására, hogy a megtermékenyítési lehetőség biztosítva legyen. Megporzása szél segítségével történik, azért zárt helyekre ne telepítsük. Alkalmas ültetési módja a 4X4 m-es négyes kötés. Házi kertekben egy sorban ültetve 3—4 m-es távolságot alkalmazzunk. Ültetésre 3—4 éves iskolázott bokorfákat szerezzük és 45 cm széles, valamint 4 Ocm mély gödrökbe ültetjük. Előtte a gyökereket csak kíméletesen vágjuk vissza. A vesszőket tavasszal felére kurtítjuk. juhász Árpád kozott a különféle kezelésekben, ami nem szignifikáns és a megengedett hibahatáron belüli. A termést illetően a háromféle kezelés már szignifikánsabb eredményt adott. Legjobb termést a 18 centiméter mély sorközi művelésben részesült parcella lói adták, ezek után a 25 cm-es szántásban részesített parcellán álló fák és - a legkevesebbet a 12 cm-es sorközi szántásé parcella fái adták. Indexszámokban kifejezve a hozam alakulása ugyanabban a sorrendben 109,8, 100, illetve 96,6 volt. A gyümölcstermésnek a szabványban megállapított osztályozás szerinti megoszlása azonban majdnem azonos volt. A 18 cm-es szántás kedvező hatását annak tulajdonítják, hogy ebben az esetben a trágya elég mélyre került, de a gyökerek sérülése aránylag kisebb mértékű, mint a 25 cm-es szántásnál. A 12 cm-es szántással a trágya nem került elég mélyre. Az őszi szántás hatása az almafákra
