Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-07-09 / 27. szám
Kié a legjobban gondozott házikert ? Erre a kérdésre Gerencséren a helyi nemzeti bizottság elnökétől kezdve mindenki habozás nélkül rávágja: Nagy Gergelyéké. Így mondják: Nagy Gergelyéké, pedig Nagy Gergely szabad, nőtlen ember. Mégsem tévedésből használják a többes számot, mivel Nagyéknál az ősi, patriarkális szokásokra emlékeztető élet folyik. A négy Nagy testvér: Gergely, József, Margit és Ilona együtt művelik a ház körüli és az attól kissé távolabb fekvő szölőskertet. Szinte hihetetlennek tűnik ez az összetartás, amely — valjuk be — csakis azért vált lehetővé, mivel Gergely, József és Margit a házasélet helyett a szabadi életet választotta. Azon nem is csodálkoztam, hogy a Csitári hegyek lejtőjén álló ház köré — ahonnan gyönyörű kilátás nyílik Nyitra festői látképére — gyümölcsfa és zöldség helyett szőlőt telepítettek. Hiszen az egész hegyoldal egyetlen hatalmas szőlőskert. Ám ritkán lát az ember ilyen szépen művelt, Jobbnál-jobb nemes szőlővel beültetett 48 árnyi területet. Az Olaszrizling, Ezerjó, Piros- és Fehér saszla mellett ott találjuk a Müller Thurgau és a Csabagyöngyét Is. A legtöbb — körülbelül 2000 tőke — az Olaszrizlingből van. A megfelelő, szakszerű, gondos művelés mindenekelőtt a terméshozam nagyságával és minőségével mérhető. Vajon mennyi termést takarítanak be kedvező időjárás esetén erről a közel 50 árnyl területről? — Jő években 100 mázsát — válaszolta rövid fontolgatás után Nagy Gergely. Ez 200 mázsás hektárhozamnak felel meg. Amint megtudtuk a többi egyéni szőlőtermelő ugyanakkor kb. 160 mázsás átlagtermést ér el, a szocialista szektor szőlőjében pedig csupán 40 mázsás átlagot. Tehát nem alaptalanul tettek szert Nagy Gergelyék ilyen hírnévre. A jó terméshozamok titkát is csakhamar felfedeztem. Nemcsak az apáról fiúra szálló és a hosszú gyakorlat folyamán szerzett termelési tapasztalatokra, de elméleti tudásra is támaszkodnak. Gergely elvégezte a Modrai Mezőgazdasági Műszaki Középiskola szőlészeti tagozatát és járatják a szaklapokat is. Míg másutt a kertészkedők arról panaszkodnak, hogy nem tudnak szőlőoltványhoz jutni, addig a Nagy testvérek tavaly is 6—7 ezer szőlőoltványt állítottak elő. Van saját alanyvesszőt termelő anyatelepük és gyökereztető Iskolájuk is. Öröm nézni az egészséges, buja fejlődésű Riparia és Riparia portalis amerikai szőlőtőkéket. Ezeket használják alanyul, mivel a filoxérával és a gombás betegségekkel szemben teljesen ellenállóak, bőséges vesszőhozamúak, jól gyökeresednek és vesszőik korai érésűek. Ez az alany biztosítja — tapasztalatuk szerint — a legnagyobb termést. Amint említettem, kitűnő terméshozamot érnek el, ám még ezzel sincsenek megelégedve. Az eddig alkalmazott csapói kosárművelésről a jövő évben áttérnek az egyszálvesszős sövényművelésre. Ezzel a tőke-? művelési módszerrel már 10 éve próbálkoznak kísérletképpen és tapasztalatuk szerint ezzel a terméshozamot az eddigi két-Saját készítésű tolókapa Az alanyvesszőt termelő anyatelep szeresére fokozhatják. Ismert tény, hogy szálvesszőzés esetében a fürtöket több nap és levegő éri és a felső rügyekből nagyobb fürtök fejlődnek ki, mint az alsóbb rügyekből. Tájékoztatásul röviden elmondták, hogyan szervezik meg az évi munkát. A talajt kézi villával forgatják, Zeazinnal és Atrazinnal gyomtalanltják. Háromévenként istállótrágyázzák (10 áronként 40—50 q) kétévenként ősszel mésznitrogént (50 árra 1 q), tavasszal cltramfoszkát vagy 40—50 %-os kálisó és szuperfoszfát keverékét (50 árra 2 q) dolgozzák a talajba. Évente kétszer kapálnak, egyszer forgatják a talajt. Az utolsó kapálást július végén—augusztus elején végzik el, amikor a Csabagyöngye érik. A hajtásokat a szükségnek megfelelően aggatják, illetve kötözik és az utolsó kötözéskor, amikor a hajtások elérik a karó magasságát (kb. 180 cm) akkor csonkázzák. A növényvédelmet akkor kezdik el, amikor a hajtások elérik a 20—30 cm-es hosszúságot. Az első permetezést azelőtt rézgáliccal, most Kuprikollal és Sulikollal végzik (0,5 %-os Kuprikol + 0,5 %-os Sulikol oklat-? tál). A második permetezést az első virág megjelenésekor végzik el (0,5 %-os Kuprikol + 0,5 %-os Sulikol+0,4 %-os Dykol és 1 %-os szuperfoszfát oldattal). ami tehát egyúttal trágyázó öntözés is. A harmadik permetezést virágzás után (ha fontos, akkor a virágzás alatt is) 1 %-os rézgálic + 1 %-os Sulikol és 1 %-os ugyanezzel a permetlé-összeállítással permeteznek, de ebben az esetben szuperfoszfátot nem adagolnak. Nedvesebb Időjárás és peronoszpóra előfordulás esetén ötödször is permeteznek 1,5 %* os rézgálic oldattal. Ennyi röviden a termesztési technológiájuk. A kép azonban nem lenne teljes, ha nem említeném meg, hogy a vegyszeres gyomirtáson és más haladó munkamódszereken kívül ötletes megoldásokkal igyekeznek könnyíteni munkájukon. Például egyszerű, lécből összetákolt vázat szereltek a targoncás permetezőgépre (lásd a képet), amely magasan tartja a gumitömlőt s így a gép kétoldalún egyszerre 3—3 sort kezelhetnek. így ketten egyetlen nap alatt elvégzik az 50 ár permetezését. Azelőtt háti permetezőgéppel a munka kettőjüknek két napig tartott. Nagyon dicsérik az általuk szerkesztett biciklikerékre szerelt tolókapát, amely a sorközöket lazítja s csupán a tövek között kell kézzel kapálni. Azelőtt 50 ár kapálása 10 embernek két napig tartott A tolókapával egyetlen ember ugyanannyi idő (2 nap) alatt végzi el a kapálást. Öröm, ha az ember ésszerű, szakértelemmel végzett, sikeres munkát lát. Mégis, önkéntelenül, sajnálat tölti el az embert, hogy ezt a szakértelmet és tudást nem gyümölcsöztetik egyúttal egy nagyobb területen — pl. egy állami gazdaság vagy szövetkezet szőlészetében is. Persze — hogy Nagy Gergely szavaival éljek — nem havi 900 koronáért. Ez elgondolkoztató megjegyzés, mivel a szocialista nagyüzemekben elért lényegesen alacsonyabb hozamoknak talán éppen ebben kell keresnünk az okát. Cíderné 6. Irén GYÜMÖLCS • o ZÖLDSÉG • VIRÁG «