Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-07-09 / 27. szám

INN történjék * szobanövényeinkkel? Sokaknak gondot okoz, hogyan óvják meg szobában elhelyezett növényeiket, ha hosszabb időre elutaznak. Némi megoldást nyújt a nyitott erkély, itt a nem túlságosan érzékeny növé­nyek földjére rakott nedves tőzegréteg gátolja a gyors kiszáradást, és az időköz­ben esetleg lehulló csapa­dék tárolódását is segíti. Néhány napra szükségmeg­oldásként kör alakú bevá­gott kartonlemezzel fedhet­jük a virágcserepet, így las­sítjuk a párolgást. Szobában más módszer­hez kell folyamodnunk. Áll­ványra vagy székre nagyobb edényt helyezünk, vízzel megtöltjük. Az öntözendő növényeket körülötte a pad­lón csoportosítjuk. Zsineg vagy gyapjúszál segítségé­vel az edény és a cserép között összeköttetést létesí­tünk. A vízbeáztatott fonál egyik végét az edénybe ló­gatjuk, ott valami súllyal (kővel, kaviccsal) a fenekén rögzítjük, másik végét a padlóra helyezett cserép földjébe kis pálcika segít­ségével beleszúrjuk. Az amúgy is nedves zsineg vagy fonal teleszívja magát vízzel és közlekedő edény­ként szolgál, szakadatlanul szállítja a vizet a cserépbe. Ajánlatos főpróbát tartani, hogy megállapíthassuk, med­dig elég a tároló vízmeny­­nyisége. '< Jóval kevesebb gondja van elutazáskor annak a virágkedvelőnek, aki növé­nyeit talaj nélkül, tápfolya­dékban tartja (hidropónia). Tíz-tizennégy napra nyu­godtan magukra hagyhatja kedvenceit. (Garten n. Kleintierzucht) Megtudható telefonon Néhány évvel ezelőtt a holland gyümölcstermesztő­ket a kártevők elleni véde­kezés szükségességére pos­tai levelezőlapokon figyel­meztették. De ez az eljárás nem vált be, mert lassú. Éppen ezért 1958 óta a táv­beszélő figyelmeztető szol­gálatot alkalmazzák. A meg­felelő szám tárcsázása után az erre a célra szolgáló ké­szülék megismétli a hang­szalagra felvett, aznapra szóló 30 másodperces köz­lést. A szolgálat március elejétől szeptember köze­péig működik. A szöveget az állami kertészeti tanács­adó intézet, a gelbermarseni kísérleti állomás és a kerü­leti növényvédelmi szervezet szakemberei állítják össze. Egyidejűleg a levegő pára­­tartalmát és a permetezés szempontjából az időjárási viszonyokat is közli e tájé­koztató. 4 GYÜMÖLCS • ZÖLDSÉG • VIRÄG A családi ház környékének A mai modern lakáskultúra elengedhetetlen velejárója a la­kóhely környékének megfelelő díszkertészeti rendezése. Míg nagyabb városokban ezt a fel­adatot szakavatott díszkerté­szeti tervezőkre bízzák, a vi­déki családi házak környékét mindenki saját ízlése szerint alakítja. Ezek a kiskertek gyak­ran nem felelnek meg a jó Ízlés követelményeinek, ezért szeretnénk rámutatni a dísz­kertek létesítésének néhány alapvető kérdésére. A díszkert létesítésénél az első lépés a helyes tereprende­zés. Itt szem előtt kell tarta­nunk, hogy a díszcserjék és a virágok általában megkövetelik a jó, tápanyagokkal gazdag ta­lajt. Ha hiányzik a megkívánt mélységű termőréteg, akkor mesterségesen kell azt kialakí­tanunk úgy, hogy legalább 40 cm vastagságú termőtalaj áll­jon rendelkezésre. A lejtős te­rületet kőfal segítségével tera­szosan rendezzük, a kövek kö­zé sziklakerti növényeket ülte­tünk. A díszkert alapvető elemei a díszfák, díszcserjék, fű és virágok. Díszfák kiültetésétől és a fű­­szőnyeg létesítésétől csak ab­ban az esetben tekintünk el, ha kis terület (30—40 m2) áll ren­delkezésünkre. A diszkért nagysága A díszkert optimális nagysá­gát nem lehet egyérteműleg meghatározni. Természetesen, ha nagyobb terület áll rendel­kezésünkre, a díszkert nagy­vonalúbban tervezhetjük több féle díszfával és díszcserjével. Az utóbbi időben épülő családi házak azonban csak kis, 4—8 árig terjedő területen épülnek. Itt célszerű a díszkertet 100— 150 m2-re méretezni, amelyben 2—4 lomblevelű és 1—3 tűleve­lű díszfát ültetünk. A lombleve­lű fák közül nagyon tetszetős a nyír, számításba jöhet még díszjubar, szomorúfűz stb. A díszcserjék közül első sor­ban rózsát fogunk ültetni, és­pedig polianta és teahibrid faj­tákat. Ezen kívül nagyon hálás a gyógyvessző, hortenzia, deut­­zia (gyöngyvirágcserje), ala­csony borókafajták. A díszkertben legékesebb a virágos rész. Ki kell hangsú­lyozni, hogy a legtöbb virág­fajta napos helyet igényel, ezért a virágágyak elhelyezé­sekor ezt szem előtt kell tar­tani. Az évelő virágokat csopor­tonként közvetlen a díszcserjék elé ültetjük. Főleg hosszú ideig virágzó és ápolásra nem na­gyon igényes virágfajokat vá­lasztunk. Az évelő virágok kö­zül nagyon beváltak a követ­kezők: fátyolvirág, phlox drum­­mondii, astilbe, aster alpinus. Különleges figyelmet fordí­tunk az egynyári virágok ki­ültetésének. Itt a főcél az, hogy ezen a részen az egész te­­nyészidő folyamán összefüggő virágzó felületet nyerjünk. Ezt a következőképpen valósíthat­juk meg: ősszel vagy kora ta­vasszal a virágágyat árvácská­val ültetjük be. Az őszi ülte­téssel egyidejűleg az árvácska közé tulipánhagymákat is ül­tethetünk. Tavasz végén, a tu­lipán és az árvácska elvirág­zása ntán a tulipánhagymákat kiszedjük és a virágágyat fel­ássuk. Ezután kiültetjük az egynyári virágok előre kiter­mesztett palántáit. Mivel az egynyári virágok zömét palán­­ta-előtermesztésre melegágyban kell kivetni, célszerű a kertben 2—3 keret nagyságú melegágyat létesíteni. Itt neveljük pl. a szalvia, agerátum, Chabaud­­szegfű, verbena stb. palántáit. Ha melegágy létesítésére nincs lehetőségünk, az említett virá­gok palántáit máshonnan kell beszereznünk, vagy be kell ér­nünk olyan nyári virágokkal, amelyek közvetlen a virágágy­ba vethetők ki. Ilyenek például a porcsi-rózsa, tagetes, godécia, őszirózsa stb. A dús gyökérze­tet növesztő virágfajtákat tar­talékágyakon nevelhetjük és innen a virágzás előtt a disz­kért virágágyába földlabdával együtt átültetjük. így áthelyez­hető az árvácska, őszirózsa, tagetes és más virágok. A díszkert elrendezése A modern díszkertésze! alap­elvei szerint az évelő és egy­nyári virágokat csoportosan ültetjük. Szemünk előtt tartjuk azt az általános elvet, hogy a szabályos formák kerülendők, s így a természetet utánozva igyekszünk kialakítani a dísz­növényeknek szánt területet. A virágágyakat lehetőleg sza­bálytalan alakúra formáljuk ügyelve arra, hogy ne bontsuk meg a terület egységét. A díszkertben nem hiányoz­hat a célszerűen kialakított és helyesen kezelt fűszőnyeg, mely a kert díszét nagyon emeli. Ügyelni kell arra, hogy ne le­gyen fű a díszcserjék és dísz­fák alatt, ami károsan hat azok növekedésére. Fűszőnyeg léte­sítésére alacsony főfajtákat al­kalmazunk, a tenyészidőszak alatt a füvet rendszeresen ön­tözzük és gyakran nyírjuk. Általános tudnivalók A díszkertben igyekszünk a lehető legkevesebb utat létesí­teni. Kis területű kertet nem cél­szerű nagy mennyiségű nö­vényzettel túlzsúfolni. A kertben nem helyezzük el oda nem tartozó tárgyakat, törpék, szobrait, kis várakat, színes üveggömböket és más mesterséges figurákat. Takács Miklós aiszKerteszeti rendezése

Next

/
Thumbnails
Contents