Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-10-29 / 43. szám
ITTHON TÖRTÉNT "rmmm Az SZNT pénzügyi és költségvetési bizottságának üléséről Az SZNT pénzügyi és költségvetési bizottsága foglalkozott az árak alakulásával. Megállapította, hogy az árak rendszerében az év első felében csak korlátozottan érvényesült a piaci viszonyok befolyása, elsősorban a kereslet és kínálat között. A szabad árak viszont megteremtették a választék javításának feltételeit. A kiskereskedelmi árak szintje a második negyedév folyamán stabilizálódott. Az első félévben az élelmiszerek ára a múlt év január elejei szinthez viszonyítva 0,B százalékkal csökkent, az ipari termékek ára viszont ezzel szemben 0,4 százalékkal növekedett. A nemzeti bizottságok augusztus végéig csaknem 70 százalékra teljesítették az évi költségvetésben előirányzott bevételi tervet. A múlt év hasonló időszakához képest 261 millió koronával több bevételt értek el. Az állami takarékpénztár 12 hónap alatt — 271 esetben — összesen 20 millió korona értékben nyújtott hitelt a rászoruló nemzeti bizottságoknak. AZ SZNT 10. ÜLÉSE A Szlovák Nemzeti Tanács 10. ülésén foglalkozott Szlovákia népgazdasága fejlesztésével az elkövetkezendő negyedik ötéves terv idejére. A tervek szerint a növénytermesztés mintegy 23 százalékkal emelkedik. Az emelkedést a mezőgazdasági üzemek főleg a hektárhozamok emelésével érik el. De jelentős szerepet játszik az eddig kevés hasznot hozó földek termővé tétele is. Csak a meliorációs beruházásokra 2 milliárd koronát fordítunk. Az ülésen foglalkoztak a lakásépítkezés problémájával is. A tervek szerint a nyugat-szlovákiai kerületben 11, a közép-szlovákiai kerületben 9, a kelet-szlovákiai kerületben pedig 6 lakótelepet építenek. Továbbá foglalkoztak a nyugatszlovákiai kerület gazdasági összetételével is. Többen rámutattak a déli rész ökonómiai megerősödésének szükségességére. Rámutattak, hogy a Duna hatalmas vízbőségét fel kell használni a többtermelés érdekében. Öntözőberendezések segítségével mintegy 200 ezer hektár föld szomján lehetne enyhíteni. A Nemzetgyűlés jóváhagyta a biztosítási és a sajtótörvényt A Nemzetgyűlés 12. ülésszakán foglalkozott a biztosítási és sajtótörvénynyel. Richard DvoFák pénzügyminiszter indokolta meg a biztosítási törvényjavaslatot. Megemlítette, hogy az eddig érvényes törvény csupán a pol-' gároknak és az EFSZ-eknek nyújtott védelmet, és csak korlátozott mértékben volt a többi szocialista szervezet segítségére. Az új gazdasági irányítási rendszerben a vállalatok gazdasági felelőssége — a véletlen károk helyrehozása érdekében — megköveteli az anyagi alapok létesítését. A biztosító intézet és a biztosított gazdasági szervezet szerződéses viszonya megkívánja a szocialista vagyon iránti fokozott gondoskodást. A miniszter ismertette, hogy a múlt évi elemi csapások kártérítésére az állami köl1'-'1-vetésből 424 millió koronát utaltak ki. A biztosítási szerzvu ,sk 1953 óta 100 százalékkal emelkedtek. Ma már mindpn 100 lakosra 57 biztosítás jut. Az új törvény értelmében a mezőgazdasági üzemek kötelesek biztosítani üzemeik vagyonát és a termést. Bár a dél-szlovákiai katasztrófa megmutatta, hogy polgáraink, közül még mindig sokan nincsenek biztosítva, eddig a lakosság 8 millió biztosítási szerződést kötött. A sajtótörvény körül Is értékes eszmecsere bontakozott ki. A törvény január elsején lép életbe. Dr. ján Nemec képviselő hangsúlyozta a törvény által biztosított szólás és sajtószabadságot, amellyel azonban senki sem élhet vissza társadalmi rendszerünk érdekeinek rovására. A sajtó és a többi tömegtájékoztató eszköz társadalmi tulajdon, tehát nem lehet magánvállalkozás. A törvény kiemeli a főszerkesztők és szerkesztők felelősségét. Azáltal, hogy a sajtó kiadói kizárólag szocialista szervezetek, a főszerkesztők és szerkesztők is, amennyiben a törvény értelmében teljesítik feladataikat, közéleti tényezőknek tekintendők és a büntetőtörvény értelmében a nekik kijáró védelemre van igényük. Viszont a törvény a sajtóban történő visszaélésekkel kapcsolatban védelmet nyújt a polgároknak. Kártérítésre kötelezi azt, aki a sajtó vagy a többi tömegtájékoztató eszköz útján valakit, vagy valamilyen szervezetet megkárosít. A jövőben megszűnik a postai hírlapszolgálat eddigi monopóliuma a sajtóterjesztés terén. A biztosítási és sajtótörvény elfogadása után Bohuslav Lastovicka elvtárs, a Nemzetgyűlés elnöke ismertette a Nemzetgyűlés és a különböző bizottságok tevékenységét és a Nemzetgyűlés nemzetközi kapcsolatait. Túr Stefan Hoza 60-éves Ahhoz a régi gárdához tartozik, amely kiformálta és megszilárdította operakultúránkat. Sokoldalú művész, szilárd jellemű ember, őszinte és baráti lélek. Ezek a főbb vonását egyéniségének, melyek végigkísérték egész életét. Tanítóból lett színművész, mint sokan pályatársai közül. A zene és a dal szeretetét otthonról, majd később a tanítóképzőből hozta magával. Az operaénekest szakot a Zenei-Drámai Akadémián végezte, később Olaszországban tökéletesítette énektudását. 1932 óta a klasszikus operett és opera, valamint a hazai szerzők zenei műveinek sok alakját személyesítette meg. ö is. mint sok operaénekes az operetten keresztül került a nehezebb műfajhoz, az operához. Ma is azt vallja, hogy az operett jó iskola a művész számára, ami a színészi játék, a szövegkiejtés beidegződését illeti. Ma, amikor a szlovák opera mérföldes léptekkel halad előre, meg kell emlékezni a jubiláns Stefan Hoza elévülhetetlen érdemeiről. Mi is csatlakozunk a gratulánsok soraihoz és további munkájához sok alkotó sikert kívánunk. l—n, s—j Többszörösen kitüntetett vállalat A Komáromi Helyi Ipari Vállalat négy fő termelési ággal foglalkozik. Az első részleghez tartozik a lakatosüzem és a vasöntöde. A lakatosműhely főleg regálokat gyárt különféle raktárak részére, de áruinak nagy részét Prágába szállítja. A lakatosműhely kisebb felvonókat is gyárt, amelyek a mezőgazdasági üzemek kisebb raktáraiban használhatók. Sokat rendel belőle a bratislavai mezőgazdasági termékeket felvásárló üzem is. Ezenkívül a járás bármely szövetkezetének valamilyen öntöttvas gépalkatrészre lenne szüksége, az öntöde azonnal elkészíti akár szíjtárcsáról, fogaskerékről vagy bármilyen más alkatrészről lenne szó. Az esztergályosok és marósok mindjárt meg is munkálják az elkészített öntvényeket. Az öntöde azonban csak szürke öntöttvas öntvényeket készít. Az öntöde tehát elég jelentős a járásban, de több gondot kellene fordítani korszerűsítésére. Emelődaruk kellenének, mert a dolgozóknak sokszor nehéz tárgyakat kell emelniük kéziernvel. A helyi gazdálkodási vállalat villanymotorok tekercselését is végzi. Ezzel nagy szolgálatot nyújt az EFSZ- eknek. A famegmunkálórészleg bútor- és épületasztalosságra oszlik. A bútorasztalosok a megrendelők számára készítenek különböző lakásberendezéseket és üzletberendezéseket. Az üzleti berendezéseket az ország több részébe is szállítják, áruházak részére. Az üzem a Brno BB kiállításon nagy sikerrel szerepelt bútorkészítményeivel. Ennek eredménye, hogy a jövő évben a szerződés értelmében a prágai bútoripar számára nagyobb mennyiségű kétrészes íróasztalt kell szállítani. Az Ogyailán működő épületasztalosok elsősorban a lakosság igényeit elégítik ki. Nagyjelentőségű az árvízkárosultaknak nyújtott szolgálatuk. A bőrárúrészleg főleg cipők, táskák, bőröndök javításával foglalkozik. A textilrészleg pedig divatszalonjaiban rendelésre készíti a női és férfiöltönyöket. Ezenkívül ez a részleg foglalkozik még a szőrmefélék, bundák, kabátok javításával, a nyári időszakban pedig a szőrmefélék szakszerű megőrzésével. Jó munkát végeznek a harisnyajavítók is. Az üzemben sok női munkaerő dolgozik. Említésre méltó, hogy széles méretekben kibontakozott a szocialista munkaverseny. Vannak olyan szocialista munkabrigádjaik, amelyek elnyerték „Hazánk Felszabadulása XX. Évfordulója Brigád“ címét, és több csoport küzd a „XIII. Kongreszszus Brigádja“ címért. A múlf évben az egész üzem elnyerte „Hazánk Felszabadulásának XX. Évfordulója“ című bronzérmet. De megtalálható itt a „Szlovák Nemzeti Felkelés XX. Évfordulója“ elismerő cím is. Az üzemet példás exportáruiért kétszer tüntették ki. HOLCZER LÁSZLÓ, Komárom Színvonalasabb vendéglátás Egyenlősdi - vagy megkülönböztetett díjazás? Országszerte naponta beszélünk az irányítás tökéletesítéséről. A sajtó is gyakran közöl hírt ezzel a problémával kapcsolatban. Gazdasági életünkben valami új forr, vajúdik és máris megmutatja a népgazdaság gyengéjét, ellentéteit. Elégedetten olvashatjuk például, hogy idén szlovákiai méretben a termelés 1,2 milliárd koronával emelkedik. De örömünk nem soká tart, ha mélyebb elemzés után kitűnik, hogy a termelés mennyisége, főleg a több nyersanyagfogyasztásból és az aránytalanul magas foglalkoztatottságból ered, viszont nem javítja az egy fogyasztóra eső piaci mennyiséget. Kedvezőtlen jelenség, hogy a lakosság pénzbevétele 7,8 százalékkal növekedett, de ez is csak a magas foglalkoztatottság miatt. Viszont az egy dolgozóra eső kívánt átlagbért nem értük el. FELMERÜL A KÉRDÉS, mi a cél, hogy a népgazdaság különböző ágaiban minél többen dolgozzanak, vagy pedig kevesebb, jobb minőségű dolgozóval érjük el a kívánt ‘ termelési szintet? A probléma megvilágítása céljából tekintsünk vissza az elmúlt évekre. Az üzemek többsége nyakra-főre, szinte korlátlan mennyiségben vette fel az új munkaerőket. Talán egyes esetekben indokolt is volt a nagyobb számú munkás, de a legnagyobb baj ott történt, hogy teljesítményükkel vajmi keveset törődtek. Számtalan esetben a munkavezető lekenyerezésétől függött, hogy kinek milyen magas volt a havi keresete. Nemrég egy fiatal szakmunkással utaztam az ostravai gyorson, aki ragyogó szemekkel újságolta, hogy hetenként ledolgozza a három-négy napot, de a mester beírja a szükséges órákat, és havonta megkeres 2700—3500 koronát is. Általában sokat utaztam vonaton, autóbuszon és nem egyszer hallottam ilyen kijelentést: „Ez a hét is jól eltelt! Alig dolgoztam valamit. De nincs semmi baj. Hétfőn hozom a demizson bort és meglesz a kereset.“ Sajnos, ilyen nyilatkozat nem ment ritkaságszámba. Hogy milyen laza volt a munkafegyelem egyes építkezéseken és üzemekben, jellemző az egyik komáromi hajógyári munkás esete. Borozgatás közben fogadtak, hogy egv hétig nem fog dolgozni az üzemben mégsem veszi észre senki. A fogadé«*- 2 S2^3^íJ földműves 1968. október 29. megnyerte, havi bérét hiánytalanul megkapta. HASONLÓ ESETEKKEL találkozhattunk a mezőgazdaságban is. Főleg azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol alacsony volt a termelés szintje uralkodott az egyenlősdi jutalmazás. A szövetkezeti tagok megkapták naponta a két-három munkaegységet akkor is, ha a súlygyarapodás és a malacszaporulat alacsony volt. Ezekben az üzemekben a vezetőség sem nagyon törődött azzal, milyen a talajelőkészítés vagy a növényápolási munka. Az iparban, a mezőgazdaságban és a népgazdaság többi ágában is meghonosodott a „kifogyhatatlan pénztárca“ elmélete s egyes felelőtlen funkcionáriusok bőkezűen szórták a pénzt azoknak is, akik nem érdemelték meg. Csakhogy a népgazdaság fejlődésének vannak bizonyos közgazdasági törvényei is. Ha ezeket nem veszik figyelembe, megbosszulják magukat. Mivel a bérek után a dolgozók nem állítottak elő megfelelő ellenértéket, a munka termelékenysége nem érte el a kívánt szintet és így nem kerülhetett sor az életszínvonal gyorsabb emelkedésére sem. Mivel alacsony a munkatermelékenység, törvényszerűen kialakult az az áldatlan jelenség, hogy bár a termelési terveket túlteljesítettük, a reálbérek mégiscsak alig 1 százalékkal emelkedtek. Milyen úton juthatunk ki a kátyúból? A napokban egyik szerkesztő kollégámmal arról beszélgettünk, hogy jó lenne a dunaszerdahelyi járásban összehasonlítani egy jól és egy roszszui gazdálkodó szövetkezetét. 0 a világ legtermészetesebb hangján válaszolta, hogy ebben a járásban nem lehet ilyesmiről írni, mert a szövetkezetek megközelítőleg majdnem egyforma magas szinten vannak. Amikor jobban utánanéztem a dolognak rájöttem, hogy a 48 EFSZ-ből 23 magas szinten gazdálkodik és január elsejétől már csak tizenöt szövetkezet marad alacsonyabb szinten. A járásban a munkaegység értéke 30—40 korona körül mozog. A termelés görbéje állandóan fölfelé emelkedik. \ járás mezőgazdasági küldöttei •amrég Michal Chudik elvtárssal, a zlovák Nemzeti Tanács elnökével "szélgettek és bejelentették, hogy dón járási átlagban már 2800 literes tejbozamot érnek el, a tojástermelés »edig az 1963-as 16,5 millióról 22,5 millióra emelkedik. Amíg 1964-ben csak 1 millió 913 ezer kg-ot gyarapodtak a szarvasmarhák, idén 2 millió 260 ezer kg súlygyarapodást érnek el az év végéig. De vajon mi a fejlődés mozgatóereje? AZ ANYAGI ÉRDEKELTSÉGRE épített többtermelésre serkentő jutalmazási rendszer. Ha a szövetkezetek túlteljesítik termelési tervüket, a vezetőség bizonyos százalékarányban prémiumhoz jut. De hasonlóan serkentik többtermelésre a tagokat is. A dunaszerdahelyi járásban a szövetkezeti vezetők már nem panaszkodhatnak a havi fizetésre, de ha a tagok kellő teljesítményt nyújtanak, szintén elérheitk ezt a szintet. A nagyabonyi szövetkezetben például a fejők havi keresete meghaladja a 2000 koronát. A dunaszerdahelyi járás és más járások tapasztalatai szerint, ha azt akarjuk, hogy a termelés és vele együtt a munkatermelékenység megfelelő ütemben emelkedjen, sutba kell vágnunk az egységes fizetés elméletét. Az új gazdasági szellem jegyében az iparban és a mezőgazdaságban is szem előtt kell tartanunk azt az alapelvet, hogy a jő minőségű munka után kapja meg a dolgozó a megfelelő bért. Persze, a bárkülönbözetek meghonosítása nem valami népszerű dolog, és sok irigykedést vált ki főleg azok körében, akik notorikusan nem teljesítették munkanormájukat. Ezzel számolni kell minden munkahelyen. Viszont azt már most ki kell jelentenünk, hogy ott, ahol érvényesítik az új gazdasági szellemet, a lógósoknak befellegzett. A jövőben minden üzem arra törekszik, hogy béralapját kevesebb létszámú, de nagyobb teljesítményt nyújtó dolgozók közt osztja el. Azokat az ipari jellegű munkahelyeket, ahol túl alacsony a munka termelékenysége meszűntetik, és a munkaerőket más szakaszokra csoportosítják át. EGYÜTT KELL DÖNTENÜNK mindannyiunknak az egyenlősdi vagy a megkülönböztetett díjazás mellett. Azt hiszem az utóbbi a helyes, mert a többtermelés és az életszínvonal emelkedését szolgálja. Ha azt akarjuk, Hogy minden szakaszon kifizetődőbben termeljünk, elsősorban azokat a dolgozókat kell díjazni, akik kellő szaktudással, lelkiismeretességgel végzik munkájukat és jó minőségű árút termelnek. BÁLLÁ JÓZSEF Beszélgetést folytattunk Puskár Pál mérnökkel, a Nyugatszlovákiai Kerület Kereskedelmi Felügyelősége vezetőjével, aki tájékoztatott a szerv működéséről. Mérhetetlen anyagot dolgoznak fel évente. Ellenőrzésük főleg a kereskedőt becsületesség betartására, a kiszolgálás színvonalára, az üzemek felszerelésére, az étlapok ellenőrzésére, a tisztasági előírások betartására, az alkoholizmus elleni harc törvényes intézkedései érvényesítésének vizsgálatára, a raktárak ellátottságára, az idegenforgalom fejlesztésére, a vevőközönség elégedettségének vizsgálatára, a szolgáltatások színvonalára terjed ki. Gyakori eset, hogy a hentesáru vá-árlásánál, az éttermekben a vevőt •árosodás éri. A komáromi vasúti vendéglőben például rájöttek arra, hogy a rendelt 10 deka turista szalámi valójában csak 7 dekát nyomott, de a fogyasztó a nagyobb súlyt fizette. A disznósajt 100 gramm helyet 80 gramm volt. Valamennyi előkészített adagot újra mérték, s minden esetben a vevő kárára szóló súlykülönbözetet állapították meg. Suránvban a vagdalt húst magasabb áron tüntették fel az étlapon, holott az olcsóbb lett. Harminchat adag borsóleves elkészítéséhez való nyersanyagot vettek ki a raktárból, de ebből 52 adagot készítettek. Az előírt normát természetesen nem tartották be, a leves minősége semmiképpen sem felelt meg az előírásoknak. Az italok kimérésénél Is tévedés fordult elő. Az ivánkai repülőtér éttermében például az egyiptomi konyakért a drágább grúz konyak árát kérték. A kiszolgálónő azzal védekezett, hogy 66 deci konyakot tartalmazó palackja eltörött, s a veszteséget ilyen formában akarta behozni. Az italokat nem látják el ármegjelöléssel, a vendégek kiszolgálása tökéletlen. A finom fajtájú italokat vastagfalú féldecis kelyhecskékben mérik, annak ellenére, hogy a vezetőség a közelmúltban 100 finom, * vékony üvegből készült konyakos poharat vásárolt, de ezekből csak négy darabot használnak. Hiányosságok merülnek fel a kiszolgálás színvonalán is. A rendelésnél a vevőnek nem mindenütt adják át az étlapot, sokszor a kiszolgálás vontatott, a személyzet a vendégekkel szemben nem készséges. A használt tányérokat, evőeszközöket, poharakat nem takarítják el Időben, a következő vendég rendetlen asztalhoz kénytelen leülni. Az evőeszközöket nem csomagolják papírszalvétába, hanem csak annak felébe, vagy negyedébe. Az észlelt hibák, hiányosságok felfedezésénél a járási, kerületi népi ellenőrző bizottság és a polgári ellenőrzők nagy segítséget nyújtanak az Állami Kereskedelmi Felügyelőségnek. De ez még nem elegendő. A nagyközönség is támogassa ezeket a szerveket érdekei megvédése szempontjából. Határozott fellépéssel sok vitás kérdés helyszínen is elintézhető. H. T. Törvények - rendeletek A személyi tulajdont képező lakásokról Lapunk hasábjain több ízben ismertettük a személyi és a magántulajdon közti' különbséget, valamint a személyi tulajdon fogalmát. Köztársaságunk nemzetgyűlése most újabb javaslatot fogadott el, és törvény erejére emelte a családi házak lakásának személyi tulajdonjogát. Az 52/1966 Zb. számú törvény legfontosabb rendelkezései a következők: A családi ház lakhelyiségei egyetlen polgár kizárólagos tulajdonát, vagy több polgár osztható társtulajdonát, avagy pedig házastársak osztatlan közös tulajdonát képezhetik. Személyi tulajdonban csak egy lakás vagy egy családi ház lehet. A személyi tulajdonban levő lakásokkal rendelkező családi házbaü olyan helyiségek is lehetnek, amelyek nem lakás, hanem egyéb személyi szükségletek célját szolgálják (pl. gépkocsiszín, műterem stb.). Ezeknek azonban nem szabad meghaladniuk a lakhelyiségek területének egyharmadát. Ebbe az egyharmadba viszont nem tartoznak bele a családi ház közös részei. Ha a lakástulajdonos saját maga nem használja lakását, jogában áll nős fiait vagy férjezett leányait, avagy szüleit abba beköltöztetni. Lakását, annak részét vagy lakás céljait nem szolgáló helyiségeit másnak is átengedheti., Ha többen építenek családi házat, kölcsönös jogaikat és kötelességeiket írásbeli szerződés alakjában tartoznak az építkezők leszögezni. A szerződés csak az állami jegyzőség jóváhagyása után válik jogérvényessé. Állami tulajdonban levő házban is lehet lakást vásárolni. Eladni viszont csak akkor lehet, ha ugyanakkor a ház valamennyi lakása eladásra kerül. Már személyi használatban álló lakást csak az szerezhet meg vétel útján,1 aki maga is benne lakik. Családi házat az építkező tulajdonában levő telken is lehet építeni, ha azt a telket határozták meg építkezés céljaira. * # # Helyszűke miatt csak főbb vonásaiban ecseteltük az új törvény egyes rendelkezéseit, amely f. é. szeptember 1-én lépett életbe. Mivel azonban a törvényes intézkedések gyakorlati megvalósítása szervesen összefügg a polgári törvénykönyv, a lakástörvény, a polgári perrendtartás, a nemzeti bizottságok stb. rendelkezéseivel, azt javasoljuk az érdekelteknek, keressék fel a járásbíróságuk körzetébe tartozó állami jegyzőséget. Mielőtt családi ház építését vagy lakásvásárlást terveznek, tájékozódjanak az állami jegyzőségen a lehetőségek felől, hogy ne érje őket meglepetés vagy fölösleges pénzbefektetés. (K. EJ
