Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-10-22 / 42. szám

B VADVÉDELEM. Novem­berben kezdődnek a nyúlra meg a fácánkakasra a körva­dászatok, a vadászévad csúcs­pontjára ér. Annak ellenére nem hanyagoljuk el a vadvé­delmet. A magasabb fekvésű körzetekben már a szükség szerinti mennyiségben, szabá­lyos időközökben póttakarmá­­nyozzuk a csülkösvadat, a fá­cánosokban pedig a fácánokat, hogy a vadászat eljöveteléig megmaradjanak a csenderesek­ben. A mezőkön megfelelő he­lyen a foglyok részére búvó­helyeket és etetőhelyeket léte­sítünk, a nyulak számára pedig etetővályúkat és műcsendere­­seket alakítunk ki. Feltöltjük a sózókat. Megakadályozzuk a betegségek terjedését. VADÄSZAT. Novemberben Szlovákia területén azokat a vadféléket szabad lőni, ame­lyeket októberben. Ezek közül a főbb vadfélék: a szarvas, a dámvad, a muflon, a vaddisznó, az őzsuta és az őzgida, négy vadréce fajta, a nyári lúd és a legutóbbi Vadász- és Halász szakmellékletünkben felsorolt többi vad. Ezen kívül novem­ber elsejével kezdődik meg a nyúllövés, továbbá a fácán­kakas, valamint a gatyás ölyv és a vetési varjú vadászata. ^ APRŰVADRA, vagyis nyúl­ra, fácánkakasra és vadrécére csak közös körvadászatokon le­het lőni, legalább három pus­kás részvételével. Minden kör­vadászatot be kell jelenteni az illetékes JNB-re és a CSVSZ járási bizottságára öt nappal előbb, a kilövés tervezett meny­­nyiségével és a vadászterület áitpásztázott területének meg­nevezésével és annak nagyságá­val egyetemben. Az első három puskás, majd minden további öt pukás köteles egy használ­ható vadászkutyát magával vin­ni. Körvadászatot csak szomba­ton vagy ünnepnapon lehet rendezni, amely rendelkezés alól kivételt az illetékes INB adhat. 4. A VADÁSZGAZDA köteles a vadászat megkezdése előtt megbizonyosodni arról, hogy a résztvevő valamennyi puskás rendelkezik-e érvényes va­dászigazolvánnyal és hogy eb­ben be van-e írva a fegyver, s egyezik-e annak gyártási szá­ma. Ha valami nincs rendben, köteles az illetőt felszólítani, hogy nem szabad vadásznia és az esetet be kell jelentenie a közbiztonsági szerveknek. o A KÖRVADÁSZATOT az összes elejtett vad sorbaraká­­sával kell befejezni. A vadászat utáni napon el kell végezni a kikerült lőtt vad felkutatását. A vadászatot „utolsó körrel“ szokás befejezni. Igyekezzünk, hogy mindez példásan és méltó keretek között menjen végbe. (R- F.) m VADASZ 4 * HALASZ A vadászkutya kiképzése mA tisztaságra szoktatással egyidöben kell megszoknia • a kutyánknak, hogy hol is van az ő helye? Lássuk tehát: 2. Helyhez szoktatás. Igen lényeges ez a második számú fegyelmezési gyakorlat. A fekhelyül kijelölt részre tett pokró­cát, párnáját, vagy ládáját — amibe szalmát, vagy homokot, később pokrócot helyezünk — megszokja, ha következtések vagyunk a fegyelmezésben. Azzal a parancsszóval egyidejűleg, hogy „Helyre!“ a kijelölt részre mutatunk. A parancsszót és a helyére mutatást többször meigsmételjük. Ha a kutya ma­­kacskodnék, egy kis vesszőt suhogtatva és éreztetve paran­csoljuk a helyére. Szigorú szabály: kutyánkat a számára ki­jelölt helyén semmi körülmények között ne fenyítsük, ne bánt­suk, mert ez a rossz emlék vonakodóvá teszi, hogy helyére menjen. Amint végérvényesen megtanulja hol van a helye, künn a vadászterületen könnyen megtanulja majd az ottani „Helyre!“ gyakorlatot. 3. Nevéhez szoktatás. A mi Villám unk már tudta nevét, mi­előtt hozzánk került. Előző gazdája elmondotta, hogy a kutya a hangszínt és a hangsúlyt képes csak felfogni. Mikor a ku­tyát Villám névvel illette, eleinte oda se figyelt, később, mikor már leválasztotta anyjáról, az etetés előtt többször szólította nevén. így a hangszínt, hangsúlyt és az ételhez jutás tényét összekapcsolta magában, kialakult benne az a „tudat“, hogy amint a Villám szót hallja, akkor neki figyelnie kell, mert valamit akarnak vele, vagy tőle. Ha a kutyának nevet adunk, a név lehetőleg kéttagú szóból álljon, legyen jól kimondható, érzékletes. Pl. Bodri, Vitéz, Cé­zár, Pajti, Villám stb. Nem sokra mennénk olyan névvel, mint például: Nabukodonozor... 4. Behívás. Ez az első fegyelmező gyakorlat, amikor a sípot is használjuk és amely sípjelnek, valamint az azt kísérő kéz­mozdulatnak be kell vándorolnia kutyánk „szótárába". Miköz­ben kutyánkat nevén szólítjuk, tenyerünket többször üssük combunkhoz és ráparancsolunk: „Gyere ide!“ Közvetlenül ez után a sípot is használjuk. A sípjel: hosszú sípjel. Ha a kis­kutya a „Gyere ide!“ hang- és sípjelre engedelmeskedik, el ne mulasszuk a dicséretet és a simogatást. Hívásnál a hang- és sípjelet mindig kapcsoljuk össze, mindaddig, amíg a gyakorlat nem megy tökéletesen. De ezzel még nem értük el végső célunkat. A gyakorlatot külön jelekre bontva is gyakorolni kell, tehát úgy, hogy csak hangjelre, csak sípjelre és csak kézjelre is engedelmeskedjék kutyánk. Künn a terepen — vadászat közben — látjuk majd hasznát, amikor kutyánkat hívni kell. Milyen megnyugtató és eredményes lesz, ha akár egy hosszú sípjelre kutyánk hozzánk fut, vagy combveregeté­­sünket látva azonnal engedelmeskedikl A gyakorlat lényege tehát az, hogy bármelyik jelre bejöjjön hozzánk a kutya. A következő alkalommal az 5., 6. és 7. fegyelmező gyakor latról, tehát a pórázon és szabadon követésről, a leültetésről és lábhoz kerülésről lesz szó. Addig is gyakoroljunk kutyánkkal. Bíró András j A Csehszlovák I Vadászszövetségi A CSVSZ ELNÖKSÉGE ez év szeptember 10-ei gyűlé­sén többek között megtárgyalta az árvízkárosult területek vad újratelepítési munkálatainak első szakaszáról benyújtott je­lentést, majd foglalkozott a második szakaszban végrehaj­tásra kerülő telepítési munká­latokkal. A továbbiakban jóvá­hagyásra került a csehszlovák béke-fond részére megrende­zésre kerülő gyűjtés javaslata. A vadvédelemben tanúsított ér­demek elismeréseként B. Mül­­lernek a II. fokú érdemrendet adományozták. MŰALKOTÁSOK KIÁLLÍTÁSA eladására is. A kiállítás idején a CSVSZ SZV-a megrendezi szö­vetségünk járási vezető dolgo­zóinak képzőművészeti nevelés­sel foglakozó iskolázását. MEGSZÜNTETETT REZERVÁCIÚK Az SZNT iskola- és művelő­désügyi bizottsága határozatá­val megszüntette a „Drastvica“, „Pofana“, „Sitno-Krízna“ és „Pokhaus“ néven ismert ter­mészeti rezervációkat. A fel­soroltak közül az utolsó hár­mat a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal szarvas-, illetőleg őztenyésztési területté nyilvánította. A CSVSZ Szlovákiai Választ­mánya ez év december 16-tól 1967. január hó 7-ig terjedő időben Bratislavában a Cseh­szlovák-Szovjet Barátság házá­ban (Roosevelt tér 2—4 szám) vadásztémájú képek és egyéb műalkotások kiállítását rendezi meg. A tárlaton különösen a ma élő művészek alkotásai te­kinthetők meg, akiknek lehető­sége nyílik kiállított munkájuk CÉLPONTOK Golyősfegyverrel végzett cél­lövészetnél használatos célpon­tokat 1367-re a vadászszükség­letek boltjaiban kell megren­delni. A megrendelést a járási szervezetek a vadásztársaságo­kat is beleértve adják át. Sem a CSVSZ KB-a, sem pedig Szlo­vákiai Választmánya nem tart raktáron ilyen célpontokat. TTz év szeptember 8-án “ Budapesten nyitották meg a kétnapos Kinológiai Kongresszust és a Nemzet­közi Kutyakiállítást. A kong­resszus célja volt egyesíteni a magyar kutyafajták te­nyésztési irányelveit. A puli, a komondor és a kuvasz megoldásra váró kérdéseit előadásban tökéletesen fel­tárták és a tenyésztőkkel megbeszélték. Én, mint vizs­latenyésztő vártam, hogy a magyar vizsla vadászkutya fajtájáról is ilyen bő tájé­koztatást kapok, sajnos azon­ban, talán időhiány miatt a Egy vadász Budapesten részletekre nem kiterjedő előadásból err evonatkozó an csak keveset tudtam meg, például azt, hogy a rövid­szőrű magyar vizsla és a szálkás szőrű magyar vizsla egyforma besorolású, csak a szőrük különböző. Nagyon csodálkoztam, hogy hozzá­szólásokat csak külfödiek tettek. A részvétel nagyobb is lehetett volna. A film­előadások igen tetszettek. Engedjék meg a vendéglá­tók, hogy nyilvánosan is el­mondjam azt az észrevéte­lemet, a nemzetközi kutya­kiállításokon egyes hibák minden évben megismétlőd­nek. A kutyák elhelyezése például nem a legjobb, úgy hogy az állatok keveset tar­tózkodnak a helyükön és a látogatók a szűk folyósokon az üres boxok előtt tolakod­nak. Sőt olyan is előfordult, hogy a kiállító, akinek ku­tyája a katalógusban szere­pelt, állata részére nem ka­pott boxot. Annál tökélete­sebb volt viszont az állatok bírálata, amely során nem­csak a kutyát bírálták, ha­nem az állat pórázának mi­nőségét és ki hogyan tartja a kutyát pórázon. Előfordult az is, hogy a díjat, amelyet csak egy kutya kaphat, két­szer adták ki, ami a tavalyi kiállításon is előfordult. Re­mélem, hogy a szép rendez­vény apró hibáit a követke­ző alkalommal legalább részben kiküszöbölik a ren­dezők. Lukász Péter (Galánta) A CSVSZ ŰJ JELVÉNYE A CSVSZ KB a Képzőművé­szek Szövetségével karöltve pá­lyázatot hirdetett szövetségünk jelvényjavaslatára. A grafikai javaslatokat ez év végéig kell beküldeni a CSVSZ KB címére Praha 1, Husova 7. Az 1967. január 31-ig értékelésre kerülő nyertes munkákat a következő­képpen díjazzák: I. díj 5000 Kcs, II. díj 3000 Kcs, III. díj 2000 Kcs. A pályázat feltételei a CSVSZ szervezeti egységeinél rendelkezésre állnak. C -rf-|

Next

/
Thumbnails
Contents