Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-10-15 / 41. szám

A Csehszlovák Méhészszövetség alapszabályai

8. §

A SZERVEZET ALAPELVEI

1. Az egyesület a demokratikus centralizmus alapján épül fel. Valamennyi szervét a tagok választják, és működésükért nekik felelősek. Kötelesek a kollektív vezetőségnek alapelveit betartani. A felsőbb szerveknek segíteniük kell az alsóbbakat munkájukban. A szervezet valamennyi tagja közvetlenül alárendeltje a vezetőségnek.

2. A szervezet tagjai közvetlenül az alapszervezettel, valamint az egyesület felsőbb szerveivel — megválasztott helyettesek közvetítésével — megtárgyalhatnak minden kérdést a szervezet munkáját, tevékenységét illetően.

3. A szervezet határozatainak érvénybelépésével szükséges a jelenlevő tagok szavazatának több mint a fele. A szavazás kézfelnyújtással történik. Egyenlő számú szavazás esetén szavazatával az elnök dönt.

4. A funkciók szétosztásánál ügyelni kell, hogy ugyanannál a vezetőnél ne halmozódjanak olyan tisztségek, amelyek kölcsönös ellenőrző viszonyban vannak.

9. §

AZ EGYESÜLET SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA

Az egyesület feloszlik:

a) alapszervezetre,

b) járási szervezetre, e) szlovák szervezetre, d) központi szervezetre.

A nagyobb városokban a városi bizottság helyettesíti a járási bizottságot (szervet), mely hatalmat gyakorol a felső és alsó szervek felett.

I. fejezet

Alapszervezetek

10. §

\Z ALAPSZERVEZETEK FELADATAI 1

1. Az alapszervezet az egyesület alapja (egybetartja a tagokat, akik méheket tenyészte• nek a területi körzetben; egy vagy több községben ugyanabban a járásban; Prágában egy vagy több bizottsági körzetben). A határozatok alól kivételt engedélyezhet az egyesület központi bizottsága rendkívüli — gazdasági, közlekedési, szervezési stb. — indok esetén. Minden tag csak annak a szervezetnek lehet a tagja, amely körzetben van a méhészete vagy lakóhelye; itt érvényesítheti jogát és kötelességét.

Ha a tag olyan helyeken is tenyészt méhet, mely más körzet alapszervezetéhez tartozik, köteles méhészetét jelenteni ennél az alapszervezetnél, alárendelni magát minden határozatának a szervezési, gazdasági és állatorvosi kérdéseket illetőleg. Az alapszervezet szocialista- szervezet, mely jogokat élvez, de egyben kötelességei is vannak.

2. Az alapszervezetet a járási bizottság állítja össze a szabály szerinti legkevesebb 50 tagból. A járási bizottság javaslatára kivételt engedélyezhet a központi (szlovákiai) bizottság. A szervezet alapítógyűlésére a tagokat az előkészítőbizottság hívja össze a járási bizottság jóváhagyásával. A területi körzetet és a székelési központot az alapszervezet járási bizottsága határozza meg, tekintettel a község természeti, gazdasági és kulturális viszonyaira. A járási bizottság engedélyezheti — egyes szervek javaslatára — az alapszervezetek egyesítését vagy szétválasztását. Létrejöhet az alapszervezet feloszlatása is, ha az évzáró gyűlésen a szavazók % része ezt kívánja. A fellebbezést á központi bizottságra (szlovákiai bizottságra) kell felter:eszteni, ahol a járási bizottság kihallgatása után végleges döntést hoznak. Az alapszervezet ! eloszlását jóváhagyhatja a központi bizottság is, Szlovákiában a szlovákiai bizottság, i Csehszlovák Méhészetek Egyesülete illetőleges járási bizottságának nyilatkozata után.

3. Ha feloszlatják az alapszervezetet, a járási bizottság szétosztja ezen szervek vagyonát tagjainak — arányban az egyes tagok méhészete alapján — az új alapszervezetbe.

Azon tagok vagyonát, akik nem léptek az újonnan alakult alapszervezetbe, ezt a feloszthatatlan vagyonrészt ideiglenesen a járási bizottság birtokolja. Ha a felosztott alapszervezeti körzetben új alapszervezet létesül, a járási bizottság a megmaradt vagyonrészt átadja ennek az alapszervezetnek. Ha viszont három éven belül e körzetben nem alakul új alapszervezet, akkor e vagyonrészt átveszi Szlovákiában a szlovákiai bizottság, és felhasználja saját szükségletére.

4. Az alapszervezet feladatait saját munkaterve, az alapszabályzatok, valamint a felettes szervek irányelvei alapján teljesíti. Az alapszervezet tevékenységét kezdeményezően és

önállóan fejleszti, hogy a lehető legjobb eredményeket érje el.

11- §

AZ ALAPSZERVEZET SZERVEI

Az alapszervezet szervei a:

1. a taggyűlés és az évzáró taggyűlés,

2. a bizottság,

3. az ellenőrző bizottság.

12. §

TAGGYŰLÉS

1. A taggyűlést a bizottság hívja egybe évenkint legalább háromszor, vagy akkor is, ha ezt írásban kéri az alapszervezet tagjainak legalább a fele. A bizottság köteles a taggyűlést akkor is összehívni, ha ezt a gyűlést elrendeli a járási bizottság elnöksége is. A taggyűlést legalább 8 nappal előtte a bizottság bejelenti a járási bizottságnak.

2. A taggyűlés határoz minden ügyben, ellenőrzi a munkaterv teljesítését és a bizottság munkáját. A feladatok nemteljesítéséért a taggyűlés megfoszthatja tisztségétől a bizottság tagját, vagy ellenőrt és pótolhatja helyettessel. A bizottság javaslatára a taggyűlés szavazza meg az új tag felvételét vagy a tag kizárását. A kizárási határozathoz fegyelmihez vagy a nevelési intézkedéshez a jelenlevő tagok több mint 3/í-ének a szavazatára van szükség. A taggyűlés határoz a bizottság javaslatára az alapszervezet egyes funkcionáriusai megjutalmazásáról a központi bizottság irányelvei alapján.

3. A taggyűlést a bizottság javaslatára hívják össze, és a tagok létszámához viszonyítva választják meg a bizalmikat.

4. Az évzáró gyűlést az alapszervezet vezetősége hívja öszsze, s ezt legalább 14 nappal hamarabb bejelenti a járási bizottságnak.

AZ ÉVZÁRÓ GYŰLÉS:

a) megtárgyalja és jóváhagyja a bizottság évvégi értékelését, a pénztári jelentést és az ellenőrök beszámolóját;

b) megtárgyalja és jóváhagyja a munkatervet, az alapszervezet évi költségvetését, és elfogadja a felettes szervek javaslatait.

c) Minden harmadik évben 3— 15 bizottsági tagot választ, 1—5 helyettest és 3 ellenőrt, mindezeket 3 évre (tevékenységi idő), azonkívül delegátusokat választ a konferenciákra; ezek létszámát a központi bizottság alapján az alapszervezet létszámához viszonyítva határozza meg;

d) megszabja a magasabb tagsági járulékot, melynek egy részét a központi bizottság a szervezési költségek megtérítésére és a teljesített feladatokért járó jutalmazásokra használ fel.

13. §

BIZOTTSÁG

1. Az alapszervezet két taggyűlés közti tevékenységét irányítja, és munkájáért felelős.

2. Az alapítógyűlésen a bizottság megválasztja az elnököt, az alelnököt, a titkárt, a gazdasági felelőst, a könyvelőt és szükség szerint a bizottság többi tagját is felhatalmazza funkciókra. A bizottság elnöke egyúttal az alapszervezet elnöke is.

3. Legalább kéthavonként egyszer az elnök vagy az alelnök összehívja a bizottság gyűlését. Gyűlést akkor is kötelesek összehívni, ha ezt elrendeli a járási bizottság elnöksége. A bizottság megtárgyalja a munkatervet, és előkészíti a javaslatokat a taggyűlésre. Biztosítja a szervezet minden feladatát, ami nem tartozik a taggyűlés hatáskörébe. A bizottság gazdálkodik az alapszervezet vagyonával és a felettes szervek irányelvei alapján beszedi a tagdíjat.

4. A bizottság határozatképes, ha a tagságnak legalább a fele jelen van;

5. a községi körzetek alapszervezeteinek feladatait biztosítják és tevékenységükért felelnek.

14. §

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

Az ellenőrző bizottság rendszeresen ellenőrzi (legalább félévenként egyszer) a feladatok teljesítését, a gazdálkodást és az alapszervezet tevékenységét. Az ellenőrzés eredményéről a legközelebbi taggyűlésen írásbeli beszámolót tart, amelynek másolatát elküldi a járási ellenőrző bizottságnak. Az összefoglaló írásbeli jelentést az alapszervezet tevékenységéről — az egész időszakról — felterjeszti az évzáró taggyűlésnek, mely szintén felelős működésének hibátlan tevékenységéért. Az összefoglalt ellenőrző beszámolónak a másolatát felterjeszti a felettes szervek ellenőrző bizottsága elé. Az ellenőröknek joguk van részt venni a bizottság gyűlésén, és az elnökségnek szavazati javaslatot nyújthatnak be.

(Folytatjuk)

(II. RÉSZ, 3. FOLYTATÁS)

Az egyesület szervezettsége

7