Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-10-15 / 41. szám
A méhek és a mezőgazdaság / A mezőgazdaság a felszabadulás 6ta eltelt két évtized alatt örvendetes mértékben fejlődött. A növénytermesztésben ez a fejlődés különösen a termésátlagok növekedésében és állandósulásában mutatkozik meg feltűnően. Aki figyelemmel kísérte az utóbbi esztendők évről-évre növekvő eredményeit, annak szemében aligha szorul bizonyításra, hogy ezek az eredmények a korszerű talajművelésnek, a műtrágyák és a nemesített, vagy hibridizált vetőmagvak használatának, a gondos növényvédelemnek — egyszóval a tudományos kutatási eredmények gyakorlatba való átültetésének köszönhetők elsősorban. Közvetve pedig annak, hogy a mezőgazdasági termelés szervezése és irányítása csaknem mindenütt iskolákon tanult, szakképzett mezőgazdászok kezébe került. Van azonban egy termelési ág, amelyben fejlődés helyett szinte megdöbbentő visszaesés tapasztalható. Ez a pillangós takarmánynövények maghozama. Ezen a téren a terméscsökkenés olyan nagymérvű, hogy míg a múltban a pillangós takarmánymagvakból jelentékeny kivitelünk volt, ma a hazai vetőmagszükségletet sem tudjuk megtermelni. Ennek természetes következménye az, hogy a szálastakarmány-termelés sem tud lépést tartani az állattenyésztés fejlődésével. A HANYATLÁS különösen feltűnő a legértékesebb évelő takarmánynövényünk, a lucerna termesztésében. Ez annál sajnálatosabb, mert a lucerna a legnagyobb tömegű, és legkedvezőbb öszszetételű szálastakarmányt adja, magja pedig keresett és jól fizetett cikk a világpiacon, annak ellenére, hogy a lucernamag legfőbb vásárlói hovatovább maguk Is berendezkednek a magtermelésre. Napjainkban, amikor a gabonafélék termésátlaga kb. másfélszeresére, a kukoricáé csaknem kétszeresére növekedett, a lucernáé egy tizedére csökkent. Pedig sem az éghajlat, sem a talajviszonyok nem változtak, legalább Is nem romlottak. A termést növelő többi tényezők: a talaj tökéletesebb megművelése, a műtrágyák, a korszerű növényvédelem pedig éppen úgy támogatták a lucernatermesztést, mint a többi termelési ágat. Ezekhez járul még, hogy a lucematermelő vidéken az öntözés is lehetséges. Akkor mivel magyarázható a visszaesés? Hiányzik az elegendő és megfelelő minőségű vetőmagi Hiányzik azért, mert a pillangósok magfogásának elengedhetetlen föltételét, a megporzást közvetítő rovarok közreműködését figyelmen kívül hagyták, vagy éppen lehetetlenné tették. A LUCERNA, s általában minden pillangós virágú takarmánynövényünk rovarmegporzásra szorul. Megtermékenyítésüket a virágjaikat nektárért vagy virágporért látogató rovarok közvetítik. A bő magfogáshoz szükséges, hogy egy-egy virágot az idegen virágport szállító rovarok többször Is felkeressenek, a nap különböző szakaiban, amikor a bibe és a virágpor többé-kevésbé megváltozik. Egy-egy virágra 50—70 látogatás, és több száz más virágról származó virágpor szükséges a tökéletes megtermékenyüléshez. Ehhez a munkához a vadon tenyésztő megporzó rovarok száma elenyészően kevés. A nagy tömegben termesztett gazdasági növények sikeres megporoztatása leghatásosabban a mézelőméhekkel végeztethető, mert azok népes családokban élnek, s tetszés szerinti számban telepíthetők a virágzó táblák közelébe. A mesterséges megtermékenyítés! kísérletek során kiderült az is, hogy sok növény, köztük a lucerna megtermékenyülése biztosabb, ha a bibét könnyedén tűvel megkarcolják. A karcolás körülbelül megfelel annak a súrlódásnak, amely a méh kitines páncélja, vagy körmei és a bibe között keletkezik. A méh eszerint nem csak szállítja a megtermékenyítő virágport, hanem közvetlenül Is közreműködik a megtermékenyítésben. A lucernamag termesztésében az utóbbi években az észak-amerikai Egyesült Államokban érték el a legszebb eredményeket. Hektárra átszámított termésátlagaik 10—12 q körül mozognak. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a lucernatáblák, s általában a gazdasági növények megporoztatására a legmesszebbmenően felhasználják a mézelőméheket A magtermelő gazdaságok méhcsaládonként 7,50 dollárt, sőt a gyengébben mézelő lóhere megporzásáért 10—13 dollárt fizetnek a méhészeknek. Ezért a bérért a méhészek irányítják is a méheket a kiszemelt növényekre. Ma már külön vállalatok foglalkoznak a megporzó méhcsaládok közvetítésével és elosztásával. A MÉZELÖMÉHEKNEK termést növelő tényezőként való tervszerű felhasználása világszerte rohamosan hódít, nem csupán a herefélék, hanem minden rovarmegporzásra szoruló gazdasági növény megtermékenyítésére is. A Szovjetunióban is régen felváltotta ez a módszer a kézzel végzett pótbeporzást. Nálunk most jelent meg egy rendelet, amely szerint a mezőgazdasági növényekre vándorló méhészek méhcsaládonként 10 korona állami támogatást, illetve jutalmat kapnak. Ezenkívül azokat a gazdaságokat is megjutalmazzák, amelyek legjobban kihasználják a méhek beporzó munkáját. Reméljük ezen intézkedés Is hozzájárul, hogy mezőgazdasági üzemeink a jövőben felismerik és megbecsülik a méhek beporzó munkáját. Hathatós segítséget nyújtanak majd a méhészeknek, hogy családjaikkal a beporzásra váró pillangósok közelébe vándorolhassanak. K. P. Most és régen Harrison, a méhészkörökben ismert amerikat méhész, fűvel, burgonya vagy paradicsom levelével dörzsöli meg a kezét méhészkedés előtt. IRégebben nagyon népszerű volt a kéz és az arc kenegetése a szúrás elkerülésére. Legjob* ban a méhfüvet ajánlották, de mást is elég gyakran. Páljfy Lőrinc ezt írta 1762-ben [Er=■ délly Méhecske, Kolozsvár, 43. L.): „En próbáltam, és meg nem mart akkor, mikor o' veres kerti válnának J = mályvának), levelét virágjával, vagy csak magára levelét egybe rontván, törvén, annak vizét vettem, avagy egy fazékban meg főztem és annak lenével meg-mostam kezeimet.“ Ravazdy András ez* zel toldotta meg 1791-ben (Méhtolmács, Diószeg 48. l.j: „... hogy pedig ilyenkor maga* dat-is megne szúrjon a’ Méh, hamarjában való orvosság, He* réket szedj öszve, törd, mór* sold-meg kezedbe, és azzal kend-bé Kezedet és Abrázato* dat egészen. Akár hirtelen Ke* zed Ortzád mosd-meg óss vízbe, még jobb a" magad vizelletedbe Méhészesen, és útifűnek a’ po* rával hintsed-bé Kezed, Abrá* zalod, azon a’ napon a’ Méh meg-nem szúr.“ Választékban tehát nem volt hiány. Napjain* ktg fennmaradt az ecet haszná* lat a. HIRDETÉS Igényesnek eladó 2 vonatos kaptár méhekkel. Használt képtárak kaphatók. Cím: D á n 6 méhész. Kvetná pri Hr. /WVWVW\AAAA/VWWWWWWWWW VÁRJUK jj ij az idősebb méhészek segítségét || 11 A méhészkedni vágyó fiataloknak van őszinte barát- l, 11 juk, a jó szakkönyv, a megjelenő szaklapok, közöttük *, 11 a Szabad Földműves Méhész című melléklete. Ettől füg- 1 > I, getlenül egy kis tudományt jó lenne elsajátítani az idő- {i 11 sebb, tapasztaltabb méhészektől is. Van szerencsém né- i * | hányat közelebbről ismerni, mivel nemcsak a hazai, de . I 11 a szomszéd falu méhészeivel is összeköttetésben állok. (> i Jelenleg azon töröm a fejem és kérem az ismerős mé- (I i hészek tanácsát, hogyan, mi módon tudnánk javítani a ,1 (1 mézlegelőt. Erre a kérdésre rendszerint kézlegyintéssel i * i1 felelnek, majd nagy sóhajok közepette azt hajtogatják, <' i1 minden másképp menne, ha a mezőgazdasági üzemek < i * vezetői között is lennének méhészek. < t (i Ügy gondolom, a kézlegyintés és sóhajtozás helyett ' i * i nem ártana szorosabb kapcsolatba lépni a mezőgazda- . > * I sági Szemek vezetőivel és barátságos beszélgetéssel i ' i felhívni figyelmüket a méhek mezőgazdasági jelentősé- ^1 i gére. Hiszem, hogy főleg az iskolát végzett szakemberek (1 (i megértik mondanivalónkat és a jövőben kisebb-nagyobb < * . * mézlegelők biztosításával pártfogolják majd a méhésze- < * 11 két. i * (1 A korai virágpor pótlásával kapcsolatban sem tudunk i' (1 zöldágra vergődni a szakavatott méhészek körében. <; (| Ugyanis szemtanúja voltam, amikor az elmúlt év már- I, > riusában a szomszéd falu egyik kezdő méhésze szója- <, 11 liszttel kedveskedett márciusban méheinek. A lisztet 11 <, napsütéses helyen, egy teknőben, a szabadban helyezte * i 11 el. Ezek után természetes, az egész falu méhei szállták * > 11 a zsákmányt és kosárkájukban vígan hordták hazafelé. J i 11 A méhészek örültek a korai virágpor-hordásnak. Amikor (i i azonban tudomásukra jutott, hogy méheik honnan szer- (1 j i zik a virágport, néhány megjegyzés kíséretében kine- (1 (1 vették a kezdő méhészt. Erre ő beszüntette a szőjaliszt , l i1 etetését. A gúnyolódásnak a méhek itták meg a levét. < * i1 Üdvös lenne, ha a fiatal méhészek több konkrét segít- i1 )1 séget kapnának az idősebb méhészektől. i! j i Földes József, Bögellő ]i 2
