Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-10-15 / 41. szám
Receptek TÖLTÖTT KEKSZ 40 dkg lisztet, 10 dkg porcukrot 6 dkg váljál vagy margarinnal összemorzsolunk. Adunk hozzá egy egész tolást és egy sárgáját, egy deciliter tejfelt, egy evőkanál langyos borban feloldott, egy dkg szalakálit, majd annyi langyos mézet, hogy nyújtható tésztát kapjunk. Ezt egykét órai pihentetés után vékonyra kinyújtjuk, kiszaggatjuk és sárgára megsütjük. Kihűlése után két-két darabot lapjával vajkrémmel öszszeragasztjuk és megfagyasztjuk. MÉZES BÉLÉS Egy lábasban egy tojást habosra kavarunk, 15 dkg cukorral; két evőkanál meleg mézet, két és fél evőkanál tejet, egy kávéskanál szódabikarbónát adunk hozzá; gőz fölött — körülbelül 5 perc alatt — sűrűre főzzük; még langyosan belekeverünk 45 dkg lisztet. /Összegyúrva puha tészta lesz belőle.] Ezt négy részre osztjuk, Vékonyra nyújtva, lisztezett tepsiben kisütjük. A négy lapot egy réteg vajkrém és egy réteg savar.ykás lekvárral állítjuk össze. A vajkrém elkészítése: 20 'dkg cukrot egy csomag vaníliás cukorral 2 deciliter tejben felfőzünk; forrás közben beleszórunk két evőkanál búzadarát s azzal sűrűre főzzük; kihűlésig kavarva beleadunk 17 dkg vajat, majd ezzel is jó ha-, bosra kikavarjuk. MÉZES SZALÁMI Három deciliter felforralt, még meleg mézbe belekeverünk 5 db porrá tört szegfűszeget, egy csomag törött fahéjat, 10 dkg darált mákot és 25 dkg darált diót. fól összedolgozzuk és kihűtjük. A kihűlt pépet megnedvesített gyúródeszkán szalámi alakú hengerré sodortuk. Cellofánba göngyölve, száraz, szellős helyen felakasztjuk. Mikor fól megszikkadt, vizes késsel szeletelünk belőle teához csemegének. MÉZESKALÁCS-SZÍV Hozzávalók: 30 dkg simaliszt, egy csomag mandulás pudingpor, 1 csomag sütőpor, egy kevés édeskömény, szegfűszeg, törött fahéj, újbors, 1 tojás, 14 dkg porcukor, 5 dkg vaj, 1 evő-, kanál méz és 4 evőkanál erős feketekávé. A lisztben jól elkeverjük a pudingport, a sütőport meg a finomra tört fűszereket. Az egészet átszitáljuk. A tojást a cukorral kb. 10 perc hosszat keverjük. Hozzáadjuk az olvasztott, langyos vajat és kis ideig kevergetjük. A fűszeres lisztből és feketekávéból tésztát gyúrunk, kisodorjuk és sziüformákat vágunk belőle. Kikent tepsiben, bemelegített sütőben, lassan sütjük. Kihűlés után rumos mázzal vonjuk be. Rumos máz: 15 dkg porcukrot, 2 evőkanál fo/ró vizet és 2 evőkanál rumot kb. fél Óra hosszat keverünk, amíg megsűrűsödik. A magyar méhészeti kutatás fellegvárában A NYÁR FOLYAMÁN több mezőgazdasági nagyüzemet látogattam meg a Magyar Népköztársaságban. Ez alkalommal a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet kísérleti telepeit is megtekintettem. A méhészeti kutatás problémáiról Halmágyi Leventével beszélgettem, Örösi Pál Zoltán helyettesével, aki nagyon szívesen válaszolt kérdéseimre. 0 Milyen a méhészeti kutatásuk profilja? — Foglalkozunk méhanyák nevelési módszereinek kísérletezésével, a méz minőségi vizsgálatával, méhészeti eszközök tökéletesítésével, a növényvédelem és a méhészet kapcsolatával, méhlegelőkutatással stb. £ Az anyanevelés melyik módszere válik be a legjobban? — Az álcás nevelési módszer már elavult. Ettől sokkal jobb az új, petés anyanevelési módszer. Ezzel több anyát tudunk nevelni, s ami ugyancsak nagyon fontos, ezek többet is petéznek. Ez a haladóbb, célravezetőbb módszer különösen Nyugaton már eléggé elterjedt. 0 Mi a helyzet a kaptárkérdésben? — A Nagy-Boconádi kaptárak már nem felelnek meg a korszerű követelményeknek. Több oldalú vizsgálatok eredményei alapján a Madarász, Cicatritis fészekmézkamrás belső berendezés jöhet számításba. 0 Nektárvizsgálataik milyen eredménnyel jártak? — A nektárvizsgálatokat növényfajtánként végeztük. Legnagyobb jelentőséggel bír a napraforgó vizsgálata. A magyar tájfajták jobban mézelnek, mint a külföldről behozottak. Ezenkívül többéves vizsgálatot folytatunk a szöszös, valamint a pannonbükkönnyel, a fehér fűzzel, akáccal, a gyümölcsfák közül az alma, szilva és a barackkal. Ezek a vizsgálatok még nem fejeződtek be. 0 A méhlegelőkutatásban vannak-e értékes megfigyeléseik? — Mivel a méhészet alapja a vándorlás, a méhlegelőkutatásnak igen nagy a jelentősége. Kiváló a facélia, amely 6 hétig virágzik. Igen jó mézelő a Dracocephalum, a bokorszerű, lágyszárú Ruta növény. Fák közül az Evodia, Bokrok közül a kutyabenge, a hóbogyó. Az akác? Fő hordást ad, egy-egy család megfelelő időben átlag 5—8 kilót naponta. Méze világos, nehezen kristályozódik. Világos színe miatt a nyugati piac nagyon kedveli. 0 A növényvédelem és a méhészet kapcsolatának vizsgálati eredményei? — Sajnos, a méhészeti osztályunk évekig tartó vizsgálata, arra vonatkozóan, milyen hatásúak egyes permetező és vegyszerek a méhekre, ez a fáradozásunk kárbaveszett. 0 Tömegkapcsolataik terén van említésre méltó eredmény? — Kiváló sikernek könyvelhetjük el a Gödöllői Vasárnapokat, amely 1942 óta, megszakításokkal létezik. Hogy mi ennek a gyakorlati jelentősége? Minden hónap harmadik vasárnapján 48—80 méhész jön öszsze, itt Gödöllőn. Az osztály valamely előadója tájékoztatja őket a legfrissebb hazai és külföldi eredményekről, az előadás másik felében az előadó pedig gyakorlati kérdésekre válaszol. Ezenkívül évente mintegy 6—7 külföldi méhész-csoport látogat ide tapasztalatcsere céljából. 4» Halmágyi Levente, a fiatal, ügyes, szakavatott osztályvezetőhelyettes végül még felemlítette, hogy mintegy 100 főnyi a megfigyelőhálózatuk. A megfigyelők nektárképződés idején hetente jelentik, vidékükön mi virágzik, s mikor fejeződik be, s a kaptármérleg milyen eredményekkel járt. Azok a méhésztársak, akiknek Magyarországon akad dolguk, ne sajnáljanak időt szakítani, többedmagukkal tekintsék meg a magyar méhészeti kutatás fellegvárát, Gödöllőt. (kovács) KEZDŐ MÉHÉSZEK ÉS ISKOLAI MÉHÉSZKÖRÖK SEGÍTSÉGÉRE Jó szolgálatot tesz a keretek alá helyezett alátét Előbbi cikkeinkben megismertettük a kezdőt, hogyan kell a családokat télire feletetni, melegen takarni. Az októberi meleg napokon a méhek még kirepülgetnek s itt-ott virágport is hoznak a környéken levő őszi virágokról. A családok körül most már nincs számottevő munka, különösen ha azt is elintéztük, hogy a képtárakba ne jussanak egerek, pockok és cickányok. Egy fontos dolgot azonban még elvégezhetünk. A kaptárak fenekére a keretek alá helyezzük el az ún. alátéteket. Ezek homoktalan kátránylemezek, melyeket oly szélességben és hosszúságban szabunk, hogy a kaptár fenekét takarják. Az alátét a tél folyamán mindent felfog, ami a lép utcákból lehull. Ez elsősorban a fedelezés nyitásakor visszamaradt viasz törmelék. A méhek a tél folyamán fokozatosan eltávolítják a mézsejtek fedeleit, hogy a mézhez hozzáférhessenek. Ezek után tavasszal az első tisztuló kirepülés előtt, képet alkothat magának a méhész afelől, hogyan telelt a osalád. A törmelék ugyanis a léputcák alatt sorokban gyülemtik, aszerint, hogy e sorok mily szélesek, magasak, hosszúak s nedvesek, ítélni lehet a család telelést módjára. Az alátéten megtalálhatók a tél folyamán elpusztult méhek, bábok, esetleg az anya hullája is. Mindezek alapján sokat következtethetünk a családok telelés utáni állapotára is. Az alátét előnye, hogy a téli hulladékot az első tisztuló kirepülés alkalmával eltávolíthatjuk anélkül, hogy a kaptárt felbontanánk. Egyes családoknál, különösen ha a méhész (a téli készletek pótlása előtt) szakszerűen leszűkítette a fészket és eltávolította a felesleges lépeket, a méhek a keretek alján lógnak, egészen a kaptár fenekéig. Ily családoknál az alátétet csak november elején helyezzük a kaptárba. Ezt egy hűvös napon óvatosan végezzük, hogy a család nyugalmát ne zavarjuk. & L. Odu-szobor Ismeretlen népművész a XVII. században vésőt vett kezébe, hogy egy fatörzsböl barát-figurát faragjon, s belsejében olyan vájatot mélyítsen, amelyben egy méhcsalád elfér. így jött létre az odu-szobor, amelyet a korszerű „Cechoslovák“ jelzésű kaptárak mellett mint méhészet-történelmi érdekességet mutatták be a XI. Pferovi Országos Tenyészállat Kiállításon. (Kucsera Szilárd felv.)
