Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-10-15 / 41. szám
A TUDOMÁNY DOLGOZÓINAK SEGÍTSÉGÉVEI Újra európai színvonalra kerül a szlovákiai juhtenyésztés X második világháború előtti években Szlovákia juhállománya 620—333 ezer közt mozgott. De rövidesen érezhető lett a csökkenés, mert a kereskedelem, Illetve a feldolgozóipar a külföldi gyapjúbehozatallal megkárosította a hazai juhtenyésztőket. Juhállományunk a felszabadulás utáni időszakban a nagyüzemi gazdálkodás megszervezésével újra szaporodott. Az 1950-es esztendőtől kezdve (335 ezer juh) 1955-ig 593 ezerre növeltük az állományt, s ekkor újra jött egy időszak, amikor egyes felsőbb szervek dolgozói azt bizonygatták, hogy a gyapot könnyűszerrel helyettesítheti a juhgyapjút, s leszögezték, hogy a nagyüzemi gazdaságokat nem ajánlatos Juhokkal terhelnünk, mert esetleg háttérbe szorulhat a szarvasmarha-tenyésztés. Hamarosan bebizonyosodott, hogy ez az elmélet téves, s olyan egyének voltak szószólói, akiknek vajmi kevés közük volt a mezőgazdasághoz, sem elméleti, sem pedig gyakorlati tapasztalattal e téren nem rendelkeztek. így Szlovákiában 1962-ig 402 ezerre csökkent a juhállomány. Több mezőgazdasági üzemben a törzskönyvezett állatoknak sem kegyelmeztek. Míg nálunk, Szlovákiában irtották a juhokat, addig külföldön nagyon érezhetően növekedett a gyapjútermelés, s harminc év alatt világviszonylatban a Juhok száma elérte a 935 milliót. A legutóbbi tíz esztendőben pedig további 130 millióval gyarapították az állományt. Nálunk is megértették a juhtartás ökonómiai előnyeit A közeljövőben feldolgozóiparunknak egyre több gyapjúra lesz szüksé-' ge. Ha fedezni kívánjuk a szükségletet, akkor az ország mezőgazdasági üzemeiben legalább 700 ezer, Szlovákiában pedig 530 ezer juhot kell tartani. Erre korlátlan lehetőség kínálkozik. Juhtenyésztö mezőgazdasági üzemeinket ebben a felelősségteljes munkában a legmesszebbmenőkig támogatja a Trencséni Juhtenyésztés! Kísérleti Intézet. Martin MikuS mérnök tudományos dolgozó és munkatársai nemcsak a juhállomány számszerinti szaporítását tűzték ki célul, hanem az egyes fajták tökéletesítését is. Az intézet a múlt esztendőben eredményesen tevékenykedett a merino juhfajta nemesítésénél, s ezáltal jó hírnévre tett szert európai viszonylatban. Nem vitás, a Horöany-ban székelő állami fajtanemesítő intézet merino törzstenyészete kifogástalan minőségű tenyészanyagot szállít Dél- Szlovákia mezőgazdasági üzemeinek. Jelenleg azon dolgoznak, hogy olyan vérvonalat tenyésszenek, mely a lehető legnagyobb hasznosságra (a gyapjú hossza, sűrűsége stb.) lesz képes. A trencséni intézettel együttműködik a Nyítrai Mezőgazdasági Főiskola is hampshire, chewiot és a sumavai juhfajták hasznosságának javítása tekintetében. A tudományos dolgozók nagy gonddal tenyésztik a kelet-fríz juhból nemesített texel Juhot, amely eredeti formájában 3—5 kg B/C finomságú gyapjút ad. Tenyészcélul tűnték ki, hogy a texelt tejre és gyapjúra legalább 1,5—2-szeres hasznosságra bírják. Szlovákiában a texel Juhfajtát főleg a mikulási járásban s a Banská Bystrica-1 járás néhány mezőgazdasági üzemében tisztavérben tenyésztik azzal a céllal, hogy a környéken újtípusú valaska-juhot nemesítsenek, amelynek a gyapjúfinomsága eléri majd a D minőséget. Egyelőre húsz ezres tenyésztörzset tartanak számon, amely alapja lesz a valaska sokoldalú tökéletesítésének. Az intézet továbbá a népgazdasági szükségletnek megfelelően célul tűzte ki olyan cigája juhtípus nemesítését, mely a hegyi és a hegyaljai körzetekben is helytáll. Tudni kell, hogy a szlovákiai juhállomány számszerinti növelése szempontjából éppen a cigája szaporítása a legökonómikusabb, mert gyapja C finomságú, azaz textilipari szempontból félfinom, s a tejelési időszakban 100—130 liter értékes, a külföldi piacon is kedvelt sajtok készítésére alkalmas tejet ad. De emellett a cigája húsra is nagyon megfelelő. Hegyvidéki meghonosításánál és a valaskával való párosításánál, változtató keresztezésénél az intézet közreműködik. Keresztezést a SpiSská Nová Ves-i, poprádi és a bardejovi körzetekben végeznek. Több irányban folyik a kísérletezés Az intézetben vizsgálják az egyes fajták átöröklőképességét, mégpedig több célból. Ez szükséges például a gépi fejés bevezetése és elterjedése szempontjából. A juhállomány tőgye alaktani és működési tulajdonságai alapján mintegy 90 százalékban alkalmas gépi fejésre, azzal a föltétellel, hogy tovább kell javítani a fejhetőséget s tökéletesíteni a tőgyalakot. E tekintetben a merino juhfajtáknál MikuS mérnök, a cigájánál pedig dr. Józef Laurinőík, az intézet igazgatója végez tudományos megfigyeléseket. Több fejőberendezéssel kísérleteznek. Ilyen például az Alfa-Laval, továbbá a kerekeken vontatható M 695 VEB Alfa Esterwerda fejőautomata. A legutóbbi években azonban Mikus mérnök, azaz a Trencséni Juhtenyésztési Kísérleti Intézet javaslatára Pelhfimovban megalkották az első hazai DZO—8-as jelzésű fejőautomata mintapéldányát. A fényképen jól látható fejőberendezés a Moszkvában megrendezett gépkiállításon aranyérmet nyert, s a külföldi (bulgáriai, lengyelországi, magyarországi) gyakorlati kísérletek alkalmával jól bevált, s kisebb hibáinak eltávolítása után rátérhetnek a sorozatgyártásra. A baráti szocialista országok juhtenyésztői érdeklődéssel várják a DZO—8-as fejőautomatát. Kuba például kecskék fejősére szeretné megvásárolni. A DZO—8-as fejőautomata előnye, hogy rövid időn belül darabokra szétszedhető, s bárhol újra összeállítható. Nem minden nehézség nélkül Igen, a fejés nem minden nehézség nélkül végezhető. A juhok eleinte félnek a géptől. Bizonyos idő szükséges, hogy megszokják a zakatolást. Mikus elvtárs azt javasolja, hogy az akol előtt felszerelve néhány napon keresztül üresen kell üzemeltetni a berendezést, így a juhok megszokják, s ezután engedelmesen tűrik a fejőcsészék fölrakását . Előnyös a fejőgép alkalmazása, mert egy ember négy pumpát is kezelhet. Eleinte azonban ajánlatos, hogy egyegy fejő csak két vagy három pumpát kezeljen, és tökéletesen elsajátítsa a csészék fölrakásának módját. Előnyős továbbá az Is, hogy a fejögépet idősebb emberek és asszonyok is kezelhetik, míg a kézi fejésnél kizárólag erőteljes emberek dolgozhatnak, mert az óránkénti 3000 kézmozdulattól a fiatal, erőteljes ember kezei is elerőtlenednek, megdagadnak. Az elmondottakon kívül tudnunk kell azt is, hogy míg a kézi fejésnél a fejőedényben körülbelül kétmillió baktériumot találtak, addig a gépi fejésnél csupán 36 ezret. Az intézet egyik farmján végzett vizsgálat alkalmával júniusban kézi fejésnél a legnagyobb elővigyázatosság mellett is 830 ezer baktériumot leltek a fejőedényben, a gépi fejésnél pedig csak 6600 baktériumot. Eszerint a juhok gépi fejése higiéniai szempontból is előnyös. Egyáltalán nem mindegy, hogy a gomolyát milyen tejből készítik. A gépi fejés után készített gomolyát a jövőben jóval előnyösebb áron veszik majd át, mint a kézi fejés után készítettet, ami ökonómiai szempontból ösztönözni fogja a termelőket a gépi fejés mielőbbi bevezetésére. Előnyös lesz továbbá az is, hogy a gépi fejés bevezetésével egyidejűleg a juhászatban módosíthatják a munkaszervezést. Lehetővé válik az ünnepek megtartása. Több időhöz jutnak a dolgozók, mint eddig, mert a napi fejési idő csak egy-két órát vesz igénybe. Előnyös továbbá az is, hogy egy automatasor több nyáj fejősére is alkalmas lesz, ha jól megszervezik a legeltetést. Mennyiben jövedelmező *A juhtartás ökonómiai módszertanának változtatása is folyamatban van. Mostanáig ugyanis a gyapjút vették ökonómiai fömutatőként, s a tejet, illetve a belőle készített gomolyát melléktermékként könyvelték el. Ez azért helytelen, mert a szakszerűen gondozott, jól tejelő juhállomány teljes mértékben fedezi a vele kapcsolatos összes kiadásokat, s a tejből még búsás, tiszta nyereséget is biztosít. így a gyapjúhoz és a bárányhoz teljesen ingyen jut a termelő. A Trencséni Juhtenyésztési Kísérleti Intézet értékelése alapján a merino juhfajta (egy számosállatra átszámítva) 2136 korona tiszta jövedelmet eredményezett, s a rentabilitás mértéke pedig elérte az 51,34 százalékot, A DZO—8-as jelzésű első csehszlovák gyártmányú fejöautomatát, amely kisebb, 250 juhot számláló gazdaságban egyszerre 8 állat fejősére alkaU mas a pelhfimovi Agrostroj gyártja. Villamos vagy nyersolaj-motorral tizei meltethető aszerint hogy hol szerelik fel. Ezt a fejöautomatát Szlovákiában több gazdaságban: Dobrá Ntvá-n, Trencsénben, Lipt. Porubkán, Nyitrán és másutt sikeresen alkalmazzák. (DM) ami azt bizonyítja, hogy egyetlen korona befektetés 1,51 korona termék előállítását tette lehetővé. A cigájánáL. valamint a valaskánál számosállatonként 986 korona tiszta bevételt, azaz 25,77 százalékos rentabilitást értek el, vagyis minden korona ráfordítás 1,26 korona termék készítését tette lehetővé. A juhászaiból származó termékek kedvező piaci árának a cigája £s a valaska juhfajták nagyobb hasznosságának javítását kell eredményeznie. De ha figyelembe vesszük, hogy tavaly mezőgazdasági üzemeink juhászati termékekből 50 millió koronát bevételeztek, akkor elmondhatjuk, van miért igyekezni. Szlovákiában tervbe vették, hogy az éghajlati adottságokhoz mérten a legközelebbi két-három esztendőben 100 hektáronként átlagosan 11 juhot kell tartani. Ebből a kukorica és a répatermelő körzetek juhtenyésztő járásaiban 23, a hegyi és a hegyaljai körzetek hasonló járásaiban pedig 30 juhot. A nyugat-szlovákiai kerületben az eddigi 8,4-ről (100 hektáronként) 11,4-re, közép-szlovákiában 24,9-ről 31,7—34,4-re, Kelet-Szlovákiában pedig 17,6-ról 34,3-ra kell növelnünk a juhok számát. Amint már fentebb is említettem, Közép-Szlovákiában és keleten, főleg a cigája meghonosításáról (aklimatizálásáról) van szó. Ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az újszülött bárányok nevelésére. A termelési igazgatóságok és a fajtanemesítő intézetek legközelebbi feladata lesz, hogy okszerű tenyésztői technikával elősegítsék a juhállomány kívánatos elszaporítását. Korszerűsítéssel Ismeretes, hogy szövetkezeteink és állami gazdaságaink a jövőben 1 kg gomolyasajtért 20—25 koronát kapnak, a burgonyatermesztő és a hegyi körzetekben pedig kilónként 11—16,5 korona tejprémiumot az alapárhoz. Ez indokolttá teszi a gomolya készítésének korszerűsítését. A Trencséni Juhtenyésztési Kísérleti Intézet a tej pasztörizálását ajánlja (megfelelő, erre gyártott berendezéssel), hogy egészségügyi szempontból kifogástalan tejből készíthessék a gomolyát. Az intézet saját gazdaságában szakosított részleget létesített, ahol 200 hektáron 1100 juhot tartanak. Hasonló üzemeket Szlovákiában másutt is építenek, de főleg az állami erdészet gazdaságaiban, a katonai birtokokon, valamint egyes hegyi és hegyaljai mezőgazdasági üzemekben. Tervbe vették továbbá, hogy 1968-ban az intézet közelében egy olyan juhtenyésztő specializált gazdaságot építenek, amelyben Harvestor-rendszerű toronysilókban tartósítják majd a zöldtakarmányt, s azzal etetik a juhokat. A Trencséni Juhtenyésztési Kísérleti Intézet a jövőben még szorosabb kapcsolatot tart fenn a dél-szlovákiai (merino) juhtartó gazdaságokkal. A kapcsolat a távlati tervek szerint sokoldalú lesz. Célja a mezőgazdasági üzemek és a társadalom számára hasznosabb merino-állomány nemesítése. Hoksza István A gyapjútermelés helyzete Az iparilag fejlett tőkés országok szolgáltatják a gyapjú világtermelésének 60 és exportjának 70 százalékát. A fejlődő országok mind a termelésből, mind az exportból mintegy 20—25 százalékkal részesednek, s részesedésük csökkenő tendenciájú. A latin-amerikai országokban például az export értéke az 1953—1955-ös évek átlagos 270 millió dollárjáról 1959—1961-es évekre 212 millió dollárra csökkent. Közel- és Közép-Kelet gyapjűtermelése a fenti időszakban kisebb mértékben csökkent (15 millióról 13 millió dollárra), részben a helyi fogyasztás növekedése, részben a nyugat-európai szükségletek hatására. Az ázsiai és Távol-Kelet-i országok juhlétszáma és gyapjútermelése növekedett. Az afrikai országok gyapjúexportja viszont jelentéktelen. Az összes fejlődő országok gyapjúexportból származó bevétele az 1953—1955-ös évi 342 millió dollárról 1959—19Bl-re 293 millió dollárra csökkent. A becslések szerint a fejlődő országok 1970 évi gyapjútermelése mintegy 400—440 ezer tonna lesz, export bevételeik pedig 110 millió dollárról 170 millió dollárra növekednek. Holtponton a hazai juhnyírógépek gyártása Megérdemelt pihenés folyamat gépesítését, így a gyapjú nyírását is. Ott a bökkenő, hogy juhnyírógépet nálunk, 1959-től nem gyártanak, de ugyanakkor külföldről sem hoznak be. A Koleői Slan-i fémmegmunkáló szö-A képen látható KH—712 Electric-Rapide jelzésű juhnyírógépet a Hauptner nyugatnémet vállalat gyártja, amelyet megfelelő vizsgálat után védjeggyel szabadalmaztak. A nyírógép hajtóművét a fogantyúba helyezték el, amely egyen- és váltóárammal üzemeltethető. A vele végzett munka teljesen biztonságos. B. hozatala annál is inkább indokolt lenne, mert a hazai hétesztendős gyártási fejlesztési kísérlet a mai napig csődöt mondott. Kt tudja, nem szükséges-e további hét esztendő egy kifogástalan hazai gyártású juhnyíró-, gép megalkotására? (dam), vetkezet által gyártott juhnyírógépet a Földművelésügyi Minisztérium az állami gépkísérleti munkahely javaslatára nem hagyta jóvá. Az ok az elektromos hajtómű munkabiztonsági elégtelensége volt. A gyártó szövetkezet az említett hibákat 1965-ig nem távolította el, ekkor a minisztérium a nyírógép benzinmotoros hajtóművi kiképzését ajánlotta, de a fentebb említett munkahely ezt sem hagyta jóvá. Mi az eredmény? Az, hogy a mezőgazdasági üzemekben továbbra is hasonló módon nyírják — kézleszakadásig — a- juhokat, mint hajdanában. Emellett a kézi nyírás népgazdasági szempontból nem előnyös. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy egy juhnyírógép megalkotása feltétlenül időt igényel, de hét esztendő mégiscsak sok. Főleg a juhtenyésztők egyre fogyó türelme szempontjából hosszú ez az idő. A földművelésügyi minisztérium számára két lehetőség kínálkozik, mégpedig vagy megfelelő hazai vállalatot keres a juhnyírógép megalkotására, vagy pedig Szlovákia részére 200 nyírógépet megrendel külföldről, mint ezt a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal eredetileg javasolta. D. MARKOVA mérnök, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal műszaki-fejlesztési osztályának dolgozója Néhány nappal ezelőtt búcsúzott Gregus István, az Ipolysági Állami Gazdaság magyaradi részlegének dolgozóitól. 65 éves korban megérdemelt pihenőre tért. Negyven éve volt a gazdaság tehéngondozója. Az utolsó 15 év alatt félmillió liter tejet fejt. Havi átlagkeresete 2000 korona között mozgott. A gazdaság igazgatósága és a Lévai Járási Termelési Igazgatóság is többször megjutalmazta őt kiváló munkájáért. Tavaly például 2000 korona prémiumot kapott. Az idei első félévi tejeladási tervét is 128 %-ra teljesítette. 13 db tehéntől 18 583 liter tejet fejt és a fejők közül a második helyre került. Nagyban hozzájárult a vándorzászló megszerzéséhez, amit ezekben a napokban adtak át az Ipolysági Állami Gazdaság igazgatóságáról a megérdemelt pénzjutalmakkal együtt. Az összegből Gregus István bácsi is kapott 292 koronát. Varga János zootechnikus nem győzte dicsérni az öreg gulyást, aki minden alkalmat megragadott, hogy tapasztalatait átadja a fiatalabb tehéngondozóknak. Minden nap elsőnek jelent meg a munkában, egyetlen napon sem felejtkezett meg a tehenek ápolásáról. A mindig jókedvű tehéngondozó példával járt elől az egész közösségnek. Szerették őt a többi dolgozók is, ezért egy kicsit hiányozni fog körükben. A jókedvű állatgondozónak sok boldog percet kívánunk a hátralevő éveiben! Nehéz elbúcsúzni a munkatársaktól, de a megérdemelt pihenést senki sem irigyelheti tőlük. **elányi János A tej ára és minősége közötti összefüggés Jugoszláviában 1965-ben megszervez- 51 százalékkal az egyéték a tejátvételt, és niek által beszállított most már a kooperá-mennyiség. A tejfeldolciőban résztvevő tér- gozó üzemek kapacitámelőktől is rendszere- sa nem felel meg a nasen átveszik a tejet és gyobb mennyiségnek és tejtermékeket. Ennek így sokszor fennakadás következtében 21 szá- van az átvételnél, zalékkal növekedett a Eddig nem vették tetársadalmi szektortól kintetbe a tej minőséátvett tejmennyiség és gét, és egyforma árat fizettek a különböző minőségű tejekért. Most a feldolgozó üzemek a tej minősége (zsírtartalom stb.) alapján kívánják az árat megállapítani. A standard megállapítása céljából már több értekezletet tartottak és többféle javaslat hangzott el. A múlt évek folyamán napvilágot látott határozatok értelmében rendezésre került a szlovákiai juhtenyésztés. A határozatok egyik része hangsúlyozta, hogy lehetővé kell tenni a juhtenyésztés körüli néhány munka-
