Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-10-15 / 41. szám
Forgórendszerü, hatsoros RKX—6 jelzésű kultiuátor, a 45 cm sortávolságra vetett cukorrépa ápolásához. Teljesítménye egy óra alatt 1,1 hektár. Munka-> mélysége 2—6 cm, (Foto: Pathó K.J ■ Gondosan tároljuk a burgonyát. Idén a bő csapadék s egyre javulő agrotechnika következtében nagy burgonyahozamot takarítunk be. Ügy hírlik, ilyen termés nem volt az utóbbi évtizedben. Csakhogy a sok eső nemcsak használt, de ártott is a burgonyának. A gumók egy része már a földben romlásnak indult, a burgonyatéblákon elég nagy kár keletkezett. Erre való tekintettel idén különös gondot kell fordítanunk a burgonya téli tárolására. Lehetőleg száraz időben szedjük és a szikkadt gumókat prizmázzuk, mert ezáltal javul eltarthatósága. Előzőleg azonban válogassuk át és minden beteg, megsérült gumót rakjunk külön, majd takarmányozzuk fel. A válogatást ez idő szerint ne bízzuk gyerekekre. Gondatlanságból sem kerülhet fertőzött, rothadásnak induló gumó a prizmákba, mert akkor eleve búcsút mondhatunk a télre raktározott termésnek. A prizma helyét száraz, dombos részen jelöljük ki, nehogy az esővíz veszélyeztesse a burgonyát. A prizma aljára feltétlen helyezzünk lécekből készült szellőztető csatornát, mert ez idén elengedhetetlen feltétele a burgonya sikeres tárolásának. A prizmát száraz szalmaréteggel fedjük, majd valamelyes földdel takarjuk, de gerincét hagyjuk szabadon. Fontos, hogy a burgonya a szalmán keresztül kifújja magát, mielőtt télire rákerül a föld. Esős időben a takaratlanul hagyott szalmás részt deszkával takarjHk. Ha soha máskor, most ajánlatos a burgonya felfőzése, illetve silózása, mert ezzel legkisebbre csökkenthető a várható veszteség. (—sá—) vwvwwwvwwww A gabonatermesztés helyzete és jövője az érsekújvári járásban AZ ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁSBAN is értékeltük a gabonatermesztés jelenlegi helyzetét és jövőjét. Mivel a gabonatermesztés országos méretben előtérbe került, 1970-ben a szántóterület 21 százalékán termesztünk majd gabonát az idei 18 százalékkal szemben. Az érsekújvári járás kukoricakörzetbe tartozik és a nyugat-szlovákiai kerület szántóterületéből 11,1 százalékot mondhat magáénak. Az őszi búza-termesztés eredményei viszont nem érték el a kívánt szintet. Pedig ha mérlegeljük, hogy őszi búzát több mint 17 ezer hektáron termesztünk, nem lehet számunkra közömbös, hogy 22 vagy 35 mázsás hektárhozamot érünk-e el. A búzatermesztés módszereiről, a hektárhozamok emelésének lehetőségéről tárgyalt Nyitrán a kerületi tudományos és technikai konferencia is. A vitában felszólaltak Jugoszlávia, Magyarország és természetesen Szlovákia szakemberei is. A konferencián rögzítették az eddigi búzatermelési módszereket és foglalkoztak olyan hiányosságokkal is, amelyek járásunkra is jellemzők. Ezért nem árt, ha közelebbről megismerjük, miért eredményes a búzatermesztés egyes mezőgazdasági üzemekben, és milyen hibákat követnek el azok az üzemek, ahol alacsony hektárhozamokat érnek el. MEG KELE MONDANOM, hogy a búza szereti a mélyrétegű talajt, és nem kedveli a hordalékos földet. A mi járásunkban könnyűszerkezetű a föld, de helyes agrotechnikai beavatkozások után mégis megfelel a búzatermesztésre, amit Igazolnak az egyes mezőgazdasági üzemekben elért magas hektárhozamok. Nagyon fontos, hogy az őszi búza előveteménye megfelelő legyen. Szükséges, hogy az elővetemény minél hamarabb lekerüljön a földről, hogy ne szívjon el a talajból sok vizet. Legjobb elővetemények évelő pillangósnövények, a hüvelyesek, repce, mák. Mivel járásunk aránylag száraz éghajlatú, a későn leszántott elővetemények miatt alacsonyabbak lehetnek a hektárhozamok. A száraz években, általában lucerna után, vízhiánnyal küzd a búza és rosszul telel. Járásunkban a talajelőkészítés körül is akadnak hibák. Sokszor előfordul, hogy a vetésre szánt dűlőt csak öt-hat nappal vetés előtt szántják. A Pöstyéni Növénytermesztési Kutatóintézet és a jugoszláviai szakemberek szerint a búza alá legjobban bevált a korai, inkább mély, mint középszántás. Búza alá a vetés előtt három-négy héttel szántunk. Vetésig fogasoljuk és kultivátorozzuk a földet, mert így jól leülepedik és elég vizet tárol a növény keléséhez és átteleléséhez. A szakemberek, köztük Dr. Spaldoií professzor elvtárs, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola rektora is azt javasolja, hogy minden mezőgazdasági üzemben két-háromfajta búzát termesszenek. A járás klimatikai viszonyait, feltételét figyelembe véve, a Belocerkovszkája 198, a Kosúti 190—220, a Mironovszkája pedig 220 kg vetőmagot igényel. Ez is fontos ahhoz, hogy megfelelő hektárhozamot várhassunk. Az agronómusok tudják, hogy mikor vessék a búzát, ezért ezzel részletesebben nem foglalkozom. De fontosnak tartöm megemlíteni, hogy melyik búzafajták bírják jobban a téli hideget. Bizony előfordul, hogy a mi búzafajtáink már mínusz 15 foknál is kifagynak, viszont az ősszel jól megerősödött búzák kibírják a 20^25 fokot is. Az utóbbi időben az áttelelés szempontjából a Bezosztája és a Mironovszkája búza felé terelődik a figyelem. A kísérletek szerint 14 fokos hideg esetén a Bezosztája búza 97 százaléka, a Mironovszkája búza 100 százaléka telelt át. 16 fokos hideg után még mindig megmaradt a Mironovszkája búza minden szála, viszont a Bezosztája búzában 50 százalékos kár keletkezett. Tizennyolc fokos hideg a Bezosztája búzában már 72 százalékos kárt okozott. amint az Átlagból is latjuk, a Bezosztája búza aránylag kevésbé fagyálló, mint a Mironovszkája. Maga Ljuknavenko, a Bezosztája búza kinemesítöje sem elégedett a növény ezen tulajdonságával. Ezenfelül a Bezosztája nagy tápértékű és vízgazdag földet igényel, ami a mi járásunkban ritkaságszámba megy. Ezért az érsekújvári járásban a jövőben Bezosztája búzát nem termesztünk. Az eddigi többéves tapasztalatok alapján járásunkban a fő búzafajta a Mironovszkája lesz, ezt kiegészíti a Belocerkovszkája 198-as és a Kosúti búza. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a búza évi 400—450 mm csapadékot kíván. A Járásunk csapadékátlaga 550 mm. Ez a vízmennyiség elegendő 55 mázsás hektárhozam elérésére. Viszont a termés nálunk jóval alacsonyabb. Ennek elsősorban az az oka, hogy a csapadék nem oszlik el arányosan az egyes hónapokra. Természetesen befolyásolja a hektárhozamokat a helytelenül alkalmazott agrotechnika, a már említett kései vetőszántás és sok esetben a kevés tápanyag is. A gyengén trágyázott parcellákban 50 százalékkal több vízre van szükség, mint a tápanyagdús területeken. Ha 40—45 mázsás hektárhozamot akarunk elérni, akkor feltétlenül ismbrnünk kell az egyes fajták tápanyagszükségletét. Eddig főleg a Kosúti búzát termesztettük, amely a sok tápanyag ellenére sem adott megfelelő hektárhozamot. Viszont a nagy termőképességű Mironovszkája több tápanyagot tud felvenni a talajból, és természetesen nagyobb termést is ad. A 40—45 mázsás hektárhozam azonban legalább 200—250 kg tjszta tápértékű műtrágyát kíván. Jugoszláviában, ahol már megszokott a 40—54 mázsás hektárhozam, szintén ennyi tiszta tápértékű műtrágyát adagolnak. De nem kell a példáért a szomszédba menni. A hűli és a Michal nad 2itavou-i szövetkezetek hektáronként a búza alá már 230—270 kg tiszta tápértékű műtrágyát adagolnak. Az utóbbi években a búza előveteménye! százalékarányban a következők voltak: Többéves takarmányok 28 százalék Szemeskukorica 20 százalék Más gabonafélék 16 százalék Hüvelyesek 6 százalék Cukorrépa és burgonya 11 százalék A többi 19 százalék silókukorica, keverékek, repce, mák és más növény volt. Ezek az elővetemények járásunkban általában megfelelnek a követelményeknek. Viszont hiba, hogy a lucerna harmadik kaszálását is be akarjuk gyűjteni, mert emiatt későn végezzük a vetőszántást és búzavetősünk vízhiánnyal küzd. MEZŐGAZDASÁGI üzemeink egyre több gondot fordítanak a helyes tápanyagellátásra. Amíg 1964- ben 170, 1965-ben 185, idén már 191 kg tiszta tápértékű műtrágyát adagoltunk a gabonafélék alá. Lényegesen javul a növényvédelmi munka is. 1963- ban még csak 3000 hektárt permeteztünk növényvédőszerekkel, idén viszont már 7043 hektárt. A jobb tápanyagellátás, a helyes agrotechnika megmutatkozott a búza hektárhozamában is. 1963-ban az átlagos hektárhozam búzából mindössze 16,06 mázsa volt, 1964-ben 22,71, 1965-ben 27,74 és 1966-ban már 28,69 mázsa. Persze hozzá kell fűznünk, hogy a helyes agrotechnika és tápanyagellátás mellett a magasab hektárhozamokhoz nagyban hozzájárult a kedvező időjárás is. A sikerek ellenére sem lehetünk elégedettek az elért hektárhozamokkal. A mezőgazdasági üzemek egyik csoportja rendszeresen 30—35 mázsás hektárhozamot ér el, viszont a gyengébb csoport csak 19—20 mázsát. Ezért elemeztük 16 szövetkezet búzatermesztési módszereit a hektárhozamok szempontjából. A következő eredményekre jutottunk: 1964—1966 1966 EFSZ q/ha q/ha Michal nad Zitavou 33,20 33,12 Surany 30,01 34,80 Alsó Aha 27,82 30,— Hűl 29,62 33,79 Andód 21,38 25,34 Bart 23,54 26,50 Jászfalu 22,86 26,27 Malá nad Hronom 22,75 24,02 Az első négy szövetkezet a jobbik csoportból, a másik négy a gyengébből van. Azok a szövetkezetek, amelyek helyes módszerrel termesztik a búzát, az 1964—66-os évben átlagosan 30,3 mázsás hektárhozamot értek el, 1966-ban pedig 33,36 mázsát. A gyengébb csoportba tartozó szövetkezetek átlagosan 22,52 mázsát termeltek, 1964— 66-ban pedig 24,75 mázsát. Az elemzés után kitűnt, hogy idén az eredménye® búzatermelők 8,64 mázsával magasab hektárhozamot értek el, mint a gyengébb termelők. Az elemzéskor, a tápanyagellátásból, a szántás minőségéből, a vetés idejéből, az előveteményekből és a búzafajtákból Indultunk ki. Az adatok bizonyítják, hogy az alacsony hektárhozamot elérő szövetkezetek hektáronként átlagosan 21,2 kg tiszta tápértékű műtrágyával használtak fel kevesebbet, mint a jó hektárhozamokat elérő szövetkezetek. A őerníki szövetkezet például 275 tiszta tápértékű műtrágyát adott a búza minden hektárjára, ezzel szemben az andódi szövetkezet csak 153 kg-ot. Kihatással volt a hektárhozamokra az is, hogy a jobb csoportokba tartozó szövetkezetek minden hektár búzát fejtrágyáztak, a gyengén gazdálkodók viszont csak a búzaterület 50 százalékára szórtak fejtrágyát. AZ ELÖVETEMÉNYEKNÉL még nagyobb különbség mutatkozott. Amíg a jól gazdálkodó szövetkezetek a búzának csak 12,8 százalékát vetették nem megfelelő elővetemény után, a gyengébb csoportba tartozók 43,3 százalékát. A barti szövetkezet 50, a jászfalusi 41, az andódi szövetkezet pedig 40 százalék rossz előveteményű földbe vetette a búzát. A hektárhozamokra kedvezően vagy kedvezőtlenül hatott a búzafajták megválasztása is. Meg kell említenünk, hogy az utolsó három évben a Kosúti búzafajta 28 mázsás, a Favlovicei pedig csak 24,5 mázsás hektárhozamot adott. Azok a szövetkezetek, amelyek magasabb hektárhozamokat értek el, a búzavetésterület 82 százalékán termesztettek Kosúti búzát. Viszont az alacsonyabb hektárhozamot elérők csak 60 százalékon. Amint a felsorolt adatokból látjuk, járásunkban egyes mezőgazdasági üzemek azért érnek el alacsony hektárhozamokat, mert nem használnak fel minden lehetőséget a búzatermelés szintjének emelésére. Számításom szerint, ha a mezőgazdasági üzemek megközelítőleg egyforma hektárhozamokat érnek el, 400 vagon többlettermést érhetünk el búzából. Említettük már, hogy a búzafélék hektárhozama nagyban függ a búzafajtáktól is. Ezért a jövőben járásunk területén természetesen azokat a búzafajtákat termesztjük, amelyek a legmagasabb hektárhozamokat adják. A Belocerkovszkája 198-as búza a Kosúti búzától 5, a Mironovszkája pedig 9 mázsával több hektárhozamot adott átlagosan. Hasonlítsunk csak össze két szövetkezetei a hektárhozamok szempontjából. 1. tardoskeddi EFSZ Kosűti búza 32 q/ha Belocerkovszkája 34,7 q/ha Mironovszkája 44,79 q/ha 2. besenyői EFSZ Pavlovicei 24,— q/ha Kosúti 27,— q/ha Mironovszkája 42,— q/ha Figyelembe véve a járás klimatikai feltételeit és a búzafajták tulajdonságait, Idén a búzavetésterület 23 százalékán termesztünk Mironovszkája búzát, 29 százalékán Belocerkovszkáját, 35 százalékán Kosúti búzát, 9 százalékán Dianát és 4 százalékán Fertőd! búzát. AMINT A FELSOROLT ADATOKBÓL LÄTJUK, a szovjet Mironovszkája és Belocerkovszkája a búza vetésterületének több mint felét foglalja el. De a jövő évben a vetésterület 70 százalékán Mironovszkája búzát, 20 százalékán pedig Belocerkovszkáját termelünk. Ha a helyes agrotechnikával, tápanyagellátással és a búzafajták megválasztásával hektáronként csak öt mázsával emeljük a hozamot, 850 vagon búzatöbbletet érünk el. Tehát mezőgazdasági üzemeinknek — az élenjáró búzatermesztők tapasztalatai alapján — érdemes lesz elsajátítani a búzatermesztés minden fortélyát. Jozef Mudroch mérnök, az Érsekújvári Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság főagronómusa Holland tehenészetek jövedelmezősége A földművelésügyi minisztérium kutató csoportja részletes vizsgálat alapján megállapította, hogy a tejtermelő gazdaságok túlnyomó része nem jövedelmező. A számítások azt mutatják, hogy csak olyan tejtermelő gazdaságok lesznek a jövőben jövedelmezők, ahol a mezőgazdasági területek 20 ha-on felüli és legalább 25—30 db tejelő tehénnel rendelkeznek, míg a 40 ha-os gazdaságoknak legalább 60 db tehénnel kell rendelkezniük. A tehenészetekben ilyen állomány mellett biztosított egy, illetve két tehenész teljes foglalkozása. A felmérés szerint a kívánt mértéket a jelenlegi 162 000 gazdaságból csupán 6300 éri el. Gyógynövénygyűjtés-októberben is Nemcsak szeptember végén, hanem helyenként októberben is „még nyílnak a völgyben a kerti virágok..." — hogy a nagy költő szavaival éljünk. Sőt, begyűjtésre alkalmas gyógynövény is akad bőven. Csupán néhányat említünk a természet színpompás tárházából: Száraz legelőkön, réteken, töltések mentén októberben is virítanak a tövises iglice egyesével álló, rózsaszínű pillangós virágai. Értékesítésre csak a növény jól letisztított gyökértörzse alkalmas, amelynek kilójáért szárított állapotban 15 koronát fizetnek a felvásárló szervek. Októberben — akárcsak tavasszal — újból begyűjthetjük a nadragulya gyökerét, amelynek kilójáért 20 koronát fizetnek. Maszlagos nadragulyának, álomhozó vagy bolondfűnek, farkasbogyónak, farkascseresznyének és ördögszőlőnek is nevezik. De vigyázat, a növény mérgezői A vérontóffi főleg lápos, nedves réteken, nyirkos erdőkben található. Mások vérontó pimpó, felálló timpó, kínagyökér, tormentilla, vérfű vagy vérhasgyökér néven Ismerik. Ennek is csak Jól letisztított gyökértörzsét veszik át 10 koronáért kilónként. Magasabb fekvésű helyeken, fű és moha között található az izlandi zuzmó, amelynek telepe zöldes vagy gesztenyebarna színű, és egész éven át szedhető. Tölgyfákon nő továbbá a tölgyfazuzmó. Mindkét növény szárított telepéért 6—8 koronát kaphatunk kilogrammonként. Aki jövőre gyógynövénygyűjtéssel óhajt foglalkozni, kérje ki mielőbb a LlEClVÉ RASTLINY, Bratislava, Hviezdoslavovo nám. ő. 11 felvásárló nemzeti vállalat részletes utasításait. Magyar nyelvű kérdésre magyarul válaszolnak. ÍK. E.l Búzatermesztési értekezlet Knciífin Pártunk XIII. kongresszusának határozata feltételezi a kenyérgabona termesztésének növelését. Ezzel kapcsolatban már számos összejövetelt, konferenciát, tudományos értekezletet tartottak, mint például augusztus végén Nyitrán, ahol nemzetközi szinten tárgyalták a búza termesztésének kérdéseit. Ezt követően a Kosúti Vetőmagtermesztő Állami Gazdaság hidaskürti részlegén a Bratislava! Magtermesztő és Magnemesítő Vállalat, valamint a Járási Termelési Igazgatóság támogatásával aktívát rendeztek a búza termesztéséről. A gyűlésre meghívták a környező állami gazdaságok, valamint szövetkezetek agronómusait, elnökeit. Az értekezletet Kugler János elvtárs, a Kosúti Vetőmagtermesztő Állami Gazdaság igazgatója nyitotta meg, majd Szarnák István mérnök, hazánk búzatermesztésének egyik legkiválóbb ismerője és nemesítője ismertette a jelenlevőkkel a Nyitrán lezajlott búzatermesztési tudományos értekezlet határozatait és eredményeit. Előadásában leszögezte, hogy körülményeink között elsősorban három szovjet búzafajtának van jövője. A Bezosztájának, Mironovszkája 808-nak és a Belocerkovszkájának. Mindhárom búzafajta viszonylag nagy terméssel fizet, betegségnek és megdőlésnek jól ellenáll. A továbbiakban a hazai búzafajták termesztésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a magas hektárhozamok érdekében megközelítő pontossággal be kell tartani az egyes fajták agrotechnikáját. Vagyis a talaj előkészítését, a vetőmagmennyiséget, vetőmélységét, gyomirtást, műtrágyázást, a betakarítási időpontot, s mindazt, amit a magnemesítők használtak a fajta kinemesítésekor és szaporításánál. Az agrotechnikai tényezők közül gyakori eset, hogy az üzemek nem tartják be a vetés idejét. Többször felülről szorították a szövetkezeteket, állami gazdaságokat a vetés gyors elvégzésére, de azzal már kevesebbet törődtek, hogy az adott búzafajtának mikor érkezik el a legoptimálisabb vetési ideje. Véleménye szerint itt keresendő annak oka, hogy a Kosúti búzafajta nem mindig váltja be a hozzáfűzött reményeket. Ami a talajelőkészítést illeti, hangsúlyozta a vetőszántás időben történő elvégzését. Ugyanis sokan elfeledkeznek arról a tényről, hogy a szántás után legalább három hetet kell a talajnak ülepednie, mert ha a magot nem ülepedett talajba vetjük, a növény ugyan kikel és hajszálgyökereket ereszt, de később, a talaj ülepedése következtében a hajszálgyökerek elszakadnak. Az előadás után még számos kérdés hangzott el az egyes fajták termesztését illetőleg (a sortávolság mennyiben befolyásolja a hektárhozamot, melyik fajtának mi a legjobb előveteménye). A kérdésekre az előadó elvtársak kimerítően válaszoltak. Az értekezlet zárószavában Kugler elvtárs értékelte a búza termesztésének nemzetgazdasági jelentőségét, és javasolta a jelenlevőknek, a jövőben is tartsanak hasonló értekezletet, mert ez az ügy érdeket szolgálja. György Elek
