Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-10-15 / 41. szám

ITTHON TÖRTÉNT Mezőgazdasági termelésünk elérte a háború utáni legmagasabb szintet A CSKP Központi Bizottsága ülésén megtárgyalta a XIII. kongresszus ha­tározatainak megvalósítására irányuló tervét 1967 végéig, valamint a negye­dik ötéves terv javaslatait. Antonin Novotny elvtárs, köztársasági elnö­künk tájékoztatta a plénumot a varsói szerződés politikai tanácskozó bizott­ságának bukaresti tárgyalásairól, va­lamint azokról a megbeszélésekről, amelyeket párt- és kormányküldöttsé­geink folytattak más országok párt­jaival és kormányaival. A negyedik ötéves terv javaslatáról Oldrich Cer­­ník elvtárs számolt be. Hangsúlyozta a párt vezető szerepét, valamint a Nemzeti Frontban dolgozó kommunis­ták és párton kívüliek felelősségét az elkövetkezendő feladatok megvalósí­tásáért. Leszögezte, hogy biztosítani kell a tudomány és technika sokolda­lú fejlesztését. Elégedetten állapította meg, hogy ipari termelésünk rugal­masan növekszik, mezőgazdasági ter­melésünk is eléri a háború utáni leg­magasabb szintet. A negyedik ötéves terv főcélja az előző ötéves tervvel szemben, hogy meggyorsítsa a nemze­ti jövedelem növekedésének ütemét, elsősorban a nemzeti jövedelem ha­tékonyabb képzésével és egyensúlyo­zott konszolidációval. Megemlítette, hogy csökkenteni kell azoknak a gyártmányoknak kivitelét, amelyek­ben aránylag kevés értékes nyers­anyagot és élőmunkát viszünk ki. Elemezte, hogy a lakosság jövedelme az 1965-ös 1966-os időszakban 17 mil­liárd koronával növekedett, viszont a központilag kiskereskedelmi árrende­zés csak 0,2 milliárd koronával emel­kedett. Támogatjuk a vietnami népet A Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága, amelynek bővített ülésén résztvettek a társadalmi szervezetek és művészeti szövetségek képviselői és más közéleti személyiségek aggo­dalommal állapították meg a vietnami helyzet veszélyes alakulását. A szo­cialista internacionalizmus szellemé­ben, valamint a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácsadó bizottsá­gának bukaresti nyilatkozata alapján a résztvevők hangsúlyozták, hogy tántoríthatatlanul és minden erőnkkel támogatjuk a hősiesen harcoló viet­nami népet. A Nemzeti Front Központi Bizottsága felhívja dolgozó társadal­munkat, hogy juttassa kifejezésre testvéri érzéseit a hős vietnami nép iránt, Járuljon hozzá az országos pénzadakozás sikeréhez és csatlakoz­zék a harcoló Vietnam segítségére megindult önkéntes véradó mozga­lomhoz. A Nemzetgyűlés bizottságainak üléséről A Nemzetgyűlés alkotmányjogi és kulturális bizottságának ülésén a kép­viselők a sajtótermékekre és egyéb tömegtájékoztató eszközökre vonatko­zó törvényjavaslatról tárgyaltak. A ja­vasolt új törvény jóváhagyása után az 1949 óta kiadott öt sajtótörvényt, illetve rendeletet pótolja. Ezután a Nemzetgyűlés alkotmány­­jogi bizottsága a vándor életmódot folytató egyének állandó letelepítésé­ről szóló törvény módosításáról ta­nácskozott. Csehszlovákiában jelenleg több mint 20 ezer tizenöt évesnél idő­sebb egyén vándorol Ide-oda. Az Ilyen életmódot folytatók túlnyomó része cigány. Hazánkban idén több mint 200 ezer cigányt tartanak nyilván. Száz­ötven ezren Szlovákiában élnek, sokan nem dolgoznak és túlnyomó részük csupán ideiglenes munkát vállal. Az alkotmányjogi bizottság még fog­lalkozott a levegő szennyeződésével is. Ötszáz koronára emelkedik az EFSZ-tagok átlagos nyugdíja Prágai jelentés szerint a Szociális Biztosítás Állami Hivatala minden já­rásban kutatja az egységes földmű­vesszövetkezetek nyugdíjasainak élet­­körülményeit. Ezzel párhuzamosan az illetékes szövetkezetekkel azt is meg­vitatják, hogy milyen módon segíthet­nék a nyugdíjas EFSZ tagokat. Az eddigi elemzés megmutatta, hogy az EFSZ-ek szociális alapjainak felét sem használták fel a rászorulók megsegí­tésére, így mintegy 300 millió korona maradt kihasználatlanul. Ebből az összegből segíthették volna a betege­ket és a kevés nyugdíjat élvező egyé­neket. jóval több összeget fordíthat­tak volna szociális berendezések épí­tésére. Az elemzés azt is megmutatta, hogy az újonnan elismert nyugdíjille­tékek magassága nem éri el a 400 koronát. Az elkövetkező öt—tíz évben fél­millió szövetkezeti tag megy nyugdíj­ba. Az állami tervező bizottság szerint a magasabb szinten gazdálkodó szö­vetkezetek tagjainak nyugdija már eléri az 500 koronát, a gyengébben gazdálkodóé pedig 440 koronát ha­vonta. % A bőlyárl szövetkezet a kassal járásban burgonyából 280 mázsás hektárhozamot ért el. Ilyen termésre az ottani földművesek még nem emlé­keznek. 0 A kassai járásban a helyi nem­zeti bizottságok eddig 13 millió koro­nát kaptak költségvetésük kiegészíté­sére. A számítások szerint, ha a jövő­ben megkapják a mezőgazdasági üze­mek adójában járó százalékot, 53 köz­ség már nem szorul állami támoga­tásra. (I. S.) A jövőben is IÁ Mill/ példás község lesz jnNUIx • Doczé Ernő, bátorkeszi lakos menyasszonyától motorkerékpárján hazafelé tartott. A muzslai országúton az útépítők nem világították meg gé­peiket, és mivel szembejött egy másik motorkerékpáros, Doczé nekirohant egy szerelőkocsinak. A szemben jövő észrevette, hogy Doczéval baj történt, ezért visszafordult és a muzslai or­voshoz szállította. Az orvostól még a zselízi kórházba, majd Bátorkeszire, a szülői házhoz szállította a becsüle­tes motorkerékpáros a sebesültet. (Meidlik Kálmán) 0 A határvidék újabb lakókra vár. összesen 807 határmentí község fogad be mezőgazdasági dolgozókat. Negy­venhárom községben olyan egyéneket is befogadnak, akik az iparban he­lyezkednek el. 0 Az erdőgazdaságok rendbehozá­sára alakult intézet, amely Zólyom­ban működik, 1 millió 600 ezer hek­táron újította fel az erdőket. Idén további 486 900 hektár edrőt fásítanak be. 0 A termelőszövetkezetek Prágá­ban a Biela Labuf áruházban október 8-tól 19-ig tartják kiállítással egybe­kötött vásárukat. Hetven termelőszö­vetkezet 130 újdonsággal és több mint 10 millió korona értékű termékkel szerepel. KÜLFÖLDRE UTAZÖK FIGYELMÉBE November elsejétől a Belügyminisz­térium útlevél- és vízumosztálya adja ki az európai szocialista országok látogatására jogosító utazási okmá­nyokat. Az ügyintézés leghosszabb időtartama hét nap. Sok esetben azonban az illetékes járási vagy ke­rületi útlevél- és vízumosztály az utazási okmányokat rövid várakozás után is kiadhatja. Megszüntetik a cso­portos utazási okmányok kiadását. Mindenki köteles névre szóló önálló, a személyazonossági igazolványhoz csatolt „Turisztika“ jelzésű mellék­letet beszerezni, amely Bulgária, Ma­gyarország, NDK, Románia, Szovjet­unió és Lengyelország területére há­rom évig érvényes. Érvényben marad­nak a magánjellegű utazásokat meg­határozó rendeletek Bulgária és Ma­gyarország esetében, ahova három évig érvényes melléklet alapján meg­hívás nélkül is utazhatnak. Míg az NDK-ba. Lengyelországba és Romániá­ba csak a meghívás bemutatásával, a Szovjetunióba pedig a szovjet mi­lícia által hitelesített meghívás alap­ján adnak ki utazási engedélyeket. jánok község a kassai járásban a közeljövőben a legszebb faluk közé tartozik majd. A falu szépítése ter­mészetesen nagyban függ attól, ho­gyan használja ki a helyi nemzeti bizottság a helyi tartalékokat költség­­vetések kiegészítésére és mennyi hasznot szerez a szolgáltatások ki­bővítéséből. A lakosok életkörülményeinek meg­javítására máris megtették az első intézkedést. Megkezdték egy hatvan férőhelyes óvoda építését, a Jednota pedig étkezdét létesít. A tervek sze­rint új épületbe költözik a helyi nem­zeti bizottság. Befejezik a járdák épí­tését és megkezdik a községben a vízvezetékhálózat építését. Szélesítik, javítják és aszfalttal vonják be az eddig poros utakat. Hogy a faluból száműzzék a sötétséget, a közvilágí­tást neonfénnyel egészítik ki. A helyi nemzeti bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy az építkezni akaró családok megfelelő telekhez juthassanak. A felsorolt munkákat 1970-ig vég­zik el. Bizony ennyi feladat megvaló­sítása nem kis kötelességet ró a nemzeti bizottságra és a falu lakóira. Kulturális téren is sokat tesznek. Gyarapítják a helyi könyvtár kötetei­nek számát, és a mezőgazdaságban dolgozók részére klubot létesítenek. A művelődési otthon kertjében sza­badtéri színpadot építenek. Téli esté­ken siités-főzési tanfolyamot szervez­nek. Minden évben megszervezik a színes filmek szemléjét. A polgári ügyek albizottsága alkoholellenes ki­állítást rendez. A lakosokat két szín­játszó csoport és két zene-együttes szórakoztatja, és minden évben báb­színházát rendeznek. A kultúrház négy helyiségében a fiatalok klubját rendezik be. LORINCZ László, a helyi nemzeti 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1966. október 15. bizottság elnöke tudja, hogy nagy fá­ba vágták fejszéjüket, de nem torpan meg az előrelátható nehézségektől, mert a lakosság is aktívan bekapcso­lódik a falu fejlesztésébe. A sport és kulturális létesítménye­ken kívül a nemzeti bizottság mindent megtesz a szolgáltatások kibővítésére. A lakosság a következő szolgáltatáso­kat élvezheti: betonkeverő kölcsön­zés, teherszállító fuvarozás, női és férfi fodrászat, valamint gyümölcsfa­permetezés. A fürdőmedencében őri­zet mellett fürödhetnek a lakosok, a község közelében levő tavon pedig három csónakon csónakázhatnak. A helyi nemzeti bizottság termé­szetesen gondol a mezőgazdaság fej­lesztésére is. STROMP András, a já­rási nemzeti bizottság képviselője, a helyi EFSZ elnöke, a termelési fel­adatok mellett gondot fordít a szövet­kezeti tagok munkakörülményeinek megjavítására is. A gazdasági udvaron szociális berendezést létesítenek és 1000 díszfát ültetnek ki. TÖTH János, a helyi nemzeti bizott­ság fiatal, alkotókedvvel teli titkára megállapította, hogy az 1970-es évig szóló feladatok megvalósítása nem kevesebb, mint 2 millió 387 ezer ko­ronát igényel. De előreláthatólag meg lesz az anyagi fedezet. Bizonyos cé­lokra hitelt vesznek fel az Állami Takarékpénztárból. Teherautóra pél­dául 50 ezer korona hitelt vesznek fel, de az évi fuvar mintegy 100 ezer korona tiszta jövedelmet hoz, tehát gazdaságos lesz a vásárlás. A számí­tások szerint a mezőgazdasági adóból a helyi nemzeti bizottság másfél mil­lió koronát kap, és a különböző be­vételek mintegy 750 ezer koronát hoznak. A Jánok! Helyi Nemzeti Bizottság bizony komoly feladatat tűzött maga elé, de a terveket megvalósítják, hisz eddig is példás község volt Jánok. A helyi nemzeti bizottság és a falu lakóinak aktivitása a jövőben még jobban fokozódik. Iván Sándor, Kassa A szeptemberi időjárás segített a szövetkezeteseknek Szeptember hónapban általában magas légnyomás uralkodott, ezért elég sok volt a napfény. Csak a reg­gelek voltak ködösek. Ha az egész havi időjárást értékeljük, joggal mond­hatjuk, hogy segített a földművesek­nek, főleg a ‘'•'rgonya és cukorrépa begyűjtésében. Szeptemberben a csapadék-mennyi­ség mélyen a normális alatt volt. Bratislava Ivánka például szeptember­ben átlagosan 50 mm csapadékot szo­kott mérni, viszont idén csak 10 mm volt. Ögyallán a havi átlag 50 mm volt az elmúlt években, Idén viszont csak 6 mm. Nyitra 49 mm helyett 8 mm, Losonc 49 mm helyett 5 mm, Kassa 58 mm helyett 44 mm csapadé­kot mért. Az elmúlt hónapban az átlagos hő­mérséklet megközelítette a többéves szintet. Bratislavában az átlagos hő­mérséklet 16,02 °C, Ögyallán 15,3 °C, Losoncon 14,1, Nyitrán 14,9, Kassán 13,9 volt. A legmagasabb napi hőmér­séklet elérte a 20—25 fokot is. Őgyal- Ián mérték a rekordmeleget, mégpe* dig szeptember 15—24-én 28 °C-ot. Egy esetben pedig 29 °C-ot. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az elmúlt években szeptemberben néhány he­lyen még 30 °C-ot is mértek. A szeptemberi időjárás különleges­ségei voltak a talajmenti gyengébb fagyok, amelyek a hónap második felében jelentkeztek egyes helyeken. Ez viszont ritka példa. A hőnapvégi lehűlést az észak-keleti szelek okoz­ták, amelyek behatoltak Közép-Euró­­pába. Szerencsére az említett gyen­gébb fagyok nem tettek kárt a növé­nyekben. Az északabbra fekvő völ­gyekben mínusz 3—mínusz 5 fok hi­deg volt, Poprádon pedig egy éjszaka mínusz 6 °C. Dr. Peter For gáti Vidáman Játszanak a gyerekek a nagysallói korszerű óvoda előtt, INTERJÜ SZOKOL ELVTÄRSSAL, A Lévai JNB titkárával A irányítás tökéletesítése nagyobb önállóságot és rugalmasabb munkát eredményez Országszerte egyre több sző esik arról, hogy az irányítás tökéletesítése milyen változásokat hoz a nemzeti bizottságok munkájában. Ezzel kapcso­latban néhány kérdést intéztünk Szokol elvtárshoz, a Lévai járási Nemzeti Bizottság titkárához. H — Elsősorban kíváncsiak lennénk arra, hogy az irányítás tökéletesí­tésének szellemében hogyan halad a kisebb helyi nemzeti bizottságok egyesítése? — Ezen a szakaszon elég jó munkát végeztünk. Járásunk területén 1960- ban még 115 helyi nemzeti bizottságunk volt, ma már csak 103. ■ — Ezen a szakaszon tesznek még további intézkedéseket is? — Igen. Számolunk azzal, hogy a közeljövőben csak 98 helyi nemzeti bizottságunk lesz. ■ — Milyen előnyöket lát az egyesítésben? — A kisebb helyi nemzeti bizottságok nem tudtak megfelelő munkát kifejteni a társadalmi és gazdasági élet minden szakaszán. Felaprózódott az energia. Olyan esetek is előfordultak, hogy lényegében a lakosok egy faluban éltek, a gyerekek közös iskolába jártak, egy helyre jártak spor­tolni, vigadni, mégis több nemzeti bizottság szakította Jöbbfelé ezt a kö­zösséget. A legtipikusabb eset Nagysalló, Kissalló és HÖlvény község volt. Sok fáradságos, meggyőző munka után a három községnek végre egy helyi nemzeti bizottsága van, és így sokkal jobban megy a munka. ■ — Az irányítás tökéletesítésének megfelelően milyen csoportokba osztják községeket? — Négy nagyobb csoportról beszélhetünk. Az elsőbe tartoznak a városok és a nagyobb községek, a másodikba az I. kategóriájú központi községek, a harmadikba II. kategóriájú központi-önálló községek, a negydikbe a ki­sebb községek. H — Milyen hatáskörrel rendelkeznek a városok és a velük egy szinten lévő nagyközségek? — A városok és a nagyobb községek jogköre elsősorban is főleg abban nyilvánul meg, hogy ötmillió koronáig önállóan hajthatnak végre beruhá­zásokat. Építési engedélyeket adhatnak ki, és kisebb-nagyobb üzemek is hozzájuk tartozhatnak. A Lévai Városi Nemzeti Bizottság például átveszi a téglagyárat, amely 360 ezer koronás javítás után a jövőben évente három millió korona bevételt biztosít. Szintén komoly pénzforrást szereznek a Margit és az Ilona fürdőből is. Az Ipolysági Városi Nemzeti Bizottság a. PLETA-üzemből, a zselízi pedig a BlZU-üzemből nyer pénzforrásokat. Pu­­kanec, Nagysalló és Tolmács nagyközségek a jövőben olyan társadalmi és kulturális berendezésekkel rendelkeznek majd, hogy egész körzetek igé­nyeit elégíthetik majd ki. ■ Milyen jogköre lesz az I. kategóriába tartozó központi községek­nek? — Huszonkét ilyen községgel számolunk, ezekben lesznek nagyobb kul­­túrházak, összevont iskolák, szolgáltatások háza. Fő jellemzőjük, hogy szolgáltatásaik kiterjednek a környező falvakra is. ■ — A II. kategóriába tartozó körzeti községek milyen Jogkörrel bír­nak? — Ezeket a községeket is fejlesztjük, de csak olyan szolgáltatásokat létesítünk, amelyek a község lakosságának életkörülményeit teszik köny­­nyebbé. Tehát lesznek különböző üzletek, szolgáltatások, de nem a kör­nyékbeli falvak számára. ■ — Hogyan fejlesztik Jövőben a kisebb falvakat? — Természetesen, ezekben a községekben is lesznek olyan üzletek, ame­lyek a lakosság napi szükségleteit biztosítják. Az előző elgondolásoktól eltérően ide is adunk ki építési engedélyeket. Azonban a nagyobb kultu­rális lehetőségeket majd a központi községekben találják meg majd az itt lakók. ■ — Mit jelent a gyakorlatban a nagyobb önállóság? — Elsősorban a döntés szabadságát. Eddig a járási nemzeti bizottság szabta meg, hogy a helyi nemzeti bizottság mire fordítsa költségvetését. Most erről teljesen a helyi nemzeti bizottság dönt. Ha költségvetéséhez több pénzt szerez, többet fordíthat a falu fejlesztésére. A nagyobb önálló­ság eredményei máris megmutatkoznak A helyi nemzeti bizottságok és az EFSZ-ek közös beruházásokat hajtanak végre A legszebb példa erre a nagysallói HNB és az EFSZ közreműködése amelyek egy új, korszerű óvodát építettek. Hasonló munka folyik Csatán, Ipolyvisken és Farnadon is. ■ — Milyen összeggel egészül ki a helyi nemzeti bizottság költség­­vetése? — Mivel a helyi nemzeti bizottságok az irányítás tökéletesítésének szel­lemében minden forrást megragadnak költségvetésük kiegészítésére, a múlt évhez képest, sokkal több pénzük lesz. Hogy csak egy példát említ­sek, a szolgáltatásokra fordított összeg előreláthatólag megkétszereződik. ■ — Főleg milyen szolgáltatásokat létesítenek falvakon? — A helyi viszonyoknak megfelelően olyan szolgáltatási ágakat, amelyek kielégítik a lakosság igényét. Nagysallón például már 57 dolgozója van a helyi gazdálkodási üzemnek. Nagysallón és Garamszentgyörgyön a kisebb mezőgazdasági területtel rendelkező gazdáknak még szántanak is a helyi gazdálkodási üzemek dolgozók ■ — A helyi nemzeti bizottságok munkája a jövőben ezek szerint sok­kal rugalmasabb és gazdagabb lesz. — Igen, ez így is van. Az irányítás tökéletesítésével párhuzamosan na­gyobb lesz az önállóság, fokozódik a kezdeményezés, és végső fokon a jobb munka, a társadalmi összefogás a községek gyorsabb fejlődését eredmé­nyezi, A beszélgetést lejegyezte: BÁLLÁ JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents