Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-10-08 / 40. szám

a bárányok rövidített szopási IDEJE A kísérleti bárányokat 56 napos korukban választották el, az ellenőrzőcsoport tag­jai 100 napon át szoptak. A korai elválasztás a bárá­nyok 190 napos életkoráig nem befolyásolta hátrányo­san fejlődésüket. Az elvá­lasztásnál nem az életkor, hanem a bárányok fejlett­sége a döntő tényező. (Sbornik VSPj JUHOK KERESZTEZÉSE A Texel és Merino fajták keresztezésével a gyapjúho­­zam és a vágási súly jelen­tős növekedését érték el. * (Przegl. Hodowl. War szava) NÖVÉNYI TAKARMÁNYLISZT KEVERÉKEK Nyércekkel különböző nö­vényi lisztekből készített ta­karmánykeverékeket etetve 5 hónapos kísérlet kereté­ben azt tapasztalták, hogy az ilyen növényt llsztkeve­­rékekkel kiegészített takar­mányozás a takarmány emészthetőségét 20 %-kal növelte. (Roczn. Nauk Roln. War sav a) REGGEL VAGY ESTE? A 16—18 óra között páro­sodott tyúkok ivadékai kö­zött több a nőivarú. A reg­geli órákban párosodott tyú­kok ivadékainak élősúlya 70 napos korban nagyobb. A nap második felében történt párosodáskor gyengül az apai tulajdonságok örökle­­tessége. (Szbor. R. Molodüh Ucs. Moszkva) TOJÁSRAKÁS KETRECBEN Kedvezőbb térkihasználá­sa következtében a ketreces tartás tért hódít. Előnye: 2—3 %-os többlet termelés, tyúkonként évi 3,2 kg ab­rakmegtakarítás és 4 %-kal kevesebb törött tojás. Hát­ránya: 10 %-kal magasabb beruházási költség, 5 %-kal több elhullás. A jobb auto­matizálási lehetőség, az emelkedő telek- és építke­zési költségek miatt, a ket­reces tartás jelentősége a jövőben nőni fog. fRev. Elev., Paris) SUGARAK HATÁSA A KELTETHETÖSÉGRE A friss (1—3 napos) tojá­sok keltethetőségét nem be­folyásolta a koncentrált napfény vagy ultraibolya besugárzás. A 8—12 napig tárolt tojások keltethetösé­­gét a napfény, ultraibolya és infravörös besugárzás 3,4—12 %-kal növelte. /Szbor. R. Ucs., Moszkva) A csoportos nyúltenyésztés módszere A nyúltenyészetekben a cso­portos tartás két módszerét különböztetik meg. Az úgyne­vezett primitív módszernél az anyákat kicsinyeikkel és a ba­kokkal egy kifutóban tartják. Nagy hátránya ennek a tartási módnak, hogy a soron követ­kező ellés első napjaiban a bak már fedezi a nőstényeket; a ki­csinyek nem fejlődőképesek és a bak agyonnyomhatja őket, továbbá folyamatosan, megsza­kítatlan körben történik az ellés. A fejlettebb és tökéletesebb módszernél 12—15 db anyából álló csoportok vannak. A ba­kok legfeljebb 24—26 napig maradnak az anyáknál. Az anyákat és a kicsinyeket fel­nevelésükig együtt tartják. Az első ellések a bak eltávolítása után 3—5 nappal kezdődnek, és megközelítőleg egy hónapig tartanak. Ennek a módszernek nagy előnye, hogy az ellési cik­lus betartható, és az ivadékok károsodás nélkül felnevelhetők. Minden ellési szakasznál al­mot cserélünk, és a ketreceket fertőtleníteni kell. Az anyák a mélyalomban fészkeket készítenek, és a ki­csinyeket ezekben helyezik el. Az ellés idejére az anyákat kis, egyedi ketrecekbe teszik. A pá­rosítás időszaka oly módon gyorsítható meg, hogy 4—7 anyát egy bakkal 4, legfeljebb 7 napra zárnak össze. A páro­sítás után az anyákat nagyobb, illetve közvetlenül ellés előtt egyedi ketrecekbe helyezik. Angliában a csoportos te­nyésztés két módszerével talál­kozunk. Az egyiknél közvetle­nül választás után a növendé­keket 5—15-ös csoportokban, hálós fenekű ketrecekben he­lyezik el. A tenyésztésre szánt hímivarú növendékeket 4—5 hónapos korig kisebb csopor­tokban tartják. A nőivarú nö­vendékek 4,5—5 hónapig van­nak kiscsoportos tartásban. A másik módszernél a fedeztetett fiatal anyákat arra az időre, míg az ovuláció és a megter­­mékenyülés lezajlik, ami kb. 14 órát vesz igénybe, nagyobb egyedi ketrecekbe helyezik. Ez­után ismét a korábbi csoporto­sításban kerülnek össze, majd ellés előtt (a vemhesség 28. napján) újból egyedi ketrecek­be kerülnek. Az 1963. évi Mezőgazdasági Kiállításon a csoportos tenyész­tés új módszerét mutatták be. Erre a célra kisebb tehénistál­lót alakítottak (7,3 X 7,3 m). Két nagyméretű föld feletti, hálóval elkerített kifutóval el­látott boxba, valamint több ki­sebb boxba 72 db törzsanyát a szaporulatával, néhány bakot és az utánpótlást biztosító nö­vendékeket helyezték el. A két nagy boxba egyenként 12 anyát helyeztek el szaporulatával együtt. A fiaztatőkat 40 cm-re a föld fölé emelték. A fiazta­­tókban elhelyezett anyák egy ferdén felfelé futó feljárón ke­resztül jutnak helyükre. A fel­járó folytatásaként a fiaztatók előtt vízszintesen elhelyezett, cserélhető, dróthálós toldás van. A fészkek homlokzati ré­szén furnirlemezt helyeztek el, amely meggátolja az átjutást a másik fészekbe. Az egész be­rendezés „harmadik emeletén“ négy, nedvességáteresztő pad­lóval ellátott box van, ame­lyekben a növendékek nyernek elhelyezést. Az állatállományt faforgács­ból készített mélyalmon helye­zik el, amelyet 4—6 havonként cserélnek. A kiállításon az alomnélküli tartást Is bemutat­ták. Komov, I. A.“ (Krolikov. Zverov., kivonat) A Szepsi-i kisállattenyésztők szervezeti életéből HELYI SZERVEZETÜNK meg­alakításának évétől 1956-tól bi­zonyos fejlődés után elérkezett arra a színvonalra, hogy lemér­heti eddigi munkája eredmé­nyét és ebből mások számára, főleg a kezdő szervezetek ré­szére tanulságként szolgálhat. A lelkes kis csoport, amely útjára indította a szervezetet, hamar leküzdötte a kezdeti ne­hézségeket és a taglétszám szempontjából gyors fejlődés­nek indult. Kezdetben csak a postagalamb tenyésztők szak­ágazata működött, majd később a házinyúl-, a baromfi-, a dísz­galamb-, a díszmadár- és a juh­­tenyésztők szakcsoportja fej­tett ki tevékenységet. Az egyes szakkörök taglétszáma a kö­vetkezőképpen alakult: posta­galambot 20-an, házinyulat 20- an, baromfit 45-en, juhot B-an, egzotikus madarat pedig 12-en tenyésztenek. Az egyes szak­csoportok tagjai egyidőben több kisállat faj tenyésztésé­vel foglalkoznak, azonban nyil­vántartásban csupán egyhelyütt vannak. Tagjaink tudatában vannak, GEREZNAFESZÍTÖ A tenyésztők szíves tudomá­sára adjuk, hogy nyúlgerezna szárítására alkalmas elsőrendű gereznafeszítőket kínálunk el­adásra. darabonként 2 koronás áron. A megrendelések a kö­vetkező címekre küldhetők: Kovodruzstvo, Rychnov nad Knéznou. hogy szabadidejük hasznos fel­­használásával és napjaik meg­szépítésével egyidőben hozzá­járulnak közélelmezésünk javí­tásához is. Postagalambtenyésztöink mint sportot űzik szenvedélyüket és már néhány nagyon szép ered­ménnyel dicsekedhetnek. így például Halász Géza, Tóth Já­nos, Nyizsnik Ferenc és mások galambjai már az NDK-ból is hazarepültek és ezzel a kerületi verseny legjobbjai között he­lyezkedtek el. A helyi szervezet az eredmények eléréséhez meg­felelő mennyiségű, minőségű és összetételű takarmány jutta­tásával járult hozzá. Rendsze­rint azok érik el úgy ebben a szakkörben mint a többiben is a szép eredményeket, akik az előadásokon rendszeresen részt vesznek és a szakirodalmat is tanulmányozzák. Hogy munkánkat propagál-ANYALUDAT ÉS GÚNÁRT kíván vásárolni Csernok István olvasónk (Ivanice 1. sz. p. Rim. Seő.) Tanácsoljuk, hogy vegye fel a kapcsolatot a Dunaiván­­kai Baromfitenyésztési Kutató­­intézettel. (VÜ Hydinársky, Ivanka pri Dunaji) juk, taglétszámunkat bővítsük s emeljük a helyi szervezet te­nyésztési színvonalát, kisállat­­tenyésztési kiállításokat rende­zünk. Egyik kiállítás alkalmá­ból 20 taggal szaporodott tag­létszámunk s fajtaállományunk is bővült. Házinyúitenyésztőink hét nyúlfajtát, baromfitenyész­tőink pedig kilenc tyúkfajtát tenyésztenek. Szervezetünk az ifjúság sza­badidejét hasznos szórakozás­sal igyekszik kitölteni, amire ezidáig 15 fiatal vállalkozott. Választmányunk hivatása ma­gaslatán áll, hiszen személyes felvilágosító munkával és gya­korlati példaadással igyekszik megteremteni a legmegfelelőbb tenyésztési feltételeket. így fo­kozatosan sikerül érdekköri szervezeti tagjait rávezetni a törzskönyvezett, tiszta vérvo­nalú állatállomány létrehozá­sára, ami a tenyésztési ered­mények minőségi és mennyisé­gi javulásában tükröződik. Ve­zetőségünk továbbá gondosko­dik arról, hogy a tagság ide­jében megkapja állatai részére a takarmányjuttatást, mérsé­kelt hivatalos áron. Ajánljuk, hogy a kisállatte­nyésztők helyi szervezetei, esetleg egyes tagjai tervsze­rűen vegyék fel a kapcsolato­kat más fejlettebb szervezetek­kel, hogy így hasznos szórako­zásuk élményekben gazdag és állandóan fejlődő legyen. Németh Géza (Szepsi)

Next

/
Thumbnails
Contents