Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-10-08 / 40. szám
A PULYKÁK fertőző vakbél - és májgyulladása Ez a fiatal pulykák nagyon gyakori betegsége. Olykor idősebb pulykák is megkapják, sőt még az állatkertek, vagy a fürdőhelyek parki páváinak is elhullását okozza Elvétve a pecsenyecsirkéknél Is előfordul, olykor pedig a fácánok is megkapják. A fiatal pulykaállományt ez a részükre különösen veszélyes betegség néha száz százalékban kiirtja. A pulykák fertőző vakbél- és májgyulladása kórokozójáról az egyes szakemberek véleménye eltérő. Erre vonatkozóan még nem alakult ki egyértelmű meghatározás. Az egyik legújabb és a Iegelfogadhatóbbnak látszó vélemény szerint egy sarjadó gombafejlődménynek egyes fejlődési alapjai okozzák. Azelőtt egy bizonyos ostoros véglényt jelöltek meg kórokozóként. A fertőzés szennyezett eleséggel és ivóvízzel történik. Az is biztos azonban, hogy a vakbélgiliszták is fontos szerepet játszanak a fertőzés közvetítésében és a vakbélgiliszták petéi ugyancsak elősegíthetik e kór továbbterjedését. KÓRFEJLÖDÉS A szennyezett eleséggel a bélbe jutott kórokozó behatol a vakbelek nyálkahártyájába és a nyálkahártya alatti kötőszövetbe. Itt gyulladásos beszűrődé'st képez és a vakbelek fala a hosszantartó gyulladástól megvastagodik. A bélfalból a kórokozó a véráram útján a májba jut, ahol 0,5—1,5 cm nagyságú, gömbölyű alakú, koncentrikus elhalásos gócokat okoz. TÜNETEK A lappangási idő 2—3 hét. Ez az az idő, amely a kórokozónak testbekerülésétől az első megbetegedési tünetek Jelentkezéséig eltelik. A fiatal pulykáknál legkritikusabb időpont a kéthónapos életkor körül jelentkezik. Megbetegedések rendszerint 2—3 hónapos korban fordulnak elő. Az idősebb Kórbonctani elváltozások a pulykák fertőző vakbéU és m'ájgyulladása következtében. Felvételünk a májon kialakult elhalásokat és a duzzadt vakbelet mutatja be. (A szerző felvétele) pulykákon idült állapotban jelentkezik a betegség. Az általa sújtott pulykák elveszítik étvágyukat, nehezen mozognak, tollazatuk borzas, lógatják szárnyaikat s állva vagy a földön fekve különösen sokat alszanak. A bélsár fehéres sárga vagy zöldes színű, a hathetes pulykák esetében pedig narancssárga ' és nagyon bűzös. Heveny esetekben az elhullás különösen nagy, a beteg pulykák 1—2 héten belül elhullanak. Hosszadalmasabb betegség alkalmával az állatok teljesen lefogynak és körülbelül 20 %-uk pusztul el, azonban a megmaradt 80 % teljesen sovány, húsra nem értékesíthető, mert húsa elkobzás alá tartozik, és ha húsát nem is kívánják közélelmezési célokra értékesíteni, a további tenyésztésből mindenképpen ki kell selejtezni. Közvetlenül a betegség kezdetén, vagy néhánynapos betegeskedés után a rossz vérkeringés miatt a fej bőre és a pulykák fejlebenye megsötétedik, sötétlila, majd csaknem fekete színt vesz fel, ezért ezt a betegséget a pulykák hazájában „Black head" (olvasd: blek héd) vagyis fekete fej néven ismerik. KÓRMEGÁLLAPÍTÁS Az élő pulykákon a kórmegállapítás nem lehet teljesen pontos s ezt csupán boncolással tudhatjuk meg. A diagnózis megállapítása nem okozhat különösebb nehézségeket. A boncolás módját felvételünkön mutatjuk be. VÉDEKEZÉS Teljesen biztonságos gyógyszert a pulykák fertőző vakbélés májgyulladása ellen még nem állítottak elő. Hazai és külföldi tapasztalatok alapján gyógyszeriparunk elkészítette az eléggé jól felhasználható Melanokrán nevű gyógyszert. Az ismertetett betegség leküzdésében igen fontos gyógyszer még a Fenothiazin. Hasonlóképpen mint a többi fertőző megbetegedés terjedésének megakadályozása során, a pulykák fertőző vakbél- és májgyulladása esetén is elsőrendű fontosságú a kór megelőzése, ami helyesebb az értékes pulykaállomány utólagos gyógykezelésénél. Csak hasznos lehet, ha a növendékpulykákat legalább 2—3 hónapos életkorukig, esetleg négy hónapig teljesen távolt tartjuk az időseb pulykáktól, mert ezek között kórhordozók is lehetnek- Bélsarukkal, vakbélgilisztáikkal, esetleg ezek petéivel a pulykanövendékeket könnyen megfertőzhetik. Legmegfelelőbb, ha a növendékpulykákat teljesen különálló baromfiudvaron tartjuk, mert így elérhetjük, hogy sem a legelőn, sem pedig az etetővályúknál vagy a pulykaházakban nem kerülhetnek egymással érintkezésbe. Vakbélgiliszták és giliszták ellen a pulykákat rendszeresen kezelni szükséges. Ezt a gyógykezelést tervszerűen kell végezni, mert azon az udvarrészen, vagy legelőn, ahol a pulykákat gyógykezelték, sem ezek a kezelt pulykák, sem a többiek nem tartózkodhatnak, mert fennáll a fertőzés veszélye. Igen fontos a baromfiház, a pulykák tartózkodási helyének, továbbá az etető és Itató edények gyakori tisztítása és fertőtlenítése, úgyszintén as egész baromfiudvar tisztántartása. A túlzsúfoltságot a baromfiudvarban kerülni kell. A nagyüzemi baromfitartás technológiáját úgy alakították ki, hogy a roston történő neveléssel többek között a bélférgek terjedése ellen is küzdenek. A pulykanevelés Igen jövedelmező mezőgazdasági termelési ág. A pulyka gyorsan fejlődik, húsa Ízletes és ezért keresett. A pulyka a növényvédelemben is hasznot hajt, mert legelés közben nagyon sok ártalmas rovart megsemmisít, amit ingyenes testsúlygyarapodásra használ fel s így gazdasági hasznot kétszeresen hajt. Dr. Tepper Imre ARANYÉRMES MERINÓ KOS A Pferovi Országos Tenyészállat Kiállításon a merinó |uhfajta csoportjában a Francia nevű kos vitte el a pálmát. Tulajdonosa a Motesicei Állami Tenyészállatnevelő Intézet hornanyi részlege. A Caéko Stefan gondozásában álló kos (melynek törzsszáma 608/9-568) megérdemelten nyerte az aranyérmet, hiszen 1965-ben 11,6 kg gyapjút adott. Az Elit Rekord minősítésű 1959-ben született merinó kos élősúlya 91 kg. Apja legnagyobb évi gyapjúhozama 10,5 kg, anyjáé 8 kg volt.^ Hor- Aanyban jelenleg összesen 632 juhot tenyésztenek, amiből 308 anyajuh, 10 pedig kos. Az utolsó három év nyírási átlaga az egész juhállományra vonatkozóan 8,01 kg volt. Ez alatt az idő alatt 162 tenyészkost adtak el, amiből 73 ER, 77 Ea, 1? pedig Elit b minősítést kapott Az elmúlt évbén az egy juhra jutó évi összbevétel 1879,42 koronát mutatott. Javasoljuk, hogy olvasóink igyekezzenek községük vagy tenyésztési körzetük részére, az illetékes tenyésztési igazgatóság közbenjárásával tenyészkost beszerezni a Francia nevű kos ivadékaiból, mert így meglenne az előfeltétel a gyapjúhozam jelentős fokozására a közeljövőben. Kucsera Szilárd
