Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-10-08 / 40. szám
Baromfitrágyából komposztkészítés A közismert, prizmás trágyakomposztálási módszert gépi szellőztetéssel és a prizmák műanyag ponyvákkal történő letakarásával tökéletesítették. A gépi szellőztetést szállítható szellőztető-berendezéssel és a hozzátartozó — alumínium vagy műanyagcsövek segítségével végzik. Ezek a csövek a prizma hossza szerint 2,5—5— 7,5 cm átmérőjűek. Belőlük 60 cm-enként, 2,5 m hosszú és 20 mm átmérőjű oldalcsövek ágaznak ki. Az oldalcsöveken 4 sorban kb. 15, 1—2 mm átmérőjű lyuk van. Ezeket a csöveket helyezik el a prizmában. Legelőiíyösebb, ha a prizma az alján 3 m és a tetején kb. 2 m széles, magassága kb. 100 —150 cm, hossza pedig legalább 50 m. Ha a prizma szélesebb, akkor az oldalsó szellőzőcsöveket mindkét oldalról bevezetik. A szellőztetési rendszer előnye, hogy szállítható, bárhol felállítható, azonkívül biztosítja a prizmában a levegő jó elosztását. Az oldalcsövek könynyen eltávolíthatók, továbbá a szellőztető levegő páratartalma, hőmérséklete szükség szerint szabályozható. A prizma ponyvával való befedése megakadályozza a trágya túlságos kiszáradását, vagy csapadékos időben túlságos átnedvesedését. Az optimális nedvességtartalom kb. 50 százalék. A komposzttrágya legkedvezőbb C/N aránya kb. 25—30:1. A komposztáláshoz a baromfiürülék és a trágya egyéb részeit alaposan össze kell keverni. A prizmában keletkező magas hőmérséklet elöli a kórokozó csírákat és a gyommagvak csírázőkápességét. Az anyagtól és az éghajlati viszonyoktól függően kb. két hét alatt a trágya csíramentes, szagtalan, száraz és mezőgazdasági célokra előnyösen hasznosítható. Lívshtz, A.: (Worl’s Poultry Sei. J. — kivonat] KANNIBALIZMUS ELLEN — PÁPASZEMET A KAKASNAK Előírások a jércenevelő-telepek részére Angliában egyre növekszik azoknak a farmoknak a száma, amelyek speciálisan jérceneveléssel foglalkoznak. Ennek a növekedésnek két főoka van: az egyik a specializálódási törekvés, a másik a fertőzési veszély csökkentése. A felnevelés szempontjából alapvető jelentőségű az, hogy milyen körülmények közé kerülnek termelésre a tojók. Szükséges ezért a felnevelés és a későbbi hasznosítás során alkalmazott tartási mód összehangolása. A termelőhelyre való szállítás után a takarmányozás ne változzon meg jelentősen. A felneveléskor alkalmazott gyógyszerekről, antibiotikumokról a tojástermelő (vásárló) félnek tudomást kell szereznie. A nevelőtelepnek kell elvégezni az összes szükséges vakcinálást, csőrkurtítást stb. A nevelés során a nevelőtelepek 20 pontban összefoglalható előírást vesznek figyelembe: 1. Izolált felnevelés. 2. Egy helyen, egy időben csak egykorú állatok lehetnek. 3. Minden csoport felnevelése után teljes fertőtlenítést kell végezni. 4. A teljesen zárt felnevelés ajánlatos. 5. A jércéket kártevőktől és madaraktól mentesen tartani. 6. Meg kell akadályozni a fertőzések és járványok terjesztését. 7. A nevelőtelepen kell elvégezni a teljes vakcinálásl programot. 8. 9 hetes korig egyedenklnt 929 cm2, 16 hetes korig 1858 cm2 férőhelyet kell biztosítani. 9. 100 egyedre 9 hetes korig 549 cm, 16 hetes korig 1014 cm etetővályűt számítsunk. 10. Biztosítani kell az elegendő, tiszta ivóvízellátást. 11. Szükséges a megfelelő szellőztetés és hőmérséklet, gyakori levegőváltás, léghuzam nélkül. A műanyák hőmérséklete kezdetben 35 °C legyen, majd ezt fokozatosan csökkenteni kell 18,5 °C-lg. 12. A takarmányozásban nagy változások ne legyenek. 13. Ablakkal ellátott épületekben a megvilágítás természetes legyen, ablaktalan épületekben napi 10 órás megvilágítást kell alkalmazni. 14. A csőrkurtítást napos korban kell elvégezni. 15. Általában javasolható a taré] kurtítása Is. 16. Szükség esetén féregteleníteni kell. 17. A betegség okait a lehető legkorábban ki kell deríteni. 18. Megfelelő szállítási berendezések szükségesek. 19. Az etetőket és Hatókat a csibék növekedésének megfelelően kell változtatni. 20. A növendékeket a fertőzések terjedésének megakadályozása érdekében más állatoktól távol kell tartani. Az egyes pontokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a vakcinálást 3 hetes korban kell elvégezni, majd 16—19 hetes korban kell megismételni. A vízellátáshoz hozzátartozik az, hogy az Hatókat naponta kell Uszítani. A jércék takarmányozásával kapcsolatban előnyösnek látszik, ha a csőrkurtítás, vagy vakcinálás után ezek kedvezőtlen hatásait jobb keverékek biztosításával iparkodunk kiegyensúlyozni. Az etetők és itatók bővítését, illetve cseréjét általában fokozatosan, ne hirtelen hajtsuk végre. Fontos szempont a nevelés során, hogy időnkint boncolás céljára a nevelőtelep megfelelő mintát küldjön. Watson, H.: (Fmrs’Weekly, — kivonat) Evek hosszú során keresztül megoldhatatlannak tűnt a baromfi kannibalizmusa. A bélvégkicsipkedés, tarajkivérülés eU len minden kísérletezés eredménytelen maradt. Nos, a GödöU lői Kisállattenyésztési Kutatóintézet tyúktenyésztési szakosztálya dolgozóinak mégis sikerült a harcias kakasoknak ezt a szenvedélyét lelohasztani, megszűntetni. Fémből pápaszem alakú szemellenzőt készítettek. Így a veret kedő, csipkelődő természetű kakasok előre nem látnak. Az úgynevezett „pápaszemet“ az orrlyukon átszűrt acéltű tarifa, hogy le ne essék. Ez az ésszerű újítás nagyon jól bevált valamennyi tenyészkakas esetében. (Foto: N. Kovács István) 25 ÉVES A RAJNAI LÜD-TÖRZSKÖNYV A törzskönyvbe való bejegyzés feltétele 40 db-os tojáshozam volt, de az elérendő átlag tojónként 70 tojás. A csúcsteljesítmény eddig 126 tojás, az átlag tojássúly 170 g. A tojáshozam számos éven át változatlan. A kelés! eredmény február—június-ban átlagosan 70 % és ezen belül márciusmájusban 75 %. Jó legelőn átlag 80 kifejlett lúd tartható. Legeltetéskor, tavasszal és őszszel 50—100 g zab póttakarmányt kaptak a törzsállatok naponta. Nyáron friss legelőn, nagy tojáshozam esetében sem kellett póttak ármány. Télen szilázs mellett reszelt sárgarépát és 50—150 g zabot kaptak a tenyészállatok. A tenyészállatoknak átlag évente 30 kg takarmánygabonára és 80 kg sárgarépára volt szükségük. A növendékállatoknak 8 hetes korban élősúlyuk átlag 4 kg legyen. A csúcsteljesítményt egy lúdtojó érte el, amely 15 éven át évente átlag 50 tojást tojt. A hidak hízékonysága is kitűnő, 30 napos hizlalás folyamán 15 kg gabona, vagy 12—20 kg gyökér-gumó növény szükséges. A hizlaláskor elért végsűly 5—6 kg. (Dt. Getl. Wirt. Stuttgart) RAJNAI LUDAK a Dunaivánkai Baromfitenyésztési Kutatóintézetben, ahol Bat buSkin Vasil mérnök vezetése alatt a tiszta vérvonalú törzsek ludainak és gúnarainak más fajták egyedeivel történő kereszt tezését végzik. Céljuk a tojóképesség fokozása és a tojók tért mékenyülési idényének meghosszabbítása. {Foto: Kucsera Szilárd]' 2
