Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-10-01 / 39. szám
Kecskeláb-oltás Kecskeláb-ékezésnek, őzláboltásnak is nevezik. Akkor alkalmazzuk, ha az alany jóval vastagabb az oltóvesszőnél. Fák oltásánál kedvelt módszer. Az oltóvesszőt két metszéssel ék alakra vágjuk. A két metszési lap nem párhuzamos, hanem „hátul“ összeér. Az ék legalább háromszor olyan hosszú legyen, mint amilyen vastag a vessző. Igen éles késsel dolgozzunk, mert a kés a vessző belét elroncsolja, az eredmény hiznnvtalAn lesz A Kecskeláb-oltás: aj az alany, bj és c) az oltó= vessző metszése, d) az összeillesztett oltás, alatta az oltás keresztmetszete vázlatosan. -A két metszlap legyen egyenes, hogy majd az alany vájatába szorosan beilleszkedják. Ha a vesszőt megmetszettük, úgy a 2—3. rügy felett levágjuk. Az alanyt kissé ferdén vágjuk le, és az oltást a magasabb partjára helyezzük. Az alanyon az oltóvessző ékének megfelelő vályút készítünk. A késsel előbb keskenyebb vályút fogunk, és fokozatosan szélesítjük és mélyítjük ki, a vessző éke méretének megfelelően. Először jobbról, majd balról bevágunk az alanyba. Ha a vágások érintkeznek, a közbeeső fatest kihull, vagy kiszedhető belőle. Az oltóvesszőt többször beillesztjük a vájatba, megpróbáljuk hol szorul, hol kell még mélyíteni vagy szélesíteni, esetleg egyenesebbre vágni a vályút. Ha aztán minden egyezik, a vesszőt behelyezzük, szorosan bekötözzük és oltóviasszal bekenjük. Természetesen az oltóvessző két metszlapjának (sebének) felső széle az alany felett kilátszik; ez elkerülhetetlen, — azonban nem baj. Ezeket a nyílt sebeket is bekenjük oltóviaszszal. ÖSSZENÖVESZTÉS A természetben is tapasztalhatjuk, hogy ha egyes ágak vagy gyökerek egymáshoz érnek és felsebződnek, úgy öszszef orrhatnak. Az összenövesztés lényege, hogy sem az alanyt, sem az oltóvesszőt nem választjuk el a fájától, tehát mindkét növény a gyökerén áll, csupán a veszszőit, gallyait húzzuk egymáshoz és növesztjük össze. Alakfáknál hiányzó ágak pótlására, sérült vagy beteg farészek áthidalására, vagy nehezen oltható fafajok (gesztenye) szaporítására használjuk. Egymáshoz hajlítható vesszőt vagy gallyat úgy növesztünk össze, hogy az érintkezési oldalukon kb. 4—6 cm hosszúságemlített esetekben érdemes vele foglalkozni, mert viszonylag sokkal biztosabb eredményt ad, mint bármilyen más oltási mód. Ennek az a magyarázata, hogy az oltóvessző nincsen leválasztva a fájáról, tehát kiszáradásnak stb. nincsen kitéve. Ha az oltás megeredt, a vesszőt levágjuk a fájáról s ezáltal az oltványt önállósítjuk. MÉLYÍTETT ÖSSZENÖVESZTÉS Amennyiben vastagabb farészt vékonyabb farésszel, tehát gallyat, ágat vesszővel kívánunk összenöveszteni, úgy a vastagabb farészen lapos seb helyett a kéregbe bevágást, mélyítést készítünk, ugyanúgy, mint a mélyített lapozásnál. A vesszőn két sebet ejtünk, úgy, hogy tompa ék alakuljon ki. Ügyeljünk arra, hogy a veszsző éke szorosan illeszkedjék a vájatba. A továbbiakban ugyanúgy járunk el, mint azt az összenövesztési oltásmódnál leírtam. Ez az oltásmód régebben alakfáknál használatos volt, ma már nem alkalmazzák. NYELVES ÖSSZENÖVESZTÉS Egyforma vastag farészek nyelves összeillesztésekor ugyanúgy járunk el, mint a nyelves lapozásnál. A különbség az, hogy összenő vesztéskor az oltóvesz-A Mélyített összenövesztés: vessző ággal, a) az oltóvessző metszése, b) az alany metszése, mellette a kivágott héjdarab, e) az oltás bekötözve. szót nem metsszük le a fájáról. A vesszők összeillesztésekor az oltóvessző is csak felfelé állhat, tehát az anyafa lehajlított vesszejét felfelé kell görbíteni, és így kell az alanyhoz illeszteni. Az érintkezési helyeken egyforma méretű metszési felületet készítsünk, aztán vágjuk bele a nyelvet. A két seb összecsúsztatása során a nyelvek egymásba szorulnak. Legalább az egyik szár legyen hajlékony, hogy az összeillesztés sima legyen. Ha a nyelvet kellő távolságra készítettük, a sebek tökéletesen fedik egymást. Ezután az oltást bekötözzük és viasszal bekenjük. Különleges esetben — díszcserjéknél, szőlőnél, házikertekben — alkalmazható oltásmód. Kecskeláb-oltás: a) bekötözve, bj oltóviasszal bekenve és c) az oltás egy év múlva. 8 A Összenövesztés: vessző—vesszővel, a) az alany metszése, b) az oltóvesszö met? szése, ej az oltás bekötözve. ban keskenyen lemetsszük a kérget. A fatestből is levágunk egy vékonyabb részt. A két metszési lap egyforma méretű legyen, akkor tökéletesen fedik egymást, tehát összeillesztve egybeforrnak. Az oltóvessző rügye is felfelé nézzen. Ha az alany gallya merev, úgy az oltóvesszö legyen hajlékony, mert különben a sebeket nem lehet szorosan egybeilleszteni. Az oltást bekötözzük és oltóviasszal bekenjük. Ugyanazon fa egyes vesszőit, gallyait könnyen összenöveszthetjük. Nehezen eredő diót és gesztenyét is olthatunk ezzel a módszerrel. Az alanyt azonban egy évvel előbb az idősebb (nemes) fa mellé ültetjük úgy, hogy a nemes fa ágai lehajlítva a csemetét érjék és így az öszszenövesztés lehetséges legyen. Cserépben előnevelt alanyokat állványra rakva az anyafa veszszőit jobban megközelíthetjük. Ezt az oltásmódot üzemben nem használják. Mindazonáltal ahol van rá lehetőség, a fent ± Nyelves összenövesztés: vessző vesszővel, a) — b) e/ az' oltás bekötözve. a metszlapok szemben, cl — dl, A FEHÉR FÓLIA A PARADICSOMHAJTATÁSBAN Uvegházban átlátszatlan fehér fóliával borított talajon a december 8-án kiültetett paradicsompalánták február első hetében virágoztak, termést kötöttek. A kultúra a fényszegény hónapokban 40 Watt/m2 megvilágítást és szokásos COz dúsítást kapott. Az öntözést a fólia alatt vezetett műanyagesővekkel végezték. Gyökérrothadás léphet fel, ha a növénynyílás a fólián szűk. A fejlődés gyorsítására kísérletezni leheU ne az olcsóbb alumínium?, ezüstfólia fényvisszaverő hatá■> sóval is. GYÜMÖLCSFA-VIBRÁTOR A potsdami gyümölcstermesstési kutatóintézetben olyan vibrátort készítettek, amellyel a gyümölcs percek alatt lerázható a fáról. A berendezés percenként 900 rezgést végez. A lerázott gyümölcsöt hálóval fogják fel. A meghajtás egy könnyű traktorral történik. (FDN)
