Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-07-09 / 27. szám
A szocialista kultúra szélessége és sokrétűsége A CSKP XIII. kongresszusának határozata A fejlett szocialista építés szakaszában a társadalom előrehaladása lényegesen módosítja nemcsak a termelési folyamat szerkezetét, hanem az emberek munkájának, életmódjának jellegét és az egyes társadalmi csoportok életstílusát is. Ez új kulturális szükségleteket támaszt, elsősorban nagyobb szakmai felkészültséget, kulturális színvonalat és sokoldalúságot követel. Minden téren kialakítja a kultúra terjesztésének kedvező feltételeit és hatványozottan ösztönzi az alkotó tevékenységet. A kulturális-politikai program alapja a szocialista kultúra szélessége és sokrétűsége, ami a lakosság eltérő szükségleteire és érdeklődési körére épül. Ha a kultúra az emberi haladással összhangban akarja teljesíteni küldetését, akkor szocialista jelleget kell öltenie és nemcsak egy szűk társadalmi réteg, hanem a népi tömegek tulajdonába kell átmennie, részét kell képeznie alkotó tevékenységüknek. A széleskörűen értelmezett kultúrában a tudomány és a közművelődés mellett különösen fontos küldetése van a művészetnek. Sajátos módon hozzájárul az emberi megismerés fejlesztéséhez, ösztönzi az ember alkotóképességét, gazdagítja gondolatait, érzelmeit, fantáziáját. Kiveszi a részét az emberek erkölcsi arcélének kialakításából. Pallérozza esztétikai felfogásukat, érzéseiket, Ízlésüket, jelentős mértékben tőle függ, hogy az emberek helyes képet alkossanak maguknak arról a világról, amelyben élnek, hogy mely eszméket és szabályokat tartanak magukra kötelezőknek, mit részesítenek előnyben és mit utasítanak el. Az emberre komplex módon hat, hozzájárul személyisége kialakításához, a társadalommal való egysége megalapításához. A művészetnek ezek a tulajdonságai alapvető jelentőségűek az előtérbe lépő fiatal nemzedék viszonylatában. A szocialista képzőművész festménye, a szocialista költő szava jelentős szerepet vihet a fiatal nemzedék szocialista öntudatának szilárdításában. Népeink történetében a művészet nemegyszer, mégpedig közvetlenül politikai értelemben nagyon jelentős szerepet vitt. Csehszlovákia Kommunista Pártjának nagy hagyományai és tapasztalatai vannak abban, hogy forradalmi programjával serkentette a művészi irányzatokat és a művészeket a két háború között, egyesítette a kulturális színvonalat a fasiz(III. rész) mus ellen, a szociális igazságosságért és a nemzeti szabadságért vívott harcban. A párt a szocializmus építésének szakaszában is épít a haladó művészi erőkkel és áramlatokkal fenntartott kapcsolatának hagyományaira. A szocialista művészi alkotómunka pozitív programja az elveket és a célkitűzéseket öleli fel, nem pedig valamilyen előre meghatározott esztétikai szabályokat és alkotó eljárásokat. A művészet pozitív programjának gerince a szocializmus haladó eszmei jellegét kifejezésre juttató alkotás. Elválaszthatatlan része azonban az az alkotás is, amelyben átellenesen nyilvánul meg ez az eszmei jelleg, s amelynek jelentőségét a szocialista kultúra szempontjából azok a pozitív értékek határozzák meg, amelyek hozzájárulnak az ember sokoldalú fejlesztéséhez. A művészet pozitív programja rendszerint alkotó törekvésekben jut kifejezésre, amelyek közül nagyobb súlya lesz annak, amely jelentős vagy jelentősebb lesz a művészet és a társadalom szempontjából. G a ál Gabriella és Madarász Katalin, a Magyar Rádió és Televízió közismert és közkedvelt művészet, akik részt vettek a CSEMADOK éber* bárdi dal- és táncünnepélyén, szeretettel üdvözlik a Szabad Földműves olvasóit. Szárnyalt a dal... r Épül az ipolynyéki kultúrház Borús, szeles csütörtöki délutánon jártam Ipolynyéken. A most épülő és állványokkal körülrakott, még vakolatlan kultúrház körül emberek sürögtek-forogtak. öregek, fiatalok vegyesen. Körüljártam az emeletes épületet. A főbejárattal szemben bajuszos bécsi akkurátus mozdulatokkal csákányozta a földet. — Szép kultúrházuk lesz — jegyeztem meg. — Lesz, lesz, de mikor... Talán mi már mee sem érjük. — Dehogynem, hiszen az idén befejezhetik ... — Ki tudja? Igaz, egy rész már rendben van, de még sok a munka. Kiváncsi voltam, hogyan vélekednek az építkezésről a „hívatásos szervek“. Felkerestem Lekyr elvtársat, a HNB elnökét s a kultúrház kérdéséről kértem tőle tájékoztatást. Ö már derűlátóbban nyilatkozott. — 1960-ban kezdődött meg a kultúrház építése. Ami azt illeti, a jelenleginél alkalmasabb helyet is váhogy mi tetszik jobban, és mi nyújthat biztosabb jövőt. Én a te helyedben hazamennék. Elvégre négy évig tanultál. Minek tanultál, ha most nem tudod hasznosítani? Ferkó megtörölte izzadó homlokát. — Amit egyszer megtanul az ember, azt soha senki sem veheti el tőlel — Az igaz, de mi hasznod belőle? — Még lehet... Nem sajnálom én azt a négy évet. — Azt csak most mondod... Magad is jól tudod, hogy a betonkeverőt iskola nélkül is lehet kezelni. — Lehet, szó se róla, de nem csak azért tanul az ember, hogy könynyebbsége legyen. — Hát miért? — Miért, miért? ... Hát azért, hogy tökéletesebb ember legyen ... Hogy többet lásson a világból... Hogy jobban megértse, mi történik körülötte ... — Ezek csak frázisokl... Magad sem hiszed el, amit mondsz... De ha elhiszed is, mire mész vele?... A gyakorlati élet egészen mást mutat és mond... Mennyivel érted te jobban az összefüggéseket a szakérettségiddel, mint én a nyolc általánosommal? Szabó Feri felpattant. — Annyival, hogy veled nem beszélhetek el sem politikáról, sem irodalomról, sem zenéről. Téged nem érdekel sem a film, sem a színház, az égvilágon semmi sem érdekel csak az, hogy beköpj egy két felet, megtömd a bendődet, aztán felcsíphess egy csinibabát, akivel eljátszogathatsz a Duna parton, és készl Varga Laci eltorzuló arccal kérdezte: — És te nem ugyanezt csinálod? — Nem! — Mondjuk, hogy nem ... De azt mondd meg, mennyivel boldogulsz jobban, mint énl? — Az más lapra tartozik, Lacikám. — Más lapra?... Dehogyis tartozik más lapra. Az a lényeg, pajtásl Arra megy most minden, ki hogyan boldogul. Fütyülök én egy nagyot a te lelki táplálékodra, elhiheted, engem csak az boldogít, ami kézzelfogható! ... Különben nem érdekelsz, keress magadnak olyan barátot, akivel felszállhatsz a csillagokba azzal a fene nagy műveltségeddel! — Félreértettél, Laci! — Ne nézz engem hülyének!... Nagyon is jól megértettem, hogy mit mondtál... Megmondtam: nem érdekeleszl En ugyan le nem ülök veled egy asztalhoz ezután, arra mérget vehetsz! — mondta sértődötten Varga Laci, azzal faképnél hagyta Ferkót. laszthattak volna erre a célra. Tavaly végre gyorsabb iramban indultak meg a munkák. Háromszáznegyven ezer koronát fordítottunk az építkezésre. Egy terem már elkészült. A falu lakóinak nagy része megértette, hogy szükség van az ő segítségükre. Összesen hatezer brigádórát dolgoztak le az elmúlt évben. Akadtak ugyan egyének, akik húzódoztak a munkától és nem segítettek, de ezeknek a száma szerencsére nem nagy. — Milyen helyiségek lesznek? — Ide helyezzük a népművelődési otthoni, a könyvtárat, a szövetkezeti klubot, itt lesz a mozi és a tornaterem is. — Mikor készülnek el? — Őszre szeretnénk felavatni. Sok munka vár ránk addig is, de reméljük, sikerül terveinket megvalósítani. — S ha elkészül a kultúrház, biztosítva lesz a kihasználása? — Feltétlenül. Hiszen Ipolynyéknek több mint 2300 lakosa van és ekkora faluban szükség van a kultúrházra. Befejezésül kívánjuk az ipolynyékieknek, hogy az idén már az új kultúrházban művelődhessenek és szórakozhassanak. Major Lajos, Szécsénke Kávé és Taunus „Várjanak. Árut veszünk át!" utasítottak rendre bennünket a pöstyént autószerviz falatozójában. Még szép, hogy nem tették hozzá: mi a fenének ilyen esős Időben kávét inni! Vártunk. Voltunk annyira szemtelenek. Leültünk és vártunk. Elvégre egy áruátvétel nem tarthat a végtelenségig. A műhelybe kisvártatva egy hófehér Taunus gördült be. Nyugati számjelzésű, hangtalanul suhanó Taunus. A volán mögött egy unott ábrázatú, az élettől nyilván idejekorán megcsömörlött turista. Nem szállt ki. Várt. Szóval ő Is vár. „Majd megtanulod, hogy hálunk egyenlőség van" — dörmögtem magamban elégedetten. Taunus ide, Taunus oda, vársz mint annak a rendje. Csakhogy ő másra várt. Egy tolókocsira. Szép krómozott tolókocsi, fék is van rajta, négy keréken gördül, kézzel is, lábbal 'is lehet hajtani, a kisfiam nagyon örülne neki. A szerviz embere udvarias mosollyal nyitotta meg az autó ajtaját, s a négy keréken gördülő alkotmányt mé gudvariasabban a Taunus tulajdonosának a feneke alá tolta, majd mint eQV gutaütéses beteget, Óvatosan odébb tolta. Na és aztán egyszerre ketten is bőszen mosdatni kezdték a Taunust, porolták az üléseit, fényesítették az ablakait, simogatták, becézgették, gügyögtek neki. Egyszeriben mindenki mosolygott, nagyon kedves, kedélyes emberré változott. Olyannyira, hogy talán még a vizet is feltették a kávénkhoz. A vendégünk pedig, akt „odaátról" jött, kocsizgatott, szórakozott s elégedetten szemlélte a nagy sürgést-forgást. Kinn még mindig esett az eső és sofőrünk defekter javított a szabad ég alatt. Végre megjött a kávé. Illetve érte kellett menni. A „nyugati" mosolygott és fizetett. Mi pedig rádöbbentünk, hogy tulajdonképpen udvarias, kedves, vendégszerető, előzékeny nép vagyunk! Amikor megálltam a lombokkal tetőzött éberhárdi parkban azok az évek jutottak az eszembe, amikor napokig kerestük azt a helyet, amely alkalmas, nagyobb szintű dal- és táncünnepély megrendezésére. Pedig itt volt Bratislava tőszomszédságában a jövő kertészeinek iskoláját körülvevő tágas park és nem vettük észre. De hát jobb későn, mint soha. A CSEMADOK bratislavai járási vezetősége rátalált a természetes amfiteátrumra, s a június végi felhős, borongős vasárnap mintegy 1500-an gyönyörködhettek a tánccsoportok és szólisták színvonalas műsorában. Az ünnepély, rendezői, nagyon helyesen, nem arra törekedtek, hogy minden meglévő tánccsoportot, szólóénekest felsorakoztassanak. A céljuk Inkább az volt, hogy színvonalas műsort lásson a felsőcsallóközi közönség. A műsorban a délelőtt sikeresen szereplő gyermekcsoportokon kívül mindössze három együttes, a péri vendégek (győri járás), a Csallóközi Népi Együttes és újból a szárnyát bontogató pozsonypüspöki táncosok szerepeltek. Ezenkívül még a háziak, a kertészeti iskola növendékei léptek fel modern tánccal és táncjelenettel. Szólószámokkal a pesti vendégek, Gaál Gabriella és Madarász Katalin és a csallóközi együttes énekese, Szabó Magda, valamint Sárközi Pali bácsi, a pérl gárda népi elbeszélője léptek fel. Hát Pest az Pest. Tény, hogy a közönségnek a két művésznő énekszámai tetszettek a legjobban és a megmegismétlődő vastaps csak nehezen engedte el őket az emelvényről. A kulturált hangú énekesnők a cigány kettőseikkel arattak oszthatatlan sikert. Sok tapsot kapott és nagyon sikeresen mutatkozott be magyar nótáival és cigánydalaival, a csallóköziek üdvöskéje, Szabó Magda. Bátran állíthatjuk, hogy a művésznők mellett is helytállt a kellemes hangú leány. A péri népművészeti együttes, bár egész fiatal lányokból és fiúkból tevődik össze, sikeresen mutatkozott be a pérí verbunkossal, a Rába-közi tánccal és a legjobban sikerült Egylépéssel. Látni, hogy jő kezekben van az együttes és Szabó László vezető már egész fiatal kortól készíti elő a táncosokat. Kár, hogy a harmatgyenge zenekari kíséret inkább rontotta, mint emelte az együttes fellépését. A múltban nagynevű csallóközi népművészeti együttes utódai is Jő úton haladnak Quintter János vezetésével. A régi együttes kiváló táncosának irányításával újból az élvonalba kerültek. A szépen kidolgozott táncajk közül különösen a Legényvásár című tánckompozíció emelkedett ki. A pozsonypüspöki tánoegyüttes még fiatal, de látni, hogy Czinger László vezető, Strlezsenyec Rudolf segítségével a régi hírnévhez méltó együttest kovácsolt össze. Egy nagyobb szabású ünnepély megrendezése ezerannyi gonddal jár és nagy szükség van a helybeliek segítségére. Bátran állíthatjuk, hogy az éberhárdi HNB és a szövetkezet szívügyének tartotta a rendezést és rész-A csallóközi együttes cigánytánca ben az 6 érdemük, hogy minden zökkenőmentes volt az előkészületekben. De nem lehet említés nélkül hagyni a magyarországi együttest és a többi vendégeket ellátó vőki szövetkezetét sem. Az elnökkel az élen mindent megtettek, hogy a Dunántúliak megemlegessék az igazi csallóközi vendégszeretetet. A gazdag aratás hajnalán találkoztak a felső-csallóközi emberek egy kellemes vasárnap délutánon. Ha az időjárás kissé mostoha is volt, a CSEMADOK járási bizottsága és a közreműködők jóvoltából egy színvonalas műsort láthatott a közönség, s így mindenki jól érezte magát a festői szép parkban. Tóth Dezső Szabó Magda ajkáról szárnyal a dal SZABAD FÖLDMŰVES ÍPOlák), ,!.i l,,| ;l...ll.li iI fi. I; |,!T|, !,;■ ,.! ^ | :í. (Folytatjuk.) 1966. július 9. 7
