Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-09-24 / 38. szám
Jó Szerencset, dunai horgászok! Ilyenkor a legtObb sporthorgász már visszatért szabadságáról. A megérdemelt kikapcsolódás után fájó szívvel gondolunk vissza az elmúlt szép napokra, horgászélményeinkre, zsákmányunkra. A napsugarak nem perzselik már a tájat, rézsűtosan törnek meg a Duna víztükrén. S a horgászok aggódva figyelik a vizszint szüntelen emelkedésétapadását, s latolgatják, vajon mikor vehetik birtokukba a megszokott horgászhelyeket a Dunán... A Duna-menti horgászok javarésze Vajka, Süly, Bodak, Baka, Bős, Szap vagy Medve térségét keresi fel, ahol villantóval, apró halcsalival, vagy vontatásos csaliűsztatással hódol szenvedélyének. Előszeretettel járnak ki a Duna csöndes vizű mellék-, vagy holtágaihoz. Kavicsos fenekű vizeken jól bevált a vontatásos eljárás, amellyel jelentős eredményeket érhetünk el. Az őszi hónapokban nem ajánlatos a csalit 1—2 méternél mélyebbre süly* lyeszteni. A műszál legyen 0,30 —0,35 mm vastagságú, növény* zettel benőtt helyeken vasta* gabb. Csalinak legjobban meg* felel a kicsi jászkeszeg, vagy a vörösszárnyü koncér. A késő őszi hónapokban már mélyebb* re süllyeszthetjük a csalit, sőt fenékhorgot is használhatunk. Vízparton a horgász tartóz* kodjon a hangoskodástól, a láb* dobbantástól. Nem is annyira a beszélgetés, mint inkább a dobbantás riasztja a halakat. Csalihal vonatatásánál igye* kezzünk követni a jól bevált módszert: nyársaljuk fel a csalihalat száján keresztül a vég* bélnyílásig és illesszünk a zsi* nórra egy kettőshorgot. További kettőshorgot akasszunk a csa* lihal szájába, ami által elejét vesszük a csali csavarodásának és több órán át használhatjuk. A helyesen felszerelt horog a siker biztosítéka. (blj A 0J, ÍZLÉSES, FEDETT TERRASZOS HALÄSZCSÄRDÄT\ nyitott nemrégiben a szögyéni szövetkezet, közvetlenül a ha* lastava partján. A csárda nemcsak a hazai, de külföldt ínyenckedvelök igényeit is kielégíti. Kitűnő halászlé, sülthal, s egyéb halkészítmény kapható. Szombaton és vasárnap a tánca és zenekedvelők cigánymuzsika mellett szórakozhatnak. Még nem közismert ez a halászcsárda. Szeretettel várja vendégeit. Kedves Olvasói Ha Szőgyénben, vagy annak kora nyékén akad dolga, ne jelejtsen el benézni a halászcsárdába! Bizonyára elégedetten távozik, s azt mondja majd: „ide mása kor is érdemes lesz eljönni!“, (St. Barcák felvétele) Csukás-hasáb1 • AZ ÉSZAKI-TENGERBEN fekvő Sylt szigeten, a horgászok által rendszeresen halasított édesvizekben a csuka anynyira elszaporodott, hogy fogására prémiumot kellett kitűzni. A horgászegyesület a 2,5 kilónál súlyosabb csukákért 10, az öt kilósnál nagyobbakért pedig 20 márka jutalmat fizet zsákmányolójuknak. A kitűzött célprémium hatására az elmúlt évben több mint 500 darab 2,5 kilogrammon felüli csuka fogását jelentettték. (Die Fischwaid) • A 83 ÉVES HANS HANSEN dán sporthorgászt halva találták a víz partján. Mellette feküdt utolsó zsákmánya egy ötkilós csuka. A nedves parton jól látható lábnyomok tanúsága szerint Hansen sporttárs hosszú és nehéz küzdelmet folytatott halával. Amikor végre sikerült a csukát partra húznia, szívszélhűdés vetett véget horgászélményekben gazdag életének. (D. F.) 0 DENNIS PYE, az ismert angol csukahorgász feltűnő fogással öregbítette hírnevét. A „True“' című amerikai magazin részére készített filmfelvételek tanúsága szerint 2,5 óra alatt 8 kapitális csukát ejtett zsákmányul. Valamennyi csuka 10 kg-nál súlyosabbnak bizonyult, a legnagyobbik pedig még a 15 kilót is elérte. Nem vonjuk kétségbe Dennis Pye mesterhorgász képességét, de ahol megrendelésre Ilyen eredményt lehet elérni, a víz sem lehet rossz. (Fisch und Fang) 8 VADAS* * HALASZ A rozsnyöl hcurgászegyesület augusztusban versenyt rendezett, amelyen Herényi László, Slavkai Martán és Boros N. került ki győztesen, A képen: Boros N. átveszi a harmadik díjat. (Grenda {. felvétele) HORGÁSZVERSENY ROZSNYÓN palántán, Szereden és Trnaván a halászat, horgászat az első világháború utáni évekre vezethető vissza. Akkoriban az első halászok közé tartoztak: Grohmann, Brezovsky, Moravansky, Szabó, Ternény és mások. A galgóci és a szeredi halászegyesületekhez tartoztak. Főleg a Vágra jártak halászni a siladicei öreg malmokhoz. Ám volt bőségesen hal a Trnavkában, Párnában és a Dudvágban is. Néhány óra elég volt, s gazdag zsákmánnyal térhettek haza. Találkozóhelyük a halászoknak Siladicén a RYBA vendéglősnél volt. Onnan indultak gyalog vagy kerékpáron Trnava felé... Mi a helyzet most? Trnava környékén nagyon szegények halban a folyóvizek. Vasárnaponként gyülekeznek a horgászok. Persze, a Dunához, Bős alá, vagy máshová veszik az irányt. Hasonló kirándulásokat szervezhetnének a galántai horgászegyesület tagjai isi A Trnava környéki vizek halszegénységét hangsúlyozni nem fontos. Ezen az áldatlan helyzeten javít a Boleráz melletti Haíasítják a bolerázi víztárolót 80 hektáros halastó. Ebbe a víztárolóba már betelepítették az első 230 ezer pontyivadékot. Ez év végéig még több ezer nagyobb pontyot, továbbá 10— 20 ezer egynyaras pontyot, 10— 20 ezer pisztrángot, egy-két ezer fogast, s egyéb, a Szovjetunióból behozott növényevő halakat telepítenek. Ennek a víztárolónak a behalasítása után a trnavaiak is megtalálják számításukat. Előreláthatólag a tagok száma is 200-ról 500-ra emelkedik majd. A víztároló mellett egy ifjúsági nyaraló épül. A trnavai horgászok horgásztanyát létesítenek, önsegélyes alapon. Az építési munkát már ez év őszén megkezdik. Természetesen szívesen látják maguk között a galántai és a szeredi horgászokat is. Krajcsovics F. (Galánta)
