Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-09-24 / 38. szám
IZM0S0DIK a területi színház V V V V V V V V V *** ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ •*' A KOMAROMI MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZBAN a 15. évadra készülődnek. Egy nyárvégi, borongós napon találkoztak újra a jubileumi évad hajnalán a Thália-követők. Nem voltak vidámak, gondtalanok az első napok. Amíg a színészek mostoha körülmények között az első sorokat olvasták, a vezetők jobbra-balra kilincseltek, hogy megfelelő „fészket“ szerezzenek, ahol gondtalanul készülődhetnek az évad műsorára tűzött színművekkel. Közismert, hogy Lőrincz Gyula, a CSEMADOK elnöke vitafelszólalásában a XIII. kongresszuson is foglalkozott a színház áldatlan állapotával. Nos, azóta hosszú hónapok teltek el, és a fontos ügy kereke nehezen lendül előre. Pedig bátran állíthatjuk, hogy a MATESZ sokat tett a dél-szlovákiai magyarság művelődéséért, szórakoztatásáért. Az elmúlt évek során közel 90 drámát mutattak be országszerte. Ai 5000 előadáson több mint 1 millió 30 ezer néző vett részt. Ezek a számok is fényesen igazolják, hogy több figyelmet érdemelnének Déryné utódai. A közelmúltban nemcsak itthon, hanem a kölcsönös egyess^g alapján a szomszédos Győr-megyében is szerepelt a színház. A jövőben hasonló kapcsolatot szándékoznak teremteni a Jugoszláviában tevékenykedő magyar színházzal is. Természetesen a színház igazi tevékenykedési területe továbbra is a dél-szlovákiai magyar falu lesz. Nagykapostöl Bratislaváig minden községbe ellátogat a fáradhatatlan szlnészgárda, ahol megfelelő színpad áll rendelkezésükre, s szívesen fogadják őket. Legtöbb helyütt, de különösen kelet-szlovákiai falvainkban, ünnepnapnak számít a színház fellépése. A nemzeti bizottságok, az V ÖTH LÄSZLÖ arca olyan lázas 1 izgalomban égett, mintha az első színházi próbára készülne. Pedig annak már 27 éve, amikor 1939- ben először statisztált a Rimaszombatban fellépő kassai színháznál. Tóth Laci olyan családból származik, ahol mindenki rajongott a színművészetért. Nem lehet hát csodálni, ha a fiatal legényke határtalanul boldog volt amikor Seregi Andor igazgató magával vitte Kassára. A nyugtalan természetű fiú később Pestre került, ahol nagynehezen bejutott az Erzsébetvárosi Színházhoz. Aztán jött a világégés, és álmaiból semmi nem vált valóra. Az ötvenes évek elején Losoncon műkedvelősködött. Később a megalakult Magyar Népművészeti Együttes énekkarába akart jelentkezni, de Dropka Géza, a CSEMADOK járási dolgozója inkább az alakuló területi színházat javasolta. Azóta egész sor különböző alakításban láttuk a megnyerő külsejű színészt. Vajon melyik szerepe nőtt legjobban a szívéhez? Tóth Laci egy percig sem habozott a válasszal: EFSZ irányítói minden segítséget megadnak, hogy telt ház előtt szerepeljenek. Talán egy falu van, a legnagyobb az országban, Gúta, ahol a szövetkezet egyes vezetői és más felelős tényezők nem tartják fontosnak, hogy a színház rendszeresen szereneljen. A Komárom közelében lévő nagyközségben közel három évig nem léptek fel, pedig ha a község vezető tényezői hasonlóan szerveznék a közönséget az előadásra, mint másutt, egy-egy darabbal két-három ház is megtelne ott, ahol a szövetkezeti tagok száma is meghaladja az ezret. A 15. évadban, október 14-én, Szent Péter esernyőjével mutatkozik be a színház. Azt közeti Moliére Dandin György c. vigjátéka és Móricz Ürl muri-ja, majd Illyés Gyula Bolhabál című színműve kerül műsorra. A MATESZ az utóbbi időben fiatal, tehetséges színészekkel erősödött és már hatan vannak, akik elvégezték a színművészeti főiskolát. Az új évadra visszatér Németh Ilonka, aki pár évvel ezelőtt úgy határozott, hogy elvégzi a főiskolát. Beke Sándor a közeljövőben Budanesten fejezi be a rendezői főiskolát és Konrád József valamint Lukáő Viktor mellett már ebben az évadban megkezdi tevékenységét. Erősödik a színház. Fiatal, tehetséges színészeknek tapsolhat majd a közönség. Igv van ez jól. Ezt vallják a régiek is, akik ott voltak a „bölcsőnél“. Valamennyien örülünk, hogy izmosodik a színház és művészileg még színvonalasabb előadásokat láthat majd a nagyszámú közönség. De azért egy percig sem feledjük azokat sem, akik már hosszú tízezer kilométereket utaztak, éjt nappallá tettek, hogy szebbé tegyék a falusi dolgozók életét, a drámaíró mondanivalójának tolmácsolásával formálják lelkivilágukat. felkiáltott: — Üsd agyon a bitangot! Tóth Lászlót ezer és ezer emlék fűzi a faluhoz, az ott élő emberekhez. Szereti, becsüli is a közönséget, akárcsak a színpadot, amely után gyerekkora óta vágyódott. A nézete is az, hogy ki mit szeret, azt tudja legjobban csinálni. Laci fia például a mezőgazdasággal jegyezte el magát, és szeptembertől a nvitrai főiskolán tanul tovább. Lánya sem rajongott a színpadért, ő is más pályát választott. — Nem baj — mondja az apa. — Csak ahova állnak legyen ott a szívük, lelkűk és józan eszük. Szeressék úgy a munkájukat, mint én a színpadot! Tóth Lacival, a színház szerelmesével beszélgettem, míg lázas izgalommal várt az évad első próbájára A szóváltást abbahagytuk, mert a másik veterán, Turner Zsiga is megérkezett. Egy röpke negyedóra múlva valamennyien ott voltak, s megkezdődött a próba, a gondos felkészülés a 15. évadra. TÖTH DEZSŐ Egy a „veteránokból“ Tóth László szerepet tanul 11 Prágában most nyílt meg a IX. országos újságíró-foto kiállítás, ame* lyen a látogatók az óv legsikeresebb úfságfotótt láthatják. Felvételünkön a kiállítás sport-főto részlege látható. (Miro Vojtek felvétele) A szőlősgazda egészévi munkájának eredménye a szüret. A szőlő minősége és mennyisége főképpen szakszerű gondozásától függ. A szőlő értékesítésénél és feldolgozásánál, valamint a bor kezelésénél sok hasznos útmutatást nyújt Procházka Ferenc: Szőlő és bor című műve, mely most jelent meg hatodik, átdolgozott kiadásban. A két részre tagolt könyv a csemege- és borszőlőtermesztés, a bor kezelésének Ismereteit tartalmazza egyszerű, érthető módon, összefoglalja a szőlőszaporítóanyag előállítását a telepítést, kezelést, a lugasművelés tudnivalóit és a borkezelés fontos eljárását. Foglalkozik, a régi bevált módszerek mellett, az új kutatások eredményeivel is. Mivel a szőlőtermelés és borászat alapvető tudnivalóit tartalmazza, hasznát látja a színes és szemléltető ábrákkal és táblázatokkal kiegészített könyvnek mindenki, aki szőlészettel foglalkozik, tehát nagyüzemi dolgozók és kisebb területen termelők egyaránt. A művet részletes szakirodalmi felsorolás egészíti ki, amelyben azok, akik eddigi ismereteiket tovább kívánják fejleszteni, hathatós segítséget kapnak. 322 oldal, 182 ábrával, Kös 16,50. • Egy további fontos szakkönyv a szőlőtermesztők számára. Csepregi Pál: A szőlő metszése, amely már negyedik, átdolgozott kiadásban jelent meg. A szerző munkájában a hagyományos és az új tőkeművelés- és metszésmódokat technikai, biológiai és üzemszervezési szempontból értékeli. Kísérleti eredményekből és gyakorlati tapasztalatokból kiindulva borvidékenként Jelöli meg, hogy nagyüzemeinkben perspektivikusan melyik jöhet számításba. A szerző a nagyüzemi szemlélet mellett nem feledkezett meg a szőlőskertek igényéről sem, és részletesen foglalkozik a háztáji szőlők korszerű termesztésével. Így a könyv nemcsak a szakembereknek, hanem a háztáji szőlő művelőinek is nélkülözhetetlen segítője. 384 oldal, 234 ábrával, Kös 22,—. A fenti könyvek kaphatók és megrendelhetők a Magyar Könyvesboltban, Bratislava, Michalská 6. Szakkönyvek — A néma levente Agárdi Pétere. Ezért nálánál aligha volt boldogabb színész, amikor a nagysikerű művet tavaly felújították, és újból láthatta az elégedett, határtalan lelkesedéssel tapsoló közönséget. De nagy szeretettel gondol vissza A tanítónő re és A csikós-ra is. Persze, igazi álma mindig a zenés vígjáték volt. — Nem tehetek róla — vallotta — a legnehezebb perceim Is zenés műhöz fűződnek. A Három szegény szabőlegényt próbálták, amikor az egyik színészkollégám helyett be kellett ugranom. Néhány napon belül 126 oldalt kellett megtanulnom. A főpróbán öt súgó sziszegte felém a szöveget. Mégis a kis pimasz helyett kis piszokot mondtam. Vagy három jóakaróm azzal is törődött (nem éppen a legfinomabban), hogy időben belökjenek a színpadra. Szerinte nemcsak neki, hanem a falusi közönségnek is tetszenek a zenés darabok. Csupa jókedv, derű olyankor a falusi műkedvelői otthon és a hálás tapsból is a legtöbb jut a színésznek. — Azt gondolom, átgondoltabb műsorpolitikánk lehetne — vélekedik a színész. — A közönség igényét jobban figyelembe kellene venni. De A néma levente újból játszása azt is igazolja, hogy a nagy sikert aratott hazai klaszszikus műveket, A tanítónőt. Ingyenélőket szintén fel kellene újítani. Tóth Laci nagyon szereti a hálás falusi közönséget. Különösen a kelet-szlovákiaiak zőben készülődött, amikor egy nénike besomfordált egy hatalmas csokor virággal. „Édes fiam, szívből gratulálok! Azok a mafla gyerekek elfelejtették magának adni..." — tette hozzá. Beszélgetés közben a falun történt élmények egész sora jut eszébe. A lehetetlen nőben egy téli menedékházban találkozott a számára ismeretlen igazgatónővel. A falusi színpad keskeny volt és ahogy hátrált, lelépett az emelvényről. Egy pillanatig dermedt csend volt a művelődési otthonban. De aztán A lehetetlen nőt játszó Lengyelné megtörte a csendet, s kissé ijedten megkérdezte mi történt. A közben feltápászkodó Tóth Laci feltápászkodott és kisé fájdalmasan rögtönzött: — Én nem tudtam, hogy pince is van a menedékházban. A kezdet kezdetén A csikósban a nőttek a szívéhez, ahol még mindig olyan szeretettel fogadják őket. mint tíz évvel ezelőtt, furnér Zsigmond — az első próbára Igyekvő — fiatal Nemrégiben Nagy- Boráros Imrével találkozott kövesden A néma leventét játszották. A darab befejez- fiatal Antolf báró szerepében erősza tével az iskoláslányok virággal ked koskodott Ferenczi Annival, a darab veskedtPk a színészeknek. A férfi idvöskéjével szemben, amikor megjeszerecet alakítók közül senkinek nem ■’it a csikós. Ebben a pillanatban jutott csokor. Tóth Laci már az öltő. a közönségből valaki felháborodottan Czuczor Gergely emlékezete Czuczor Gergely atyja — Károlyi József gróf egykori jobbágya — a múlt század elején Andódon nem gondolta, hogy újszülött fiának egykor még szobrot fog állítani a hálás utókor. Czuczor János földettúró, egyszerű paraszt, gondolkodó ember és lelkes hazafi volt. Fiát „oskoláztatta“, de a szünidőben befogta paraszti munkára is, aki ezt nem vetette meg, mert már akkor becsülte és szerette a föld népét. Középiskolai tanulmányai után — amelyet kitűnő eredménnyel végzett — atyja papnak adta, mert a nem nemes ember akkortájt más pályát nem választhatott. Pannonhalmára került a Bencésekhez, akiknek elismert hírük volt a tudományokban. Az itt és Pesten eltöltött Ifjúkori , évei az irodalomhoz és a színházhoz vonzották. Később tanári pályán működött. Klasszikusok fordításával kezdi irodalmi tevékenységét. Az anyanyelvén és a latinon kívül beszél angolul, németül, több szláv nyelven és jól ismeri az ó-görög nyelvet is. Győri működése alatt Szeder Fábián bíztatására fellángolt benne a szunnyadó múzsa. Huszonnégy éves volt, amikor az első nagyobb költői műve napvilágot lát, és négy év múlva egy újabb nagy műve kiadásával nagy elismerés jutott osztályrészéül. Szerkeszti a „Komáromi Kalendáriumot“, balladákat ír. Ismét Pestre kerül, kritikusa lesz a Nemzeti Színháznak. Mindjobban a népköltészet és líra hatása alá kerül. Levelező tagja, később rendes tagja lesz a Tudományos Akadémiának. Irigyel áskálódására visszarendelik a zárdába. Az egyik költői művét indexre teszik és elkobozzák. Később kikerül a zárda falai közül. Toldy Ferenc bíztatására népdalokat ír, melyek rövidesen a nép közé kerülnek és erkölcsi javulást hoznak az országszerte elburjánzó trágár és drasztikus énekekben. Versekben tanítja a népet az alkohollvás és renyheség ellen. Vörösmartyval gramatikát szerkeszt, majd Széchényi István Indítványéra az Akadémia rábízza az értelmező Nagy Szótár évtizedre szóló szerkesztését. Küzd a zsarnokság és az elnyomás ellen. A „márciusi ifjak“ már mozgolódni kezdenek Pesten. Szeretne velük tartani, de betegsége tétlenségre ítéli. Az udvar árulásakor azonban mér tollat fog és támadásra indul. Megírja legdicsőbb költeményét, a „Riadó“-t, mely felpezsdíti a nemzet szunnyadó vérét. „Nem kell zsarnok királyi csatára, magyarok, Fejére vészhalál, ki reánk agyarogl Ki rabbíltncseket, s Igát kohol nekünk, ' Mi sárga-fekete leikébe tört verünk. 1849-ben elfogják és négy hónapig Budán fogva tartják, csak mikor Görget, a szabadságharc hős vezére Budavárát bevette, szabadult ki börtönéből. A szabadságharc leverése után önként jelentkezik. Csak nagy közbenjárásra menekül meg a halálos ítélettől. Windischgrätz haditörvényszéke hat évi vasban eltöltendő várfogságra ítéli és Kufstein (Tirol) fellegvárába zárják. Forradalmi lelke azonban Itt sem törik meg. Egy gyalult szék támlájára írja forradalmi vallomását, az „ítélőszék előtt“ című versét. 1851-ben szabadul ki Toldy Ferenc és a Magyar Tudományos Akadémia közbejárásával, az egész ország ujjongása mellett. Most már megtört, beteges ember. Visszavonultságban él, egyetemi tanszéket nem vállal. Haza, Érsekújvárra már alig kerül, bár szüleit rajongásig szerette. Atyja halálakor írja egyik legszebb versét: „Atyám, sírodra koszorút Emlékül, hü fiad, ne kössek-e? Nem föd téged rovott szobor, Arany betűk sem hirdetik neved: Egy korhatandó tölgykereszt. Melyen már Is dúl a falánk idő, S egy kis szerény halom felöl, Melynek füvét hőség s fagy írtfa ki. De drága emlék ez nekem, Kedvesb akármi gúla pompájánál, Mert hamvad őrzi, óh, atyám, Kt egykor gyámom, s mindenem valül." Hátralevő éveiben a Nagy Szótáron dolgozik tovább, 1868-ban bekövetkezett hirtelen haláláig. Az ország meggyászolta, mindenki megslratta., Budapest díszsírhelyet készített számára, melyet mind a mai napig államköltségen ápolnak. Sok tudós barátja és író kortársa halálára Irt elismerő soraiból Hviezdoslav „Czuczor Gergely emlékezete“ című költeményét emeltem ki: „Egy csillag tűnt le a csillagos égről, Egy csillag, mely oly hő sugárt vetett S koszorúzta fénye füzérével A dél, éjszak, nyűgöt és keletet. Ott tündököli a magyar láthatáron — A dicső dalnok — maqyar Árion, Szemünk remegett a ritka sugáron — Lelkünk röppent a magasztos dalon.“ Czuczor mindig megmaradt embernek. Még a fogságban is kedvelték. Pesti tartózkodása alatt szívesen látott vendégei voltak az otthoni ismerősei. Sok „felső tanodába“ járó szegény diákot segített és anyagilag is támogatott, — habár neki sem volt sok osztanivalója. Érsekújvár városa most másodszor állít szobrot emlékének és utcát nevez el róla elismerése és hálája jeléül, és várja Szlovákia magyarságát a szeptember 24-én és 25-én tartandó ünnepségekre. Üjvári Győző
