Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-09-24 / 38. szám

Búzatermesztésünk Sgä,

Vagy az elővetemény által kizsarolt talajokról van szó. Emellett azonban nem hanyagolható el a műtrágya adagolása, mert csupán együttes alkalmazásával érhető el a kívánt eredmény.

A szervetlen trágyák közül a nagyhozamú búzafajték hektárhozama elsősorban nitrogéntrágyázással növelhető, majd az előveteményhez és a talaj szervesanyagához mérten a nitrogént kb. 1:1 arányban egészítjük ki foszforral és káliummal. Kísérletek szerint a Bezosztája (szokványos talajon) mintegy 160—200 kg műtrágyát (tápanyagban tiszta) gazdaságosan hasznosít. Az egyre emelkedő műtrágyatermelésünk lehetővé teszi, hogy biztosítsuk a szükséges tápanyagot.

A műtrágyát az eddigiek szerint alaptrágyaként szántással és talajműveléssel egy időben juttatjuk a talajba. A nitrogén bizonyos hányadát a növekedés során fejtrágyaként kapja a növény.

A magas hektárhozam további fontos tényezője a vetőmagmennyiség helyes megállapítása. Ugyanis, amíg a hagyományos búzafajtákból hektáronként 4—5 millió, a Bezosztájáből 6—7 millió csírázó mag szükséges. Súlyra számítva ez körülbelül 260— 320 kg-nak felel meg. Természetes, a vetőmagszükséglet kiszámításakor a vetőmag használati értéke a mérvadó. Idén például számos üzemben alacsony a Bezosztája csírázóképessége, ami azt Jelenti, hogv a vetőmag súlya annyival emelkedik, amennyivel a használati érték kevesebb.

Ugrásszerűen növekedik a Bezosztája vetésterülete

A Bezosztája gyors terjedését bizonyítja a nagy érdeklődés, olyannyira, hogy nincs elegendő vetőmag belőle. Igaz, egyik-másik járás mezőgazdasági üzemei, főleg a nyugat-szlovákiai kerületben, a búzatermesztésre szánt terület felét Bezosztájával vetik be. A Jövőt illetően az eddigiektől nagyobb gondot kell fordítanunk a termelésben levő magashozamú búza• fajták vetőmagellátására. Jelenleg az a veszély fenyeget, hogy kezelésünkben leromlik a Bezosztája fajta-azo• nossága, mely a termés csökkenését eredményezheti. Egyelőre nincs róla tudomásunk, nemesítő állomásaink kaptak-e megbízást a Bezosztája faj. tatisztaságának megtartására. Az is . lehet, erre nem lesz szükség, mert a . Bezosztájának az elmúlt években . újabb testvérei születtek, amelyek jó , vetőágyban, a kívánt tápanyagellátás . mellett 60—100 mázsát is megadnak i hektáronként. Minden reményünk . meg van tehát, hogy egyre intenzí- i vebb búzafajtához jutnak termesz. tőink. Ezek után rajtunk a sor, hogy , az adott fajta kívánalmainak meg. felelő agrotechnikát alkalmazzunk . termesztésénél. )ó munkánk eredményeként oly gazdag terméssel fizet a nemes növény, hogy kalapot emelhe. tünk előtte. Érdemes lesz növelni vetésterületét, mely saját, és nemzetgazdaságunk érdekét szolgálja.

SÁNDOR GÁBOR

Az utóbbi öt évre visszapillantva megállapíthatjuk, hogy a búzafajták termesztésében ugrásszerű fejlődés történt. A porondra került olasz, német és szovjet búzák forradalmasították a kenyérnek való termesztését. Köztudomású, hogy harmadik ötéves tervünk Irányszámai negyven mázsás búzatermést tűztek célul hektáronként. Ennek tudomásul vétele után a szakember, de az egyszerű földműves Is, megvakarta a fejebúbját. Szinte hihetetlennek tűnt( hogy belátható Időn belül elérhető az előirányzott hektárhozam. Mindamellett természetes, hogy a szövetkezetek, állami gazdaságok s nem utolsósorban a kísérleti és növénynemesítö állomásaink vezetői törték a fejüket, mi a teendő, hogy a búza hektárhozama növekedjék. A lehetőségekhez mérten módosították, tökéletesítették az agrotechnikát és keresték a legnagyobb hektárhozammal kecsegtető fajtákat. Hiszen már akkoriban nem volt titok, hogy a nyugati államokban 50—60 mázsás búzatermést is elérnek. Miért nem érhetnénk el ml is a negyvenet?) Akaratlanul a külföldi búzafajták felé teklntgettünk, bár saját nemesítésű búzáink, mint a Kosúti, Pavlovicei jó agrotecmhnikával szintén megadták a negyven mázsás terméshozamot. Igaz, hogy gazdag termés esetén leroskadtak, minek következtében körülményessé vált a gépi aratás.

Nem váltak be az olasz búzafajták

Elsőként 1960-ban jelent meg nálunk a San Pastore, a Produttore, a Diana I., majd a Hadmerslebener VIII. (NDK) búzafajta. Ebben az Időben ezeket a búzafajtákat Magyarországon és Jugoszláviában már sikerrel termesztették. Hírük a szomszédos államokból hozzánk is hamar eljutott. Az elért hozamok csábították szakembereinket. Földműveseink, bár vegyes érzelmekkel, mégis szívesen fogadták az ismeretlen búzafajtákat.

Az első évek eredményei nagyon eltérőek voltak. Nem ismertük kellőképpen az új fajták agrotechnikai követelményeit. Nem számoltunk például egy nagyon fontos tényezővel, éghajlati viszonyainkkal. Az olasz búzák kevésbé bírták a hó nélküli fagyokat, így a téltől függött a hektár-Bezosztaja a primadonna

Néhány évvel ezelőtt azonban újabb búzafajta Jelent meg a láthatáron: a szovjet Bezosztája. Pályafutása három esztendeje alatt oly hírnévre tett szert, hogy nem akad mezőgazdaságban dolgozó egyén, aki nem találkozott a nevével. Azon gazdaságokban, ahol ezidáig még nem termesztették, részükre szinte hihetetlen, hogy egyik-másik szövetkezetben, állami gazdaságban idén 50 mázsát, sőt 57 mázsát is megadott hektárja. A Bezosztáját Jelenleg nyomon követi a Mironovszkája, és a Szkoroszpelka, melyekről szintén dicsérőleg szólnak a szakemberek. Köztudomású, hogy ezek a búzafajták maguk mögé szorítják a már ismert külföldi és belföldi búzákat. Sőt, magas hozamuknál fogva a jelenleg termesztett és népszerűsített kultúrnövények összetételének megváltoztatását is maguk után vonhatják. Vele egyidőben a hagyományos, avagy ezidáig kialakult vetésforgó is módosításra szorul. Arról van szó, hogy számos mezőgazdasági üzem növeli majd a búza vetésterületét a kukorica, az árpa s egyéb növények rovására. Indítóok; a szemesek közül kevés az olyan növény, mely 40—50 mázsás termést ad hektáronként. Az üzemek közül, amelyek hasonlóan cselekszenek, ragadjuk ki példaként a Nagymegyeri Állami Nagyhizlalda jánostelekl részlegét. ,

Tóth László, a gazdaság vezetője, aki jó szakember hírében áll, szintén a fent említett gondolat mellett van. Idén 75 hektáron termeltek búzát, mégpedig Kosútit, Pavlovlceit és Bezosztáját. Bár a Kosúti az egyik tízhektáros parcellán 43 mázsájával fizetett, a másik húsz hektáron 40-nel, jövőre mégis az egész területen Bezosztáját és Mironovszkáját vetnek. De ennél figyelemreméltóbb az a tény, hogy a kukorica, árpa, s egyéb növények rovására duplájára, azaz 150 hektárra növelik a búza vetésterületét.

Tóth elvtárs elmondotta, bármit tettek a hazai búzafajtákkal-, nem érték el a várt hektárhozamot. Az agrotechnikai tényezők minden változatát kipróbálták, a műtrágyák nyári, őszi beszántásától, az egyes fajták keverésétől kezdve a megosztott fejtrágyázásig. A nagy iparkodás ellenére ritkaságszámba ment a negyven mázsás hektárhozam. Május-Han irtwliipHon o mii fafAo unit a

Gondoskodjunk a búza tápanyagszükségletéről

t ■ Időben takarítsak be a i i répafejet. A csapadékdús nyár '

I folytén nagyra nőtt a répa, és <, l gazdag a levélzete. A leveles 1, l cukorrépafej értékes tömeg- ((

» takarmány, akár kóróval, akár * (

1 önmagában silózzuk, illetve 11

1 zsombolyázzuk. Sajnos, évről 11

I évre visszatérő jelenség, hogy |» | nagyon sok tönkremegy belőle, ' I

a földön rothad ahelyett, hogy |

takarmánybázísunkat erősítené. 11 ( A répakoronát a termés be- ' i ! takarításától kezdve, frissen i

I etethetjük. Jó étrendű takar- j» , mány, és az állatok nagyon

i szeretik. Az etetés első nap- ,1 I jalban azonban fokozatosan I adagoljuk, mert a tej vissza- i( I esését eredményezheti. Arra Is i1 i ügyeljünk, hogy a tisztítás so- i ! • fán ne kerüljön sok föld a le- i 1 velek közé, mert ez tartós 1.

I hasmenést idézhet elő. Ha több 1, [ a föld a megengedettnél, beta- 1 (

karítása alkalmával rázzuk ki 1,

a takarmány közül. ' i

( A répakaraj betakarításával 11 > ne várjuk meg, amíg a répát '» i elhordjuk a földről. Amit fris- , i * i sen nem etetünk fel, a tábla (i

II végén kazalba rakva silózzuk. , > ' i A munkát folyamatosan végez- <1 ji zük, s akkora kazlakat kezd- i1 ] i Jünk, amely négy-öt nap alatt i [ (i betelik. Az összehordott anya- (

,1 got tömörítsük, géppel gyúrás- i (> suk, hogy a levegőt kiszorítsuk, < [ i1 mert ezzel az érési folyamat *, (' megfelelővé válik. < >

i' A répafej cukorgyári répa- 1 ( (; szelettel, továbbá szecskázott 11 i kukoricaszárral vegyesen is jól 1 >

II tartósítható és kiváló takar- j i ! i mány készíthető belőle. Fontos j1 J i azonban, hogy a felhasznált , > (i karaj ne legyen fonnyadt, eset- (1 (* leg rothadt. Földdel kevert (1 i1 romlásnak induló anyagból (1 (* nem várható jó minőségű siló- i| i1 takarmány. Viszont a friss ré- i

i1 pafejből megfelelő tömítéssel i i * elsőrendű takarmány készíthe- ([ i tő. Idén nagy tömeg van belőle, ' (

ragadjuk meg tehát az alkal- i ( mat és fordítsunk kellő figyel- (( I met betakarítására. (-sá-) S

Kísérleti tej gyár

Együttes erővel

Évek hosszú során nem tudott a pénzügyi helyzettel megbirkózni az albári szövetkezet. Már pedig ha nincs pénz a háznál, ez nagy baj a családban. A nehéz, kritikus helyzet megváltoztatása érdekében sürgősen tenni kellett valamit. Az üzemi pártszervezet a szövetkezet vezetőségével karöltve gyűlést hívott össze, hogy megvitassa a helyzetet. Az összejövetelre meghívtuk a szövetkezet összes vezetőjét, felelős beosztású dolgozóját. Hoszszabb alapos vita után kibújt a szög a zsákból. Egyhangú volt a vélemény, hogy a tejhozam emelését kell szorgalmaznunk. Az állatok felemésztették ugyan a szántón kitermelt takarmányt, de a tehenek átlagos tejelékenysége alig haladta meg az 5 litert. Számításaink szerint, ha a tejhozamot hét literre emelnénk, a pénzügyi helyzet terén érdemleges változás történne. Ezek után természetes, hogy a határozati javaslat a tejtermelés emelését irányozta elő.

A javaslat megvalósítása érdekében a szövetkezet vezető dolgozói konkrét feladatokat kaptak. Az agronómusokat megbíztuk, hogy az évelő növények vetésterületét 20 százalékra emeljék, míg a hüvelyesekét 5 %-ra. A határozat ezen pontja az 1966-os gazdasági évben már teljesítve van. Jelenleg az évelő növények 20 %-ban képviselik a takarmányt szántóföldjeinken. Ugyanakkor a hüvelyesek termesztési arányát is a kívánt szintre növeltük.

A zootechnikusok feladatul kapták a szarvasmarha-állomány nyilvántartásának rendbehozását. Jelenleg ez a munka elérte a kívánt színvonalat. Időközben megtörtént az állatok selejtezése, majd az utődellenőrzés alapján új üszők tenyésztésbe állítása. Főleg a nyilvántartásnak és zootechnikusaink jó munkájának köszönhető, hogy utolértük magunkat az üszőnevelés terén, sőt az ősz folyamán szövetkezetünk 15—20 tenyészüszőt értékesíthet a piacon.

Az említett intézkedések betartása után lényeges javulást értünk el a tejtermelés terén is. Amíg 1962 júliusában 318 darab tehéntől 47 128 liter tejet fejtünk, melynek pénzértéke 84 830 koronát tett ki, addig idén júliusban 279 tehéntől 74 918 litert fejtünk, melynek pénzértéke 149 832 korona.

Láthatjuk tehát, hogy a termelés színvonalának emelkedését főleg a nagyobbhozamú tehenek kiválogatása eredményezte, ugyanakkor a gyengébb hozamú állatok selejtezésre kerültek. Az előző évekkel szemben lényegesen csökkent a tehenek létszáma, mégis majdcsak duplájára emelkedett a tejhozam.

A tökéletesített irányítás bevezetése azonban újabb feladat elé állított bennünket. Részünkre ez azt jelenti, hogy tehenenként 3000 liter tejet kell fejnünk, a tehénállomány csökkentése nélkül. Ezt a feladatot úgy oldjuk meg, hogy tovább folytatjuk az állatok kiválogatását és az utódellenőrzés segítségével olyan üszőket állítunk a termelésbe, melyek az elődeiket tekintve minden bizonnyal beváltják a hozzáfűzött reményeket.

Természetes, hogy a nagytejelékenységű állatok elegendő és jó minőségű takarmányt igényelnek. Erre vonatkozóan a növénytermesztők megtették a szükséges intézkedéseket. Nagy gondot fordítanak az évelő takarmánynövények felújítására, magas hozamának biztosítására, a betakarításra kerülő széna szárítására, kazalozására. A száraz, jó minőségű szénát kiegészítjük elegendő nedvdús silótakarmánnyal. Gondot fordítunk a hüvelyesek, a kukorica és egyéb szemesek termesztésére. Arra törekszünk, hogy olyan takarmánybázissal rendelkezzünk, amelyek az időjárási viszonyoktól függetlenül biztosítani tudják az egyenletes tejtermelést.

Az elmondottak megvalósítása jó szervező munkát követel. Fontos, hogy a szövetkezet vezető dolgozói összedugják fejüket s együttes erővel lássanak hozzá a feladatok valóraváltásához.

Sz. L., Albár

hozam. Termesztésük nagyobb mérvű bevezetésénél 10—12 fokos száraz fagyoknál fennállhatott volna annak veszélye, hogy búza nélkül marad az ország. A kísérleti parcellákon termesztett San Pastoré például 1959— 1960 telén 94 százalékban kifagyott. Főleg ennek tudható be, hogy nálunk nem honosodtak meg az olasz búzafajták.

növény, aki látta otven mázsás termést becsült, de egy kisebb vihar, vagy nagyobb eső ledöntötte lábáról, és máris kisebb lett a termés. Emellett, amikor a gépek kihasználása, napi teljesítménye került előtérbe, a gépi aratásra sokkal előnyösebbek a szilárd szalmájú búzafajták, mint a földön fekvő Kosútl.

Méltó versenytárs

A magashozamú búzák megjelenésével az a kérdés is felmerült, ha negyven-ötven mázsás termést adnak hektáronként, összehasonlítva a kukorica jelenlegi hektárhozamával, vajon a takarmányok királya beváltja-e az évekkel ezelőtt hozzá fűzött reményeket? Bizony harminc-negyven mázsás hozammal aligha. Tudjuk, hogy a kukorica, amellett, hogy trágyaigényes növény, termesztésének önköltsége kellő gépesítés mellett is, majdcsak ötszöröse a búza önköltségének, amelynek gépesítése megoldódott a vetéstől a betakarításig. Márpedig a tökéletesített irányítás egyik fő pontjaként leszögezi, a lehető legkisebbre csökkentsük a termesztett növények önköltségét. Ezek után — bár a búza táplálóértéke nem ér fel a kukoricáéval — nem csoda, hogy az új búzafajták versenyre kelnek a takarmányok fejedelmével.

Az árpáról, mint versenytársról nem is beszélhetünk, mert körülményeink között termesztése elég bizonytalan. Például idén, de más esztendőkben is, nagyon sokszor nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Kevés üzemben fizetett huszonöt mázsán felül, míg több helyen húsz

A magas hozamú búzafajták szakszerű agrotechnikát követelnek. Énnek keretében elsődleges az elővetemény, a tápanyagellátás, a vetőmagmennyiségének, valamint a vetés idejének helyes megállapítása, majd a növény gondozása.

Jó elővetemények a pillangós takarmánynövények, hüvelyesek, a burgonya és a korán lekerülő Ipari növények. Rossz elővetemények a kalászosok, a kukorica, cirok és napraforgó. A Bezosztája például erős szalmájánál fogva nem dől meg, bírja a nitrogénban gazdag talajt, így meghálálja, ha pillangósok után kerül a földbe, melyek tudvalevő, hogy nitrogéngyűjtő növények. Természetes, hogy a talajban levő nitrogénmenynyiség kiegyenlítése foszfort és káliumot tartalmazó műtrágyákkal, elengedhetetlen.

A szilárd szalmájú, megdőlés-ellenálló búzafajták tápigényeit kiegészíthetjük nyáron leszántott, érett istállótrásvávnl. különösen ha soványabb.

Mi is az a szilikon?

A szilikonok szilíciumtartalmú szerves vegyületek, melyek mintegy átmenetet képeznek a szerves műanyagok és a szervetlen üvegek között. Olyan műanyagok ezek, melyekben szénből és hidrogénből álló atomcsoportok egy jelváltva oxigénatomokból és szilíciumatomokból álló lánchoz kapcsolódnak. A szilikonok a molekula nagysága szerint olaj-, zsír-, lakk- vagy kaucsukszerü anyagok. Az olajszerü sztllkono kát höálló-, valamint transzjormátor-olajként

használják. A szilikon-; lakkok nem nedvesedö, htdrofób bevonatot képeznek és jól szigetelnek. A sztlikon-kaucsuk kábelek szigetelésére és hajlékony műanyaglemezek készítésére szolt gál.

4 SZA1AH FÖLDMŰVES

1966 szeptember 24.

Kétféle nitrogéntrágyaadag hatása a gyephozamra

A kisebb adag 7B, a nagyobb 180 kg N volt ha-onként. Az előbbit két részletben adagolták, február-márciusban, ill. augusztus-szeptemberben. A nagy adagot 5 részre osztották, 3 rész az említett időpontok között került kiszórásra, főként azzal a célzattal, hogy egyenletessé váljon a sarjadzás az egyes kaszálásokat követően. A kísérleteket 3—4 éven át folytatták.

Átlagosan 28 százalékkal nagyobb hozamot eredményezett a nagy, mint a kis N-trágyaadag. Általában 19 kg szárazanyag képződött 1 kg N hatására (az átlagok természetesen eléggé jelentős szórást mutató egyes adatok középértékei voltak). A trágyázás jelentős hatással volt a növényzet összetételére. Ott, ahol kisebb N-adagot használtak fel, a képződött szárazanyagok sokkal jelentékenyebb hányadát szolgáltatta a fehérhere, mint a nagy N-adaggal trágyázott táblán. E különbség változott a termőhely szerint. Az egyik területen pl. a nagy trágyaadag felhasználása után alig volt egy kevés (5 százalék) fehérhere, a másikon jóval több (10—15 százalék). A kis nitrogénanyag egy esetben sem nyomta el a fehérherét ilyen mértékben. A különböző időpontokban végzett kaszálások eredménye egyébként azt mulatta, hogy a termett szárazanyag hereösszetevője igen változó nagyságú volt, a csúcsérték július-augusztusban állott be. A vetett fűfélék az állomány uralkodó összetevőjét képezték a kísérletek egész tartama alatt.

Szignifikáns, pozitív összefüggés volt kimutatható a szárazanyaghozam és a hasznosított keményítőérték között (r = 0,89). Baker H. K.

HARKOV KÖRZETÉBEN 1100 tehe nes, kötetlen tartású kísérleti tejter melő telepet létesítettek. A telep el rendezését alapvetően olyan üzemi építészeti és gépesítési tervek alapját valósították meg, amelyek lehetősége biztosítanak a termelési munkafolya matok folyamatos szervezésére, és i belső anyagmozgatás útját lerövidí tik. A takarmány a lehető legrövi debb úton kerül az állatok elé. A te lep mintegy 12 hektárnyi területe foglal el. Az állatokat két 400 és eg' 200 férőhelyes istállóban helyeztél el, kiegészítve egy 100 férőhelye elletővel, fejöházzal, borjúnevelővel elkülönítővei, takarmánytárolókkal é: a mesterséges megtermékenyítéshe: szükséges helyiséggel.

Az állatokat egész éven át a telei területén tartják, ahol a kifutók éi

istállók között szabadon mozoghatnak.

A szálas- és tömegtakarmányt, valamint az almot a telepen tárolják. A szilázsból tehenenként 8—10 t-1 számítanak. N

A telep géprendszerei nagyjából négy csoportba sorolhatók, a takarmányozás, az almozás, a kitrágyázás, a fejés és végül a tejkezelés gép rendszerére. Ezekhez iktatódik a vízellátás rendszere.

A szilázst és a zöldtakarmányt na ponta két-három ízben a PTU—ÍOK jelű traktorral vontatott takarmány adagolóval osztják szét. A sílótakar mányt az ároksilóból MTZ—5LS2 traktorra függesztett PSZN—1 jeli szilázskitermelő és rakodógéppel tér

melik ki. A szénát és szalmát naponta egyszer, a nap végén készítik elő.

Az állatokat villanyos felszereléssel felszerelt és a kifutókban elhelyezett csoportos önitatókból itatják.

A fejés két 40 és két 32 állásos, halszálkás fejőállásban történik. 400 tehén fejése összesen 2,5 órát vesz igénybe. Fejőberendezésként 2 fejőgép dolgozik. A tej tejvezetéken keresztül jut a tejházban elhelyezett tankrendszerű hűtőkre. A tejházban két 4750 literes és egy 2000 literes hűtőtank van két, egyenként 2000 és 3000 1/óra teljesítményű fölözőgép, továbbá tejszíntartály, tejszivattyú és más tejgazdasági gépek, amelyeket vízvezeték-csőrendszer köt össze. A berendezés lehetővé teszi a tejfeldolgozás bármely technológiai folyamatának végrehajtását.

A trágyát évente egyszer, bulldózerrel felszerelt DT—54 traktorral takarítják ki. A trágya beépített rakodóhídon keresztül kerül az istállóból a szállítóeszközbe.

A telep vízellátását két automatizált artézi kút biztosítja, két 15 m3-es víztorony közbeiktatásával.

A telepen egy dolgozó 40 állatot gondoz. 1 q tej termelésére 1963-ban

3,3 munkaórát fordítottak.

(Admin, E.—Federov, A.)