Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-07-09 / 27. szám

Van új a Nap alatt A Moszkvában megrendezett Jelen­legi Mezőgazdasági Gépek és Munka­eszközök Nemzetközi Kiállításán né­hány teljesen új szerkezeti megol­dású gép kötötte le a látogatók fi­gyelmét. Ezek közé tartozott a Né­met Szövetségi Köztársaság egyik vállalatának, a H. Weiste és társa Coesterwegi cégénak Accord jelzésű KOMBINÁLT VETÖ-és TRÁGYÁZOGÉPE. A gép dióhéjba foglalt jellemzését talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy a kombinált munkaeszköz egy­­menetben és egymaga végzi el a ta­lajelőkészítő eszközök, az egyetemes vetőgép és az adagszabályoző trá­gyaszóró {elszerelés munkáját. A nem produktív időveszteségek így 50 %-kal csökkenthetők, ami az üzemköltsége­ket a lehető legkisebb mértékre szo­rítja. Ez pedig elvitathatatlanul dön­tő tényező a gazdaságosság fokozása terén. A kombinált gépre talajművelő esz­közként elsőnek a boronát, a követ­kező sorban pedig a morzsás talaj­szerkezetet nyújtó késes rögtörő hengert kapcsolhatjuk. Más megoldás híjján ezek fölé szerelhető a trágya­elosztó vagy a növényvédő szerek tartálya. Ezután következik a gépsor második része, amely kerekeken ha­lad. Ezeket vontatórúd kapcsolja a traktorhoz. Ha a gépsor szélességét 5 méteresre szabjuk meg, úgy kőt ke­réken gördül a gépsor második része, viszont ha 10 méteres munkaszéles­ség mellett döntünk, úgy három ke­rékre van szükség. A második rész kerekeken gördülő eszközhordozó kerete alatt haladhat a talajsímítő. A keretre erősített új megoldású vetőmagelosztóból átlát­munkaszélesség esetén lelkifurdalás nélkül megengedhető. Az összes munkafolyamatok a trak­toros ^kabinjából irányíthatók, s az egyes géprészek a hidraulikus be­rendezés segítségével szükség esetén, például forduláskor felemelhetők. Nagyüzemi körülmények között az Accord gépsor igen előnyösen ki­használható. Az egyes géprészek egyszerű és könnyű összekapcsolását háromszögalakú kapcsolófelszerelés­sel végezheti el a traktoros. Ezt Accord nyeregkapcsolönak nevezték el. JUKO MÜTRÁGYASZORÖ Finnország mezőgazdasági gépipara szintén áttért a műanyagtömlők al­kalmazására. Erre a Juko jelzésű műtrágyaszóró esetében is alkalom kínálkozott. A gépet két különböző mélységre beállítható és a szórás szélességét szabályozó csoroszlyák­­kal szerelték fel. Két különböző szé­lességben készül ez a műtrágyaszóró gép, mégpedig 200 és 250 em-es munkaszélességű kivitelezésben. A kisebb gép fémtartálya 415, a na­gyobbá meg 470 kg műtrágyát képes befogadni. FIAT 215 Az Olaszországbeli Fiat cég egy traktorsorozatot állított ki. Ennek egyik tagja volt a Fiat 215 jelzésű 20 lóerős traktor, melynek súlya 970 kg. Ez a kerekes jármű három kü­lönböző sebességgel működtethető. NYOMTÁVOLSÁG SZABÁLYOZÓ Az Északamerikai Egyesült Álla­mok három céggel képviseltette ma­JUKO 250 műtrágyaszóró szó műanyag tömlőkön keresztül jut a mag a vezetőcsőbe. Egyszerre két tömlő is szerelhető a fémből készült magvezetőcsőre. Az egyik közülük közvetlenül a vetőcsoroszlyába tor­kol. fgy egymenetben végezhető a vegyszeres sortrágyázás és a mag­vetés. Ennek a lehetőségnek alapján például azt is megteheti az agronó­­mus, hogy az egyes tartályokban kü­lönféle vetőmagokat helyeztet el, amelyeket előzetes összekeverés nél­kül egy sorba juttat az elmés szer­kezet. Ez munkamegtakarítást jelent például gabonakeverék, hüvelyes­­gabonakeverék vagy herefüves keve­rék vetésekor. Egyébként a sűrített levegővel működő vetőgépcsoroszlya a magokat vagy az olyan különféle műtrágyákat, amelyek előzőleg nem keverhetők össze, egymás alatt két szinten helyezi^ a talajba. Csekély átszereléssel a sortrágyázás helyett a megmunkált terület egész széles­ségében is végezhető a trágyázás. A 10 méteres munkaszélességű ve­tőgép alig nehezebb mint egy régi kivitelezésű 3 méter széles sorvető­gép, mert az elosztó és vetőelemek fém forgóhengerek nélkül készültek, továbbá mert a vetőmagszekrények szerepét átvették traktorra szerelt tartályok. Érdemes megjegyezni azt is, hogy sortrágyázás esetén bizonyos mértékben ugyancsak megtakarítás­sal számolhatunk, Snrtrágyázás alkalmával például az őszt búza megerősödik és így te­lelése biztosabb, viszont a sorközök­ben, amelyek műtrágyát nem kaptak, a gyom fejlődésében lemarad. Ta­vasszal végezzük el azután a sortrá­gyázást, esetleg azt Is megosztott módon a tenyészőcsúcsok fejlődési stádiumai szerint. A kombinált vető­gép úgy is beállítható, hogy a Licht­­schacht eljárás szerint a traktorkere­kek csapása vetetlen marad, s a jármű minden más munkafolyamat során útként ezt használja. Így az­után a későbbi növényápolási, per­metezési, műtrágyázás! munkálatok folyamán a növényzet a keréksávok­­ban nem megy tönkre. Ez 10 méteres gát a kiállításon. Ezek közül az Al­­lis-Chalmers cég D—17 jelzésű, IV. sorozatszámú traktorának kerekét nagy érdeklődéssel nézegették a láto­gatók. Nem csoda, hiszen a nyomtá­volság gyors átállításának igen egy­szerű módozatát láthatták, eddig is­meretlen megoldásban. Elegendő megengedni négy csavart, majd a traktor motorját szükség szerint előre, vagy hátra irányuló mozgásra kapcsolni, de előzőleg a traktor ke­rekeit mindkét menetirányban alá kell ékelni hogy az ne induljon el. A keréktárcsa belsejére hegesztett négy fémvágány spirálszerűen csava­rodik. A kétrészes tárcsa belső dob­ja a vágányokon a motor erejével ki vagy be csúsztatható, amivel egyide­jűleg az abroncsos tárcsarész kijjebb, vagy beljebb kerül. így egyszerű mó­don egyhelyben változtatható a trak­tor nyomtávolsága. KUCSERA SZILÁRD ACCORD kombinált vető- és műtrágyázógép A GTÁ-k feladatai a XIII. pártkongresszus után A GTÁ-k szolgáltatásainak elsősorban a mezőgazdasági termelőmunka, a gépi berendezések, nevezetesen a traktorok és kombájnok javítása, az állattenyésztés gépesítése és a villamos berendezések karbantartása terén kell megnyilvánulniuk. A mezőgazdasági termelésben az említett feladatok mindenekelőtt a me­zei munkálatok komplex gépesítésére és a kemizálásra irányulnak. A gép­es traktorállomásoknak ugyanakkor meg kell teremteniük a lehetőségeket, hogy egyetemesen gépesített eljárással történjen a gabonabegyűjtés, az istállőtrágya és a komposzt tárolása, szórása és takarása, a takarmány­­növények betakarítása a szántóföldeken, a mész és a műtrágya alászán­­tása. Ugyancsak 100 százalékra kell biztosítaniuk a kemizálást és az ammő­­niákozást. A növényvédelmet saját eszközeikkel és embereikkel tartoznak biztosl­­tain. Ezért a GTÁ-k központjakat kiterjesztik a fertőtlenítés, rovarirtás stb. céljait szolgáló növényvédelemre is. Az állattenyésztési részlegen és a raktárakban különleges munkacsapatokat létesítenek az említett munká­latok zavartalan elvégzésére az év egész tartama alatt. A növényvédelemre szakosított GTÁ-központokban a tenyészidőn kívüli munkálatok számára is megteremtik a feltételeket. A központokat felszerelik pároltatókkal, vető­­mag-csáváző készülékekkel, nagy teljesítményű silökombájnokkal és her­­nyótalpas traktorokkal szántási célokra, valamint műtrágya-szórókkal a tavaszi és őszi alaptrágyázás elvégzésére. Végül pedig új termelőközpon­tokat is létesítenek a GTÁ-k, hogy szolgáltatásaikkal még hatékonyabban segítségére legyenek a mezőgazdasági üzemeknek. A mezőgazdasági üzemek gépeinek javítása és karbantartása ugyancsak a GTÁ-kra hárul. Aggregátor-rendszerrel lényegesen növelik a traktorok főjavításának számát. Komplex szolgáltatásaikkal átalányösszeg fejében az egész géppark karbantartásáról tartoznak gondoskodni. Nagyobb terjede­lemben végeznek majd főjavításokat villamos berendezéseken és azok újjáépítésén főképpen a gyengébben gazdálkodó EFSZ-ekben és ugyancsak átalányösszeg ellenében javításokat és karbantartási munkákat eszközöl­nek az állattenyésztési részleg gépi berendezésein. Kádernevelés terén a GTÁ-k szélesebb alapokra fektetik a képesítési tanfolyamokat, hogy a gépesítőknek módjukban álljon jobb minősítési munkaosztályba kerülniük, egyidejűleg pedig biztosítják a tanoncok be­gyakorlását és képesíté/ét a villanyszerelő szakmában a gépállomások szükségletei számára. Az új irányítási rendszer meghonosításával egyidejűleg a GTÁ-knál is szabott árak szerepelnek majd — főleg a teljesítményekért — de ezekből az árakból a GTÁ-k az elért gazdasági eredményekhez mérten engedmé­nyeket nyújthatnak a mezőgazdasági vállalatoknak, ami majd kedvezően megnyilvánul gazdálkodásukban. A mezőgazdasági üzemeknek, elsősorban azonban az elmaradt EFSZ-ek­­nek nyújtott egyetemes szolgáltatások kedvezően befolyásolják a gépesí­tésre fordított költségek alakulását, amelyek a mezőgazdasági üzemeknél jelenleg az össz :s termelési költségek lényeges hányadát képezik. A szlo­vákiai EFSZ-ekben például 1981-től 1965-ig 9,2 százalékkal emelkedett az össztermelés, a gépi beruházásra fordított költségek (a traktorosok díja­zása nélkül) viszont 47,7 százalékkal növekedtek és emellett nem csök­kent az élőmunka-ráfordítás, sőt 3 százalékkal emelkedett. A mezei mun­kálatok gépesítésére fordított költségek csökkentését lényegesen elősegítik a GTÁ-k által nyújtott szolgáltatások, ha azok teljesen vagy részben bérbe veszik a mezőgazdasági üzemektől a gépi kellékeket. V. L. Harcban a karotinért és a fehérjékért Melegen sütött a nap, amikor Nagy» pusztára érkeztem, hogy meglátogass sam a Mosonmagyaróvárt Mezőgazda­­sági Gépgyár szerelőit, aktk LKB luoernaliszt-készHő malmot szerelnek, melynek berendezését az említett üzem szállította. A bemutatkozás után Horváth Ist­­vánnal, a gépgyár géplakatosával elegyedek beszélgetésbe. — Az LKB egyik fontos részlege a tűzkemence, ami a szárításhoz szük­séges hőenergiát szolgáltatja. A tűz­­kemencét pakurával fűtik — magya­rázza készségesen Horváth elvtárs, majd így folytatja: — A szecskává vágott zöld lucernát a behordó ele­mek csigarendszer segítségével a fon gódobba szállítják, ahol meg is szá­rad. A forgódobból ventillátor segít­ségével a száraz szecska bekerül a szecskaciklonba fnagyciklon), utána a malomba, majd a lisztciklonba, on­nan pedig a zsákokba kerül a lucer* naliszt. — Milyen helyen tárolható a liszt?, — érdeklődöm. — Sötét és száraz helyen a leg» megfelelőbb — válaszol Gatyás 1st» ván csehszlovákiai szerelő. — Milyen jelentőséggel bír a zöld lucernából készült liszt — teszem fel a további kérdést. — Legfőbb jelentősége, hogy így megőrizhető a lucerna karotln- és fehérje tartalma, azaz a veszteség csak minimális. A karotin sok kettős kötést tartalmazó, sárga színű anyag. Három vegyületnek, az alfa-, béta- és gammakarotlnnak a keveréke. A ka­­rottnból az emberi és állati szerve­zetben oxidáció hatására keletkezik az A-vltamln. Ennek fő alkatrésze a békarotln. Először sárgarépából kti-1 lönítették el, de nemcsak ennek jel< legzetes, színes anyaga, hanem a klo­rofill állandó kísérője is — magya­rázza szakszerűen Horváth elvtárs, majd a fehérjékkel kapcsolatban a következőket mondja: — A fehérjék az élő szervezetet, az élő anyagot felépítő szerves vegyületek közül mennyiségi és biológiai szempontból a legfontosabbak, nélkülük nincs élet. Az emlős szervezetek anyagai­nak 10—20 százalékát teszik ki. Min­den sejtben megtalálhatók és ezek alapanyagát képezik. Az életfolyama­tok, az anyagcsere katalizátorát — az enzimek — is fehérjék. A fehérjék a szervezetbe bejutva ellenanyag­­képzést Indítanak el. Ennek a jelen­ségnek fontos szerepe van a fertőzé­sek útján szerzett megbetegedések legyőzésében és megelőzésében. Te­hát, amint látjuk, a karottnnak és á fehérjéknek nagy jelentőségük van, ezért érdemes velük takarékoskodni — hangsúlyozta Horváth elvtárs. — Máshol is építenek ilyen beren­dezéseket? — Igen. Csehszlovákiában harminc­kettőt szereltünk fel, amelyekből már tizenhat üzemel. — Más országokba ts szállít Ma­gyarország ilyen berendezéseket? — Jugoszláviába és a Szovjetunió­ba. A Szovjetunióba 70 darabot szál­lítottunk, s várjuk a további megren­deléseket. Ezután még néhány kérdést meg­vitattunk, majd sok sikert kívánva, elbúcsúztam a baráti ország szakem­berétől, VERESS VILMOS A gombaszedés fény- és árnyoldalai Nem elegendő a tavaszi felmelege­dés, sem a zápor vagy futó eső ah­hoz, hogy a gombázók megtalálják számításukat. A néphittel ellentétben, amely — elég alaptalanul — a hold­változástól teszi függővé a gomba­előfordulást, a bő termés elengedhe­tetlen feltételei a kifejezetten meleg, nyirkos, párás éjszakák, továbbá a szélcsend és a talajnak legalább fél­méter mélységű átnedvesedése. Április végétől egészen május vé­géig szedhetjük réteinken, akáco­sainkban, lapályainkon a csemege-FIAT 215, a 20 lóerős traktor Í.A szerző felvételei) számba menő kucsmagombát (szlová­kul: smráky). A parányi fenyőfa ala­kú, likacsos gomba színe a tégla­pirostól a barnásfeketéig váltakozik, de vigyázat: a megtévesztésig ha­sonló papsapka már enyhén mérgező' hatású! Ugyancsak tavaszi gomba a leveskészítéshez használatos, gomb alakú májusi pereszke vagy Szent Györgygomba (májovky), amelynek szintén sok az ehetetlen változata. A nálunk leggyakrabban előforduló űn. nyári gombák közül megemlítjük az ízletes úrigombát, vargányát vagy ehető tinorút (dubáky), amely legin­kább tölgyesekben, de vegyes lombo­­zatú erdőkben is található. Ennek is sok a mérgező válfaja, nevezetesen a sátángomba. Kevésbé kedvelt a vajgomba (masliaky), amely fenyve­sekben vagy irtványokon fordul elő. A legtöbben ösztönösen idegenked­nek tőle, mert ha kettészelik, hara­goszöld vagy tintakék színűvé válik a metszet helyén. Nem „rajonganak“ különösképpen az érdesnyelű tino­­rúért (kozáőky), sem a galambtolla­zat minden színében, pompázó ga­lambgombáért, amelyek — ha nem is olyan ízletesek — helyes elkészítésük esetén változatossá teszik étlapunkat és sok fehérjét tartalmaznak. Jófor­mán lépten-nyomon belebotlunk a kora tavasztól késő őszig előforduló nagy őzlábgombáua. Bárhol, gazosok­ban, szemétdombon is megterem, nyi­tott ernyőre hasonlít, a félméternyi magasságot is eléri. Ennek egyik nem ehető, feltétlenül ugyan nem mérgező változata a légyölő galóca (piros alapon fehér pöttyök), amely tetszetős színösszeállításával szinte „elbűvöli" az avatatlan gom­baszedőt. Ezzel szemben köztársaság gunk egyik, és talán egyetlen, feltét­lenül halálosan mérgező gombája a gyilkos galóca vagy zöldgalőca. 10— 20 cm magasra megnő, zöldesfehér kalapja leginkább a kinyílt hóvirágra emlékeztet. Két deka elegendő ahhoz, hogy a „másvilágra; költöztesse élve­zőjét, ha azonnal nem alkalmaznak gyomormosást. Annyira gyorsan szí­vódik fel a méreg a szervezetbe! Még a tehén is menthetetlenül el­pusztul tőle, ha legelészés közbe be­­vedell. Amellett ne gondoljuk, hogy valamilyen gyorsan, fájdalommente­sen ölő méregről van szól A gomba­mérgezés áldozatai rendszerint so­káig gyötrődnek, amíg a halál meg­váltja őket szenvedéseiktől. Aki azonban nem tudja megkülönböztetni a gyilkos galócát az ehető gombától, az ne is keresgéljen az erdőben! Nem igaz, hogy a mérges gombát nyers állapotban csípős ízéről Ismer­jük fel. Nem igaz, hogy a mérges, gomba főztjétől megfeketedik az ezüstkanál. Az egyetlen Íratlan tör­vény: gombaszedésre csak az vállal­kozzon, akinek sok éves gyakorlata és tapasztalatai vannak, vagy pedig vizsgáltassa felül zsákmányát fo­gyasztás előtt szakemberrel! Ha alföldi ember gyógykezelésre vagy üdülésre indul a hegyekbe, ne csapjon fel ott hevenyészett „gomba­szakértőnek“. Ha gombát szedtünk, ne gyömöszöljük Igelit- vagy celofán­zacskóba! Levegő híján éppúgy „be­fülled“, megromlik, mint más élelmi­szer. Tartózkodjunk ugyancsak az új­ból felmelegített gombaételektől! Kozics Ede

Next

/
Thumbnails
Contents