Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-09-17 / 37. szám
Mint minden lény, úgy a méh is küzd ellenségeivel, a betegségekkel. Helyén való, ha gondozójuk, a méhész tudatában van ennek és e szerint viselkedik. A fertőző betegségeket az egyik családból a másikba, méhesből más méhesbe továbbítják, terjesztik elsősorban a méhész személyes eszközei, főleg a kaptárszolga, méhseprű, tollseprfi, majd a méhek eltájolása, Két kiló méhpempő 11 A losonci erdőgazdaság, | hot 3 méhfarm tartozik, a losonci erdőrészleghez tar* 11 tozó kishegyi, a Rapphoz tar- 11 tozó egresi és a Vilke melletti rárósl méhfarm. A két első farm vezetésével Ces- 11 nak Pavol méhészmestert j bízták meg, .aki — Bozsig János és Ondrás János se-: ! I gédméhészekkel — az idei | hordási időszakban is szép eredményeket Jegyezhetett 11 Jel. A méhészet munka*, il- 11 tetve „termelési“ programjá- 11 ban két termék, szerepel: a méz és a méhpempő. Ez utób- 11 bi igen értékes gyógyszerj t ipari nyersanyag, kilójáért 26 ezer koronát fizetnek az átvevő szervek. Az idén a 11 hlohoveci SLOVAKOFARMA 1j mintegy 2 kg méhpempőt vásárol a losonci méhészek!! tői. Természetesen a méz is I! igen keresett cikk. Auguszj tusig családonként mintegy I 20 kg mézet adtak a méhek, s ez az eredmény a hordási II időszak befejezéséig na. gyobb lesz. 11 Cesnak méhészmester ]e. lenleg mintegy 200 méhcsa-: ládot gondoz. Már hat éve 11 dolgozik ezen a munkasza-. 11 koszon. Szaktudására jellemző, hogy az egresi részlegen !1 — ahol 100 méhcsalád van 11 — csak egy éve dolgozik, de a mézhozam 200 %-kal emelkedett. A sikerben ter- 11 mészetesen a segédméhészek is részesek, akiket — szaktudásuk növelése céljából — az tizem a közeljövőben I szakiskolába küld. I A méhész munkája jó adag I ónmegtagadást is kíván. HU : szén ideje jelentős részét a méhek mellett kell töltenie, II vándorlás idején hónapokat töltenek a világtól távol, messzi erdőkben és hegyvt-I! dékeken. A méhek iránti sze-. I retet azonban minden aka« dályt legyőz, s az elért ered{ mények kárpótolják őket a § fáradságos munkáért. " Agócs Védjük méheinket! aztána rablás és a különböző, a kaptárakba bejutót kártevők, mint a molyhernyó, molylepke és a szalonnabogarak. A betegségek a meg nem felelő eledel, sokszor virágporhiány, meghűlés, zavarás és — sokak véleménye szerint — a család hajlama, valamint a felsorolt kellemetlen körülmények együttes következményei. Ezért, mielőtt a méhekhez mennénk, mossuk meg kezünket szappannal, majd öblítsük le szalmiákszeszes vagy ecetes vízzel. Magam a szappan mellett az 50 %-os szalmiákoldatot használom igen eredményesen minden kaptárnyitás előtt. Így kiküszöböljük a méhek számára kellemetlen szagokat is, s emellett megtakarítunk néhány méhsznrást is. A méhek söpréséhez ajánlatos minden családnál különkülön lúd vagy pulykatollat, szükség esetén a galambok szárnytollát használni. Ez minden kaptár falán, vagy a kaptárházikóban a falra erősítve megtalálható. Igen fontos a méhészkedési eszközök tisztántartása. A kaptárszolga, feszítővas, esetleges keretforgó, kaparó tisztítást igényel. Tisztántartásukra igen előnyös a munkaidényben szalmiákoldatot használni, mely nemcsak fertőtlenít, de tisztít is, a viaszt, a méhszurkot oldja és eltávolítja és szagtalanít is. Egy dél-szlovákiai méhészetben a méhészmester ilyen oldatot tartott egy jól elzárható edényben, amibe minden használat után bedugta a használt eszközt. Tartsuk tisztán az etetőedényeket is. Ajánlatos ezeket használat után megtisztítani. Az üvegedényeket ajánlatos a kereskedésben kapható pamaccsal tisztítani, de az árpaszemeket, krumpliszeleteket is jó eredménnyel használják erre a célra. Természetesen nagyon fontos a kaptárak és keretek tisztántartása. Hasmenés, gyomorvész észlelése esetén az ürülék szennyes foltjait a gondos méhész lekaparja úgy a kaptárak faláról, mint a méhesről. Ha válthatja a hasmenéses, gyomorvész következtében beszenynyezett kaptárakat, akkor ezeket — úgy mint minden beszennyezett helyet — ajánlatos kefével, 10 %-os szódavíz oldattal lesúrolni és forrasztólámpával leégetni. Igyekezzünk minden kaptár röpdeszkája és nyílása körül különböző színeket alkalmazni, hogy ne tájoljanak a méhek, ne tévesszék el kaptárjaikat. Ilyen színek az ólomfehér, sárga, kék és piros vagy barna. Ugyancsak ügyelni kell arra, hogy a vándortanyán ugyanolyan sorrendben állítsuk fel a kaptárakat mint otthon. Ezt elősegíti a kaptárak számozása és színezése. A kaptár többi része szürke vagy zöld festékkel tartósítható. A betegség terjesztésénél nagy szerepet játszó rablást figyelmes és óvatos munkával előzzük meg. Régi méhészmondás, hogy ott van rablás, ahol a méhész könnyelmű, felületes, fgy hordástalan időben ne tartsuk sokáig nyitva a kaptárakat, ha megtekintésük szükséges is. Ha nyitjuk, ott legyen kéznél a karbolos vagy ecetes, legalább is vizes kelme, mely két oldalról védi a családokat a betolakodó rabló méhektől. Anyátlan családot nem tűrünk, mert ez úgyszólván magához csalja a kereső rablóméheket azáltal, hogy méhei nem védekeznek, gyöngék, úgymond kétségbeesettek. Ne locsuljuk szét az etetésre szánt élelmet, ne hagyjunk kint nedves, pergetés utáni kereteket, vagy tartalékkeretet, pergetőt, keretléceket, lépeket. Egyszóval tartsunk rendben mindent, legyünk rendesek, akkor nem lesz baj. Ha szigorúan fogunk eljárni önmagunkkal szemben, védjük méheinket és magunkat is. Ha mégis valamelyik család gyanús, ne szégyenkezzünk, hiszen a betegség nem szégyen, hívjuk az illetékes szaktanítót, a kutatóállomást, vagy az állatorvosi intézet méhkutatóit, és tartsuk be azok utasításait, (drkn.) Ahol gondot fordítanak a méhészetre A viski szövetkezet méhésze még fiatalember, s már 10 esztendős szakmai tapasztalattal rendelkezik. Az idők folyamán rájött arra, hogy a gyakorlaton kívül mélyebb szakmai fölkészültségre van szüksége, hogy alaposabban végezhesse felelősségteljes munkáját. Beiratkozott a Liptovsky Hrádok-i Méhészeti Mesteriskolába, ahol idén méhészmesteri oklevelet nyert. Nem csupán önszorgalomból vállalta a tanulást, hanem azért is, mert a szövetkezet vezetősége határozott feladatot szánt a méhészetnek Minden tekintetben támogatták őt, mert tudták, hogy mit jelent a méhek megporzö munkája, amelynek végeredményben a magasabb hektárhozamokat köszönhetik. Tudták és tudják, hogy a méhek éppen ezen a téren nyújtják a legnagyobb hasznot. Emellett a szakszerűen gondozott méhészet méz- és pempőhozamával fedezi a ráfordított összes költségeket, s még hasznot is hoz. Vitathatatlan, hogy idén a viski szövetkezetben alkalmazott agrotechnikai módszereken kívül a 100 méhcsaládnak Is nagy része volt abban, hogy őszirepcéből a tervezett 15 mázsa helyett 21,30 mázsát értek el hektáronként, de az is valószínű, hogy a méhek ugyanúgy közreműködtek más kultúrnövények termésátlagának növelésében Is. Tény, hogy László Tibor, a szövetkezet méhészmestere becsülettel helytáll a rábízott munkaszakaszon, ami az idei méz- és pempőtermelésnél is bebizonyosodott. Családonként nem kevesebb, mint 17,15 kg mézet pergetett, ami kilónként 22,50 koronájával számítva több mint 385 korona bevételt jelent családonként. Ebből már nem nehéz kiszámítani, hogy mennyi volt a 100 család teljes termelése a pempőért kapott 26 000 koronán és a rajokért kapott 2500 koronán kívül. A számvetés végeredménye azt mutatja, hogy a méhészetből származó teljes bevétel meghaladta a 67 000 koronát, vagyis a tervezett 40 ezer koronán felül több mint 27 ezer koronát bevételeztek. Ezek az adatok feltétlenül a nagyüzemi méhészkedés gazdaságossága mellett szólnak. Ha figyelembe vesszük, hogy a viski szövetkezet méhészmestere, a föntebb említett eredményt odahaza, vándorlás nélkül érte el, azt mondhatjuk, hogy kitűnő munkát végzett (a szövetkezeten belül csupán a repcére vándorolt). Mi a jutalma a méhészmesternek? A méhészet tervének 100 %-os teljesítése után 1200 korona alapjutalmat kap, s minden kiló mézért 0,10 munkanormát írnak javára. Ezen kívül a terven felüli bevétel 15 %-át prémiumként kapja. Így az idei havi átlagkeresete 1600—1700 korona körül mozog. A most végzett méhészmester az eredményekben gazdag esztendő után sem pihen. A méhcsaládokat jő erőben, 6—7 kereten, szakszerűen beteleltette. Mindent megtett annak érdekében, hogy a következő esztendő még bőségesebb, eredményezőbb legyen. Hoksza István 4
