Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-09-17 / 37. szám
Állandóan hűvösebb, hidegebb az idő. A méhek lassan téli csomóba tömörülnek. Okos megoldása ez a természetnek. A téli csomó felülete kisebb, ennek megfelelően kisebb a hőkisugárzás is. Emellett azonban a meleg terjedése a sűrű tömörülés következtében méhtől méhig jobb. Ott készítik tartózkodási helyüket a méhek, ahol októberben kel ki az utolsó fiasitás, tehát a röpnyílás mögött. Kezdetben csak éjjel tömörülnek csomóba; nappal lazul a csomó, van még röplehetőség Is, amikor főleg a fiatal, kelő méhek tisztuló repülése történik. A telelőfürt nem egyenletesen sűrű. A mérnek egymáshoz szorulva fejükkel befelé tömörülnek, egy részük pedig az üres keretekbe bújik. Belül a fürt lazább, itt nagyobb a mozgási lehetőség. A megfigyelések szerint már az állandósult 15 °C körüli külső hőmérsékletnél kezdenek csomóba tömörülni a méhek. A telelőfürt közepének melegét kutatásaink +13 °0 és a termelő fészek melege körül állapította meg, azonban a külső levegő 4—5 °C-ra való lehűlésekor következtében többet fogyasztanak a méhek és testük melegével fűtenek. A telelőfürt külső szélén levő méhek melege kb. 9 °C. Itt nagyon előnyösnek bizonyult a kettős falú kaptár, amely tartja a meleget. A méhcsomó csak hátra és fölfelé vándorol élelem után az ellepett utcákban, s a csomó szélén telelő méhek előzőleg megmelegítik az élelmet. Hideg időjárás esetén nem változtatnak utcát. A természetben látjuk, hogy a méhek maguk gondoskodnak közlekedési nyílásokról. Ezt akarják a méhészek utánozni azzal, hogy a lépeket vastag trónnal egy vagy két helyen átszúrják. Ez azonban téli időben csak akkor segít, ha a csomó a küllevegő felmelegedése következtében meglazul. Tudjuk, hogy a magános méh + 9—1-7 °C hőmérséklet esetén mozdulatlan, +6 °C-nál már megmerevedik; +3 °C-nál és ennél hidegebb hőmérsékleten nem tudja felhasználni mézhólyagjának tartalmát és elpusztul. Ezért fontos, hogy a télire szánt eleség azokban a lépekben legyen, amelyeken a méhek telelnek. A méhész gondja a nyugalom biztosítása. Minden rázkódás, ütődés, a kaptárak kopogtatása zavarja a méheket, lazítja a téli csomót, s a méheket újabb élelem felvételére izgatja. Ez nemcsak a fogyasztás terhére megy, de a fogyasztás következtében a végbél-csatorna is megtelik. Tyúkoknak, macskáknak, kutyáknak a méhek körül nincsen helyük. De éppen úgy távol tartjuk a cinkéket és harkályokat is. Az éhes és hasznos cinkéket etessük faggyúval, védjük a röpnyílásokat dróthálóval, drótozással, és a hideg állandósulásakor a röpdeszka felhajtásával. Tudnunk kell, hogy a rendszeres, ismételt zavarás (mint a vágányok mentén felállított méhészetek esetében a vonatok zakatolása) nem zavarja a méheket. A méhész utolsó telelési munkája, hogy a kátránylemezeket a fészek alá helyezi. Ezt egy méhésznek sem szabad elmulasztania. Amint már említettük, tavasszal a betéten talált hulladékok és törmelékek a család állapotáról adnak képet. Még egyszer ellenőrizzük, vajon jói takartuk-e be a méheket. A jól bemelegített családok a fészek hőmérsékletét kisebb fogyasztással tudják fenntartani. Ismételten felmerül a kérdés, vajon áttekinthetjük-e a családokat október elején? Ilyenkor akarja megállapítani a méhész, jól számította-e ki a fészek nagyságát, helyesen szűkítette-e le családjait. Én már az augusztusi hűvös estéken és reggeleken meg tudom állapítani, hol tömörül a méhcsomó, mennyire van szükség szűkítésre. Erről nem szabad elfelejtkezni. Ilyképpen a feletetés után már nem zavarjuk a méheket, nem tépjük szét ragasztásukat, csak takarjuk, hogy melegen födelezzék be az élelmet. Rendkívüli esetben, ha késő ősszel van a harmatméz-hordás, vagy ha rendellenességet tapasztalunk a röpnyíláson, megtekinthetjük a családot. A röpnyilásokat állandóan figyelni kell. Vannak családok, amelyek a virágport röplehetőségek esetén még október végén, sőt novemberben is szorgalmasan hordják. Hiszen a közeli kertekben, földeken virít még a napraforgó, a kobakosok, a mályvafélék, az ászát sok fajtája, a bogáncs, kígyószísz, itt-ott virágzik még a tisztesfű, a kanadai aranyvesszö, az üresen virágzó rózsák és az őszirózsák. A nagy szorgalomból arra következtethetünk, hogy nyílt Hasításuk van. A fiatal-anyás, a csendesen anyát-váltó családban a későn váltott anya sokszor rendellenesen sokáig petézik, hogy saját ivadékaival menjen telelőbe. A vízhordás, a röpnyílásokon látható páralecsapódás ugyancsak ennek a jele. Eltekintve attól, hogy sokszor ez nem kívánatos tulajdonsága a családnak, ez mégis megtörténik, és ilyenkor vigyázni kell a családra, vigyázni a téli élelemre. Ilyen esetben lehet és szükséges is 2—3 liter sűrű (3:2) cukoroldatot adni a családnak. Október jelenti az utolsó hónapot, amikor elvégezhetjük a méhek egészségi vizsgálatát. A 30 mehet tartalmazó méhmintát beküldjük felülvizsgálásra, vagy ha már ezt nem tehetjük, akkor csak a kátránylemezeken talált téli hullákból küldünk. Dr. Novacky K. *o H in N ui oc jj gj ► *2 H u- 2 O-f A közelmúltban összeállított statisztika szerint Franciaországban több mint 100 000 méhész működött. A kaptárak száma 1 200 000 volt. Az évi méztermelés ugyanebben az időszakban 15 millió kilogrammot tett ki. A francia méhészeti szakemberek véleménye szerint a méztermelés jövője elsősorban attól függ, hogy tudják-e javítani az áruméz minőségét és attól is, hogy tudnak-e minél több technikaliag jól felszerelt méhészeti szövetkezetét létesíteni vagy sem. A legújabb megfigyelések szerint a herék a zanyaméh megtermékenyítésén túl kedvezően serkentik a viaszkiválasztást és a hordást is. Normális népességük a család egészséges állapotának a jele. ★-4- TÖBB ÁLLAMBAN tetővel ellátott méhitatókat használnak. Az ilyen rendszerű méhitatókban • méhek vízzel átitatott spongyára szállnak le. A spangyát egy miniatűr víztartályból táplálják vízzel. Nagyon meleg időben a nagypórusú, hűvösebb időjárás esetén az apró pórusó spongyát kedvelik a méhek. Érdemes felfigyelni erre különösen a rendkívüli száraz időjárások esetén. ★ 4- A szovjet méhészeti szaklap a méhparalízisről mint vírusbetegségről ad hírt. A távolkeleti méhészetekben vírusos paralízist állapítottak meg. A betegség terjedését a magas hőmérséklet, a forró, száraz időjárás is elősegíti. ★-4 A NEMET méhészeti szaklapja érdekes adatokat közöl a herék nászrepüléséről. Azt írja, hogy a herék kb. 8 napos korban repülnek ki először és kb. IC napos korban ivarérettek. Ötjük a levegőben kb. 20—40 percig tart és általában B méternél alacsonyabban nem repülnek, az optimális röpmagasság 10—30 méter. Az anyát csak 40 méter magasságig követik. A herék repüléskor rajképződésre hajlamosak. A raj ék alakó, hegye az üldözött anya felé irónyul. A párzis csak másodperceket vesz igénybe. A herék a vízfelületeket elkerülik, víziszonyuk van. ★-4- Oj méhtörzsek kitenyésztéséről ad hírt a kanadai méhészeti szaklap. Azt írja, hogy Kanada méhnemesítő állomása az Erie tó egyik szigetén, a Pelee szigeten van elhelyezve. A kísérleti állomást ezelőtt 20 évvel létesítették. A szigetről a méhcsaládokat elszállították, a vadméheket pedig elpusztították. A sziget 15 mérföldre van az anyaországtól, s így Ide idegen méhek nem juthatnak be. A kísérlett telepet Seidler, a híres méhnemesítő vezeti, több kanadai kutató támogatásával. Az állomás célja a jobban gyűjtő, szelíd és a hideget tűrő méhek kitenyésztése. Ennek érdekében a jámbor olasz, a hideget jól tűrő orosz, és a szorgalmas gyűjtő balkáni méheket keresztezték egymással. Az új vérvonalakból nevelt anyákat kipróbálás végett az Egyesült Államokba és több európai ország nagyobb méhészeteibe küldik. ★ + NEMREGEN a mexikói öböl partján levő méhészetekből repülőgéppel csomagolt méheket szállítottak sikeresen Anglióba. A méhek 4500 mérföldet tettek meg. ★-4 A LA NATURE francia természettudományi szaklap a mérnek rezgő táncát kísérő hangközlésekről Ír. A méhek tápanyagforrást jelző rezgő táncát a kutatók eddigi vizsgálatai lényegileg tisztázták. Nehezen lehetett megmagyarázni, hogy a sötét kaptárban hogyan vesznek erről tudomást a többi méhek. A kutatók mikrofónok beállításával megállapították, hogy a méhek táncát hangok kísérik, amelyeknek hullámsajátságai a táplálék-távolságot jelzik. A hangokat egészen biztosan a szárnyak rezgése idézi elő, vagy legalábbis befolyásolja. Ezeket a rezgéseket a méhek lábaik és csápjaik segítségével fogják fel. ★ 4. AZ OSZTRÁK méhészeti szaklap azzal foglalkozik, hogy a méhcsáp milyen sokoldalú érzékszerv. Amíg a méh összetett szeme 40 000, addig a méhcsáp kb. 90 000 érzősejtet tartalmaz. A hőmérsékleti különbségekkel szemben a csáp rendkívül érzékeny. A csápok megkurtításával a méhek elvesztik hőmérséklet-érzékelő képességüket. A repülési sebesség betartásában a csápoknak is szerepük van.
