Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-07-09 / 27. szám

Cukorrépa-termesztés a deáki szövetkezetben A hapokban Jártam a deáki szö­vetkezetben. Dikan István mérnök­­agronómus irodájában egy elismerő oklevél ragadta meg figyelmemet. 1956-ban adományozták a szövetke­zetnek a cukorrépatermesztés terén elért kiváló eredményekért. A fiatal agronómus ma már mosolyog az el­ismerő oklevélen feltüntetett hektár­­hozamon. Okkal, hiszen a tíz évvel ezelőtti eredményt tavaly 200 mázsá­val túltromfolták, túlhaladták. Ez is bizonyítja, hogy a deáki szövetkezet­ben Jelentős technológiai-termelési fejlődésen ment keresztül a cukor­répatermesztés. A hektárhozamok ugrásszerű emelkedése főleg az utób­bi két évben tapasztalható. Ugyanis ekkor adták át rendeltetésének azt az öntözőberendezést, amellyel 870 hektár terület öntözhető. Ez olyan óriási előny, amit talán még a deákiak sem tudnak teljes mértékben felmérni, értékelni. Ha jól megy, az elkövetkező években döbbennek csak rá igazi Jelentősé­gére. Főleg kapásnövényeket öntöz­nek, Így a cukorrépát, kukoricát stb., de Jut víz a takarmányokra is. Az öntözést még májusban megkezdték és folytatják, amíg arra szükség mu­tatkozik. Ottjártamkor éppen zuho­gott az eső. Ilyenkor leállítják, pi­hentetik a berendezést. Az esőnek nagyon örülnek, nemcsak azért, mert a természetes csapadékot ingyen szolgáltatja, de azért is, mert a csa­padéknak nagyobb oldóhatása van a tápanyagokra. Az öntözés természetesen csak az egyik lehetősége a hektárhozamok növelésének. Érdekelt, milyen felté­teleik vanhak a sikeres cukorrépa­­termesztésre? — Földjeink ideálisak a cukorrépa­­termesztésre — állapította meg Di­kan mérnök. — Nálunk ma már nem probléma 500, de még ennél nagyobb hektárhozamok elérése sem. Ennek ellenére olyan szubjektív nehézsé­gekbe ütközünk, amelyek erősen fé­kezik a nagyobb méretű cukorrépa­­termesztést. Mint tudjuk, a cukorrépa az Igényesebb növények közé zik. Gondozása rengeteg időt, fáradt? ságot követel. Tehát elsőszámú prob­léma a megmunkálás. S itt nemcsak a gyomirtásra, az egyelésre és a ka­pálásra gondolok, de a többi mun­kálatokra is, beleértve a répa szál­lítását a cukorgyárba. Ez mind rend­kívüli fizikai és anyagi erőfeszítésébe kerül az egyes mezőgazdasági üze­meknek. Mi persze — főleg az utóbbi években — nem fizetünk rá, inkább jelentős hasznot húzunk a cukorré­patermesztésből. Végső soron ez így helyes és ezért termesztjük. Mégis az az érzésem, hogy a cukorrépa­termesztés sikere érdekében még mindig nem tettünk meg mindent. A hozamokat állandóan fokozni lehet, még olyan törekvés mellett is, hogy az önköltségeket csökkentsük... — mondotta Dikan mérnök. Ehhez viszont szükséges, hogy a cukorrépatermesztést gyorsabb ütem­ben és ötletesebben gépesítsük. Az is fontos, lenne, hogy kiváló minő­ségű gyomirtőszerek álljanak a me­zőgazdasági üzemek rendelkezésére. — Igen, a cukorrépa vegyszeres gyomirtása jelenleg még nagyon bo­nyolult és nehéz feladat. Nem be­szélve arról az izgalomról, amit az agronőmus érez a gyomirtás alatt. Rendkívül pontosan, figyelmesen be kell tartani az előírásokat, mert a cukorrépa igen érzékeny növény és a legkisebb gondatlansággal is óriási károkat tehetünk benne. A túlzott óvatosságból viszont az szokott szár­mazni, hogy a vegyszer nem éri el a kívánt hatásfokot. Szeretnénk, ha a Jövőben jobb minőségű, megbízha­tóbb gyomirtőszerek kerülnének for­galomba, amelyek ezeket a problé­mákat — az agronómusok szorongá­sát — kiküszöbölnék. A deáki szövetkezetben az Idén 91 hektáron termesztenek cukorrépát. Az egész területen sikeresen alkal­mazták a vegyszeres gyomirtást. A cukorrépát öntözik és nagy súlyt helyeznek gondos ápolására. A tíz­éves Jubileum kapcsán az a tervük, hogy idén az évtizeddel ezelőtti hek­tárhozamot megkétszerezzék. Remél­jük, sikerül. SZABÖ TIBOR A sőkszelflcel szövetkezet Irodájá­ban vagyunk és a pénzről beszélge­tünk. Mert az üzem bármelyik ágá­nak Jövedelmezősége, a hektárhoza­mok mennyisége kerül szóba, a gaz­dálkodás Jó avagy rossz volta vég­eredményben pénzben mérhető le, az évi bevételek mennyiségében csúcso­sodik ki. Pillanatnyilag arról tanak­­szunk, hogy tavaly a szövetkezet gazdálkodása folyamán először az állattenyésztésből eredő összeg meg­haladta, túlnőtte a növénytermesz­tésből származó bevételeket. Igaz, Sókszelőcén a növénytermesztésé a döntő sző (vetőmagtermelő gazda­ság), de emellett a termelés haté-Nem veszik 'ooo Megkülönböztetett gonddal arassuk a vetőmagnak szánt gabonaféléket. Az agrotechni­kai tényezők közül talán egyik sem hat ki oly mértékben a hektárhozam nagyságára, mint a vetőmag. Természetes, első­ként a vetőmag fajtája, azután a tisztasága, csírázóképessége jön számításba. Mindamellett bármilyen vetőmagról legyen is szó, azt megkülönböztetett gonddal arassuk, szárítsuk, tisz­títsuk, raktározzuk. Ha a felso­rolt tényezőkből bármelyik el­marad, az a vetőmag minősé­gének romlásához vezet. Nemcsak a kellő időben tör­ténő aratásról van szó, de ügyeljünk a vetőmag fajta­azonosságára, vagyis ne enged­jük, hogy a vetésre szánt ga­bona más fajtával keveredjék. Előreláthatólag csapadékban gazdag lesz a nyár, s ez a tény figyelmeztet, készüljünk fel a vetőmag gyors utánszárítására. Ha mesterséges szárítóval nem rendelkezünk, gondoskodjunk nagyobb felületű fedett szárí­tókról, ahol forgatással szárít­juk, illetve raktározásra alkal­massá tehetjük a kalászosokat. Külön felhívjuk a figyelmet a repce és bükköny vetőmagjá­nak helyes tárolására, mert ezek az aprómagvak könnyen pe­nészesednek, dohosodnak. Ezek után elvesztik csírázóképessé­güket, tehát vetőmagra alkal­matlanná válnak, sőt ipari cé­lokra sem értékesíthetők. Nedves időben a rozs és árpa ugyancsak hamar csírázásnak indul, s az utóbbi meg is feke­­tedik. Ez csökkenti nemcsak a vetőmag csírázási százalékát és erélyét, de a minőség le­romlása révén az egyébként elsőrendű sörárpa az Iparban sem tölti be szerepét. Ajánlatos, hogy a gabonát, különösen a vetőmagot alapos tisztítás után szárítsuk és rak­tározzuk, mert a benne lévő ocsu és növényi maradékok gá­tolják a száradást, majd elő­idézői lehetnek a penészgom­bák gyors terjedésének. -sá-4 SZABAD FÖLDMŰVES konyságának szemszögéből az állat­tartás sem lehet másodrendű, mivel a közös tagjainak munkát, a földnek trágyát biztosít. Mindamellett az a tény, hogy az állattenyésztés dön­tően „beleszólt“ a szövetkezet pénz­ügyi helyzetébe, jó jelnek mondható, és dicsérendő. Kérdésem — idén javul-e az arány az állattenyésztés előnyére? — To­­maskovics Károlynak, a szövetkezet elnökének széles mosolyával találko­zik. Nem tudom miért késik a vá­lasszal, hiszen a sőkszelőceiek állat­­tenyésztése jó hírnévnek örvend a környéken. Az elnök szeme egy ideig az előtte illő agronómuson pihen, majd neki szegezi a kérdést. — Na, mit szól ehhez az agronó­mus? Összenevetnek. Tomaskovics elv­társ tüstént megmagyarázza a jókedv okát. Az agronómusok dolga, hogy az első kaszálás lucernából kazalba rakják a szükséges 120 vagon takar­mányt. Ha ez meglesz, a továbbiak­ban magfogásra helyezzük a fősülyt, miután egy kis szerencsével akár három millió korohával találkozha­tunk. Ez az összeg érdemleges válto­zást idézhet elő a növénytermesztés javára. Természetes, a zootechniku­­sok is nyomják a gombot. Reméljük, Béla (Hoffbauer Béla zootecnikus] A PIROS FŰSZER Az utóbbi években a paprikatermesztésbeii nálunk jó eredményeket értek el. Nagy az érdeklődés Iránta a nemzetközi piacon is. Más orszá­gokban a „piros fűszerre“ épp oly csodálattal néznek, mint nálunk a zanzibari szegfűszegre vagy a kis feketebors golyócskákra. A paprika munkaigényes növény. Kutatóinknak és szárítómestereink­nek, valamint az őrlést végző szakembereknek ügyelniük kell, hogy min­den évben Jobb' minőségű árut adjanak a piacra, hogy ezáltal öregbítsék a csehszlovák paprika hírnevét. A galántai Járás földművesei idén több mint négyezer mázsa szárított paprikát adnak át a malmoknak. A legnagyobb paprikatermelők a Járás­ban a patai szövetkezetesek, akik ezer mázsa paprikát adnak majd fel­dolgozásra. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta Is eléri a 10 literes tejátlagot, mely szintén sokat üthet a latba. A tiszta állományú fiatal teheneknél máris megvan a 10 literes fejési átlag, míg az állomány hátralevő részének teje­­lékenységét kellene valahogyan fel­srófolni. A növendék és hízó szarvas­­marha, valamint a 3604 sertés terven felüli súlygyaparodásával is számo­lunk, melynek elérése szívén fekszik az állatgondozóknak, és nem utolsó­sorban a zootechnikusnak. Ha mind­két fél, az agronómusok és zootech­­nikusok igyekezetét, pénzszerzési tö­rekvését latolgatjuk, fél év távlatából nehéz lenne megmondani, melyik termelési szakasz előnyére billen a szövetkezet bevételének évvégi mér­lege. Amíg a szántóföldőn a takarmány­­növények mielőbbi kazalozásán fára­doztak, a tehenészetben, a magasabb tejhozamért harcolnak, a szövetkezet tojópavilonjaiban, keltetőiben, ba­romfiudvaraiban is szorgos munka folyik a koronák megszerzéséért. Ugyanis a szakosítás keretében apró­baromfi tenyésztésével, illetve tojás­termeléssel is foglalkozik a közös, s mondjuk meg azonnal, hogy jó eredménnyel. Ezt bizonyítja, hogy tavaly két és fél millió korona állt a házhoz a baromfitartás jóvoltából. A baromfitenyésztés legjövedelme­zőbb ága a csibekeltetés, természe­tes, s*»ját tyúkokból származó tojá­sokból. Egy-egy menetben negyven­ezer csirkét (Hampshire és Leghorn keresztezés) keltetnek. A naposcsi­rossznéven békét a galántai, majd az érsekújvári járás mezőgazdasági üzemei vásárol­ják fel. A csibe előállítási költsége 1,28 koronába kerül, eladási ára pe­dig 3.50 korona. Tavaly mintegy 940 ezer koronát árultak a pihés jószá­gokból. Ugyancsak jövedelmező a tojástermelés, amelyet két tójóház­­ban kb. 10 ezer tyúkkal űz a szövet­kezet. A tojáshozam évi átlaga 143,78 darab tyúkonként. A pecsenyecsirke nevelése is hoz valamelyes jövedel­met a házhoz, de többet a tiszta vér­ben tenyésztett, törzskönyvezett ba­romfi. Idén mintegy 600 Hampshire és 450 Leghorn fajta kakast nevel­nek, melynek eladási ára négyhóna­­pos korban egyenként nem kevesebb, mint 147 korona. A szövetkezet megalakulása óta foglalkozik baromfitartással, s egyre szélesebb alapokra helyezi tenyész­tését. Jelenleg a 720 anyapulykával együttesen mintegy 40 ezer baromfit tartanak. Az elmondottakat figyelembe véve arra a megállapításra jutottunk, hogy az agronómusok és znotechnikusok versenyében előbb-utóbb az állatte­nyésztők viszik el a pálmát. Ogy gon­doljuk, ezt nem is veszik rossz né­ven a növénytermesztők. —sá— Hogy csorba ne essék Esztendővel ezelőtt a Duna pusztító áradása végig­söpört a csallóközi rónán. Akkoriban felvetődött a kér­dés, lesz-e itt valaha bőséges termés? A válasz ma már ismeretes. Az ország összefogása csodálatos eredmé­nyeket hozott, s ma a réginél is gazdagabb termés be­takarításán fáradozik a dolgozók serege. Minden egyes mezőgazdasági üzem az állami alapokból állatfajták szerint biztosította a keveréktakarmányt.. Hogy a takar­mányok kihasználása megfelelő legyen, szerződést kö­töttek a sertések szavatolt napi súlygyarapodására. Ha a termelő a rajta kívül álló okok következtében nem éri el a napi szavatolt súlygyarapodást, a keverék szál­lítója minden el nem ért kiló húsért 10 koronát térít. A szavatolt súlygyarapodás túlteljesítése esetén viszont a mezőgazdasági üzem minden egyes többletkilőért 5 koronát térít. Hogyan mérték fel a termelők saját adottságaikat a szavatolási határ megállapításánál, illetve mennyire bíztak az üzem szolgáltatásának eredményében? A kér­désre a tények adják meg a feleletet. A múlt év utolsó negyedében s az utána következő időszakban egyre sokasodott azon üzemek száma, ame­lyek a súlygyarapodás szavatolt határát túlszárnyalták, s ezen a címen sokezer koronát térítettek a takarmány­szállítónak. Érthető, hogy a szerződéseknek ez a visszás fordulata kellemetlenül érintette az eredményesen ter­melő szövetkezeteket, s elgondolkoztatta a komáromi Járás vezetőit. Ez év májusában tehát mindkét fél (a termelő és a felvásárló) teljes egyetértése mellett a ré­gebbi szavatolási szerződéseket a következő pótlással bővítették. Napi súlygyarapodás (darabonként) Súlygyarapodásra kötött szerződés és visszafizetés a túlteljesítésért (Kis) 42 dkg 10.— 42.Í—45 dkg 8.— 45.1— 48 dkg 5.— 48.1— 51 dkg 4.— 51.1— 54 dkg 3.— 54.1— 57 dkg 2.— 57.1— 60 dkg 1.— 60 dkg-on felül 0.— J.968. július 9. A módosítás elsősorban azoknak a mezőgazdasági üzemeknek biztosít pénzügyi előnyt, amelyek a helyesen felértékelt eredmények alapján magasabb napi súly­szaporulatra kötnek szerződést és a termelés növekedé­sének arányában kisebb kockázattal törekedhetnek a szavatolt súly túlteljesítésére. Ezek után nézzük csak meg közelebbről, hogy a ko­máromi Járásban a dunamocsi EFSZ áprilisban a takar­mányok értékesítése terén milyen tapasztalatra tett szert, (a Járási versenyben a harmadik helyen végez­tek). Ismertetjük a takarmányok kihasználásának hely­zetét 1965 és 1966 májusában, amikor az elfogyasztott takarmányoknak a felét a takarmánykeverő cseréjén keresztül kapták, illetve most, amikor minden takar­mányt a keverőbői kapnak. Szénabetakarítás kézi munka nélkül A Terebesi Járási PártbizotU ság konferenciáján elhangzott, hogy 1968-ig a járás területén a szántóföld. 24 százalékán kell takarmánynövényeket termesz­teni. Jelenleg mintegy tízezer hektáron termesztenek széna-i készítés céljából / takarmánya növényeket a Járás mezőgazda­­sági üzemet. E területről leke­rült növények betakarítása ko­moly feladatat ró a dolgozókra. Nem csoda tehát, hogy egyre több szövetkezetben gépesítik a takarmánynövények betakarí­tását. Példaként nézzük meg az „Úttörő“ kisgéresi EFSZ- ben, milyen formában takarít­ják be a kétszázhatvan hektár­nyi lucernát. Erre vonatkozóan F etyk 6 János csoportvezetővel beszél­gettem, akivel a hideg levegő­vel szárított lucernakazlaknál találkoztam. Tőle tudtam meg, hogy a szövetkezet vezetősége elsődleges gondot fordított a takarmány betakarítására. E célból külön brigádot alakított. Sohajda Géza, Rácz Endre és Illés László, hajnali két órától egész estig zöldbimbós korban kaszálta a lucernát. Két-három nap elteltével, amikor a nö­vény megfonnyadt, Illés Berti és Bácskái Zoltán rendsodróval munkálkodtak elismerésre mél­tóan. A rendfelszedő gép mes­terei Padi László és Lippán Já­nos voltak. Naponta 250 mázsa takarmányt gyűjtöttek fel. A gépek munkáját lovasfogatok­kal is kiegészítették, majd a kazalrakásnál báger is segéd­kezett. A kazlat a szövetkezet „öregjei" rakták, mint Móricz József, Ferencz István, , Szabó Bertalan és Dócs László. Á for­más kazlak nagy hozzáértésről tanúskodnak. A ventillátorok kezelését Horváth Sándor gond­jaira bízták. Ezek után a kis­géresi EFSZ nagyon rövid idő alatt és jó minőségben betaka­rította a lucerna első kaszálá­sát. Fetykó csoportvezető azt is elmondotta, hogy a zöldtömeg növelése céljából fejtrágyázást végeztek. Ezáltal nagyobb lett a termés, míg a széna minősé­gét az időbeni kaszálással, a gyors betakarítással és a szak­szerű kazalozással biztosítot­ták. A lucernatermesztés munká­latainál, de főleg a betakarítás­nál alkalmazott igazságos bér­rendszer nagyban elősegítette a nagy mennyiségű, értékes takarmány betakarítását. Balogh Kálmán, Királyhelmec SZAKEMBEREINK FIGYELMÉBE Felhívjuk szakembereink figyel­mét, hogy a Magyar Mezőgazdasági Könyvkiadó Budapest, a közeljövőben értékes lexikonszerű segédkönyvet, szótárt ad szakembereink kezébe. Címe: BIOMETRIAI ÉRTELMEZŐ SZŐ­­TÄR. Szerkeszti: Jánossy A.—Mura­közi T. A kvartitatív összefüggések és tör­vényszerűségek kimutatásához szük­séges statisztikai, matematikai alap­elveket és módszereket tartalmazza ez a lexikonszerű segédkönyv, amely­ben közérthetően, röviden és átte­kinthetően megtalálható a leggyak­rabban előforduló fogalmak, jelölé­sek és kifejezések magyarázata, ide­gen nyelvű szinonimája. A Biometria Értelmező Szótár kö­zös munka eredménye: magyar, né­met, lengyel szerzők közreműködé­sével született, közös német—magyar kiadás. Két fő része az alfabetikus sorrendben foglalt címszavak értel­mező magyarázata és a címszógyűj­temény négy nyelven (angol, német, magyar, orosz). Témacsoportjai: Nö­vénytermesztés, állattenyésztés, nö­­vénykórtan, állategészségügy, neme­sítés, genetika, talajtan stb. Főleg a kísérleti és a tudományos vonalon dolgozó szakemberek figyel­mébe ajánljuk a szótárt. Csak meg­határozott példányszámban hozzuk be, ezért kérjük azokat a szótár iránt érdeklődő mezőgazdasági dol­gozókat, akik a magyar nyelvű vál­tozatot óhajtják beszerezni, hogy rendelésüket küldjék meg a „Sloven­­ské vydavatefstvo pödohospodárskej literatúiy" címére, Bratislava, Kríz­­ková 7. A szótár ára 140.— Fr-t, nálunk kb. 100.— korona. Dóka László, mérnök A mocsi EFSZ-ben a sertéstenyésztésnek 1965 1966 a múltban is hagyományai voltak, mégis meglepően különbözik a két időszakban az egy napra eső hízónként! sűlyszapo­­rulat, amit a mellékelt számok is mutat­nak (dkg:)............................................* 37 63 Ebből kifolyólag egy 20 kg-os Választott malacnak 105 kg-ra való hizlalási ideje is lerövidült (napokban kifejezve): . . 230 135 Az 1 kg súlygyarapodás eléréséhez fel­használt takarmány megtakarítást a szá­mok kg-ban Jelzik, ami azt Jelenti, hogy az 1,27 kg takarmánymegtakarítás 1,90 korona összeggel teszi olcsóbbá az ön­költséget. (kg):............................................ 4,75 3.40 Ha még ide számítjuk azt is, hogy egy 400 állatot befogadóképességű hizlaldá­ban (évi viszonylatban) az áru forgását számok jelzik, azt láthatjuk, hogy a me­zőgazdasági üzem csaknem kétszer any­­nyi sertést képes vágóhídra előkészíteni, s így a hizlalda évi 3500 koronás amor­tizációja is gazdaságosabb, mert az épü­letre eső nagyobb termelési bevételt terhel ez a tétel. (Kős): .... 1.6 2.6 Ezek után magától értetődő, hogy az összehasonlítási időszakban (a két év májusa végéig) a szövetkezet 607, illetve 926 mázsa sertéshúst értékesített, s termelési feladatát éves viszonylatban 32 százalékkal növelte. A szövetkezetnek tehát igazán kétszeresen Jól Jött ez a lehetőség, mert az előbbi módszerrel szemben keve­sebb állatot kell hizlaldába állítania ugyanazon értéke­sítés eléréséhez, ami a termelés gazdaságosságát ked­vezően befolyásolja. Semmit sem von le az itt közölt adatok értékéből az a körülmény, hogy az EFSZ az árvíz után betegség folytán a kocaállományt kénytelen kicserélni,-s vásárlás útján pótolni. Persze, ez a termelés önköltségét kedve­zőtlenül befolyásolja. Mindezek ellenére a szövetkezet­ben egy éven belül nemcsak a termelés mennyisége növekedett, hanem a piaci értékesítés is negyed millió­val többet mutat,- v GÁBRIS JÖZSEF, Érsekújvár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents