Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-07-09 / 27. szám
Itthon történt... A VÍZGAZDÁLKODÁS ÜJ SZERVE A Szlovák Nemzeti Tanács Jóváhagyta a vízgazdálkodási bizottság összeállításáról szóló törvényjavaslatot. Az új bizottság a Szlovák Nemzeti Tanács végrehajtó és ellenőrző szerve Szlovákia vízügyi kérdéseinek megoldásával foglalkozik. Az ülésen megállapították, hogy a lakosságnak csupán 32 százaléka fogyaszt vizet vízvezeték-hálózatból, a folyók szabályozásával pedig több ezer hektár termőföldet kell megvédeni a gyakori áradásoktól és csaknem 800 ezer hektárt a hosszantartó aszály következményeitől. A közeljövőben fokozott gondot fordítanak további problémákra, köztük a Duna szabályozására, gátak építésére. A bizottság elnökévé egyhangúlag Emil Chlebec képviselőt választották. Az ülésen továbbá megvitatták a főiskolások irányításáról szóló törvényjavaslatot és az idegenforgalom helyzetét. NÉGYEZER TONNÁVAL TÖBB BURGONYA A PIACON A zöldség- és gyümölcstermesztők bratislavai területi bizottsága foglalkozott a piac zöldség-, gyümölcs- és burgonya-ellátásával. A résztvevők megállapították, hogy a helyzet lényegesen javult, mert a múlt óv hasonló Időszakához képest 30 tonnával több zöldség és 4 ezer tonnával több burgonya került a piacra. Ezzel szemben a bizottság figyelmeztette a Zelenina járási vállalatait, hogy egyes esetekben túl magasra emelték a kiskereskedelmi árakat. Ezért a jövőben a kínálat és kereslet elvét úgy kell érvényesíteni, hogy a vásárló se károsodjék. A NEMZETGYŰLÉS ÜJ TÖRVÉNYEKET HOZOTT A Nemzetgyűlés 11. ülésszaka jóváhagyta a Szlovák Nemzeti Tanács törvényhozó kezdeményezését, amely szerint törvénybe iktatták az öröklakásokat. Szintén megvitatta a mezőgazdasági föld védelmére benyújtott törvényjavaslatot és jóváhagyta. Az új intézkedések értelmében az öröklakások építése a polgároknak 20—40 százalékos építőanyag-megtakarítást eredményez. Az építkezők a közös használatba átadott földeket díjmentesen kapják meg. A kiadások fedezésére kedvezményeket kapnak, 2,7 százalékos kamatra 30 éves kölcsönt vehetnek föl az építkezők. Ha a munkaadó kulturális vagy szociális alapjából kapják a kölcsönt, ez kamatmentes, sőt az önsegéllyel történő építkezések esetében a kölcsön egy részét az. építkezőnek meg sem kell térítenie. Az öröklakások ára az I. kategóriában 1200—1400 korona négyzetméterenként, a Il.-ban 1050—1200 korona. Ezekhez az árakhoz Prágában, Brnóban és Bratislavában húsz százalék, a fürdőhelyeken pedig 15 százalék felárat számítanak. TOVÁBB RÖVIDÍTJÜK * A MUNKAIDŐT A kormány Július elsejei ülésén megvitatta a második félévben, valamint a jövő év első felében végrehajtandó feladatok kerettervét. A továbbiakban foglalkozott a munkaidő lerövidítésével, és a módosított munkarendszer bevezetésével. Előnyben részesülnek a több műszakban dolgozó üzemek. A kormány engedélyezte, hogy azokban az üzemekben is 42 órára csökkentsék a munkaidőt, amelyekben eddig csak 44 órára volt csökkenthető. A két műszakban dolgozó üzemek számára a heti 43 órás munkaidőt engedélyezte. A módosításokat a helyi viszonyokhoz kell alkalmazni és törődni kell azzal, hogy a havi három szabad szombattal rendelkező üzemekben se nyújtsák meg túlságosan az egyes műszakokat. Egyidejűleg figyelembe vették a dolgozó asszonyok helyzetét is, akiknek a műszakok meghosszabbítása nehézségeket okozna és ezért nem támogatják, hogy a szabadnapok rovására megnyújtsák az egyes műszakokat. MEGÜNNEPELTÉK A SZÖVETKEZETI NAPOT A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából több mint 50 ezer szövetkezeti dolgozó jött össze a prágai Július Fuőík Kultúra és Pihenés Parkjában. Az ünnepélyen megjelent a Szovjetunió, az NDK, Anglia és néhány afrikai ország szövetkezeti küldöttsége is. A szövetkezeti mozgalomban végzett sokévi és áldozatkész munkáért 48 szövetkezeti dolgozó kapta meg a Szövekezetek Központi Tanácsának kitüntetését. Időjárás Az előző hónap időjárása — a különböző Időszakokban — nagyon ellentétes volt. Nagy különbség mutatkozott nemcsak a levegő hőmérsékletében, hanem a csapadékmennyiségben is. A hónap első 20 napjában Szlovákiában általában eléggé napos volt az idő, kevés csapadékkal — főképp Kelet-Szlovákiában. A nappali legmagasabb felmelegedés gyakran elérte a 25—30 fok C-t. Az európai belterületek fölött állandósult magas légnyomás biztosította a meleg •időjárást, amelyet időnként helyi zivatarok zavartak meg. A hónap utolsó 10 napja lényegesen különbözött az előzőktől. Az Atlanti-óceán és az európai belterületek között élénk áramlási folyamat indult meg, melynek következtében az óceán mérsékelt szélességi övezetéből nedves és hideg tengeri levegővel terhes légnyomászavarok hatoltak be a szárazföldre. Ezek eső és viharok kíséretében elérték a mi területünket is. Ezzel elkezdődött a jellegzetes átmeneti időjárás, amely nálunk gyakran már június első tíz napjában veszi kezdetét. Ez a népiesen „Medárd-féle" időjárás ez idén kissé megkésett. A csapadék június utolsó tíz napjában olyan kiadós volt, hogy Szlovákia területén túllépte az eddigi havi átlagos csapadékmennyiséget. Ez év júniusában a viharok okozták a csapadékmennyiség nagy eltéréseit. Ilyenkor a csapadékmennyiség — kis távolságokon belül is — nagyon egyenetlen. A viharok kísérője gyakran volt jégeső és felhőszakadás. dr. Peter Forgáö O Az ipolyviski szövetkezet is időben befejezte az őszi repce aratását. A tervezett 15 mázsás hektárhozamot 7 mázsával túllépték. Az összes munkákat géppel végezték. Az említett területről az összbevétel 123 ezer korona. A traktorosok, kombájnosok odaadó munkájának köszönhető, hogy a repce időben rendeltetési helyére kerül. —p— O A 2lar nad Hronom-i Járásban a psiare-1 vasútátjárőnál egy mozdony belerohant egy autóbuszba. Az autóbusz a baleset után befordult a három méteres árokba. Három utas súlyos sérülést szenvedett, a kárt pedig 80 ezer koronára becsülik. O A Kelet-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság rendkívüli ülésén jóváhagyta az új kórház építési tervét és löltségvetését. A szakemberek beesése szerint ez lesz hazánk legkorzerűbb kórháza, amely 1315 ággyal rendelkezik majd. A lakosság szolgálatában Párkányban utoljára akkor jártam, amikor a tajtékzó Duna el akarta nyelni a várost. A városi nemzeti bizottság szolgálatos szobájában szinte szünet nélkül szólt a telefon. A gátvédelmi munkákat maga Sucha elvtárs, a járási Pártbizottság vezető titkára irányította. Ott voltak az ebedi gáton a párkányiak is, a város és a falu összefogása sikert hozott. A víz nem tört át. Most, az évforduló után Juhanek elvtárs, a városi nemzeti bizottság elnöke néhány adatot közöl a veszteségről. Mert, ha a gáton nem is jött át a víz, a talajvíz mégis jelentő^ károkat okozott néhány utcában. Huszonhat ház összedőlt, 201 pedig megrongálódott. Az elnök szerint lassanlassan behegednek a sebek, hisz 190 ház javításán dolgoznak, a 26 összedőlt ház tulajdonosai közül pedig kilencen új, korszerű lakásban laknak és tizenöt új házat hamarosan befejeznek. Az árvízkárosultak lakásigényét állami és szövetkezeti építkezéssel igyekszenek megoldani. A Partizán, a Duna, a Halász, a Stúrová, a Rázus, a Jesensky, a Tűzoltó és a Május 1. utca lakói, ahol a talajvíz nagyobb károkat okozott, az idő múlásával felejtik a tragédiát. A tragédia évfordulója után tehát az élet kisebb-nagyobb zökkenőkkel rendes kerékvágásba tér. De a hősi küzdelemben kovácsolódott összefogás azóta sem lankadt. A város mindent jnegtesz, hogy könnyítse a környező falvak lakóinak életét. Mégpedig a szolgáltatások egyesített vállalatán keresztül. A 34 üzemrészleg közül nincs olyan, amely valamilyen módon ne segítené a falusiakat. Zstnger Gyula igazgató, és Szeverin Marcell helyettes mosolyogva nyilatkozik erről a problémáról. — Akár akarjuk, akár nem, falusi vállalat vagyunk, hisz a forgalom 65 százaléka vidékről származik. Az utóbbi időben főleg a mosoda szolgálatait veszik igénybe a falusiak. A mosoda tevékenysége öt falura terjed ki. Pedig azelőtt a falusiak 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1966. július 9. nagyon kevesen mosattak. Most meg szinte napról napra többen veszik igénybe ezt a szolgáltatási ágat. A múlt évhez képest például havonta egy tonna fehérneművel több ruhát mosnak. De más üzemrészlegek is hasonló jő úton járnak. A géplakatosok, kőfaragók, könyvkötők, szállítók, bádogosok, mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat a forgalom első negyedéves tervét 104,8 százalékra teljesítette, a lakosságtól eredő bevételt pedig 105 százalékra. A pénzügyi mutatók között van még egy igen érdekes adat, ami azt mutatja, hogy a vállalat helyes irányban ' halad. A forgalom 75 százaléka a lakosságtól ered és csak 25 százaléka az üzemektől. Vajon miért jó ez? Azért, mert a szolgáltatási vállalatoknak elsősorban az a küldetésük, hogy a lakosság igényeit elégítsék ki. Persze, itt sem megy minden simán. Páldán Ferenc, a fuvarozó részleg vezetője, így fakad ki:, — A traktorra sokszor itt kell várakozni, pedig a szocialista üzemeknél szinte megszakítás nélkül dolgozhatnánk. Ha az ember azt tehetné, amit jónak lát, a tervet 200 százalékra is teljesíthetnénk. Ezen a szakaszon bizony összeütköznek a nézetek, vélemények. Tény, hogy üzemeknél a fuvarozó részleg rendszeresebben dolgozhatna. De vajon akkor ki szállítaná el a kisemberek árúlt?\ Ebben az esetben nem támogathatjuk a mindenáron való pénzszerzés gondolatát. A szolgáltatások közül igen népszerű a kölcsönző is, amit Pintér Emília vezet. Amint meglátogattuk, épp a karvai iskolának készít 250 ágyhuzatot. A lakosság rendelkezésére négy mosógép, két porszívó, két fényképezőgép, egy parkettcsiszoló és számtalan propánbután gázpalack áll. A lakosság az tuóbbiért a leghálásabb. Havonta 300 gázpalackot kölcsönöznek a városba és a környező falvakba. Egyelőre csak főzésre használják a gázt, de már több helyen a fürdőszobában is. A vezetőnek a havi szolgáltatásokért 9000 koronát kell bevenni. Amint mondja, ez eddig sikerült, sőt ebben a hónapban több is lesz. Szemle közben meglátogatjuk a mosodát is, ahol Martinkovirs Jolán, üzemrészlegvezető kalauzol végig a munkahelyen. Öröm nézni a szépen kivasalt ingeket, ágyhuzatokat, lepedőket s más fehérneműt. Az itt lévő asszonyok szorgalmasan dolgoznak, de azért megmondják véleményüket a hiányosságokról is. Többen felzúdulnak, hogy rosszak a munkakörülmények. Az egyik fiatalasszony méltatlankodva jegyzi meg: —■ Képzeljék, még öltözőszoba sincs. Mások előtt kell levetkőznünk. — Talán szégyenlős? — Éppen nem — mondja kis kacérsággal —, de az illem megköveteli. Félreértve a tréfát, tény az, hogy ezt a problémát meg kellene oldani. Mert a dolgozó asszonyok munkakörülményeinek megjavítása sem utolsó kérdés. Aztán még egy probléma merül fel. Sok helyről túlságosan szenynyes ruhát kapnak. Igaz, az alapárhoz ilyen esetben 30 százalékos felárat számítanak, de ilyen anyaggal nem a legjobb dolgozni. Főleg annak nem, aki a szennyes ruhára a sorszámot varrja. Több mosodában ezt a problémát úgy oldották meg, hogy fémből készült sorszámokat tűznek a mosandó ruhára. így a munka is gyorsabban megy, és higiéniai szempontból is előnyösebb ez a megoldás. Az aránylag jól működő vállalatban is vannak problémák. Mégpedig olyanok is, amelyek sürgős megoldásra várnak. Az üzemrészlegeket albérleti épületekben helyezték el. Természetesen ezekbe az épületekbe kevés a beruházás. Valamit tenni kellene már a helyi fürdővel is. A medence kicsi és csak 75—80 cm magas víz van benne. Ha kibővítenék az úszómedencét, vidékről is sokkal többen látogatnák. Vita közben az igazgató elárulta, hogy bár jelenleg sok nehézséggel küzdenek, de reménykedve néznek a jövő elé. A következő évben például 2 millió 200 ezer koronás beruházással megkezdik a szolgáltatások házának építését. Rég várt erre a város és épp ideje, hogy gondoltak már rá. Az évfordulón tett látogatás meggyőzött róla, hogy Párkány városában is mindent megtesznek, hogy a közszolgáltatási üzemek a lakosság szolgálatában jobb munkát végezzenek. ■—b— A kanyargós Ipoly mentén két ■£*- fiatal találkozott. A sok-sok kellemes percből kialakult a legnemesebb emberi érzés, a forró szerelem. Addlg-acLdlg szőtték-szövögették a Jövő boldogságát, míg elhatározták, hogy egybekelnek. A szülők és a falu ts, Ipolybalog, nagyon örült a frigynek. Kedvel-, ték a falu szülöttjét, Illés Terikét, a leendő menyasszonyt és a völegényjelöltet is, Zstgmond Józsefet, az ipolynyéki születésű, csendes, nyugodt falusi tanítót. Zsigmond Józsi tgazt pedagógus volt. A diákoknak mindig a legtöbbet adta és szüntelenül tanult. Épp az esküvő előtt tett le sikeres vizsgákat matematikából és fizikából a nyttrai Pedagógiai Főiskolán, a lány pedig Bratislavában fejezte be tanulmányait. Mindketten boldogan, felkészülten Indultak az életbe. Ja csak néhány percig tartott, A lejtős kőrakásokkal szegélyezett keskeny úton, egy hatalmas elU támlás fényényél érte a halált Azon a helyen, ahol a palóc mom dák szerint valamikor réges-régen robogó lakodalmas-kocsikról a kerekek alá zuhant az Ipoly-mente legszebb menyasszonya. Vérbe fagyva találtak rá. A szive és az Órája huszonegy óra huszonöt perc-, kor állt meg. Hiába rohant pár perc múlvd'a helyszínre Bálik Mthály a mentőautóval, nem volt segítség. A tragédia befejeződött. A temetésen lakodalmi vigalom helyett négyezer ember siratta a vőlegényt és a feketébe öltözött menyasszonyt. Megállt tehát a szerelmes szív, de azonnal megindult a nyomozói gépezet. A csendőrségnek feltűnt, hogy az áldozat fején hátulról is vannak sérülések. A kritikus tdő-. A vőlegény halála A lakodalom előtti napon, pénteken, Június 24-én már nagy volt a sürgés-forgás Ipolybalogon és Ipolynyéken is. A rokonok és más meghívott vendégek hordták a lakodalmas házakhoz a tyúkokat, bort és egyéb ajándékokat. Még a tanári kar ts kitett magáért. Pölhös igazgató szervezésével egy mosógépet vettek az új párnak. — Nem hagyhatjuk, hogy szegény Józsi sok szabad időt veszít-, sen a pelenkamosás miatt — mondogatták. Akkor még nem tudhatták, hogy baba helyett négyezer ember fog sírni... Asztalrendezgetés közben olykorolykor találkozott a két szerelmes tekintete, de mintha néha-néha elszomorodott volna a vőlegény. Mondták is neki: — Mi bajod van, Józsi? ... — Olyan rossz előérzetem van — válaszolta. Aztán Jött a tragédiát okozó hír. Az esküvőt a tervezett délutánt három óra helyett két órakor kell megtartani. — No, még csak ez kellettI — kiáltott fel a vőlegény. — Akkor nekem Htdvégre kell mennem a zenészekhez, hogy előbb jöjjenek. — Ráérsz reggel is — nyugtatták. — Már csak nem indulsz el ilyen ítélet időben. De nem lehetett vele bírni. Elkérte az agronómus Pionír motorkerékpárját, de az is rosszalólag csóválta a fejét. — Gondold meg Józsi, Ilyen Időben. Mindjárt nyakunkon a vihar. Még valami bajod lesz. — Mi az, talán nem érdemiek meg a falutól egy motorkerékpárt — mondta szemrehányón a vőlegény. — Megérdemelsz te többet is. de ha olyan kedved van. ám eredj!... A vőlegény morajló égdörgés, villámlás között indult útnak. Ötben Jánoska László tpolyfödémesi születésű gépkocsivezető haladt át teherautójával az Ipolybalog és Ipolynagyfalu közti szakaszon. Átvizsgálták teherautóját és gyanús nyomokat találtak rajta. A losonci közbiztonsági szervek a gyanús gépkocsivezetőt előzetes letartóztatásba helyezték. De eddig még semmi biztos hír sem szivárgott ki. Az Ipoly mentén valóságos legendák születtek az esetről. Az a kérdés, paleset, vagy gyilkosság történt. Sokan úgy vélik, hogy a robogó motorkerékpár egy nagyobb villámlás után fölszaladt a kőrakásra és az áldozat felborult gépével. Mások azt beszélik, hogy a teherautó gázolta el Zstgmond Józsefet és a „lelketlen" gépkocsivezető cserben hagyta áldozatát. A dúsabb fantáziájúak pedig úgy gondolják, hogy a teherautó sofőrje, miután megsebesítette az tpolybalogi tanítót, hogy ne tanúskodhasson ellene, agyonverte. Az utóbbi nem valószínű, inkább talán az, hogy cserben maradt az elgázolt áldozat. Mivel a környéket nagyon izgatja a történet, felhívtuk Stefan Pavlovtöot, a losonci közbiztonsági szervek főhadnagyát. Egyelőre még Igen óvatosan nyilatkozik az Ügyről, a gépkocsivezető még nem ismert be semmit, A nyomozás lázasan folyik, a gépkocsivezetőt továbbra is vizsgálati fogságban tartják. Pár héten belül kiderül ml történt voltaképpen Zstgmond Józseffel. A vizsgálat eredménye a tényeken nem változtat. Megállt egy huszonhatéves fiatal tanító szíve, nem dobog többé menyasszonyáért és diákjaiért, mert mindannyiukat nagyon szerette. Az Ipoly mente krónikájába pedig belekerül két szerelmes balladája. Bállá József Üj vendéglőt kap Kissáró Víg terefere az új váróteremben Bállá felv. A 2060 lakosú Kissáró már átment a fejlődés első szakaszán. Ezt Botka István, a helyi nemzeti bizottság elnöke állítja. Igaza van, hisz a szorgalmas családok már felépítették korszerű házaikat, nem kevesebb, mint 230 darab televíziót vásároltak, tehát otthonuk körül már mindent rendbetettek. Most minden erejüket a falu szépítésére, a lakosság igényeinek kielégítésére összpontosítják. Az elnök elmondja, hogy a múlt évben megkezdett járda építését idén tovább folytatják. Az előző év szép eredményeket hozott a falu fejlesztésében. Az utasok nagy örömére két autóbusz-váróterem épült, amelyeket nemrég fejeztek be. A helyi nemzeti bizottság gondolt a dolgozó nőkre is. A lakosságot társadalmi munkára szervezte és közös igyekezettel egy 100 ezer korona értékű óvodát építettek, amelyben — főleg a nagy munkaidő alatt — otthonra találnak a határban dolgozó asszonyok gyermekei. Persze, mint a legtöbb községben, itt is akad még egy-két megoldásra váró probléma. Nagyon kellene már egy új, a követelményeknek megfelelő iskola. Egyre többen étkeznek a falu kifőzdéjében, de sajnos, az épület ütött-kopott és a higiéniai követelményeknek sem felel meg. A helyi nemzeti bizottság ezen a téren sokat tett. A funkcionáriusok eljártak a felsőbb szerveknél üj vendéglő építésének ügyében. A sok érvelés, utánjárás végre eredményt hozott és elkészült az új, korszerű vendéglő terve, amely természetesen konyhával is rendelkezik majd. Az illetékes szervek a tervet jóváhagyták és hamarosan megkezdik az új vendéglő építését. A falu neve arra enged következtetni, hogy kis községről van szó. De amint látjuk, itt sem állt meg az élet és a helyi nemzeti bizottságnak nagy tervei vannak, ami lényegesen hozzájárul a lakosság igényeinek kielégítéséhez. —b—
