Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-09-10 / 36. szám

Miért így...? EGY FALU SPORTÉLETÉRŐL beszámolni könnyű leiadatnak látszik. Való­ban Így is van. Történetesen abban az esetben, ha a községben jól működik a testnevelési egyesület, tán még akor is, ha egyáltalán nem lejt ki te­vékenységet. De mit tehet a riporter akkor, ha az egyesület ugyan létezik, de csak ímmel-ámmal tevékenykedik, (ha nem is önhibájából)? A komáromi járásban barangolva ellátogattunk Tanyra is. Érdekelt ben­nünket, hogy ebben a jellegzetes csallóközi taluban, vájjon milyen ered­ménnyel működik a sportegyesület. Szabó István, a sportszervezet elnöke még jólormán le sem verte ma­gáról az út porát amikor ellátogattunk hozzá. Javakorabeli férfi, nemrég jött meg a lengyárból. Megfontoltan válaszolt kérdéseinkre. A háború előtt is nagyban tevékenykedett a faluban a sportszervezet. A tanyiak messze környéken jó hírnevet szereztek falujuknak. De később közbeszólt a háború. Utána, 1946—47-ben kezdte újra bontogatni szárnyait a sportegyesület. A mintegy 900 lelket számláló kis községben lelkes szur­kolók buzdították győzelemről-győzelemre a csapatot. Habár anyagi támo­gatást akkor sem igen kapott a labdarúgó együttes, mégis szívvel-lélekkel, a sportért rajongva űzték a kerek labdát. Később megalakult a szövetkezet is a faluban, s a területi átszervezés folytán átkerültek a komáromi já­rásba. A szövetkezet egypár év leforgása alatt felverekedte magát a leg­jobbak közé. A fiataloknak ha nem is a nagy része — ma is távol dolgozik a faluból, s túlnyomórészt ezek a fiatalok alkotják a zömét a játékosoknak. Talán ezzel is magyarázható az, hogy a szövetkezet a mai napig nem vette párt­fogásba a sportszervezetet. A Slovan elnevezés alatt szereplő futballcsapat ugy-ahogy az árvíz előtt a csekély anyagi támogatás mellett létezett. A tavalyi tragédia azonban itt is hagyott maga mögött jópár nehézséget. A pályát beteken keresztül közel két méteres víz borította. Az addigra nagynehezen összeteremtett épületanyag — amit öltözőnek szántak — a víz martaléka lett. A kerítés gyanánt használt korlátot a víz elvitte... s a mai napig az egyesületnek nem sikerült megkapni a kártérítést. Tönkrement a szervezet minden va­gyona. Igaz, a járási titkárságtól kaptak egy öltöző-felszerelést, később a patronátus járás is segített, de enélkül nem is tudtak volna indulni a bajnokságban. Jelenleg a járási verseny III. osztályában szerepelnek. Nagyon nagy gon­dot okoz a játékosok távolmaradása is. Igaz, nein indok nélkül maradoznak el egy-egy mérkőzésről. A víz által akozott károkat rendbe kell hozni. Többen házat építenek, vagy segédkeznek az újjáépítésben. S ez nagyban rányomja bélyegét a csapat teljesítményére. A mérkőzések látogatottsága is nagyon gyér. A legtöbbször a bevétel nem fedezi még a játékvezető kiadásait sem. Az egyes mérkőzésekre távol eső községekbe kell utazni, a szállítóeszköz költségeit — kettőt a szövet­kezet megtérít — de a többit nem is tudom, hogyan oldjuk meg, sóhajt az elnök. Három-négyezer koronára volna szükségünk évente, hogy leg­alább a kiadásokat tudnánk fedezni. — Jön a búcsú szeptember 11-én. Szerettünk volna egy sportnapot ren­dezni. Számításainkat keresztül húzta a járási testnevelési szövetség, s elém­­rakja a bizonyító aktákat. Amikor megtörtént a bajnokságban a sorsolás, a tanyiak örültek talán a legjobban. Búcsú napján otthon játszhatnak! Nagyobb lesz az érdeklődés, s talán ez kissé segít majd a tarthatatlan anyagi helyzeten. De utána közbeszólt egy újabb sorsolás, amely az előzőt megsemmisítette, s ennek folytán 11-én idegenben kell játszaniok. Nincs szándékomban bírálni a járási labdarúgó szakosztályt, de ha már egyszer megvan „fehéren a fekete“ miért kell azt megváltoztatni?! Ha a szövetkezet vezetősége — nem segíti úgy a sportszervezetet mint ahogy módjában állna, szükséges volna ,ha a HNB részéről is némi támo­gatásban részesülnének. De mint ott-tartőzkodásom alatt megtndtam, va­lami nincs rendben a sport körül. Tudvalevő dolog, hogy faluhelyen a búcsú napját tartják még ma is a legnagyobb ünnepnek. Az ilyenkor rendezett táncmulatságok bevétele is elég magas. Évek során át Tanyon is a sportegyesület rendezte meg a bálokat ez alkalomból. Az idén is készül­tek rá nagyon, annál is inkább, mert talán ebben az évben lett volna a leg­nagyobb szükség a jól jövő segítségre. A HNB vezetői azonban az ígérge­tések ellenére is másként határoztak. De vajon miért...? Távol áll tőlem, hogy ebben az írásban fejtegessem — ki mennyire felelős a falu sportjáért. Annyit azonban leszögezhetek, hogyha a járási sport­­szövetség. a község vezetői nem teszik magukévá a testnevelés támogatását, s annak továbbfejlesztését, előbb utóbb arra vezet, hogy az egyesület nem csak Tanyon, de bárhol — ahol ilyen körülmények között tevékenykedik _ szétesik. Ezek után nyugodtan kérdezhetem ti miért így...? — s miért nem a másik utat választjuk! CZITA BÉLA TÉLEN SOK ÍZBEN hóban-fagy­­* ban kerekeznek, készülődnek az idényre. Nyáron eső áztatja bőrüket, tűző nap, rekkentö hőség, ellenszél gátolja őket edzéseiken, versenyeiken. De azért, ha megkérdezzük, hogy az időjárás viszontagságaival ennyit da­colva, miért választották hát akkor sportágjukként éppen a kerékpáro­zást, csaknem minden esetben ezt a választ kapjuk: Szép és változatos útvonalak, romantikus tájak, ózondús levegő az ami — az országúit kerék­pározással eljegyezte őket. Pedig egyik-másik versenyző egy­­egy fizikailag megerőltető és kimerí­tő verseny után sokszor mondta már, hogy többet nem ül a kétkerekű pa­ripa nyergébe. Két­­három nappal a verseny után azon­ban már alig vár­ta a legközelebbi rajtot, a legköze­lebbi lehetőséget, hogy tudását bebizo­nyíthassa. A kerékpárversenyzők is olyanok, mint a labdarúgó szurkolók. Nagy égi Hányán megesküdtek már közülük, hogy többet még ked­venc csapatuk mérkőzésére sem men­nek ki a stadionba?! Aztán egy hét múlva ezek az étvágytalan szurko­lók minden rosszat elfeledtek, s csak a jóra, a szépre emlékezve va­sárnap ... Igen vasárnap mindannyian ott voltak kedvenc csapatuk mérkőzé­sén. Hát valahogy így van ez az or­szágúti kerékpárversenyzőkkel is. Tény, hogy aki életében legalább egy­szer már megkóstolta a verseny ízét, ivott a győzelmi mámor poharából, az egykönnyen abbahagyni nem tudja azt, amit már elkezdett. S ha vesztett és csak a keserűség poharából ivott? — Mert ugye a sportban ilyesmi is gyakran előfordul. — Akkor sem esik kétségbe az igazi sportoló, az igazi kerékpáros. Sőt ellenkezőleg alig vár­ja a legközelebbi versenyt, a lehető­séget, hogy bizonyíthasson, érti ö a „szakmáját". Természetesen köztük ts akadnak kezdők és nagymenők. Coppi, Anque­­til, Bahamontes, Poulidor, Kapitanov, Szajdhuzsin, Ruziöka, Vesely, Me­­gyerdi, Juszkó és a többi versenyzők nevét ma már mindenhol „jegyzik" és elismeréssel emlegetik. De ki isme­ri például a magyar Tóth Imre, Boj­­tor László és a többi fiatal kerékpá­ros nevét? Valljuk be őszintén, hogy ma még nagyon kevesen. De egy két év múlva talán ők is befutnak majd az élvonalba. Ki tudja?! — Hát én még valóban nagyon fia­tal versenyző vagyok — mondja Tóth Imre, a budapesti Vasas kerékpárosa. — Tulajdonképpen az idei Szlovákia körüli verseny volt első külföldi erő­próbám.. Igaz, 1960-ban már kísértem ezt a versenyt, de akkor még csaknem „gyermekszemmel“ szereztem egy-két olyan tapasztalatot, amit aztán most hasznosíthattam. Nagyon örülök, hogy éppen Szlovákiában estem át a tűz­táborában a hegyi hajrában elért gy'6* zelem. Sajnos, nem ismertem az út* vonalat, s így nem tudtam, hogy ml a hegyi hajrá célja. A kelletérjél ko­­rábban kezdtem el „spurtolni", s csak amikor kiértem egy kanyarból, akkor vettem észre, hogy még van egy má* sik kanyar is és csak ott van a he­gyi hajrá célja. Persze az utolsó mé­tereket már nem bírtam gőzzel, s ket­ten megelőztek. De teljesítményemmel így is elégedett vagyok. — Mi a Vasas versenyzőt, a Magyar Kerékpár Szövetség ajándékaként vettünk részt a Szlovákia körüli ver­senyen. A hazai versenyeken egész évben jól szerepeltünk. Csaknem mindannyian fiatalok vagyunk, s így A poros országutak szerelmesei Kettős magyar siker az ifjúsági öttusa VB-n • Bratislavában nagy magyar si­kerrel fejeződött be az ifjúsági öttu­sa világbajnokság. Akárcsak tavaly, az idén is kettős győzelmet arattak a magyar versenyzők. Az egyéni világbajnoki címet Ke­lemen Péter nyerte 5277 ponttal, s mögötte Bakó lett a második 5253 ponttal. Harmadik Gräber (NDK) 5106 pont. A csapatvilágbajnoki címet a Kelemen, Bakó, Jakab összetételű ma­gyar ifjúsági válogatott hódította el. g, Zürichben szeptember 15-én tartják a jövő évi ifjúsági UEFA lab­darúgó-torna sorsolását. A tornára, amelyet Törökország rendez, 23 or­szág nevezett. A két kiemelt a szov­jet és az olasz csapat lesz, a további tizennégy helyért selejtezőket játsza­nak. keresztségen. A rendezéssel, a rólunk való gondoskodással nagyon elége­dett vagyok. A verseny útvonala, a táj, amerre kerekeztünk nagyon szép és romantikus. Csak az a sok tátrai hegy és szerpentin ... Valóban a versenyen Magyarorszá­got képviselő Vasas kerékpárosai az első három útszakaszon — amely többnyire egy-két emelkedőtől elte­kintve lapos úton volt — jól tartották magukat. Ekkor még szoros versenyt vívtak a csapatversenyben Csehszlo­vákia csapatával. De a Magas Tátrá­ban ... Elfáradtak a fiúk, nem bírták a megterhelést. Bojtár László, a Vasas másik fiatal versenyzője föl is adta a küzdelmet. — Valóban nem bírtam szusszal — mondja szomorúan a fiatal kerékpá­ros. — Igaz, technikai dolgok is köz­re játszottak abban, hogy feladtam a versenyt, de az igazi ok mégis az, hogy nem bírtam kerékpárommal a tátrai hegyek országútját „megmász­ni". Természetesen így teljesítmé­nyemmel egyáltalán nem vagyok elé­gedett. Dehát még fiatal vagyok, ja­víthatok a jövőben. Sajnálom nagyon, hogy első külföldi versenyemmel csa­lódást kellett okoznom. Pedig nagyon készültem és akartam, de hiába, nem ment jobban ... Csapatban a hatodik helyen végzett a magyar együttes, pedig egy kis szerencsével sokkal előbb is végezhet­tek volna. Egyéniben Sick László sze­repelt a legjobban. Váltakozó teljesít­mény után a tizenkettedik helyen végzett. — Nagyon szerettem volna egy he­gyi hajrát megnyerni — mondja mo­solyogva Sock Laci. — Általában mindig rangot jelent a kerékpározók esett a szövetség választása miránk. Természetesen mindannyian rengeteg tapasztalatot szereztünk, amit a jövő­ben kellőképpen hasznosíthatunk és kamatoztathatunk. — Csapatunkban én voltam a kor­­idős, hiszen indultam már több kül­földi versenyen is válogatottunk szí­neiben. Így például kétszer vettem részt a fugoszlávia körüli országúti versenyen, ugyancsak kétszer a L'Hu­­manitén, s részt vettem már a Buda­pest— Bratislava—Becs— Budapest ver­senyen ts. A Szlovákia körüli körversenyen te­hát a várakozásnak megfelelően sze­repeltek a fiatal magyar kerékpáro­zók. Persze, ezen a versenyen is — mint általában valamennyin — a ta­pasztalt, rutinos versenyzők vitték el a győzelmi pálmát. Egyéniben a csehszlovák Koneőny 35 másodperces előnnyel szerezte meg a győzelmet. Csapatversenyben Csehszlovákia A vá­logatottja bizonyult a legjobbnak, Szlovákia A és az NDK kerékpárosai előtt. A verseny befejeződött, ám a kerék­pározók nem tértek pihenőre. Készü­lődnek az újabb versenyekre, erőpró­bákra. Küszöbön a világbajnokság, s több körverseny, amelyen mindany­­nyian bizonyítani akarnak, hogy mél­tán nevezik őket a poros országútok szerelmeseinek. Sick László is ezzel búcsúzott Bratislavától: — Viszontlátásra1 Igen viszontlátásra, mert a Mecsek Kupa után szeptember végén sor ke­rül a Bratislava— Bécs—Budapest- Bratislava versenyre, s ezen Sick László is indul. Lehet, hogy nagyobb szerencsével és sikerrel, mint a Szlo­vákia körüli versenyen. f—nád—) A LOSONCI JÄRÄS III. osztályú labdarúgóbajnokságának mező­nyét böngészve, a legismertebb csa­pat kétségkívül a fülekpüspöki együt­tes. Ez az egyesület rendelkezik a leggazdagabb sportmulttal, az itteni csapat nem egy ízben szerepelt már magasabb osztályban Is, a faluban a labdarúgáson kívül egyéb sportágak Is Ismertek, sőt versenyszerűen is űzik őket Ilyen körülmények között nem fe­lesleges kissé körülpillantani a fülek­püspöki sportélet berkeiben. Az Idő­pont nagyon alkalmas: befejeződött egy bajnoki Idény, de megkezdődött az újabb. S ilyenkor minden sportve­zetőnek, sportbarátnak és aktív spor­tolónak bőven akad mondanivalója, problémája. Fölényi Tibor ismert sportoló nem­csak Füleken és környékén, de mesz­­sze vidéken is. Hiszen nem kevesebb mint 22 évig volt tagja a fülek! lab­darúgócsapatnak. Mint kapus nem egy nagyszerű füleki győzelemnek orosz­lánrészese. Éveken át volt kerületi válogatott. Már két éve edzi a püspö­ki csapatot, így aki sok mindent akar tudni a fülekpüspöki sportéletről, leg­helyesebb ha őt keresi fel. Az elmúlt bajnoki idény bizonyos mértékig csalódást hozott a püspö­kieknek. Hiszen az együttes végered­ményben az 5. helyen végzett, pontjai­nak száma 21 (az első helyen végzett, miksieknek 30 pontjuk volt), a 20 bajnoki találkozóból 9-et megnyert, 9-et elvesztett és két ízben játszott döntetlenre. Az adott 48 góllal szem ben a védelem 25 esetben volt kény ^ Qszabad földműves 1966. szeptember 10. Idény után, idény előtt télén az ellenfelek csatárai előtt ka­pitulálni. Ennyit az elmúlt évadról. Azt ta­lán még hozzá lehetne tenni, hogy a mérsékeltebb szereplésnek elsősor­ban Is szubjektív okai voltak. A fiúk nem jártak rendszeres edzésre, s Fö­lényi edző szerint a fegyelemmel sem volt minden rendjén. Mert, hogy a püspökiek tudnak futballozni, azt minden elfogulatlan néző elismeri. A csoport legkulturáltabb labdarúgá­sát játszották. S ha a fentebb emlí­tett hiányosságokat sikerül kiküszö­bölni, a tabellán elfoglalt helyük is minden bizonnyal előkelőbb lesz. ről sem feledkeznek meg. Kialakuló­ban van egy jó együttes, amelyben nem egy reményteljes fiatal rúgja a „bőrt“. Rákos, Danyi, Tóth Pista. A fiatalokat is Fölényi edző irányítja. Az „A“-együttes múlt Idénybeli szereplésével kapcsolatban még meg kell mondani azt is, hogy a csoport minden tagja elsősorban a püspökiek ellen igyekezett jó teljesítményt nyúj­tani. Hiszen a püspökiek két évvel ezelőtt estek ki a II. osztályból, s így az ő „skalpjuk“ értékesebb volt. Pár szót a közelebbi jövőről. A je­lenlegi csoportban — ezt túlzás nél­kül lehet említeni a bajnoki cím A csapatban túlnyomóan fiatal lab­darúgók — elsősorban hazai nevelé­sű fiatalok kapnak helyet. Püspökiben egyébként tisztában vannak azzal, hogy az első csapat huzamosabb si keres bajnoki szereplését csakis a megfelelő utánpótlás tudja biztosíta ni. Vagyis az, ha törődnek a fiatalok nevelő ével Is. S ebben a faluban er­elsőszámú esélyese éppen ez a csa­pat. Emellett szólnak tapasztalataik, csiszolt játékuk, a csapat átlagos, elég alacsony életkora. Csak egy ke­véssel több önbizalom kellene — amint Fölényi edző mondotta — s ak­kor a csapat ismét felkerülhetne a H. osztályba, ahonnan két évvel ez­előtt kiesett. (—g—) MÚLT ÉS JÖVÖ VÍZSZINTES: 1. Ibsen drámája. 4. Vágószerszám. 6. Vesztesége. 9. Tova. 10. Római kétezer. 12. Ák! 13. Folyó a Szovjetunióban. 14. Folyó Németor­szágban. (fon.). 15. Mutatószó. 17. Okos. 2o". Bővül. 22. Folyó Francia­­országban. 33. Lao­szi néptörzs. 25. Kötőszó. 26. Princí­pium. 27. Oktat. 29. Ara betűi felcse­rélve. 30. Nem rossz. 32. Állam Ázsiában. 34. Lajos János. 35. Lóeledel. 37. Szakszervezeti Országos Tanács röv. 38. Tiltószó. 40. Raktároz. 43. Hosszabb időszak. 44. Szerint «— szlo­vákul. 46. Kelle­metlenségek. 47. Energia. 48. Hullott lomb. 50. Szóvég­ződés. 51. Felfor­dulás, káosz jassznyelven. 52. Van-e bátorságom? 54. Táplálék. 57. D. G. A. 59. Asszony, lány — névelővel. 60. Igavonó állat. 62. Évszak. 64. Kínai hosszmérték. 65. A kocsi része. 66. Világtalan. FÜGGŐLEGES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 8. és 19. számú sorban. 2. Tyúklakás. 3. Az elektromos áram erősségének mértékegysége. 5. Kötőszó. 6. Állati szállás. 7. Fedd. 8 A függőleges 1. folytatása. 11. Végnélküli mese. 12. Káros. 14. Ennek működése nélkül nincs élet. 16. Vörös boráról ismert magyarországi város. 18. Magánszám. 19. A függőleges 8. folytatása. 21. Hegység és folyó a Szovjetunióban. 23. Régi súlymérték. 24. Vissza: mozi több idegen nyelvben. 28. Rak. 31. Félig latol. 33. Ünnepi lakoma. 36. Figura. 39. Meggyőződése. 41. Hely­ragok. 42. Páholy idegen szóval. 43. Nagy tó Kanadában. 45. Kevert dara. 47. Fás terület. 49. Monda. 51. Mu­zsika. 53. Kicsinyítő képző. 55. Fran­cia névelő. 56. Nem egészen laikus. 58. Keresmény. 61. Csesemőhang. 62. Bizalmas megszólítás. 63. Folyadék. 64. Ékezettel: énekhang. Beküldendő: a függőleges 1., 8. és a 19. számú sorok megfejtése. A Szabad Földműves 34. számában közölt keresztrejtvény helyes megfej­tése: „A hiú emberek mindig nehezebben látják be az igazságot “ Könyvjutalomban részesülnek: Drá­ga András, Karlovy Vary, Marosvöl­gyi Karolina, Kolozsnéma, Kocsis Edit, Pólyány, Nemes Erika, Párkány- Nána és Szalay Pál, Patas.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents