Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-09-10 / 36. szám

Cigája juhokról A középfinomgyapjas juhfaj­­ták csoportjába tartozik a cigá­ja, melynek tenyésztésére ha­zánkban a hegyaljai körzetek­ben vannak a legalkalmasabb feltételek. A gyapjú színe, va­lamint a fej és a lábak színező­dése alapján a fajtatiszta cigá­­ják közt is igen határozott vál­tozatok fordulnak elő. A fehér­gyapjas cigáják gyapjúja mosva néha hófehérnek, de gyakrab­ban többé-kevésbé szürkés ár­nyalatúnak mutatkozik. Ez a szürkés árnyalat onnan van, hogy a fehér szálak közt hely­­lyel-közzel fekete szálak is akadnak. A feketegyapjas ci­gája bundájának teteje a nap­fény hatására megfakul, ezért ez a juh többé-kevésbé vörös­barnának látszik. A fej és a lá­bak színe a fehérgyapjasokon lehet fekete, sötétbarna, vilá­gosbarna, sárgásvörös, tarka, sőt fehér is. A feketegyapjaso­kon fekete vagy sötétbarna a fej és a lábak színe. A cigája egyébként hármas hasznosítású juhfajta, amely jő minőségű gyapjút termel, kiváló tejelő, jól hizlalható, s húsa nagyon ízletes. Bárányai ko­raiak, gyors növekedésűék. A kifejt anyajuh eléri a 45 kg élősúlyt, a kosok és az ürük a 60 kg-nál nagyobb súlyt is. Évi nyírősúly 3 kg, a kosoké 4,5 kg gyapjú. Gyapjúnak mi­nőségi csoportja BC—C—CD. A cigája alkalmas a szabadszál­­lásos tartásra, mivel edzett és termelékeny. (Foto: Kucsera Szilérd) Tenyészkosok korai szelekciója Jelenleg a gyapjútermelő irányú juhászainkban a tenyész­­kiválasztást a bárányoknak az anyáktól történt elválasztása után végzik. Azonban igen fontos ezt a műveletet minél koráb­ban, lehetőleg az elles napján elvégezni, mert ebben az eset­ben a kijelölt állat részére megfelelően jó takarmányozási és tartási körülményeket biztosíthatunk. Egyes szerzők szövettani vizsgálatai szerint gyapjútüszők csak az intrauterinális fejlődés folyamán képződnek és így a magzat megszületésekor megítélhető a gyapjútermelés eré­­lye. A fürt másodlagos tüszőinek az elsődlegesekhez viszonyí­tott aránya a korral kevésbé változik. Az újszülött bárány, valamint a 15 hónapos juh másodlagos és elsődleges tüszői közötti arány korrelációs koefficiense 0,8 erősségű volt. Az említett születéskor megállapított arány és a tiszta gyapjú­hozam közötti korreláció erőssége kostoklyó esetében 0,45, jerketoklyó esetében pedig 0,40 volt. A 15 hónapos állat bőr­felületén levő follikulusok száma és a tiszta gyapjúhozam közötti korrelációt 0,67-nak találták. Mindezek lehetővé teszik, hogy ilyen alapon közvetlenül a születés után elvégezzük a tenyészkiválasztást. A másodlagos tüszőknek az elsődlegesek­hez viszonyított aránya örköletes tulajdonság, melynek örök­­lődhetősége 62—78 %. Ismeretes, hogy a 30 %-ot meghaladó öröklődhetőségi értékre alapozott egyedi szelekció a jellem­vonás javulásához vezet. A szerzők vizsgálat céljára 15 db 2—3 napos bárányról bőr­mintát vettek. Továbbtenyésztésre azokat jelölték ki, amelyek­nél az elsődleges-másodlagos tüszők aránya legalább 1:14, és amelyeknél a bőrfelület négyzetmilliméterén 20-nál nem keve­sebb elsődleges tüsző volt. A 15 hónapos korban végzett minő­sítés szerint értékelve — a napos korban, szövettani alapon történt elbírálást — kitűnt, hogy napos korban hibásan az elitbe osztoták be az állatok 25 °/o-át, 14 °/o-át pedig kizárták onnan. A módszer azonban még így is lehetővé teszi azt, hogy a tartalékként 1—1,5 éves korig meghagyott kosbárányok szá­mát az eddig szokásos létszámának felére csökkentsék. A tenyészállatok szelekciójában az említett jellemvonásokon: a másodlagos-elsődleges tüszők arányán és a tüszők elhelyező­­désén kívül az állatok származását, valamint általános fejlett­ségét is figyelembe kell venni. A tenyészállatok 1,5 éves kor­ban történő elbírálásakor a gyapjú vastagsága és hossza szin­tén szelekciós szempont. A szövettani értékelés a többi sze­lekciós szempontot csak kiegészíti és objektívabbá teszi. Diomidova, N. A.—Panfilova,E. P. (Ovcevodsztvo — kivonat) A KARA megkezdte működését Már hírt adtunk arról, hogy a KARA szakágazati vállalat megállapodást kötött a CSKSZ KB-val a nyúlgerezna, továbbá a kecske-, a juh-, a nutria-, a nyérc-, az ezüstróka- és a kék­­rőkagerezna felvásárlására vo­natkozóan. A KARA gerezna­feldolgozó szakágazati vállalat szlovákiai felvásárló üzeme már megkezdte működését. (Címe: KARA — vykupny závod, Bra­tislava, Fazufová ul. c. 29, — üzemvezető Krizán elvtárs.) A nagyobb községekben, egyes körzetek központjában már ala­kulóban vannak a raktárral rendelkező felvásárló helyek. A környező községekben a CSKSZ helyi szervezeteinek arra rátermett tagjai, a felvásárló üzem bizalmiaiként községen belül végzik majd a gereznák összegyűjtését. A CSKSZ járási vagy helyi szervezetei az ezzel kapcsolatos ötleteiket, javasla­taikat közöljék a KARA felvá­sárló üzemének vezetőjével a fenti címen. Tenyészállat kiállítás Prerovban Szeptember 11—18. közötti napokon Országos Tenyészállat Kiállítást rendeznek Pferovban, amelyen a CSKSZ tagjainak te­nyészállatai közül számos ki­váló termelékenységű gazdasági kisállat kerül bemutatásra. Az egyes állatfajok közül a kis­állattenyésztők munkáját a há­­zinyulak, a galambok, a nyér­cek, a nutriák, a kecskék, a juhok, a baromfi, az ebek stb. számos fajtája képviseli majd. Állatbírálók tanfolyama Nyitrán Ez év szeptember 17—18-án a CSKSZ SZV baromfitenyésztő szakbizottsága a Nyitrai Mező­gazdasági Főiskola kisállatte­nyésztési katedráján tanfolya­mot rendez a baromfibírálók és várományosok részére. A CSKSZ SZV házinyúltenyész­­tési szakbizottsága ez év szep­tember 24—25-én a Nyitrai Me­zőgazdasági Főiskola tenyész­tés-biológiai katedráján tanfo­lyamot rendez a házinyúlbírá­­lók és várományosok részére. Díszmadarak Szlovákiai kiállítása A CSKSZ prievidzai helyi szervezete szlovákiai választmá­nyunk elnökségének jóváhagyá­sa alapján Szlovákiai Bíszma­­dárkiállítást rendez a helyi Kul­­túrházban. A kiállításra, melyre ezidáig több mint 600 különböző fajú díszmadarat neveztek be, ez év szeptember 24. és októ­ber 2. közötti időben kerül sor. \ Lesz-e Nemzetközi Kisállattenyésztési Kiállítás? A legnagyobb valószínűség szerint a következő év, tehát 1967 novemberében vagy de­cemberében megvalósításra ke­rül a kisállatok nemzetközi ki­állítása Brnóban. öt év eltelté­vel (a legutóbbi nemzetközi ki­állítás 1962-ben volt) ez ismét lehetőséget ad hazánk kisállat­tenyésztőinek nagyszabású ta­lálkozójára, valamint módot ad a külföldi tenyésztői szerveze­tek delegációival történő össze­jövetelekre. Vállalt feladataink teljesítése az I. félévben Szervezett tenyésztőink 1966 első félévében jelentős részt vállaltak a közellátás céljait szolgáló terményeladásból. Ke­reken 6 300 000 tyúktojást ad­tak el. Ebből a nyugat-szlová­kiai kerület kisállattenyésztői több mint három millióval ré­szesednek. Annak ellenére, hogy a házinyúlvágás fő idénye a későőszi hónapokban kezdődik, a felvásárló szerveknek 100 980 db házinyúlgereznát és 35 641 kg juhgyapjüt adtak el tag­jaink. Az önkéntes eladás eddi­gi eredményei arra engednek következtetni, hogy a szlová­kiai kerületek 1965-ben ezen a téren elért elsőbbségüket ez idén is megtartják. (st) SZLOVÁKIAI MÉRETŰ HÁZINYÜLKIÁLLÍTÁS A CSKSZ trnavai II. számú helyi szervezete szlovákiai mé­retű házinyúlkiállítást rendezett ez év szeptember 3.—5.-e kö­zötti napokon. A propagációs jellegű kiállításon több mint 800 házinyulat mutattak be, amelyek fajta szerint több mint 40 csoportba voltak sorolhatók. Szlovákiában ezen a kiállí­táson mutatták be elsőízben az újzélandi fehér és a dán fe­hér fajtájú házinyulakat, amelyekről nyúltenyésztő szakembe­rek között mint „új“ nyúlfajtákról beszélnek. (—ku—)

Next

/
Thumbnails
Contents