Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-09-10 / 36. szám
Cigája juhokról A középfinomgyapjas juhfajták csoportjába tartozik a cigája, melynek tenyésztésére hazánkban a hegyaljai körzetekben vannak a legalkalmasabb feltételek. A gyapjú színe, valamint a fej és a lábak színeződése alapján a fajtatiszta cigáják közt is igen határozott változatok fordulnak elő. A fehérgyapjas cigáják gyapjúja mosva néha hófehérnek, de gyakrabban többé-kevésbé szürkés árnyalatúnak mutatkozik. Ez a szürkés árnyalat onnan van, hogy a fehér szálak közt helylyel-közzel fekete szálak is akadnak. A feketegyapjas cigája bundájának teteje a napfény hatására megfakul, ezért ez a juh többé-kevésbé vörösbarnának látszik. A fej és a lábak színe a fehérgyapjasokon lehet fekete, sötétbarna, világosbarna, sárgásvörös, tarka, sőt fehér is. A feketegyapjasokon fekete vagy sötétbarna a fej és a lábak színe. A cigája egyébként hármas hasznosítású juhfajta, amely jő minőségű gyapjút termel, kiváló tejelő, jól hizlalható, s húsa nagyon ízletes. Bárányai koraiak, gyors növekedésűék. A kifejt anyajuh eléri a 45 kg élősúlyt, a kosok és az ürük a 60 kg-nál nagyobb súlyt is. Évi nyírősúly 3 kg, a kosoké 4,5 kg gyapjú. Gyapjúnak minőségi csoportja BC—C—CD. A cigája alkalmas a szabadszállásos tartásra, mivel edzett és termelékeny. (Foto: Kucsera Szilérd) Tenyészkosok korai szelekciója Jelenleg a gyapjútermelő irányú juhászainkban a tenyészkiválasztást a bárányoknak az anyáktól történt elválasztása után végzik. Azonban igen fontos ezt a műveletet minél korábban, lehetőleg az elles napján elvégezni, mert ebben az esetben a kijelölt állat részére megfelelően jó takarmányozási és tartási körülményeket biztosíthatunk. Egyes szerzők szövettani vizsgálatai szerint gyapjútüszők csak az intrauterinális fejlődés folyamán képződnek és így a magzat megszületésekor megítélhető a gyapjútermelés erélye. A fürt másodlagos tüszőinek az elsődlegesekhez viszonyított aránya a korral kevésbé változik. Az újszülött bárány, valamint a 15 hónapos juh másodlagos és elsődleges tüszői közötti arány korrelációs koefficiense 0,8 erősségű volt. Az említett születéskor megállapított arány és a tiszta gyapjúhozam közötti korreláció erőssége kostoklyó esetében 0,45, jerketoklyó esetében pedig 0,40 volt. A 15 hónapos állat bőrfelületén levő follikulusok száma és a tiszta gyapjúhozam közötti korrelációt 0,67-nak találták. Mindezek lehetővé teszik, hogy ilyen alapon közvetlenül a születés után elvégezzük a tenyészkiválasztást. A másodlagos tüszőknek az elsődlegesekhez viszonyított aránya örköletes tulajdonság, melynek öröklődhetősége 62—78 %. Ismeretes, hogy a 30 %-ot meghaladó öröklődhetőségi értékre alapozott egyedi szelekció a jellemvonás javulásához vezet. A szerzők vizsgálat céljára 15 db 2—3 napos bárányról bőrmintát vettek. Továbbtenyésztésre azokat jelölték ki, amelyeknél az elsődleges-másodlagos tüszők aránya legalább 1:14, és amelyeknél a bőrfelület négyzetmilliméterén 20-nál nem kevesebb elsődleges tüsző volt. A 15 hónapos korban végzett minősítés szerint értékelve — a napos korban, szövettani alapon történt elbírálást — kitűnt, hogy napos korban hibásan az elitbe osztoták be az állatok 25 °/o-át, 14 °/o-át pedig kizárták onnan. A módszer azonban még így is lehetővé teszi azt, hogy a tartalékként 1—1,5 éves korig meghagyott kosbárányok számát az eddig szokásos létszámának felére csökkentsék. A tenyészállatok szelekciójában az említett jellemvonásokon: a másodlagos-elsődleges tüszők arányán és a tüszők elhelyeződésén kívül az állatok származását, valamint általános fejlettségét is figyelembe kell venni. A tenyészállatok 1,5 éves korban történő elbírálásakor a gyapjú vastagsága és hossza szintén szelekciós szempont. A szövettani értékelés a többi szelekciós szempontot csak kiegészíti és objektívabbá teszi. Diomidova, N. A.—Panfilova,E. P. (Ovcevodsztvo — kivonat) A KARA megkezdte működését Már hírt adtunk arról, hogy a KARA szakágazati vállalat megállapodást kötött a CSKSZ KB-val a nyúlgerezna, továbbá a kecske-, a juh-, a nutria-, a nyérc-, az ezüstróka- és a kékrőkagerezna felvásárlására vonatkozóan. A KARA gereznafeldolgozó szakágazati vállalat szlovákiai felvásárló üzeme már megkezdte működését. (Címe: KARA — vykupny závod, Bratislava, Fazufová ul. c. 29, — üzemvezető Krizán elvtárs.) A nagyobb községekben, egyes körzetek központjában már alakulóban vannak a raktárral rendelkező felvásárló helyek. A környező községekben a CSKSZ helyi szervezeteinek arra rátermett tagjai, a felvásárló üzem bizalmiaiként községen belül végzik majd a gereznák összegyűjtését. A CSKSZ járási vagy helyi szervezetei az ezzel kapcsolatos ötleteiket, javaslataikat közöljék a KARA felvásárló üzemének vezetőjével a fenti címen. Tenyészállat kiállítás Prerovban Szeptember 11—18. közötti napokon Országos Tenyészállat Kiállítást rendeznek Pferovban, amelyen a CSKSZ tagjainak tenyészállatai közül számos kiváló termelékenységű gazdasági kisállat kerül bemutatásra. Az egyes állatfajok közül a kisállattenyésztők munkáját a házinyulak, a galambok, a nyércek, a nutriák, a kecskék, a juhok, a baromfi, az ebek stb. számos fajtája képviseli majd. Állatbírálók tanfolyama Nyitrán Ez év szeptember 17—18-án a CSKSZ SZV baromfitenyésztő szakbizottsága a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola kisállattenyésztési katedráján tanfolyamot rendez a baromfibírálók és várományosok részére. A CSKSZ SZV házinyúltenyésztési szakbizottsága ez év szeptember 24—25-én a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tenyésztés-biológiai katedráján tanfolyamot rendez a házinyúlbírálók és várományosok részére. Díszmadarak Szlovákiai kiállítása A CSKSZ prievidzai helyi szervezete szlovákiai választmányunk elnökségének jóváhagyása alapján Szlovákiai Bíszmadárkiállítást rendez a helyi Kultúrházban. A kiállításra, melyre ezidáig több mint 600 különböző fajú díszmadarat neveztek be, ez év szeptember 24. és október 2. közötti időben kerül sor. \ Lesz-e Nemzetközi Kisállattenyésztési Kiállítás? A legnagyobb valószínűség szerint a következő év, tehát 1967 novemberében vagy decemberében megvalósításra kerül a kisállatok nemzetközi kiállítása Brnóban. öt év elteltével (a legutóbbi nemzetközi kiállítás 1962-ben volt) ez ismét lehetőséget ad hazánk kisállattenyésztőinek nagyszabású találkozójára, valamint módot ad a külföldi tenyésztői szervezetek delegációival történő összejövetelekre. Vállalt feladataink teljesítése az I. félévben Szervezett tenyésztőink 1966 első félévében jelentős részt vállaltak a közellátás céljait szolgáló terményeladásból. Kereken 6 300 000 tyúktojást adtak el. Ebből a nyugat-szlovákiai kerület kisállattenyésztői több mint három millióval részesednek. Annak ellenére, hogy a házinyúlvágás fő idénye a későőszi hónapokban kezdődik, a felvásárló szerveknek 100 980 db házinyúlgereznát és 35 641 kg juhgyapjüt adtak el tagjaink. Az önkéntes eladás eddigi eredményei arra engednek következtetni, hogy a szlovákiai kerületek 1965-ben ezen a téren elért elsőbbségüket ez idén is megtartják. (st) SZLOVÁKIAI MÉRETŰ HÁZINYÜLKIÁLLÍTÁS A CSKSZ trnavai II. számú helyi szervezete szlovákiai méretű házinyúlkiállítást rendezett ez év szeptember 3.—5.-e közötti napokon. A propagációs jellegű kiállításon több mint 800 házinyulat mutattak be, amelyek fajta szerint több mint 40 csoportba voltak sorolhatók. Szlovákiában ezen a kiállításon mutatták be elsőízben az újzélandi fehér és a dán fehér fajtájú házinyulakat, amelyekről nyúltenyésztő szakemberek között mint „új“ nyúlfajtákról beszélnek. (—ku—)