Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-09-10 / 36. szám
A fakéreg, mint tápanyag A fát bútor, cellulóz, facsiszolat vagy más ipari termékek gyártására történő felhasználása előtt meg kell tisztítani a kéregtől. Ez részben a kistermelés helyén, az erdőben, részben a felhasználás helyén történik, kézierővel vagy gépekkel. Hazánkban az ipari fa tisztításánál évente kb. 960 ezer köbméter hulladék fakéreg keletkezik. Jelenleg nagyobbrészt vagy a kitermelés helyén az erdőben, vagy a gyárakban rothad éis csak elenyésőő része használódik fel fűtésre. Némely helyen, főleg ahol kevés a szalma, fűrészporral együtt almozásra is használják. A fakéreg felhasználására és kártalanítására négy Jelentősebb módszer van. Az első cserzőanyag készítése a fakéregből, a második fakéregdeszkák készítése, a harmadik az elégetés és a negyedik: a fakéreg felhasználása a talaj táperejének a növelésére. A cserzőanyag készítése a felhasználás színhelyén, a bőrgyárakban történik. Ezért bőrgyáraink környékén, Jihlaván, Liptovsky Hrádokon, Otrokovicén hosszú évek során nagy mennyiségű, a cserzőanyagokból kilúgolt fakéreg halmozódott fel. Otrokovicén jelenleg kb. 300 ezer köbméter van felhalmozódva, amelyet csak részben használnak fűtésre. Ha a fát a géppel végzett kéregtelenítés előtt gőzöljük, a csersavak mennyisége annyira csökken a fakéregben, hogy a cseranyag készítésére alkalmatlanná válik. A fakéreg-deszkák készítése nagy beruházásokat igényel, és a gyártási folyamat még nincsen tökéletesen megoldva. Ezért az utóbbi években az érdeklődés a fakéreg mezőgazdasági felhasználása felé irányult. Szántóföldjeink szerves anyaghiányának pótlására évente 55 millió tonna szerves vegyület istállótrágya alakjában juttatunk a termőföldbe, a hiányzó mennyiséget pedig pótolnunk kell olyan anyagokkal, amelyek rendelkezésünkre állanak. Főleg az ipari hulladékok jönnek számításba. Hasonló feladatot hivatott szolgálni a fafeldolgozó üzemekből származó fakéreg és fűrészpor is. A fakéreg, amely a fa föld feletti részének megközelítőleg 10 százalékát teszi ki, 90—95 százalék szerves anyagot, foszforpentoxidot, káliumoxidot, kalciumoxidot és ha nem volt gőzölve, csersavakat és gyantasavakat is tartalmaz. A régebbi kutatások feltételezték, hogy a fakéreg a termőtalaj javítására nem alkalmas, min FÉKEZZÜK MEG A SZÜLŐ ROTHADÁSÁT! Akárcsak tavaly, sajnos idén is érkeznek jelentések a szőlő rothadásáról. Az egyre ismétlődő csapadék, a levegő magas párataltalma nagyon kedvez a rothadást előidéző penészgombák fellépésének. A gondos szőlőtermelő azonban megelőzi, illetve szakszerű beavatkozással mérsékli a kártételt. Kétféle szőlőbetegség ismeretes. A szürkerothadás és a fakórothadás. A szürkerothadás a fürtöket támadja meg, nedves esős időben és azokat szüretig pusztítja. A penész főleg a felrepedezett, tömöttfejű és vékonyhéjú szőlőfajtákat támadja meg. Ügy védekezünk ellene, hogy 2 százalékos bordóilével alaposan, áztatásszerűen permetezünk, néhány nap elmúltával pedig kénporral fújassuk be a fürtöket. Ezenkívül tegyük levegőssé a szőlőtőkét. Szabadítsuk meg fölösleges lombjától, főleg a fiatal fattyúhajtásokat távolítsuk el. A szőlő között ne tűrjünk gyomot, mert a penészgomba ezeken szívesen tenyészik. A fakórothadás érés idején okoz károkat. Szintén a fürtöket támadja meg s az ideihez hasonló, csapadékdfis időben terjed. A betegség ismertetőjele, hogy a bogyók tövén színes csíkok keletkeznek, majd az egész bogyó piszkos, fakőszürkévé, ripacsossá válik. Ha az időjárás továbbra is kedvező a betegségre, s nem védekezünk ellene, a bogyók szétfolynak (is elrothadnak. A fakórothadás elleni védekezés legjobb módja, ha már augusztustól két-háromízben 2 százalékos bordóilével permetezünk, majd ezt követően kénporral föjatjuk be a tőkét és főleg a fürtöket. C -üfi-) vei azok a baktériumok, amelyek a kéreg szerves anyagainak bomlását előidézik, maguk Is nagy mennyiségű nitrogént használnak fel nitrogénkészletük növelésére. A baktériumokban a szén és a nitrogén anyaga 2:1-hez, míg a fakéregben csak 35:1-hez alakul. Ezért ezek a baktériumok károsak a növények gyökereire, mivel a nitrogént saját testük felépítésére használják fel. Az oregoni Mezőgazdasági Kísérleti Állomáson végzett kísérletek szerint könnyen megjavíthatjuk a szén és a nitrogén anyagát a fahulladékokban. A nitrogén mennyiségének a növelésére a következő módszerek ismeretesek: 1. a fakéreg keverése nitrogéntartalmú műtrágyákkal; 2. a nitrogén vegyi folyamatokkal történő bejuttatása a fakéregbe — ammoniakalizálás; 3. komposztálás. A külföldről kapott hírek szerint a fakéreg mezőgazdasági felhasználása iránt főleg az USA-ban nagy az érdeklődés. Hogy a fakérget felhasználhassuk a termőtalaj javítására, a nitrogéntartalmát 2—2,5 százalékra, vagyis a szén és a nitrogén arányát 20:1 — 2:5-re kell növelnünk. Ennél az aránynál már a nitrogénhiány már nem mutatkozik. A nitrogéntartalom növelésére leginkább ammőniumnitrátot használunk, amely jól oldódik a vízben és a talajból nehezen lúgozódik ki. A fakéreg fő alkotó elemei a cellulóz és a lignin, amelyek csak lassan, folyamatosan bomlanak szét. Ezért a termőtalajba juttatott fahulladékoknak tartós, hosszú ideig tartó hatásuk van. Ha a fakérget ammoniákgőzökkel itatjuk át, ún. ammőniakalizált fakérget kapunk. Ezzel a módszerrel a nitrogén mennyiségét 0,16 százalékról 4,27 százalékra növelhetjük. A komposztolásnál a fakérget rakásra halmozzuk fel, majd vizes ammóniák és baktériumok hozzáadása után hat hónapig érni hagyjuk. Ha a hőmérsékletet 60 fokra emeljük, az érés 3 hónap alatt megtörténik. A szervetlen anyagok adagolására foszforsavat és káliumfoszfátot is használhatunk. A komposztálás istállótrágyával is lehetséges. Annak ellenére, hogy a fakéreg csak kis mennyiségű szervetlen anyagot tartalmaz és tápértékét főleg a műtrágyával hozzáadott anyagok határozzák meg, a benne levő szerves anyagok kedvezően befolyásolják a talaj fizikai és vegyi összetételét azon módon, hogy a baktériumok segítségével humusz keletkezik bennük. Hazánkban évente 5 millió hektár termőföldet kellene istállótrágyával megtrágyáznunk. Az istállótrágya hiányát főleg zöldtrágyázással és komposztokkai igyekszünk pótolni. Megállapított tény, hogy a humuszmennyiség emelkedése az eddigi istállótrágyázás következtében elenyésző. A Bratislava! Mezőgazdasági Ellenőrző Intézet adatai alapján istállótrágya használata esetén a humusztartalom 0,7 százalékos emelkedéséhez 10 évre van szükségünk. Mivel a mezőgazdasági és ipari hulladékokból készült komposztok használatánál a humuszképződés jóval gyorsabb, az utóbbi években megnőtt az érdeklődés a fahulladékokból gyártott komposztok iránt, amelyek nagyban segítenek a hektárhozamok növelésében. A faipari hulladékok komposztálásával nálunk a bratislavai Faipari Kutatóintézet foglalkozik. A tőzegtermelő üzemek közreműködésével sikeres kísérletek folytak különböző komposztokkal, amelyek szétőrölt bükkfakéreg vagy fűrészpor és különböző mezőgazdasági hulladékok valamint háztartási hulladékok keverékének komposztálásával keletkeztek. Egyes esetekben ammóniákos vizet vagy trágyalevet is adagoltak a keverékhez. Az elmúlt években a stetii Északcsehországi Papírművekben végeztek kísérleteket a vörös jegenyefakéreg komposztálásával. Nagy mennyiségben keletkezik a facsiszolat készítésére használt fa kéregtelenítésénél. A komposztok készítésénél a fakérget tőzeggel, istállótrágyával, hamuval és kansztifikációs üledékkel keverték különböző arányban. A felhasznált hamu a fűtőházak hulladéka és a szervetlen anyagokon kívül ún. nyomelemeket is tartalmaz, amelyek szükségesek a növények fejlődéséhez. A kausztifikációs üledék a szulfátszennylúg regenerációjánál keletkezik. Majdnem 30 százalék meszet tartalmaz. Külön is alkalmas a talaj mésztartalmának a növelésére. A kísérletek kimutatták, hogy a komposztok a terméshozamot 30—40 százalékkal növelik. A fakérget 3—4 mm-es részecskékre őrölték a komposztálás előtt. A komposztokban nagy menynyiségű féreg fordul elő. A szakemberek szerint ez annak a bizonyítéka, hogy a komposztok a növényekre nincsenek mérgező hatással. A Stetii Gép és Traktorállomás a múlt évben kb. 30 ezer tonnányi fakéregkomposztot készített. Idén új komposztoló épül 30 ezer tonna évi kapacitással. A fakéregkomposztok főleg a humusz keletkezését segítik elő. Használatukkal a talajba értékes szerves és szervetlen anyagokat juttatunk. BENYE FERENC, mérnök, Kelet- Szlovákiai Cellulóz és Papírművek, Gömörhorka Védekezés a juhok lábvég-gyulladása ellen 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1966. szeptember 10. Sokfelől érkezik a hír, hogy juhászatainkban felütötte fejét a lábvéggyulladás (panaritium, büdössántaság), mely a jövő évi termelésben is éreztetni fogja kedvezőtlen hatását. Az idei abnormális időjárás után ez nem meglepő. Hiszen a- tavaszi és nyári évszakokban országunk legnagyobb részében földjeinknek, legelőinknek, útjainknak bőséges csapadékokban és átszivárgásokban volt részük. Júliáink nagy részében a csülökközti hasítéknak, a pártának, a sarokvánkosoknak finom bőre felpuhult, túlérzékeny lett. Nem csoda, ha a tartós áztatás révén elfinomult, túlérzékeny bőrrészleteken a tüskék, a szúrós erdei gyomok és éles tarlótövek, az utak göröngyei hámhiányokat okoztak. Ezeken a hámhiányokon át bizonyos vírusos gennyesedést és elhalást okozó baktériumok behatolnak az érzékeny szövetekbe. A fertőző csírák megtelepedésének kezdetben a bőr kipállása, majd a bőr gennyes gyulladása lesz a következménye. De ezzel a legtöbb' esetben a körfolyamatnak nincs vége, hanem a még mélyebben fekvő szöveteknek, az irhának, inaknak, szalagoknak elhalása következik, sőt egész szervezetre kiterjedt lázas bántalommal és elhullással fejeződik be. Jó ezeket a folyamatokat megismerni, és szem előtt tartani a nyájat gondozó juhászoknak is, mert így komolyabban mérlegelik a kezdetben még talán nem is olyan mélyreható következmények veszélyét, másrészt az ügyes juhász nem hamarkodja el a kórjóslatot, hanem kellő türelemmel várja be a teljes gyógyulást, és a már gyógyultak ke~elésével biztosítékot szerez az ismétlődés kizárásának. Azzal eleve tisztában kell lennünk, hogy az orvoslás sikere csak egyedi kezeléssel remélhető, s így az orvoslás kétségkívül nagy munkát jelent, ha a bántalom a nyájban elhatalmasodott. A A K 442-es jelzésű szalmaprég és a K 490-es jelzésű bálagyüjtő munkaközben. Brnóban látható gépújdonságok az NDK-ból Idén a Brnői Nemzetközi Vásáron az NDK mezőgazdasági gépipara 1600 m2-en állítja ki gyártmányait, s á szakemberek nagyon fontosnak tartják e nagyszabású nemzetközi vásáron való részvételt. Különben a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közti kapcsolatok már régebbtől gyümölcsözőek s mindkét fél számára hasznosak voltak, amelyet a jövőben még jobban elmélyítenek. A nemzet-közi kereskedelmi kapcsolatokban az NDK és CSSZSZK igen előkelő helyet foglal el, s ezen belül az NDK jelentős mennyiségű mezőgazdasági gépet szállít Csehszlovákiának . Engedjék meg, hogy tájékoztassam a Szabad Földműves olvasóit, milyen gépújdonságokat állít' ki az NDK mezőgazdasági gépgyártó ipara a Brnót Nemzetközi Vásáron. Ilyen pl. a K 442-es jelzésű, magasnyomású szalmaprés. Ez a K 440-es jelzésű gyűjtő pótkccsival együtt komplex technológiai gépcsoportot alkot, amelynek alkalmazása ökonómiai szempontból nagyon előnyös. Ezt a gépcsoportot a nemzetközi vásárokon eddig négy aranyéremmel jutalmazták. További kitűnő gépünk a K 531-es jelzésű vetőmagtisztító, amelyet a Pektus, Wutha nemzeti vállalat gyárt. A közelmúltban ez a gép is aranyérmet szerzett. A K 531-es vetőmagtisztítóval 2000 különböző kultúrnövény magva kitisztítható. A Brnői Nemzetközi Vásáron új formájában bemutatjuk önöknek a Bodenbearbeitungsgerte lipcsei nemzeti vállalat S 041 jelzésű, függeszthető permetező és beporzó gépet univerzális hasznosítású („Unibarren“) munkarámájával együtt. Ezt a gépet sokoldalúan felhasználhatják mindennemű permetezés elvégzésére (finom permetezés, takarékos permetezés, nedves beporzás stb.j. Évi teljesítménye túlhaladja az 1500 hektárt. Bemutatjuk továbbá az Eifa, Esterwerda nemzeti vállalat M 695 jelzésű juhfejőgépét. Ez a fejsagregátum saját kerekein szállítható. Érdekessége, hogy az abrak adagolására vályúberendezése van. A fejőautomata pulzátora percenként 180 ütemben dolgozik. Van azonban öblítő és dezinfekciós berendezése is. Állíthatjuk, hogy az Ella nemzeti vállalat ezzel a géppel célszerűen teljesítette gyártási programét. Az 1965-ös esztendőtől mezőgazdasági gépiparunk nagy gondot fordított a komplex hasznosítású mezőgazdasági gépek és eszközök gyártására, hogy segítséget nyújtson egyes munkaműveletek iparszerü kialakítására. FERDINAND MEERGANZ, az NDK mezőgazdasági szerviz szolgálatának bratislavai Instruktora Talán e rövid bevezetésből is kitűnik, hogy nem remélhetjük, miszerint az egész nyáj minden juhának egyazon módszer útján folyó kezelése jó eredményre vezet. Ha az egyik juhnak még talán csak felületes szövetét támadta meg bizonyos fertőző baktérium, a másik juh lábán már mélyebbre hatolt, érzékenyebb szövetekben lépett fel a baj, természetes, hogy csak más kezelés lehet Itt sikerre vezető. Ebből kifolyólag tartsuk szem előtt, hogy a leggyorsabb és legsikerültebb kezeléshez akkor fűzhetünk nagyobb reményt, ha minél korábban kezdjük el a munkát összes juhaink átvizsgálásával és állatorvosi útmutatást veszünk igénybe a kezeléshez, önámítás ugyanis azt hinni, hogy vannak különleges gyógyszerek, melyekkel csak be kell kenni a lábvégeket, és biztos a gyógyulás. Ez tévedési A különleges hatásúnak ajánlott gyógyszerek tényleg megölik a beteg részek felületén található kórokozókat, de már a roncsolt szövetek mélyébe nem tudnak behatolni, s a csülökközön, vagy a párta felett mutatkozó bőrklpállást talán még sikerül így meggyógyítani. Ha már a bőr szövete, vagy a köröm Is roncsolt, akkor alapos, szakszerű operációra van szükség. Ekkor már a beteg szövetroncsokat el kell távolítani, az elvált szarut le kell vágni és kikanalazni mindezt a mélyebben fekvő szövetekből, ami még fertőző anyagot tartalmaz. Ajánlatos az így feltárt sebeket 3—5 naponként megmosni denaturált ; szesszel, végül bekenni az egész lábvéget fakátránnyal, mely a nedves ■ szennyesedéstől védi a nyitott sebeket. Jól használható a sebhintőpor Is. , Ha a talp vagy az egész köröm [ levált, indokolt a hintőporos kötés és - a fakátrányba mártás. A kötés 3—6 , naponként megújítandó. A tiszta, száraz alom a beteg számára is fontos, mert különben a bán-A Az E 274-es jelzésű Fortschritt kombinátban gyártott rendsodró szalma- és szálastakarmány begyűjtésénél is igen jól hasznosítható. (A szerző felvételei) talom kiújulásával és a gyógyulás késlekedésével kell számolnunk. A gyógykezelés mellett természetesen nagyon fontos megakadályozni, hogy a betegség a még egészséges juhokra is át ne terjedjen. Itt történik a juhászok részéről a legtöbb hiba. A beteg láb sebeiből kivált anyag, a levált szaruanyag ugyanis a baktériumok millióit tartalmazza, és ezek révén nagy virulenciájú baktériumok jutnak az alomra, amelyen a betegek tartózkodnak, az útra, a legelőre, amelyen járnak, s fertőződik az emberi kéz, a ruha és lábbeli, amely ezekkel érintkezésbe jut. Terjedését csak úgy akadályozhatjuk, ha az egészséges állatokat kiválasztjuk a betegek közül, és ezeket az akolnak olyan elkülönített helyén tartjuk, amelyet alaposan fertőtlenítettünk. Nagy hiba tehát egy nyájban hagyni a betegeket az egészségesekkel. Nem kevésbé fontos, hogy a juhász a béteg juhok lábát ne az akolban, hanem egy olyan tisztáson kezelje, ahová egészséges juh nem juthat és ahol a kezelés közben levágott szaru, kicsurgott sebváladék összesöpörhető és elégethető. Kívánatos volna az is, hogy a betegeket kezelő juhász az egészséges juhokkal ne érintkezzék. Ha ez keresztülvihetetlen, legalább arra kényszeresük a juhászt, hogy a betegek kezelése után kezeit, ruházatát, lábbelijét azonnal tisztítsa le, sőt, még jobb volna, ha váltott lábbelivel, váltott ruhával kezelné a betegeket. Az egészséges juhokat egy évig ne hajtsuk azokra az utakra és legelőkre, amelyeket a beteg juhok járás közben megfertőzhettek. Ha pedig ez kivihetetlen, akkor süllyesszünk a juhakol bejárata elé 2—3 méter szélességű, 30 cm mély deszkaládát, vagy betonmedencét. A ládát töltsük meg 20 cm magasan tőzeggel vagy pelyvával. A tőzeget, illetőleg pelyvát áztassuk meg 20 lit. vízben és keverjünk hozzá kb. 4 liter fakátrányt és 1 liter kreolint. Csak ezen a medencén át engedjük be az akolba azokat a juhokat, melyek fertőzött úton vagy legelőn jártak. SCHANDL JÖZSEF
